Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-16 / 12. szám
X Jr94i ga&i*är Jf», {Âv Ellenzék január 12 i »-rámában «rsámolt be telefoutudósiíása alapján A brecht Dezső országgyűlési képviselő az Erdélyi Párt marosvásárlieiyi gyűlésén »linondott beszédéről A megismét- lődő vonslzavar következtében a îndesii ásba több érte-emzavaró es félreértésre okot adó hiba csúszott be, amelyeket heivieigazitani Albrecht Dezső távolíétc miatt eddig nem állott módunkban. Készséges örömmel közöljük most az előadás am agát, amely mélyen szántó gondolatokkal világítja meg a magyar élet sorsdöntő prob éináií.) Beszámol ni kívánok arról, bogy a magyarság elé milyen felada'ok tornyosulnak és milyen feladat okkal kell megküzdenie. bogy megtalálja az őt megillető helyét az űj Európában. Nem páripol ti- kai beszámolót tartok, mert nem a pártok küzdelmeiről és eredményeiről való beszámolásra van szükség, hanem ennél többről; a pártokon felüli magyarság állásfoglalásáról és sorsdöntő nagy kérdéseiről. Mi, akik olyan nagy7 mélységből körüliünk vissza a szabad magyar baza kebelére, aggódva figyeljük a nemzet sorsát és keressük a jövő útját. A mai európai válságban kell tájékozódnunk, mely olyan méretű, hogy évezredenként csak egyszer fordul elő. Ennek az óriási áialakulásnak tégláiba- íóbb része halaim vonalon megy végbe S; a most folyó g'gászá háború eredménye- Képpen — a hatalomnak, a térnek és a javaknak uj elosztásával fog kialakulni sz uj hatalmi rend és megteremtődni nz uj halaim] egyensúly.  most folyó háborúnak előidézője az a tévedés. hogy7 az európai hatalmi egyensúly megállapításánál nem számoltak azzal a példátlan erő- gyarapodással, amely úgy a német, ni ni az olasz népek egyesüléséből bekövetkezett, Az itáí ai félsz7get, melv egy tucat politikai egységre oszlott, keveset számított a ba'almi egyensúlyban 1870 élői^ és nem. ismerték fel a jelentőségét a világháború után sem, amikor az osztozkodásnál kisemmizték. Még nyilvánvalóbb a téves megítélés NTémefország esetében, mely a Poroszország és Ausztria—Magyarország közötti rivallfás által is gven- gketí 300 heterogén politikai egység láza szövetségéből iáméit fel a századak folyamán, Nem veitek észre, hogy Németország egységesítése egyszerre érvényre fogja ju»tatni azt az erői, amelyet Németország centrális elhelyezkedése jelent 3 azt, hogy Németország ezáltal előbb- ntóbb Európa vezető államává fog válni, A hatalmi egyensúly nem fedte a tényleges erőv'szonyokat s mostan a német és olasz nép fegyverré! kényszerig lei a tényleges erőviszonyoknak megfelelő uj hatalmi helyzetet. A Berlin.—Róma tengely a közepén vágja ketté Európát és aj kormánvzóeről alkotott. Európát csak a közepéről lehet kormányozni és egészségtelen volt, amikor Anglia, a szigetország, vagy a peremen levő Franciaország irányította Európa éle»é». Az, hogy a középnek m Íven nagy szerepe van. Magyar- ország példája is bizonyítja: hiába darabolták fel. mert a részek maguktól is visszatérnek természetes központjukhoz. Ez az elméle’i következtetés is csak erősítheti hitünket az európai átalakulást irány tő erők győzelmében és a német és olasz erőkkel égvütt diadalra jut a magyarság is, mert Magyarország a tengely kiegészítő része, előretolt állása, * Európa hatalmi képe a most folyó háború eredményeképpen fog kialakulni a tényleges erőviszonyoknak megfelelően. A háború kimenetelétől függetlenül is meg lehet állap tani azonban nehány 1öp= vén yszerii séget. Már az előző világháború következtében is sokat vesztett Euróna vilagnraim helyzetéből. Az addig inkább tőkéjével, mini fegyvereivel uralkodó Európa a világháború folyamán elszegényedett, tőkéje elveszed, exportja eîîaakadî és a többi világrészekben komoly versenytársai támad'ak. A.z egyes világrészek gazdaságlag önállósullak. Kéteég- íelen, hogy a most folyó világháború ezt a folyamatot sietteti és erősíti és nem áíhnxtJfc táv©! nttál a gBiUaaafctóI, amíkswr Europa végleg