Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-11 / 283. szám
ÄfitfÄt*» «ut *£**«*«■ <• m. mam.sw. satut tm itt MB. *îîst8îm? S«riMifS*#i is Slidá&3s*!aís Kolozsvár. *f' f?fHc;it!^aha»i 18* l tnrf ti. Tsîiîsaî «—Krs-nl»: »la-Baiífgi lsí*í£as»atea 8, szita, leStfoc sz.* ís~23 iLiPiianc BÚ RT Hl MIKLÓS Slstiötalaldanas: NUU 1 1 lalozífár. £l8lize«â»l árain ímsls tJflk mntűm Bő Itífcwa íl éws 3î ísas^ írOBUKOtl K Az új hadszíntér "a áttolt .tsß Ji-sa nadmod I aiqliS B v^orí >*gna rno i wqB'gnisS 9>Í3Í3S‘SS t© ímhb í sfí/cnstí v-gis .isi B lőínéq ifcíömm jl \Á ted >íöisi?ől jliDzwz -,g i<Hév i ,>lurtEäf A rl1t< ) tnsxzl stqe r?t '( A ÍBÍ2SÍ; it-náqeL ,na/ *1 Tvhmg) Ish 1^5 ZB TJŐJ. m íf^-t nevezett Csusi-ma-ut. Mindkettő szoros és ezenkívül Japánt három szűk tengerszoros metszi át. Japán és a Hókká id o- sziget kökött a Perouse"Ut, a Hókká do- sziget és Japán között a Tsugaru-ut és délen Koreával szemben a Bungő-ut. Egyik sem sokkal szélesebb a Dardanel» Iáknál, azaz parti tüzérséggel lezárható. Valós?imitiert, hogy ezeken a szorosokon bárm Íven flotta keresztül tudjon hatolni, hogy elvághassa Japán és ä kontinens között az összeköttetést. De ha a japán hadüzenetet világpolitikai síkokra állítjuk be, akkor szinte felmérhetetlen eredmén vekhez jutha» fűnk. Hétfő óta Amerika hadianyag- szállítása Nagybrítannia félé szükségképpen megszűnt. Az amerika* flottát szinte teljes egészében leköti a japán háború, Honkong* Kalkutta* Singapur, kongó, Kolombo, Madras'/, v&l&mint az ausztráliai támpontok védelmére Nagy- br tannia távolkeleti flottája m&ralek« îalaun? lekötődik, sőt — amennyire az első háborús órák jelei matatják, Anglia valószínűen kénytelen lesz földközi- tengeri flottájának egységeit éppen úgy harcbavet ni a Távol keleten, mint ahogy kénytelen les/ a hires Hoome Fleet egy részét is a Távol kelet felé irány tani. Alapjában véve a Távoüceíeten ten® geri hábom folyik, amelyben azonban, i mint azt a német példa mutatja, a> döntőszerepet nem a flották, hanem a légi fegyvernemek játsszák, A japán légi felvernem a hatéves kiinaí háború során mérhetetlen tapasztalatokra tett szeri, aránylag intakt maradt és Japánnak módja volt arra, hogy7 légi fegyvernemét kiépítse úgy anyag, mint ember terén. A háború, amely meglepetésként érte a/ Egyesült-Államokat, megleheA japánl hajóhadat eddig nem érte veszteség Barátságos együttmükftdés jött lét?® Japán és F?anoia*Indokina között — Valamennyi megtámadott támaszponton folytatják az előnyomulást a japán osapatols labukaí a fapáni csapatok és donyrnmsJlé- suk nem ismer akadályt. Ezek mén nem csodálkozhatunk, ka Roosevelt kedd esti „kandalló melleid csevegés“ formájában —- melyet az amerikai néphez intézett —- kijelentette, hogy ,9az eddigi hírek mind rosszak. Hawüy^szigetén komoly ve* reséget szenvedtünk. Fălop-sztgeti csapatainkra súlyos csupas suduit„ A Guam, Wake és Midway szigetekről érkezett je* leütések — szerinte — még zavarosak, de fel kell készülni arra, hogy megszállják mindhárom külső őr állásunkat» Az első napok veszteségei kétségkívül tete* jnesck. A kár komoly, de még senki sem tudhatja, hogy