Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-02 / 1. szám
úlwi. vtmtíM, 1 SÄ®»? lg« w mB SmwsztfsftB és liaáófeíyataí: lalszsv'r. MteHRsi 1$., I. ^-ns’tţ. Teh’tn: 13—19. Í8Fei8E3->*ie£ 8o ssáffl, leisten sz.s 28—23 aiSPllOTIÎ: BfiRIHftMIKLÓS Hfiadóf.olaiiSonos: PfitllS X. I» iclozswăr. SîfiSizetiJl árai:: Umili tn, aeiyedévfs 8„ félévte 1B0 egész ttn 31 Wft Hitler kancellár újévi kiáltványt Intézett népéhez Ha mi valamennyien hűségesen megtesszük kötelességünket, úgy to©t@ijes©dik ass a sos?&9 ami a gondviselés ak^raa — mondja szózatában a német nép vezere BÉRŰN, január 2. Hitler vezér és Ükancellár újév alkalmából kiáltványt intézett e némeit népihez. A kiáltvány- öan mindenekelőtt v zsgáfat alá vette azokat aß okokat, amelyek a német birodalom ellenségeit arra késztették, hogy megtámadják Németországot. Az a felhívás, amelyet annakidején Lón« donhoJ és Parishoz intézett a fegyverkezés csökkentése és a népek megegyezésének keresztiilv tele érdekében, a asidó angí^ls^ász pénzemberek összeesküvése következtében meghiúsult. Ez & csoport valójában néni a demokráciáért küzd, hanem saját érdekeiért. Aggod«!« maskodtak, hogy a nemzeti szocialista Németország szoc'ális politikájával esetleg más népek szemét is feínv'tja s meglát ják, mi az igazi oka eímaradásuk- őiak, mert miután sikerült Németország ban a nemzet5, szocialimtuun-ak a műn- kanéíküHségeí megszüntetni, a többi országokban ugyanakkor növekedett az eliáíat iáitok száma. Ez az ofrar hogv sem sikerülhettek s?ok s kísérletek, §8®?y megegyezés jöjjön létre ezzel a nemzetközi társaságbaÎ. ők a háborút akarták, mest ebbe tökét fektettek bel«» ; Ha Churchill a nyugat5 front összeomlása után btfcik még abban, hogv üzleti haszonra nyílik még lehetőség, ezt teszi azért, mert mások elvérzésé« ben remél1 segítséget nyerni és pedig a Szovjetunióban. ■*— M mtán elhatározták a háborút —» folytatódik Hitler felhívása — leíkÜs- mereterűben úgy éreztem, tartozom a b rodalom biztonságának de tágabb ér» «elemben egész Európa jövőjének azzal, hogy többé egyetlen percet se ves2teges&ck és a lehető leggyorsabb cselekvéssel csökkenésem az áldozatok számát. I A Führer ezután utalt arra, hogy ő inkább a békét választotta volna, mint a háborút, már csak azért is, mert ak« kor továbbra is a kuliurmunkának, a gazdasági fejlődésnek és a szociális át- alak tás müvének szentelhette volna életét. Rámutatott arra, hogv végül Japán is belefáradt az örökös fenyegetésekbe és zsarolásokba s ö is a fegyverekhez folyamodott. Most már hatalmas front áll szemben a judeo-bolsovista«ka- pitalista összeesküvőkkel, A jövő év hatalmas igényeket fog mindanny 'urakkal szemben támasztani —■ állapítja meg a Führer. — Mialatt a német otthon, ha szükséges, a végső áldozatokat is meghozza a front számára, eljön a beteljesülés órája. A kiáltvány igy végződik? Ha m- valamennyien hűségesen megtesszük kötelességünket úgy beteljesedik «c & sors, ami a Gondviselés akarata. Ak* népéért harcol, az győzni fog, aki a népek megsemmisítésére törekszik, a* { elpusztul. Göping fölhívás® BÉRŰN, január 2. (DNB.) Gör ng ! birodalmi tábornagy az újév alkalmából I szintén felhívást intézett a német nép- ! hez. Megúllap íja, hogy mindenkire su- \ lyos terhek és áldozatok nehezednek. \ Korlátozni kell az igényeket s ezt mindenki meg is tesz , mert tudják, hogv* a katonák ellátása miatt háttérbe kell : szorulnia a polgári szükségleteknek. A jövőt csak az a nemz dóik hódítja meg,, j amely teljes elszántsággal hajlandó min- \ den áldozatot meghozn1. Göring tábornagy fehivást intézett , ezenkívül a légi haderő katonáihoz s. Raeoer vezér tenger nagy a tengerészeihez, H’mler, az SS vezetője és a német rendőrség főnöke az SS csnpótokhoz i