elveszti vi’lágMiralmi helyzetét. Ez a tény rászorítja Európát a nagjţihb gazdaságosságra, természeti kincse uek nagyobb kihasználására és a tervszerűbb termelésre, az autarchikus törekvések letörésére. Ahhoz, hogy gyarmatok nélkül is megélhessen, uj nagyobb gazdasági egységnek kell az uj Európában kialakulni, olyasvalaminek, amit európai egyesült gazdasági államoknak nevezhelnénk. Az uj Európa kialakításában nekünk is megvan a szerepünk. Szembe kell száliani a magyar borúlátással, meri nem gyengülő, hanem egyre erősödő nemzet vagyunk. Az ufolsó kétszáz évben a magyarság szenvedései ellenére is gyarapodott, még a nemzetiségi arány tekintetében is. A magyarság igazi nagy tragédiája Mohács volt, melyben nemcsak, függetlenségünket veszítettük el, hanem annak köveikezményképpen elpusztult a magyarságnak több, mint a fele e. Trianon elvéiie országunk kétharmadát, de visszaadta függetlenségünket s most már a független Magyarországhoz térnek visz- sza egymásután az elszakított részek. Az önálló és független Magyarország kezd kiterjeszkedni a Kárpátok medencéjében és minden eltelt év egyre jobban igazolja a természetet és a történelmet, amelyek nein hiába formálták meg a Kárpátokban Európa egyik legállandóbb határát. A magyar hivatás újból erőre kap, magáénak érezheti a földet, amelyen „annyiszor apá nk vére folyt44 s magáénak fi feladatot, hogy ezen a földön gazdag s virágzó életet teremtsen. Bizakodással nézhetünk a jövőbe, mert nines okunk félni egy olyan rendezéstől, mely Európában az állandóságot az állandóság tényezőinek: a geopolitikai tényezők és az államaikon ó erők ismeretében kívánja biztosítani. Számoithatunk azzal, hogy az uj europa' rendben Magyarország, mint erős középhatalom foglalja el helyét. Nincs kétségünk aziránt, hogy a magvar politikai ösztön és államveze’ői képesség semmit sem hagy kiaknázatlanul, hogy a nemzetet ide elvezesse és biztosak vagvnnk abban, hogy a nemzet ennek a célnak az érdekében — mint eddig is — m nden áldozalot meghoz és tudatosan vállal, '■£ Á magyarság jövője azonban a külső államhatalmi helyzet megteremtésén túl azon dől el, hogy felismeri-e az európai s egyben a magyar átalakulást formáló erőket és ennek megfelelőén meg!udja-e teremteni az( a magyar életformát, melynek gyökerei a magyar múltba nyúlnak, a jelen szükségleteire épülnek és a jövő igényeivel számolnak. Mi nem voltunk abban a helyzetben, mnt nagy szövetségeseink, akik a háború kitöréséig befejezésre tudták ju'ta’.ni állami, társadalmi és gazdasági rendjük áfvál’ozását. A szegedi gondolat alapián megindult átalakulás nem tudott végleges győzelmei aratni a béke éveiben és így a háború k törése félig kész állapotban táfáit A két nagy feladat közül, mely sorsdöntő időkben mindig a magyarság elé tornyosul: az állami felada'ok és a nemzeti reformok megvalósítása közül a háború most újból] az állami feladatokat foka előlérbe. 1848-ban egyszerre próbáltuk megoldani állami feladata nkat: a függetlenség megszerzésé! és a népi feladatokat: a reformok megvalósítását, de belebuktunk, 1918-ban még rosszabbul döntöttünk, amidőn a két feladat közül a társadalmi reformok megvalósítását akariuk és nem éreztük mese, hogy abban az időben egyedül és kizárólag az állam megvédése letf volna Mada'mnk. Ma is ilyen kettős feladat előtt állunk, de mos» legfontosabbnak a magyar állam biztosítását farijuk és tudatosan minden áldozatot és nélkülözést vállalunk azért, hogv nagy nemzett céljaink elérhetők legyenek. Sok pamifíz jogosult ma, látjuk a tár-' sadalmi pihentétek feszülését., látjuk a zsidó szellem rombolását, « M i) că* ® ^ gj még;s a reformok sürgetőinek csak azt 5öa®Bidh;Ujuk: hogy aa erdélyi magyarság erejét csak akkor állíthatjuk a reformok szolgálatába teljes mértékben, amikor nagy nemzeti céljaink Mérését ezzel semmiben sem kockáztatjuk. Ez volt az állásfoglalásunk az első p llanattól k< zdvö, akkor is, amikor olyan nagy szeretet te! fogadtak minket