Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-17 / 13. szám

X riwrn é&teífmtMi, VX «â&ml. Mi li HŰJE!' BSllll í jírrmtfsés ét kfödőSifvciaf: rvtmvfo íátat-atca 16„ I. eara’et. Tételen: 11—08. Frsitffa: lUííeB-Btsa 8, srá®. lelsíos sz.; 23—23 ailPÍIOTTS: BIRT Hl MiKIÚS Sladétaíafíoneis; P BILIS <t, T. SoSossrSf. fclGflzttésl ára*: ömiir U'> BOTSiievifs 80 Wém IS, eifesi fens 32 ssas'i A miniszterelnök Erdélyben irta: ZATHURECZ1« G&JULA . Az 1842. esztendőben Megindult a földrészek közötti háború. Az em.be>- riség történetének legnagyobb sza» básn összeütközése dúl az egész föld" lekén és műiden eresztékében re= eseg a régi read, hogy helyei adjon az és Jobb élet számára. A törté­nelem, a geográfia, a gazdaság, a t1" zikai erő, de talán mégis elsősorban a lélek törvényei fokozottan hatnak a mérhetetlen változásban és egyre világosabbak és határozottabbak a rendes© elvek, amelyek a népek és országok egymáshoz! viszonyát az n| életben meghatározzák. Hagy és sorsdöntő időket élünk, amelynek pillanatai is sorsdöntőik. Ezekben az időkben látogatott el Magyaror­szágra az európai ujjárendezést hor­dozó baráti nagyhatalmak két küi- igymlnisztere, Joachim von Blbben- îrcţs és’ daleazzo Sian© gróf. Ez a két magas baráti látogatás Ilyen Időkben döntő bizonyságtétel amel­lett, hogy Magyarországra, fényes és elhivatott múl íjának megfelelően, nagy és meghatározott szerep vár Európának ama területein, amelyet agy évezreden át államiságával, szel­lemi és katonai erejével hivatottan és európaiul betöltött. Nem akarjuk vétkes illúziókba ringatni magun­kat, de bizonyos, hogy a történelem során a magyarság számára ritkán adódott ilyen lehetőség, mini most, töretlen géniuszát érvényesíteni mindenütt, ahol eddig törvénysze­rűen érvényesítette és ahol azt ez­után Is érvényesítenie kell. Talán minden attól függ, hogy a magyar­ság mennyiben és milyen mértékben képes a benne rejlő erőket kifejteni, mennyiben tudja betölteni az élet minden vonatkozásában azt a torst, amelyet a hatalmi és ideológiai vál­tozások következtében nemcsak a maga, hanem Európa érdekében b© kell töltenie. A katonai és diplomá­ciai problémák megoldása Itt kap­csolódik szorosan fceíe a belső kér­déseik megoldásába, bonthatatlan ösz- szefüggés van a kettő kozott, és ezért tulajdonítunk rendkívüli jelentősé­get annak, hogy közvetlenül Kíbfoem» irop és Cicim gróf budapesti látoga­tása után, Erdély fővárosában üd­vözölhetjük a legmelegebb érzések­kel az ország miniszterelnökéi és külügyminiszteré t, Bárdcssy Lászlót A nemzetek sorsa nem a napi po­litika síkjain dől el. Időtlen és néha megfoghatatlan erők szabályozzák az életet, őrök törvények, örök va­lóságok érvényesülnek a mélyben, vagy felszínen, a történelem változá­sai szerint Esek & tör vények és va­lóságok tartják meg a nemzeteket eiesettségükhen és adnak erőt szá- mukra a felemelkedéshez. Hatnak Jóban és rosszban, a hatalom szabad gyakorlásában éppen úgy, mint zsarnoki elnyomás Idején, dlmosam nehéz két évtizeden' át ezek tartot­ták meg Erdély magyarságát, ezek adtak számára fegyvert — néha csak a lélek erejét ezek adtak szá­mára eszmét —- amelyet néha csak „’árva legények®* hirdettek —, ezek ad­tak számára