Intéztek újévi napiparanesot. (MTI.) Hitler Ádo!f nafEp^rsmcsa BERLIN, január 2. Hitler vezér újév alkalmából napiparancsot intézett a némát véderőhöz. A nap parancsban ráírni* lat arra. bogy miként a lengyel hadjárat befejezésekor, ugv 1940 júliusában, a nyugati habom dicsőséges befejezése után is elhatározta, hogy békejobbot nyújt ellen feleinek. Ajánlatát visszauta" siictíák g azt a gyengeség jelének fogtak fel. Azok, akik ezt tették, azt hitték, hogy 1940*4>en legyőzhetik a német né" pet. Nem maradt más halra, minthogy számoljon a harc további folyásával A háborús «szitoknak a? az elhatározása, hogy semmi feltétel mellett sem kötnek békét, arra vezethetnek vssxa, hogy meggyőződésük szerint a szovjetnek az Európa elleni háboiuba vaJó belépése, amit titokban előkészítettek, megsemmr siti a német birodalmat. 1940 a legsu* lyosahb elhatározások és a legvéresebb harcok esztendeje a olt. A történelemben úgy fog megmaradni, mint minden idők legnagyobb győzelme nek éve. 1942-ben megragadjuk a birodalomnak az ellenség gél és addig ütjük, amig meg nem törik, Manila ele~?& küszöbön TOKIÓ, január 2, (DNB.) A császári főhadiszállás közli, hogy a japán csapatok * Maláji-fé szigeten elfoglalták a Szirgapurtól 190 km-re fekvő Kuvanlau fontos kikötővárost és 200 kilométert haladtak déli irányban, Amszterdamba érkezett hir szerint az angol hírszolgálat közöltig hogy az angol csa- pa>oíc zömét eredmenye en vi*s'Z8voittgk a biri-Lorncóí Sarasakból. A visszamaradt részt o japánok megseimnisitették. Manilla körül is egyre szorosabbá fűződik a gyiirü. A Dome«-iroüa jelentése tzerint japán «Cápátok mintegy 150 km-nyüe megküzd]« tették Szingapúr erődjeit. (MTI.) STOCKHOLM, január 2 Az angol hirszolgálat ncwyorkí kiilönjeJcütése BZf-rint Manilla Cieste közvetlen küszöbön áll. Buenos Aircse" keresztül Tokióba érkezett hírek arról Uidnak. hogy Manillávál minden ö«zekcttf*és megszakadt. Az amerikai és fiUppii»© csapatok vissza vonulóban szívósan védekeznek A® î níied jelentése szCfiuí az asnCrtkaí c-sanalok M&oílJátóil 50 km-re vonultak vissza. (MTI.) Sztálin Washingtonba ni«*®!# , STOKHOLM, január 2. (DNB.) A svéd 'ávtrati iroda jelenti Washingtonból, hogy Sztálin -elfogad’a Roosevelt meghívását ds elutazott Washingtonba. Churchill er° re való tele ntettel elhalasztotta Angliába való visszatérését, hogy Washingtonban la?átkozzék Sztálinnál. (MTI.) Ä* eddigi |«í|í.fn győzelem mérlege TOKIÓ, január 2 (QFÎ.) A eí>ászári foha* ' óiar.ál ás összefoglaló közleményt adott ki, «T2ely a háború kitörésétől december 24-'g óért hanoi«« eredraéayekroí »rámol be. EsEerin; r japáns hadsereg repülői elpinur íicoítak, illető eig légi harebsa lelőttek i35 ellenséges bombázói és 406 ellenséges vadász- gá-pet, Á ^©«stesége 49 repülőgép. 1.6 eb tenséges repülőgépei zsákmányolok. Öss7.e&en 34 nagy ée 4 kisebb elleinséges hsjót 8Üiyeszteítek el v<*gy rongáltak meg. A harcokban 76 harckocsit ég páncélos gépkocsit. 1309 gépkocsit. 301 rasnti kocsit, 196 'különbőz *5 ,t pusu ágyút nem számítva a hongkongi erőd agyőit, ezenkívül 223 gép puska' zsákraáínyo iák. A japáni veszteségek a követkeaSk: 734 5 halott és 1799 sebesült. Az ellenség 4 japán csapatszállító hajót elsüiyesztett, 12-őt pedig megrongált. (MII.) Hogyan buosuzott £ädn a Siovj^wtől LONDON január 2. (Reuter.) Eden Szer- jetoroszország elhagyása útin lávíralot inté* s.eit Sztálinhoz és Molotovhoz. Sztálinhoz intézet táviratában többek kö- zöt< a következőket mondja: „Mielőtt visszatérek országomba, szerencsének tartom hogv kifejezhetem Exceílenciád- nak nagy örömömet afelett, hogv újból megiá- togathattam a Szovjetuniót és mcebeszé heilem önnel a háború éő Kéke kérdéseit, amelyekkel országainknak, m nt szövetséges hatalmaknak meg kell birkózniok Bizonyos vagyok hogy az ilyen niaayţelenfosegiî tanácskozások nagymértékben megerősítik közös háborús erőt eszitéseiuket és ezálta* közelebb hozzák részünkre a végső győzelme!.