Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-10 / 282. szám
r:.dzAr^A MmHMP ie Ő és fríiftíiljü pengőt költöttek, amiből 2.600.000 pengőt beruházásokra fordítottak Kolozsvár Érdé y kulturális életének közép* pontja és itt részbon tij intézményeket léte* ehettek. részben mások lovábbmiiködését biztositolták. A következő intézményekről van sió: az egyetem, a Nemzeti Sz'nház, az Erdélyi Tudományos Intézet, az Erdélyi Nem* aetj Muzeum, a Gazdasági Akadémia, h ze- nefoískola, a tanítóképző intézet, gazdasági szaktanítók képzőiskolája, vetStnagvfzáaálő állomás, 8 fitt és leánygimnázium, két líceuma; két ioari tanonciskola, két kereskedelmi kő* zéplskola és egy zöSdkcresztes védőnői kép- zőíutézet. Egyébként Erdélyben 36 eiinnázium. 2 \é ceum és tanítóképző iskola, valamint 16 pol- gári iskola működik. A tanerő kszáma 6000 tanár, 280 szakelőadó és 5200 tanító. A szakotatas terén nagy fellendülés tapasz* falható, Marösvástárbelyec gazdafeági taniutéaet és egy ezak.isko’a van a kémiai ipar számára. Nagyváradon kftgvés baz.artasi iau* folyamot, 8 mezőgazdasági iskolát es 6 kertészeti iskolát állítottak fel. Ipari szakoktatást a tanulók 4 ipari középiskolában' és H iparostanonc-iskolában nyernek. Nagyváradon ezenkívül 4 keréskődelfni középiskola van. Az egészségügyi szakoktatás szolgalatéban 3 bábaképző intézet áll. amelyek rövidesen megnyílnak, Egyetem M 3-koir, 5~kor, T-kor és 9 órakor Felszabadulás A modern fümgyárfis e^yik legmflvé- fii*»« Csak lő éven Fzî^b a le»Mécesebb alkotási. Fősz, UJ -| IS v J Lis 'I ® CI« felül ekaelc m röbi3: geyzsdi» io litaífs :l?f .;u9f I fiaakm r sa ásd isti ltd na riuíí „’üjiod íiúzMYn n jtak'- I néftsiu cl aoí ddol ' jyAv K :csőbt9 r arnt í»;«o§ »eútaí » fi? £ í »31 IP JKWÍ uT -id n ztd J UO/l L ; szisz sí 55^ TO E H3I B fl P S Z ó 01 fl & Könning cr€l€líi iMidimsai Az újságíró első kérdése arra irányul, hogy ..súlyén credmét) veket ért el s kormány tx Mélyben beruházási programja során. — A bécsi döntés következtében Erdély ; ■~iépilég értékesebb, de természeti khtc&etíben j szegényebb része tért tússzá az anyaország- ; ttes. A magyar kormány rendkívül nehéz fel- j adufokkal állott szemben As első feladat \ abban állott, lu>gv élrthozía a vasúti össze* ; söííefős* a Ssékei'yfölddel, mert minit isme* i retet, a Székelyföld felé v’vő vasútvonalakat rss uj határ több helyen elvágta. Ezen első- ; sorban keskeny nyomtávú vasútvonalat épi* j tettek Lekenve és Kolozsnyagyida között, A j vonalat 1940 december 6*án adták át a for- ’ gátlómnak. Ez azonban csak részletmegoldás* , ajak volt tekinthető és ezért azonnal hozzá- j fogtak a rende* nyomtávú vasul építéséhez. ! ■Az új vonalat Déda és Szeret falva között '30 ' millió beruházással építik meg. A magyar kormánynak ezenfelül 260 miliifi pengőt kellett beruháznia, hosy j megindítsa a gazdasági élet normális mír \ netét és fedezze a közigazgatási költse- j gehet, A legfontosabb kiadásokra a következőket > emeljük ki: A vasutak modernizálására Jó j millió. állami utak építésére 23 millió, me* 1 gyei és községi utakra 12 millió és a posta átszervezésére 4 és félmillió pengő, Ezenkívül ® kormány a nagyipar és a he" reskedelem támogatására 500 millió pengős j hitelkeretet biztosított, A teljesen elhanya* golt viilansositác ügyét uibói felkarolták és | ezenkívül Marosion és Szolnokon két nagy • eellulózegyár felá Utasát határozták el. Közismert dolog, hogy a szövetkezetek a | nemzetiségek életében nagv szerepet játszót" í S*k. A termelői és fogyasztó szövetkezetek ter j Riogatására a kormány 1,300 000 pengőt bocsátón rendelkezésre, így, hogy csak egy példát em'ítsünk., a esik" j ßzentsimons bargoayaértékesito szövetkezet számára 220 ezer pengő? beruházást tettek lehetővé, míg a bárót! tejszövetkezet 150 ezer pengőhöz jutott. Az idegenforgalom egyike lesz a legna- : gyobb hévé Jeleknek. A szállodák korszerűéi' j lésére 2 millió pengős hitelt bocsátanak few delkezésre, Ezenkívül a fürdők vízvezetékkel és csatornákkal való ellátáséra évente 200 ezer pengőt irányoznak elő. fra&u m£z3gaza&$ő£án8& újjászervezése Efdé!y mezőgazdasági téren 19 rendkívül elhanyagolt áiiapotbaa volt. Elsősorban az áilatál ományt kellett feljavítani és kiegéssi- íeni. Különösen a lóá lományt. amely a ro* manók rekvrálási tevékenysége következte' ben az utóbbi esztendők során rendkívül sokat szenvedett. A földművé-ésügyi mínivzté* fiúm ennélfogva kétezer tenyészkanéit, ezer borjai, háromezer tehenet és többszáz tenyészbikát osztott szét. A probléma megoldásának megkönnyítésére a földművelésügyi mi* niszíémsraa Kolozsváron kirendeltséget áll*" tett föl. Ennek a kirendeltségnek egyik legfőbb feladata 240 ezer hold erdősítése lesz. A régi erdőállomány *j gyakran hanyag román erdőgazdálkodás áldozatául esett. A szociális téren végzett munkáról a kővetkező fe'vilá* gositáisad szolgálhatunk. 1941 végéig 6500 terhes asszony és 64 ezer gyermek részesük a tej és cakorakcíóban. A tejakciót a kormány 1,112-000 pengővel támogatta és a ca° korakciő során 550 ezer kg. cukrot osztottak ki. Tizenháromezer gyermeket teljes ellátás- ban részesítettek. A gvermek'kertek éa napközi otthonok szaporítása 1,900000 pengőt emésztett fel. Miiüiiráiis crcdmegueK Kulturális téren sem voltak kicsinyek az ■“Irégxemá» feladatok- A kolozwráii egyetemKozma Miklós emléke mából december 9-én 1 órakor együttes gyászülést tartott a magyar közélet több előkelőségének részvételével. Láng Jó* BUDAPEST, december 10. A Magyar Távirati Iroda, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió R.-T„ valamint a Magyar Távirati Iroda érdekkörébe tartozó vállalatok igazgatósága és felügyelő bízott- sága nagynevsü udapittrelnökének, vitéz leveldi Kozma Miklósnak elhunyta etikai* zséf alelnök méltatta. Kozma Miklós érdemeit. A .gyászülés elhatározta, hogy Kozma Miklós emlékét méltóan meg fog" ja örökíteni. (MTI.) A vészvényhicserélésS illetékek étmeneíi szabályozása BUDAPEST, december 10. (MTI.) A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a Magyar Szent Koronához visszacsatolt területeken székhellyel bíró részvénytársaságok részvén ykicscré! esi illetékeinek átmeneti szabályozásáról. A rendelet szerint a részvények névértékének a föhar j falom változása folytát?; szükségessé vált [ pengő értékben való megállapításai a irányuló r&szvénykiéseréíés az 1920. évi 24, törvénycikk 14 §«nak 5. pontjában sza*’ bályozoít illctékadóroentes, ha a részvénytársaság közgyűlése a részvény kicserélését 1942. évi június 3Ö*ig eihatá- rozm. O-.ktsrmányzaiu munkásíesíüiet Most zajlóit le Kolozsvárott a Hivő tásszervezet haioaik országos iiikáii értekezlete, melynek záróhatározát* csekély terjedelme ellenére is nyoma* társadalomszervezeti