erőt, hogy elviselje a terheket . . . de ugyanezek adnak számár^ most hitei, hogy velük és általuk, Mesa önmagához és a szen­vedések által erősített tanulsághoz, szolgálhatja az egész magyarságot és ezzel azokat a magas eszméket, amelyeket a magyarság Európában, európaiul és Európáért elhivatottan és küldetéssel szolgáit minden idők» ben. Ä mélyebb emberség, az igazabb magyarság, a szürke és nyomasztó hétköznapok hősiessége, az egymás megbecsülésének törvényei és való­ságai ezek, amelyek a kisebbségi élei szörnyű nyomásában kristá­lyossá válva vezették Erdély ma­gyarságát a jövendő felé. Törvénnyé és yalós-ággá lett a munka, a legki­sebb építés, az önkezdeményezás pa« rancsa, a magánosság ereje. így vált heroikussá az erdélyi magyar életforma, amelyet láthatatlan, de ©itéplietetlen kötelékek és sértetlen vérerek kapcsoltak a másikhoz, a megcsonkított Magyarország népé­nek hősi életéhez. Egymásért küzd­ve a kettő, jutóit el a boldog küszö­big, amelyen átlépve, Északerdéiy népe egyesülhetett véreivel, * A befelé néző erdélyi szellem számára hirtelen európaivá tágult a sz&mhatár. Elkáprázva a kimond­hatatlan boldogság, a sóvárgott sza­badság fényétől, kereste önmagát, az uj feladatokat, az aj kötelessége­ket. Tudta, hogy mélységes és örök" érvényű értékei vannak, amelyeket befejezetté és egésszé tett a húszon- kétesztendős mult. Féltőén Igyeke­zett megőrizni ezeket, mert tudta és tudja, hogy azok az egyetemes ma­gyarság, Európa értékei. Tisztán és csorbítatlanul kell átadja őket, Ezért a:< első idők vís "zavonultsága, szemlélődése, csendje. Ezért a ra­gaszkodás a kitermelődött értékek­hez, a megalkotott közéletekhez és szervezetekhez. Történelmi erőkből, a nép akaratából és kevesek bátor áldozatából sarjadtak ki ezek. Ma­gukon viselik Erdély szellemének bélyegét, amelyről az idők kérlei- - Vetetlenül letörőitek míato sal­langot, minden felesleget, minden korhadási. Felelősségből és áldozat bői épült bástyák ezek, pillérei a magyar életnek az idegen uralom alatt, amelyek legerősebb oszlopai kell hegy legyenek a megújuló, sza­bad és nagymagyar éleinek. Kévébe fogva ezeket az értékeket, nyújtja át őket Erdély magyarsága a nem-, ze'neik, hogy egyazon zord időket kiállt, acélos mag hulljon belől© a magyar jövendő tele vényébe?,, Erdély magyarsága huszonkét esztendőn át megszokta a felelőssé­get. Megszokta, hegy a szavaknak súlyúk és a leirt belüknek jelentő­ségük van. A feladat, a kötelesség a visszatérés első percében világosan állott; minden erővel, minden esz­közzel, minden hittel és áldozattal, egyesülve és egységesen küzdeni Magyarország felemeléséért. Be a történelmi felelősség súlyával me­rüli fel a kérdés; hogyan.?! Ekkor határozott úgy Erdély magyarsága, hogy megtartja a maga egységét, nem engedi megbontani sorait, őrzi ériékeit és szervezeteit és ebben az egységben áll hűséggel és hálával, minden munkára és áldozatra ké­szen az ország gyarapító kormányzó és kormányzata mellé. így határo­zott, meri tudta és tudja, hogy a nagy, döntő pillanat még nem érke­zett el, amikor Magyarország vég­legesen meghatározott módon illesz­kedik be az uj Európa rendjébe és kezdi mag szabadon és lendülettel kiépíteni és a maga arcára