Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-08 / 281. szám
/ I é « a c sa 4» ;# jt b, GiL LIS fit £ IS m Végit léssel tiperifa Erdély törvéiiyliozéiDak felszélalásait «agy érdeklődéssel kallgaíia mm egész parlament Színes feljegyzések m képyiseleliá* Jaoácske*ásii=ré!"Íl»gyaÉi tárgyaljak m paria menti folyosón az erdéíyi kérdéseket? Ahoi aiczy 6 lefnény kialakul BUDAPEST, december hó. Huszonkét esztendeig ki voltunk kapcsolva a ma gyár belpolitikai, életből. Az idegen ura* lom alatt a magyar sajtónak sem állott módjában, hogy részletesebben ismertet-» hésse a magyar belpolitikai élet e-semé»* nyelt. V alamikor a boldog békeévekben az erdélyi közönség érdeklődésének ko képpontjában is a közjogi viták állottak Valóságos művészetté fejlődött a politi kai újságírás. Feledhetetlen irodalmi kar- colatok emlékeztetnek rna is arra, Hogy' alkotmányos óietüak minden eseménye mennyire lekötötte a magyar közönség érdeklődését. Mikszáth Kálmán remekbeszabott korrajzai régi idők hagy eseményeinek olyan epizódjait örökítenék meg, amelyek most is megelevenednek és élettel telnek meg a halott betűk olvasása közben, ha könyveit forgatjuk. Felszabadulásunk ék a újra bekapcsolódtunk hazánk parlamenti életébe. Fokozódó figyelemmel kisértük a törvény»* hozás munkáját. Az idősebb generáció t3jra beleélte magát azokba a fogalmak ha, amelyek régen az egész magyar közéletet jelentették: a Ház, a közjogi viták, pc-litikái érdekcsoportok és a közvéleménynek a magyar életben már=már fogalommá átlényegült fóruma: a parlamenti folyósé. A legutóbbi időben bő alkalom nyílott arra. hogy érdeklődéssel figyelhessük a parlamenti életei. A költ“ ségvetesi és a felhatalmazási vita során Törvényhozóink részletesen foglalkoztak •az erdélyi kérdésekkel Huszonkét esz& undo óta először hallatta szavát ennek a vitának kapcsán országrészünk a parlamentben. Rendkívüli időkben is tudja és érzi mindén magyar .ember ennek a vitának közjogi jelentőségét. Jövendő életkereteink, állami berendezkedésünk és egész nemzeti leiünk kialakulására évről-évre ezek a viták bírnak a legnagyobb jelentőséggel Erdélyben a fiatalabb nemzedéknek sem kell magyarázni, hogy mii jelent a költségvetés és felha* lahnazás vitája. Egy esztendő alatt mindenki átérféllé, hogy ez a vita a magyar alkotmányos élet tevékenységének leg” főbb súlypontját képezi Nem szégyen bevallani, ha különös meghatottságot, vagy elfogódottságot érez az ember. Így voltam akkor, amikor alkalmam volt végighallgatni a fdühaíaH utazási javaslat vitájának utolsó napjain elhangzott felszólalásokat. Jóleső érzés már az a tuda>t is, hogy Erdély sorsát ismét innen intézik az országház 'gyönyörű palotájából. Most inár nem azért zarándokolunk iue, hogy festőién szép képet őrizzünk meg lelkűnkben és kielégítetlen szomjúság érzetével távozzunk, mert a kegyetlen végzet arra kényszeri- íett, hogy idegen állam keretei között élünk Ami most a parlamentben történik, szervesen hozzátartozik az életünk® hoz. Jelentősége van minden mondatnak, ami a törvényhozásban Erdélyről elhangzik. Országrészünk képviselői teljes őszinteséggel vázolták az erdélyi helyse" tfct. Elmondották kivánságaíukat. Kifeje“ zésre juttatták panaszainkat, Érzékeltet' ték, hogy az erdélyi magyarság hálás azokért az áldozatokért, amelyeket a kormány a magyar összesség segítségével gazdasági helyzetünk megjavítása érdekében hozott. Rámutattak a tennivalókra és igyekeztek megmagyarázni, hogy mi az annyiszor hangoztatott erdélyi szel- lem tulajdonképpeni lényege. Fontos azonban számunkra az is: hogyan gon™ dolkoxnak rőtünk. Megfigyelni az anya» országbeli képviselők hangulatai. Minden megjegyzés, mindé a megállapítás arra vethet világot: hogyan fogadja :i man gyár közéit legfőbb, képviselete az cr" délyi megnyilatkozásokat. Lehet, hogy teljesen személyi jellegű élmény, de mégis az a belső érzésem, hogy znáa erdélyi eraiher is így van vele *.