alapelveket ínon dott ki. A Hivaiásszervezet muhkáje már nem ismeretlen az erdélyi magyüJ társadalom előtt, sót egyes vidékeken igy Kolozsvárott is, a Szervezési rautiku eredményei igazolják, hogy ez a máz galom a gyorsan lerakott sinelzea tér' nyerőért halad előre. A Magyar Szociális Népmozgalom szélesebb lehetőségei között immár hosszú idő óta folytai*■ ja sil&res küzdelmét a foglalkozást ágak gazdasági önkormányzatának kiépítése érdekében. Ez a hivatásrendi* ség gondolata. Célja az, hogy fokozatosan levegye a gazdasági élet szabályozásának terhét a kormányzat, álló mi intézmények és szervek válláról * az érdekelt foglalkozási ágak, ■ úgynevezett hivalósrendek és érdekcsoportok megfelelő hatáskörrel felruházandó érdekvédelmi szervei révén a közérdek é.s szakszerűség szempontjai szerbr megvalósítsa. Azaz. közelebbről megy fogva: a hivatásrendi ség feladata a tér melés szabályozása hitelellátással, a fogyasztás irányítása és az igazságos jövedelemelosztás megvalósítása a jőve- detemeloszlö tényezők (ár, bér, közte her és közületi támogatás, sib.) segít“ gégével. Ám ennek a társad álomszer véső munkának feltételei is vannak. Szükséges. hogy a társadalom alkotóelemei a hivaUísazonosság elvén és az érdekazonosság alapján országos közjogi jel légii egységekbe tömörüljenek. A hivü- tusazonosság elvén Hivatásrendi Koma rák jönnek létre. Ezeken beiül, as érdekazonosság alapján önkormánysatu í estidet ekét szerveznek. Tekintettel arra, hogy az iparban kereskedelemben, bányászaiban és ko kaszatban alkalmazott munkásságnál?. nincs egységes és mindenkit felöleli. közjogi jellegű országos szervezete, u Hivatás szer vezet az Ipari és Kereslte* delmi Hivatásrendi Kamara kebelében működő önkormányzatú Munkástcstu~ let felállítását tekinti első feladatának. Ennek az ár fogó munkásérdek védelmi szervezetnek létrehozása érdekében törvényjavaslatot is dolgozott ki s eb juttatta az illetékes helyre. A munkás társadalom ilyen alapú megszervezése az egész gazdasági élet egyensúlyát ran hivatva biztosítani a kilengések és lappangó törekvések ellen. A már eddig elvégzett társadalomszervezés mellett ez a célratörekvés nyújt létjogot a Hí vatásszervezel széles mozgalmának Mert amikor biztonsági fogantyút fart a kezében a munkásság politikai h f- kaszn olása ellen, úgy imákkor minden törvénye $ eszközzel és a józan ész szar vát?al teljes súllyal védelmébe veszi c munkás érdekeit. úgyis, mint társadul- mi tényét, úgyis, mint a termelés részesét s ez arányos jövedelem várományosát. lr Eriéül Pâri imimbitfató üeszffgefésf feöiö* i Momwszági ifiisci ntrcsepori npfi > mmirnu erâ^gi terúum — a Deuisc&e 2eihisig msmfam \ magyfirois&Sgi nemet niépcsopors lapja, a Deutsche Zeitung politikai rovatvezetője, 'Bőss FülÖp beazé getést folytatott az Erdélyi ^ári vezetőségével. A beszélgetést a* lap ha- lisimas cikk keretébeo vcíotő helyen közli ‘A lap szerkesztője a következő megjegyzést fűzte az ‘nterjuhoz: „Az Erdélyi Párt képviselő tagjai, akiket néhai gróf Te eki Pál j ániniázterehiök hivott be a törvényhozásba, j snagyobbrészt olyan férfiak, akik. Erdélynek j fhOJföéVfea rontás áaégsiSáílása idején élénk j •részt vettek ar erdélyi magyarság közélete* j oec. A pártnak 35 képviselő tagja van. Az , omag közvéleménye az erdélyiek parlamenti • oevoüulása elé éppen olyan nagy várakozás- . :;al tekintett, mint annakidején a felviueki j .