“ Molotovhoz intézett táviratában ezeket mondja: „Bízom abban, hogy látogatásom és tárgyalása mk nagymértékben előmozdítják az angol—szovjet együttműködést.“ (MTI.) B^p'in és Róm« Cfeíirciti’P* fco^zédéróí BERLIN. január 2. liletéke« német részről közíik: Német körök Mfopása szerinf Chur< chilinek o kanadai parlamenthen elnion- dott beszéde lényegében csupán ismét" lése in ndunnak. amit Clmrclüs! az. ntób"1 bi időbe® bizonyos alkalmakkor elmeadőlt, Éppen ezért kijelentései, suini it* teni körökben megjegyzik, nem érdemel** nek különösebb figyelmet, hacsak annyi ban nem, hogy több, általa rsem érintett kérdést érdekesnek kell tartan., igy pél dán) azt, hogy Ausztráliában c«revehető elkedvetk nedés mutatkozik az ausztrá" iiai csapatoknak tervszerűtlen, a vilit minden harcterén való bevetése miatl. Amit Churchill francia nyelven Fran ciaorezág címére k vânt üzenni, néniéi; felfogás szerint azzal az enalékeztetéiíce» intézhető el, hogy Anglia vonta hete a háborúba Franciaországot, Dünkirchné' viszont cserben hagyta, később uedi^ Dakarnál szabályszerűen rárontott, végű pedig éhtiégzáriattal nkaria megfogan;. Churchiíll alapjában véve szemére vetette a franc áknak, hogy nem engedik meg. hogy hazájukban zűrzavar- uralkodjék (MTI.) RÓMA, január 2. (Ştefani. > A hivats- íos olasz körök megjegyzéseit Churchill ottawai beszédére a következőkben lehet összefoglalni: 1. Churchill azt állítja, nogy Angiis nem akarta ezt a háborút. Ezt ez áll; tást megcáfolja az a gondosság, smellye;- Anglia nekilátott, hogy állandó jellegű szövetségeket íétes tsen a tengelyhataH mák ellen, még mielőtt a német—lengyel viszály kipattan! volna. Churcíiiii azt . megegyezte, hogy amikor kitöri « habe ra, Anglia nem volt eléggo felfegyver'* kezve. Ennek a raegáHapitásnak mncc hizonyitekn erre — h p'eo ^őmá bani. Tényleg ném volt eléggé fcifegy* verkezve Áuglia, de csak azérí, mert csak arra számított, hogy a háborút ügy megnyerheti, hogy szövetségesei harcol nak. Anglia pedig mindenütt a zárlat ha*4 tékonyeágáról gondoskodik, 2. Churchill ezt mondotta: ál eíltíhfet. ereje mérhetetlen. Ez nagyon érdeke megállapítás és nagyjelentőségű — jegrş - zik meg Rómában. Ami különösen itat*-* liára vonatkozik: az angol propaganda véleménye és Churchill ottawai nyilatkozza* a között feltétlenül eltérés mutatko zik. mert propagandájuk makacsul lebe csüli az olaszok harc erejét. Anglia uú* ü szterelnöke, mikor vádolja Franciaor szagot, hogv cserben hagyta Angliát fa* ezzel a Földközi-tengeren súlyos nehéz* ségeknek lelt okozója. elismeri, hogy Olaszország kemény ellenfél. 3. Ki kell emelni a rendkívül séríc hangneme!, amivel Church:!] Franciaor’ szagról beszélt. 4. Churchill csak nagyon seromitnion* dó célzást teil Oroszországra, Ez talác. azért van, mert Church 11 olyan közön' seghoz beszélt, amely egyáltalán nem in. kesedik a boísevikiekkel kötött vzovétségért. 5. Churchill hallgatott ar. angoiszá'* szók csondesóccáni veszteségeiről. Are»> az Aaredahia mellett folyó csatát illeti Churchilí — nagyon böicaer — nem m?j tatolf túlzott derűlátást, 6. A habom végső k menetelét ilíetóen Churchill megjegyzései nagyon is bizonytalanok és nem méltók a megemlítésre (MTI.) Válság sí beogáliaf k©rmáipybai£ GENF, január 2. (DNB.)  Times kai kuttai jelentőse szerint a bengáiiai kor- mánytanácsban válság tört ki. amelynek az az oka. hogy Bősét, akit december hó 12-én az angolok Indiában letartórteítc-';. Kalkuttából Madrasbu kisérték át. Err^ a beiig áliai kormány két tagja lemon dot! (MTI.)