minden oldaliról Pesten, de azután méginkább, amikor azt Iá!tűk, hogy a l.bcrális és a zsidó szellemtől áthatottak épp úgy ki akarlak sajátítani bennünket, min! a jobboldali felfogásnak. Mert azt láttuk, hogy minden hi- vogatás mögött csak taktikai érdekek állovak, a maguk sáncait akarták erősíteni. Mi mögöttünk viszont huszonkét esztendő tapasztaljaia és az a kötelezettség állt, hogy a kisebbségi sorsban összekovácso- lódott egységünket megőrizzük éa azt taktikai szétforgjáceolódás helyett nagy nemzeti céljaink szolgálatába állítsuk. Az erdélyi magyarság állásfoglalásig bárom fők érd és határozza meg Először az, hogy a bécsi dönlésisel csak Északer- dély került vissza. Másodszor a nemzetiségek kérdése cs harmadszor, hogy Erdély fejlődésében az utóbbi huszonkét esztendő alatt legalább ötvenévvel visszaesett. Nyilvánvaló, hogy e három kérdés m?a*4 az erdélyi magyarságnak egészen máskép kell látnia és megtelnie a dolgokat». Á meghúzott bécsi határ parancsoló;}.« írja e?ő számára, hogy a magyarságra háruló állami, nemzeti- és népfeladatok közül az állami feladatokait tartsa elsőrangú fontosságnak. Az a tény viszont, • hogy a székely tömböt kivéve nemzetiségek közé ágyazva él. éle fontosságúvá teszik számára a nemzeti egységnek a megőrzését, mért egy megosztott magyarság nem bírná a nemzetiségekkel szemben felvertre a versenyt, még kevésbé megoldani a nemzeti feladatokat. És végül a román uralom politikaijának eredményeképpen bekebelezett nagymértékű visz- szafejlődés természetszerűleg ébresztene benne á vágyat, hogy az erdélyi állapotokat az anyaország színvonalára emelje és ez újból egységes és céltudatos munkát tesz szükségedé. Mindezt összefoglalva, azt mondhatjuk, hogy az erdélyi magyarág az állam megszilárdítását látja legfontosabbnak, belső vonatkozásban pedig az egységet és az egységre épülő tervszerű munka». És ha két feladat elé kerülünk és választanunk kell: az anyaországi roagvar élet reformját, vagy Erdély megerősítését akarjuk, mi az utóblvt választjuk, mert ezzel is hatalmas magyar missziót teljesítünk. Mert, amikor Erdély önmagát énül és erősiti, egyben a magvarság légiókban veszélyez- tete'.t keleti végvárát erős'tí és meggvő- ződésünk szerint ezzel teszi az ötsszma- gyarságnak a legnagyobb szolgálatot. Távolról sem jelen! ez elzárkózást az egyetemes magyarság ránt! kötelezettségünk elől, csupán helyes felismerését annak, bogy hogyan tudjuk legjobban a helyünket betölteni. Erdély újjáépítése a céL Mezőgazdaságának, iparának, kereskedelmének fejlesz’ése, a iraţrvar nép megero- sitéee, kutiurál's és gazdacági felemelése, a nagy nemzeti jóvátétel véghezvitele. Egészen érthető és rendkívül egészséges, hogy az crdélvi magyarság figyelmét ezek a kérdések kötik le és tudatosan nem akart' és nem akar olyan hangzatos feladatokat vállaln', amelyek figyelmét és erejét életkérdései megoldásától vonnák el. Óvkod iunk ezután is a szén szavak- |őL a köridlengedező bizelkedéstől. Con • do leink Borskay Istvánra, aki a béé sí békét megelőző időkben azt irta. hrgv őhozzá a főherceg hiába küldene bőbeszédű követet, mert ..bár sem a dialektikához, sem az retorikához nem tudunk, a dől ént o magát nézzük, csak az m' nem- retünk iavá't és magunk megmaradását, azonkívül <;zók és rábeszélések mináhmk semmit sem fognak.44 Mély erdé'ví szemlélet fejeződik ki ebben az álásfoglahás- ban. Ez a józan, „a dolgot őmugá» néző44 felfogás tartotta meg az erdélyi magyarságot a történelem viharában s ezţ. kell megőriznünk. * A józan erdélyi szemlélet a Kárpátok bás»yájáró! jobban áttekintheti az egész Európát, mint bárki hinné, Európa mai wmúiftrm rtmnm-r'- - -r - ^ mtrm átjilakidásábs.ra meg kell találnunk a gimk helyéi. MA m^fţykir feladatak «rié -fn- gyuak Állítva m magyar felt«dótokat wí.cr- %ea formákkal nem lehet megoidem. Ép#- temi coak a nenxzeti sajáloeságakra lehel: és azokra az erőkre, amelyek a nemzete* egyszer inár naggyá leitek. Világosan