mennyire súlyos“. Koo.se- vett „önvallomása“ nem láván megerősítést. A külföldi sajtó is japánt győzelmekről számol be, A Popoto di Roma a Wake és Guctmo szigetek elfoglalását, a Malaya* félsziget! harcok és Lubang sziget megszállását kommentálja. A Messagero szerint Egyiptomban a japán—ounerikdfr— angol habom kitörése óta lázas a h&igut* lat, Kairóban heves angoleilsnes tüntető sek vannak. „Le Angliávalés ,pingüt£ vereségét akarjuk“ hoUatgzih az utcák hosszán, A tüntetők és as angol rendőr ség között heves összetűzések vannak, Amerilxu körökben nagy nyugtaiansu got keltett az amerikai támaszpontok japáné csapotok által történi elfoglalása. As aleutai szigetek .magasságában megjelenő japáni flotta az EgyesülfaÁHamok hatalmas tengerészeti támaszpontjait ve* szélyezteti, amiknek megszállása ugródesz kául szolgálhat Kelet ^Kanada és Alaszkát elleni támadásokra. Ezzel szemben a Minkuojih Pao azt írja, hogy Kína szamára most érkezett él a pillanat, hogy megszabaduljon as igaz só etalon szerződésektől és lerázza azokat n bilincseket, amelyek gyarmattá sülycsz". tették. Csungkirtg számára itt lenne az idő, hogy befejezze a háborút Japánnal és közösen védelmezzék Keletázsiát, hoe* felépíthesse az uf világot. Elsülyesztelték m Japánok m brit f@nfe?és*©f büszkeségeit SANGHAJ, december 11.  japánt tengerészet képviselője közölte, hogy ä japáni tengerészetet a háború első napján nem érte veszteség és az ellenség japáni tengeralattjárókat sem támadott meg. A japáni lég’ erő vaígmennyi hadműveletében csak 10 repülőgépet vesztett. Ugyanakkor közölte, hogy Hs wai, Guam, Wake és a FülÖp-szígetek, valamint Szingapúr elleni támadások megszervezése, bár ezek a helységek 18 ezer kilométeres távolságra •vannak percnyi pontossággal történt. A hadműveleteket egyes helyeken a kedvezőtlen időjárás zavarta, ennek ellenére az eredmény mindenhol kielégítő. (MTÍ.) A fapáni hadüzenettel az európai viszály ,,második“ világháborúvá szélese* dett, A világ legnagyobb tengerén a legnagyobb „élettér“ hegemóniájáért folyik a küzdelem, Szorosan véve ehhez az élettérhez a Csendes-óceán keleti harmada tartozik, melyet geopolitikailag Japánnak kell uralnia, Az ÉszaJcamerikm Egye* sült-Államok, Anglia és az érdekkörükbe tartózó kis* és középhatalmak a tengeri támaszpontok egész rendszerét építették ki, az úgynevezett „stepping st ones“-eket, „lépő kövekethogy az is tol só éviize” deliben fejlődésnek indult Japánt tehetetlenségre kényszerítse. Az angol Szingapúr, Honkong es az ausztráliai Pert Darwin, meg az amerikai Pearl Harbour, San francisco, Dulsch Harbor háromszögek acél falai leltek volna hivatva Japán megfojtására. Az európai viszály beálhaJtor rohamléptekkel készül lek a további támaszpontok. Japánt szelleme és politikai előrelátása a tengelyhatalmak oldalára állította. Roosevelt és Hull megalázó pontjai jogos felháborodást szültek Japánban, aki becsületének és érdekeinek védelmé- re fegyvert fogott. Az események Japánt igazolták. A többezer kilométeres arc* vonalakon siker sikerre halmozódik, a /<?» páni haderő győzelmes harcot viv „éle!