formálni az országot. Ebben a pillanatban jön el Erdély számára a nagy sze­rep, hogy múltjának minden érté­két maradéktalanul és csorbítatla­nul vesse bele az ©rszágépités törté­nelmi munkájába, Ha a visszatérés óta eltelt időre pillantunk, talán méltán elmond­hatjuk, hogy Erdély magyarsága eleijei tett az első célkitűzéseknek. Megtartotta a maga egységét, meg­őrizte szellemét, erősítette életének tartó pilléreit. A legyengült és meg­gyötört nemzetiestbe friss véri cse­pegtetett, A kormányzattal karölt­ve és annak támogatása mellett a nyomasztóan súlyos szociális hely" zei megjavításán fáradozott. A há­ború kérlelhetetlen követelményei ellenére megpezsditetf© a gazdasá­gi' éledet és elhelyezkedett az uj életkeret formái közé, Sok, kimond- hatatlanul sok még a tennivaló. Az „erdélyi jóvátétel“ kérdése távolról sincsen még lezárva, de mindenütt az egészség jelei mutatkoznak már. Â leszorított rugó felegyenesedett és iiuom rezgéseikké leltek kilengé­ssé?, hogy immár nyílegyenesen mu­tassa az irányt, felfelé. Talán úgy mondhatjuk, hogy Er­dély magyarsága immár a nagy vál­tozás megrázkódása után kiegyen­súlyozva, lélekben, erőben, szerve­zetben készen áll a nagyobb felada­tok vállalására. Mint a visszatérés után, most is történelmi felelősséggel áll a kér­dés; hogyan?! Melyek a módok, melyek az eszközök, amelyekkel legjobban, lerjhaszncsaoban, legér­tékesebben állhat a köz szolgálatá­ra? A magyarság életének sorsdön­tő idején nem jöhetnek félmegaldá sok, félszavak, félcselekedetek, A bibüás parancs áll előttünk; ,J*e= gyen a te szavad igen, igen — nem, nemi“ Mini ahogy tsz a parancs szabta meg nehéz huszonkét eszten­dőn keresztül Erdély magyarságá­nak életét és magatartását. Az Erdélyben kiaiakeít magyar életforma — európai életforma. Más okból, más körülmények között, más módszerekkel, da a kisebbségi élaí, ugyanazt as uj embertípust termei» te ki, amelynek kitermelésén fára­doznak Európa uj eszméinek har* dosói. Â sajátos erdélyi és a volt Osca- kamagyarország életformájaiból keli megteremteni a magyar jövendő nagy szintézisét. Be, hagy meg le­hessen teremteni, ahhoz szükség és parancs, hogy Erdély szelleme és annak hordozója, az erdélyi ma­gyarság egységben, bontatlan erő­vel és osztatlanul vegyen, részt az ország újjáépítésének munkájában. Erős és iránytűmtaló tényezője le gyen az uj magyar életnek, amelyért most uj harcba indul és amelyben majd minden értéke közkinccsé vá­lik, minden hibája lemorzsolódik. Maradéktalanul feloldódik majd Erdély magyarsága abban a közö­sen kiharcolt uj magyar életben* amelyben szabad lehetőség nyílik a nagyobb szociális igazságra, a szel­lem uralmára, a kiválóak kiválasz­tására, az ősi magyar és európai, életformák megvalósítására. Tria­non bilincsei lehullottak, k i ágúit a fojtóan szűk tér, felszabadult * lélek, nagy és fényes feladatok álla nak a magyarság előtt. Az újrakezdés nagyszerű percei­ben üdvözöljük átforrósodott lélek kel Erdély fővárosában Magyaror­szág miniszterelnökét és külügymi­niszterét, hogy általa támogatva és öt támogatva végezzük azt » must l át, amelyet elvégezni a fS-oiidv’se- lés, hagyományaink és jövőbeni kötelességeink parancsainak.

Next

/
Thumbnails
Contents