* J-w\ V Ua 1 ÖJiS iültiii £1 ’ 1 ~ ^*’A'y k*** *' ban,, most mégis valahogyan más érzést váltott ki Belőlem, amikor a felszólaló sokat figyeltem. Belső melegséget érestem, amikor ismérős neveket hallottam üz elnök szájából. Álékor csak formaságnak vettem, amikor az elnök „X. vagy Y. képviselő urnáké4 megadta a szólás jogát. Amikor most erdélyi képviselő fel3 szólálása következett, azt éreztem. Hogy a saját élelemben is történni fog valami. Részese vagyok annak minden erdélyi magyar emberrel együtt, ami a képvi- selő ház falai között elhangzik. Ezt. a/, érzést sóira sem tapasztaltam olyankor, amikor a román képvisélöházban hallgattam meg magyar képviselőnk felszó*' lalását. Pedig akkor is erdélyi kérdések“« rol volt szó, de a környezet idegensége mindig figyelmeztetett arra, hogy az er délyi magyarság kívánságai soha sem találhatnak őszinte meghallgatásra. Annyi minden történt velünk öz utolsó két évtized alatt, hogy nem tehetünk arról, ha az országház épületében sokszor vissza kalandozunk a múltba. Szükséges is ez ahhoz, hogy megbecsüljük a jelen igazi értékét és méltányolni tudjuk a paria® mént előtt folyó erdélvi viták jelent ő ségéf ér Nem az it célom, hogy publicisztikai szempontból véleményt mondjak, vag> tényeket állapítsak meg "ezekben a sorokban az erdélyi képviselők törvény3 hozási munkájáról. Azt a hangulatot sze* retném éreztetni az olvasóval, amelyet az erdélyi képviselők felszólalásai a tör vényhozás tagjaiból kiváltának. Nem választom a politikai beszámolók szokásos formáját sorii. Hísz-én le lehetne színes szavakban írni. hogy miiyen a mai par lament külső képe. Be lehetne arról 19 számolni, hogy milyen jóleső hatást tesz a szemlélőre, amikor az elnöki emelvény- nyel szemben, az úgynevezett „középen*', ott látja az erdélyi képviselők csoport* iát. Feltétlenül hozzájuk tartozónak érzs magát. Már a kisebbségi élet jogán îs. Erdélyben mindannyian ismertük egymást. Tisztában voltunk céljainkkal és a politikai módszerekkel. Azokról, akik ma a törvényhozásban Erdélyt képviselik, .szinte személy • szerint tudjuk, hogy mi’ îyen keretek között képzelik el a:7 er* délyi magyar jövendőt Az tehát a belső érzésünk, hogy: íme itthon vagyunk. Itt a képvisélöházban a mi csoportunk: egy darab Erdély. Érdekes lenne leírást adni a kormányt párt parlamenti elhelyezkedéséről, vagy szemléltetőképet közölni az ellenzéki padsorokról. Ismert közéleti neveket sorolhatnék fel. Riportnak talán érdekes lenne, de nem szolgálná ennék a beszá molónak kitűzött célját. Epizódokat, képeket fogok tehát feljegyezni, amelyekből az olvasó megismeri majd Erdély törvényhozóinak szerepét a képviselőkáz* ban. \k Erdélyi képviselőink felszólalásait fi nyelemmel hallgatja az egész parlament, Ebhez a megaIlapitáshoz nem kell zse’ niális megfigyelőnek lenni. Újságírói rutin sem szükséges hozzá, Látszik ez a parlament kiíjső képéi*. Ahogy erdélyi' képviselő következik szólásra, a pnrla^ mentben tartózkodó képviselők valamennyien bejönnek az ülésterembe. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt,. A hangit fafon érződik az őszinte érdek- ‘'■des. Ebben annak bizonvitékát int hat* ajyelven mondják. De mire nyomtatásba . megjelenik, a folyósó hangulata már éri döntötte azt a hatást, amelyet a közvéleményre fog gyakorolni. A legutóbbi cm pokbara «iirün emlegették a folyósón -v legutóbbi erdélyi felszólalásokat. Megv- tatták azokat a szempontokat, amelyeke: 1 eleki Béla gróf, Albrecht, Dezső, Vitt; Sándor és Tusa Gábor dr. beszédei tét tek időszerűvé az erdélyi kérdésekké/ kapcsolatosan. Szemtanúja voltam annak hogy kormánypárti és ellenzéki képvise lökből álló csoportok vették körül az erdélyi szónokokat, Részletkérdések után érdeklődtek, amelyeket a felszólalás hatása alatt akartak megismerni. Gyakor lati megvalósítások módjait tették vita. tárgyává, időrendben sokszor napok teltek el egyik vagy másik erdélyi képviselő beszéde óta és mégis újra beszélgetései tárgyát képezték az. elhangzott javasló* tolt vagy megállapítások. Nem célom, hogy bárkinek is személyt kultuszt csináljak. Mint ahogy őszinte meggyőződé sem szerint sz erdélyi szónokoknak sem személyes sikerhajó ásza» az elgondolása A képviselőházi folyósón tapasztalt han gulatbói azonban nyugodtan megáilapit* hatom, hogy az erdélyi képviselők ko xnolyságát, tárgyilagosságát és felkészültségét a/ egész magyar parlament méltó* nyolja Éppen ezért nem akarok foglalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyek a ki4 sebbségi magyar mult személyes szempontjait és politikai eszközeinek birála- ’.át ér átélték. Meggyőződésem szerint —■ és ez a vélemény körülbelül fedi a par ! a menti folyosó hangulatát — a rauU küzdelmeinek és módszereinek feiidézési- uetn képezheti vita tárgyát a mai tör- vény hoz ásban Erdélynek csak egy célja, lehet: maradéktalan építő és alkotó mun ka a jövő érdekében. Ez a szellem jelle mezre az erdélyi felszólalásokat és ezt a széliemet kellőképpen megértették úgy « képviselői padsorokban, mint a koshc&v gúlától visszatükröző folyóséi beszélge* lésekben, V }nk, hogy Erdély nor mii és az erdélyi véa le menyeket pártkiilönbség nélkül fontos- lük tartja az egész pot lament. Megtör* leni. hogy a kormány jelen léi d tagja, ali addig jegyzeteibe mélyed!, a szónok jelé fordult és mindvégig feltűnő érdeklődés’ oil hallgatta fejtegetéseit, Kétféle, míg” állapításra is következtetni lehet ebhői n külső képből. Az egyik az, hogy itt az érdeklődés elsősorban, néni a jel izolálók személyének, hanem Erdélynek szól. Er délyen keresztül ismerik meg azután képviselőinket, akik országrészünk kérdéseit a törvényhozás színe előtt kifejtik. A másik megállapít ős: hogy az Erdélyi Párt csatát nyert a parlamentben. Sikérfdt megütnie azt a hangot, amely minden oh dalon megbecsülést és elismerést parau“ csőt. Mondanivalói az egész nemzetnék szólónak. Hangsúlyozottan támogatja ° kormányt, meri köszönettel adózik az erdélyi kérdésekben tanúsított megértéséért és jóindulatáért, Képviselőink azonban a tennivalókra, és az erdélyi kívánságokra is rámutatnak.. Őszintén megmondják, ha hiányosságokat látnék. Ugyanakkor az éilralános politikái irányelvekkel kapcsoló.’ íqs elgondolásaiknak is kifejezési adnak. Hogyan lehetne boldogabbá, szebbé, jobbá, megelégedettebbé tenni a magyar éle írt? Az a tárgyilagos és mindepekfö'Jött a magyar összesség, szükébb értelemben véve pedig óz erdélyi magyarság sor eáéi r küzdő parlamenti hang, amely az Erdélyi Párt szereplését jellemzi, mindennél érthetőbbén megmagyarázza, hogy mit értünk erdélyi szellem alatt. Megér® lettek ezt az országházban is és mindazok tapasztalhatják, akiknek alkalmuk van arra, hogy a képviselőház üléseinek hallgatói lehessenek. Ugyanez lukröződik vissza az erdélyi képviselők raegjesryzé* Keiből Is. Â ibözzüészól'ásoklíci, amelyeket a vita hangulatéban egy^cgy anyaországbeli képviselő beszéde közben tesznek. Sokszor megtörtént, hogy valamelyik erdélyi képviselőnek találó raegjegy zése az egész Ház helyeslését kivívta. Ez a hangulat megtalálja az utal az erdélyi szivekhez. Megerősít az építő munkában és hitel