- terében“ az idegen angolszász hatalmak'’ kai és törekvésekkel. * „A japánt nemzet meg lehet győződve arról — jelen-tette ki Tuka Hasi tengernagy — hogy a haditengrészet meg tudja védeni és biztosítani a csendestengeri £e~ fületeket“. Erről már tanúbizonyságot tettek a japánok. A külföldi sajtóirodák jelentései a legnagyobb sikerekről számol* nah be, Ne említsünk egyebet, mint ú Malaya-felszí get keleti partja közelében lezajlott tengeri ütközetei, ahol szempillantások alatt elsül}esztették bombatalálatokkal a 32 ezer tormás Repulse és « 35 ezer tonnás Prince of Wales csatahajókat, amelyek a brit hajóhud legerősebb és legkorszerűbb csatahajói voltak. Ehhez járul még a 11.500 tonnás Langley repül őgépanv aha jó megsemmisítése. Az ellenséges portokon mindenhol megvetették TOKIÓ, december U. A japáni császári főhadissáliás közli: A japáni haditengerészet légi ereje a Malaya'félaziget kelet» parija közelében elsiilyer”ste?te az angol Prince of Wale* és a Repulse csatahajókat. Az eîsii- Iveszteít Prince of WaleH 1939 május 3 ári bocsátották vízre és egyike volt a brit hajóhad legerősebb ép 'egkorszerübb csatahajója- nak, A csatabatjő 35 ezer tonnás, sebessége 28 és fél csomó, 10 darab 35-6, Î6 darsb 13.2 c.m.-es ágyú, 32 darab 4 crn*es. légelhá rito ágyú és Î2 géppuska volt rajta Fedélzetén négy repülőgépet szállított. Legónysé* ge 1500 fő volt. . A Repulse adatai; 32 «ser tonn«, «dStessege 38.1 csomó. 1916-ban bocsátották vízre és ó darab 38.1, 1? darab 10.2 cseres ágyú. 8 da rab 10.2. »I darab 4.7 cm.-es és 16 darab 4 cm -es légclháritó ágyú, valamint 8 géppuska. Ezenkívül 8 torpedócsöve és 4 repülőgép.' voh. Legénysége 1200 fő. (MTI). Az Aftonbladet newyorkí jeletutésc ize ríni eddig meg nem erősített hírek arról szólnak, hogy a Honolulunál megtör pedózotí és elsülvesztett amerikai repu lőgépanyahjaó a 33 ezer tonnás Lexine ton volt. A hajói 1925-ben állították b a szolgálatba. 1200 t'őnvi legénysége r* 83 repülőgép!? volt. lösen kevés kilátással kecsegtet Amerika, amely a* elmúlt évtizedekben imperializmus üzletes útjára lépett, hirtelen szembetalálja magát egy hare bau megedzett és a végső harcra késő ellenféllel. De Amer kát nem lehet elkülöníteni és ha róla beszélünk, az arr golszász plutokrata közösségről kel? beszéljünk, amely most két óriási fronton kénytelen felverni' a harcot létéért, Németország a kontinens feltétlen ura és ă boi se Vilmossal megtört az utolsó» szárazföldi ellenfél. Anglia afrikai ki - sérletei. a beérkezett jelentések s/erint, kudarcot vallottak és kérdés, hogy kü** Ionosén az amerikai szállítások meg szünése után. mennyiben lesz azokat képes megisméíein'. Bizonyos, hogy néha/, talán rendkívül nehéz küzdelmek előtt állunk, de az is bizonyos, hogy Japán had ha lépése mérhetetlen előnyei » két jelent az európai kontinens szik EKÜFÄo ) \Z.) A japán hadüzenet hire villámcsapásként érte a világ közvélemé- iyét. Talán szabad azt mondanunk, sogy meglepetésként érte a világ d pfo~ ittáciáját is. A washingtoni tárgyalá- . ok kai kapcsolatban ugyanis m indenk1 • meg volt győződve arról, hogy erősen vizietes- jellegű tárgyalásokról van s/ő, mmeíyek során Amerika