íépvíséiők behívása idején, remélte hogy a népi küzdelemben kipróbált férfiakkal az ■ ngyüeVégett crdé’yi szellem is bevonult :i ■ •» p«rl3i58j?ax tsszteletrenaé íó talai köz© — Milyen az Erdélyi Párt politikai hely* j zete G magyar törvényhozásban és milyen mó- ^ dón működik együtt a kormánypárttal? — j volrt á következő kérdésünk. —- Az Erdélyi Párt kormánytámogató párt. Két okból az. Az egyik ok, hogy Erdély gazdasági újjáépítését a kormánnyal szoros együttműködésben akarjuk végrehajtani, a másik azonban, hogy meggyőződésünk szerint a mostani háborús időkben szükség van az erős kormányhatalomra és miuttán a kormány a legfontosabb nemzeti kérdésekben a kük politika és a hadügyek terén erélyes politikát folytat, támogatjuk. Ez néni jelenti azt. hogy egyes kormánvtevékenységekkel kapcsolatban ue gyakorolnánk birá atot. Az Erdélyi Párt arra törekszik, hogy távoltartsa magát a kor- mánypárt és az ellenzéki pártok közötti parlamenti harcoktól és nem óhajtja ezzel az ellentéteket kiélezni, hanem as a meggyőződése., hogy o tárgyi kritika és értékelés u] hangot honosít meg a törvényhozásban. Mp\ Ntiissra — Mii tud mondani —- volt a következő kérdés -— arról, hogy Erdély magyarsága miben járulhat hozzá Magyarország népi kultír rajának megújításához? •—.. Erdély, ami a népi kultúrái illeti, Ma gyarországnek egyik legértékesebb mondhatnék íagértékeseLb területe népi kultúra te" rén. Csak a székely balladákra, a kalotaszegi népviseletre és erdély változatos népi miivé- szetére utalunk. Ehhez csak annyit kivárnánk hozzátenni, hogy a népi művelődés értéke a kisebbségi sorS‘ ban népi körökben is erősen tudatossá vált miután a magasabb művelődést lehetetlen né tették. A- szerepet, amelyet Erdély ezen a területen betöltött, legjobban világítja meg az erdţlvi í irodalom, amely történelmi és népi tcmáitr&í a legnagyobb mértékben járul hozzá ahhoz, hogy Budapestről eltűnt a nemzetközi zfsdő ízeíleinmd átitatott irodalom. a zssdóitérágs .— Mi az álláspontja az Erdélyi Pártnak a zsidókérdésről? ■— Ezzel kapcsolatban idézzük a párt prog“ romjának idevágó részét. Helyeseljiih és sürgetjük a romáit uralom tdat; a magyarsághoz hűtlenné vált zsidókkal szemben mindazokat c törvényeket és kormányzati intézkedéseket, amelyek ennek a kérdésnek általános europei rendezéséig kizárja a zsidókat a nevelésügyből. a közvélemény formálásából és Q bírói tevékenységből, gazdasági téren pedig módot adnak arra. hogy a zsidók helyét magyarok foglalják el Miután a termelési tőkét nemzeti vagyonnak tekintjük, a tőke és a termelés irányítása nem maradhat tovább zsidó kézben. Egyidejűén tiltakozunk a sírok- manrerendszer ellen, miután azt a kereszténység és a nemzeti gondolat elleni legsúlyosabb merényletnek tekintjük. Egyem® ntérteifKei«.. i •— Mi az aliaspoatíjuk a nesuetiségi kérj áésben? — Ás erdélyi románsággal kapcsolatban programúnk a következőket mondja ki: a magyar állameszmét magáikéi tévő román, nép számára biztosítani kívánjuk g nyelv- használat jogát az oktatásban, a közigazgatásban és ö törvény előtt, tiszteletben tan juh vallásszabadságát, munkaszabadságát, nemzeti érzelmének véde'méí és politikai jogainak gyakorlatát. Biztosítani kiváltjuk, mindezt azonban olyan mértékben, mint amilyen mér* ' tőkben abban a romániai magyarság részesül. Ii Erdélyi Pán politikai helyzete