ad a jövendő "küzdelmeihez. Sok® szór felületesen és eîhamarhodoUan alkotott véleményeket' változtat meg. Ben* non az a meggyőződés él, hogy aki fa’ «úja lehetett az erdélyi törvényhozók parlamenti wzenépiesének, azzai a nyugodt érzéssel távozik a képviselöházből: Erdély érdekeit az erdélyi törvényhozók száz százalékosan képviselni tudják a parlamentben. it A folyósó hangulatát figyelem, jelend íősebb beszédek után itt lehet legjobban tapasztalni a hatást. Képviselői csoportok képződnek. Megtárgyalják a beszéd jelentősebb részeit. Mérlegelik azokat a lehetőségekét, amelyeket a felszólalás a parlament elé isozoit. A képviselőházi folyóséról nagyon sokat írtak már a la pék politikai rovatának hasábjain és neve« íróink színes karcolataiban. Mit inon® danak a folyósón az erdélvi képviselők ről? A piros szőnyeggel bevont paria« menti folyosó cigarettázó é< vitatkozó csoportjai mintegy atme netei képeznek as ülésterem és a közvélemény között, itt már körülbelül kialakul az -a hatás, amelyet a képvisélöházban beszed kelt majd n magyar töm egekben. A felszólalás még nem jutott el a nagvktizönseg hoz. Most készül a beszéd első levonata. Most. kopogják ..kékben'" a képviselőből?, gvors’rói irodájában, ahogy parlamenti His Ifa^gé i 18 nagplib sláger, Csak 3 napig. December 9, 10 és 11 -én, Ne műi ssza el senki megnézni. Ä ’egnagyobbfrancia filmalkotás: Ä laiscySiályegiiett tttsssöínf Megható társadalmi dráma. Fősz. Sessue Hayakava, Viktor France i és Louis jouvet Műsor elő t a legújabb Magyar c~ Ü,i híradók, légy ■ ővé'el 11 —— 1. A pariarueiiínek hatalmas könyítáfy. van. Többek közöLt itt taláihalják mgg az összes régi képviselőházi naplókat & törvényhozók. Nem tartozik szorosan s parlament külső képéhez, dé úgy érzem, hogy mégis helyénvaló leirni: a paria* menti könyvtárnak legszorgalmasabb la iogatói az erdélyi képviselők. Nem a£t akarom ezzel mondani, mintha a többi pártok törvényhozói nem látogatnának le a könyvtárterembe. Az Erdélyi Párt kép viselői azonban nyiltan bevallják, hogy tanulni akarnak. Adatok^1 gyűjtenek politikai képzettségüket igyekeznek minei jobban fciegészitesiE. Felszólalásaik" ban micdenekföiőit a tartalomra fekte tik a fősulyt és nem a tőmeghanguíatru építenek. Céltudatos ez a törekvés. Meg^ adja azt « politikai rutint, amelyet a kisebbségi múltban nezn szerezhettek eh£k Erőt ad a nemze'Meveiésre és otthonossá teszi őket az esetleges politikai párrb dalokban. Ezért tartom jelentőségteljes-' nek- hogv a képviselőházi b&*zámoló ke rétében ideiktassani a megállapítást: o: erdélyi képviselők nemcsak az üléseké* látogatják szorgalmasai, hanem éppen ilyen gyakran megfordulnak a könyvtárteremben is Mindennap késő estig tartott a felha talmazási javaslat vitája. Alkonyat bo mit már a fővárosra, amikor élmények * kel tele eltávoztam az országházból. E ü - röskörül érezni lehet a nagyvárosi élei rohanó lüktetését. A duna parti kávéiét zak villanyfényben uc/nak. Zsibongó tömegben megállók egy pillanatra. Nem a.- országházat keresem szemeimmel és az* a gyönyörű panorámát sem akarom meg 1 bámulni, amelyet a százezern> i villany ezüstös fényé nyújt, bennem él még a/ a hangulat, amelyet az erdélyi kérdései parlamenti tárgyalása felidézett. Eszem be jut egy régi utazás emléke. A székelv fenyvesek között robogott a voua* e^ . nyitott ablakon keresztül fenyőillato- hozott a szél Nem tudom miért, de e.ve két a zsékelyföldi fenyveseket i.itt.m ! magam előtt. Összekapcsoiódi tk o. : szágház pomjjás palotájának kontunti I vál. Fa 1 án nem is volt véletlen. Ér /é• ! nető. gyönyörű valóság a székelv^ég . Erdély sorsának intézése a magva;: pari ment történelmi fala; küzö'A.