a hat éve ha® t pcruban álló Japántól igyekszik minden keheíőt kicsikarni. Az efajt» tárgyaló® :ok igen megszokott jelenségei a nemzetközi életnek és a beavatottak előtt csupán az tűnhetett fel különösnek, oiogy Roosevelték a/ első perctől kezd- - e teljesíthetetlen felt ételeket szabtak eíapán számára. De a háború elkeriíié- : iének legbiztosabb módszere: a tárgya® ás naponta váltakozó irányzattal folyt ?.fs azt a benyomást keltette, hogy a két sízembenátöő fél úgynevezett „kornpro mTsszumos“ megoldáshoz jut, azaz szép íALplomáciai mondatokban megfogalmazott! kommünikével fejezi be a tárgya* «ásókat, amelyek semmiféle eredményt mem hoztak. H szén amíg egyfelől Ame. fikának némileg reális felfogása volt xí, hogy a hosszú évek óta háborúban sálié Japán kerülni fogja az Összeütközést az angolszász világhaíalomma!, Addig másfelől kétségtelen az is, hogy Aagybrítannia ugyancsak szorongatott Helyzetben van és Amerika távolról cities felkészülve — saját hivatalos bevallása szerint egy komoly és nagyimé rét ü háború viselésére. Ezért mondottuk, hogy a hadüzenet -villámcsapásként érte az emberiséget íés talán szabad annyira elfogultnak lennünk, hogy azt mondjuk, közvetlen «következményei is villámcsapásként sérték Amer kát. A sokezer tengeri mérföldre kiterjedő arcvonalon a japán hadvezetőség pillanatok alatt hajtotta végre egyidejű és rendkívül erős támadásait az angolszász haderő ellen és saz első negyvennyolc árában fájdalmasan súlyos csapásokat mért íreá. Ezzel Japán úgy diplomácia*. mint katonai téren — hogy közkeletű szóval éljünk —- magához ragadta a kezdeményezést. 11a pedig ezzel kapcsolatban Clausewitzre, a modern haditudományok atyjára gondolunk, aki a sikert & kezdeményezésben és a győzelmet az ellenség elpusztításában látja, úgy világosan felmérhetjük a japán lépés jelentőségét. , A kávéházi Konrádok magától értetődően a legkülönbözőbb stratégiai lehetőségeket boncolgatják mostanában. Azt mondják, hogy Japán sziget és a japán haderő jelentős része le van kötve K-nában. Felbecsülik az angolszász flotta számszerű adatait és hozzáteszik azt. hogy Japán hat esztendeje háborúban áll. Ezzéi szemben, ha u térképre pillantunk, megállapíthatjuk, hogy a Japánhoz legközelebb eső három angolszász fiotíabázis: Honkong, Szingapúr és Cavite-OSongapo a Füíöp- ísz-geteken. Mindhárom flotta-bázis védelmi erőmüvekkel van kiépítve, vas bennük hajógyár, száraz dokk és raktár, úgy hadi, mint kereskedelmi ten» gerés*ei üzemanyaga számára, De Japántól a legközelebbi Hongkong is e2er .mérföldre van, A szigetország ellen tehát ki kell fusson a flotta és ha a mai légierők tengerészeti tevékenységét vesszük figyelembe, úgy m nden ío- vábbi gondolkodás nélkül megáHapit- hatjuk, hogy altnak milyen jelentősége1 >&n, A másik „riasztó“ elmélet, hogy Japánt elvágják Kínától, Ismét csak a íerképre keli p ílantani, Japán és az ázsiai kontinens között az úgynevezett Ja pán “tenger fekszik. Ennek öt bejárata van. Kszakon a Szahalhi-szígetek (amelynek északi fele a Szovjeté, a déli fele Japáné) és a kontinens között az úgynevezett Taíár-uí, délen 'Korea és g. kögött az u%y-