in zonyitja ezt a fasizmus «és a nemzeti szó c álizmus példája. A fasizmus az álbuxtot állítja elő> érbe, ez formálja a nemzetet és a népet. Az olasz nép előtt, mint örök álom, az egykori római Imperium, lebeg A nemzeti szociáiizmus a fasizmussal e! lenlétbun, a népet állít ja előtérbe, az állam eeak eszköz arra, hogy a népközösség fcnnállháajon és értelmét a néptől nyeri. Nekünk egész más uíon kell haladnunk «is ha Olaszország az államra épít fe! rendszerét és Németország a népre, úgy nekünk a nemzetre keli építenünk, mert ezzel pótolhatjuk azt, ami a számból hiányzik. A magyar minőségi emberfajta, ez az ereje. A nemzet Ls mnioségi fog* lom.  nép akkor válik nemzetté, amikor tudatosul benne egy magasabb küldetés. A nép önmagáért van, a nemzet őzért, hogy sorsszerű feladatokat tötisör be. Minél több emberben él a nemze! hivatás tudata, a nemzet annál erősebb. Neveléssel és szervezéssel minél több em Lert kell bekapcsolni a nemzeti közös ségbe, hogy éljék át a nemzet vágyait, vívják meg küzdelmeit. Áz a szervezés, amely szint eleni* és tömeggé olvaszt, eleve rossz. Á minőség fokozása a cél, minél szélesebb elit neveLése. A magyar sors veszélyezteteítsége alak tja a törvényt, hogy a magyarnak mindig vité- zebbnek, keményebbnek és erősebbnek egyszóval külömbnek kellett lennie. Mert két malomkő között sokáig lehet őrlődni. sőt végül maguk a kövek porladnak el, de ennek az a titka, hogy7 a két ma íomkő közé került tárgy anyagában er^ sebb és keményebb legyen, mint maguk a kövek. A magyar átalakulást a nemzetre keit építeni és olyan életformát teremteni, amelyben a nemzet értékei ós erői k .teljesedni tudnak. Az olasz és a német nép átalakulása élén költők, filozófusok és tudósok jártak. A magyar álalakulást is a szellem emberei készítették eíős Ady a veszélyt hirdette meg, Szabó Dezső és iskolája a népi erőkhöz fordult, az er= délyi irodalom a történelmet és a történelemből áradó magyar hivatás-tudato hozta és emellett a nép műveltség örök ériekéit tárta fel, a falukutatók a gon dolkodás középpontjába emelték a magyar nép elhanyagolt sorsát, egyházi íróink, élén Prohászka és Ravasz, nem enged ek elhalványodni a lelki, értékeket. Történélirók tárták fel a magyar múltat, írók és tudósok kutatták a magyar lét értelme! s tették fel a kérdést: mi a magyar? S ha végignézünk a magysr történeimen, olt s végighúzódik az s felfogás, amely a magyarságban minőséget látott. Anonymus, a honfoglalásra induló vezér ajkára ugyanezt az örök magyar felfogás! adja; „az emberiséé nem a népek sokaságában, hanem a lélek erejében áll“, mint ahogy megjelenik Zrínyinél, aki ,,nern indul mer azon, bár a török több is. ha mi jobbak leszünk.“ A minőségi gondolat tartotta meg a magyarságot egy évezreden keresztül a környező népek versenyében. Az a m. nőségi gondolat, mely a nemze!et állítja előtérbe és a nemzet tagjait akarja nevelni A lelki ténvezők erősebbek, mint az anyagiak. a minőség, mint a mennyiség, a tartalom, mint a forma, a szellem, mint s holtszervezet, az elit, m nt a tömeg. Az erős nemzet b‘z‘k önroas-ába, sőt egyedül önmagában bízik, hisz abban, hngy nemzete sorskérdéseit meg'udja oldani, sőt egyedül 5 tudja megoldani. Meg van győződve arról, hogv nemzeti élete és életének formája értékes, nem alábbvaló, hanem különb a töbí nemzetekénél. Épp ezért megdöbbenéssel hallottam, hogy Marosvásárhelyen olyan hírek járnak, hogy a német külügymin'szter azért járt nálunk, hogy bizonyos pártokat alátámasszon. Tűnődni lehet azon. hogv a naivitás, vagy az alacsonvság nagyobb mér'ékü ebben a híresztelésben. A naivitás. amelyik ilyent elhisz és az alacso* nyabbrendüség. moly mindenütt és mindenkor «legen segítséget keres. Hogv egr ilyen hír elindulhat, rávilágít a ' nemzet gvenge pontiadra, arra. hogv nem hízik eléggé ömnagában és as önmaga ereje»Magyarság és Európa to Pást gyülöeéia olmonâfa Albjpoobt Uozaő üénvl&®lé* áss Erdélyi PAvt offsz&aoa ügywötft alelnöki
