Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-08 / 281. szám

h #'<iţ tfee ti mb#? f.

Könyvkiadásunk tévelygése:

IS^SssiksIifíöItl írásban és képben"

. székelyüpvarhí:i,\, 4*«a»kSr <>.

ţ'A* Ellenzék nwiikaU'ţrsât6},,i JSgyik előbbi számában foglalkozott már tiz Ellenzék . a/, erdélyi insgyarşâgv;} zúdított a kaUni köny* vek sain vonalig auságávaí és az ügynökök jtieg oam eugedfaelő tcvék<mys.égéyel. Most njai>i> sajnálatos esetről kei! beszámolnunk. Valóságos kulturholrányt okozott az egész Saékei^Hfeidö» a „l&é-kelyfö'-d írásban és kép Bear* ciaíBel nemrégiben megjelent, közei nviasáz oldalai» aibuiaalaka nagy könyv, amely ■* .Jgdäha'* raievü budapesti ktadcsriísafaS jó* Vitából bag-rt* el a sajtót Nem akadt még példa arra, hogy egy könyv ennyire fogUi* kííEtase^ sí, emberdket falun c3 városon egy formán, müvelíségt színvonalra és társadalmi helyseire való tekintet nélkül ra’vel a jó ügynökük gondoskodtak arról, már megjde aésc KiőU. bogy ez a könyv nx'ndeáhová elke- ieljöö. <\ felületességnek és lelkiismeretlen" régnek ilyen pé dóját ritkán láttuk méc: *-mj gyár könyv megírásánál és kiadásának

A legelemibb földrajzi ismeretek táj jó ml, « székelyföldi nemzetiségi viszonyok teljes féíremagyaráx&*úval írták meg ezt o könyv -. Fog'átkoznunk kell vele, mert nevettető of- Tifhcságaiiz lul olyan fontos kérdéseinket érinti felületesen, el furát tue. amelyek bármikor ártalmunkra tehetnek, ha velünk szemben rosszindulat«, vagy u könyv minden «savát igazságnak vevő iejeisesgt'an ember Ueaébn kerül. Be fc-g'alk óznunk kell azért i«, hogy kifejezésre juttajsuk tiltakosávunket a ha- nmsló „szellemi termékek'* ellen-, Csak nö* véli elkeseredésünket, hogy a Székelyföld felszabadít ásán ok emlékére «vita E1 a kiadd cat g bet üh aim azt, amely mindenre jó, csak árva nem; hogy n Székelyföldnek ersfékoí állítson.

Pipáltam viss?sé!ás G fsán Balázs nsvává3

Be nézzük csak magát a könyvei, begy amennyi.re terünk engedi., egykét égbekiáltó hibáira rsmutathaí-sunk az egymás hátán bem* zeego sokeser közül- A könyvet Orbán lía áz.s szellemének ajánlja .az élelme» kiadó és hú’ iorkodik megjegyezni, hogy tulajdonképpen Orbán Balovs munkákat folytatja, amikor ezt a könyvet kiadja. Tudjuk; hogy Orbán Balázs íalaróHs ura járta be az egész Székelyföldet és a Seglelkiismerezesebb pontossággal gyűj* lőtte össze adatait, amelyekben számottevő tárgyi tévedést máig sem kaotafc egye* sere, l&awd ssembea mit lese a „Széke’yföld írás* fesa és képben6'? Csak « legszembetűnőbb hibákra mutathatunk itt rá, amelyeket könr »yen e'Jrnőrisket az, aki valaha a székelyek kőzett járt, vagy bárki más is, ha q térképei előveszi. Részletekbe men§, tudományos cáfolatot nem is volna érdemes erre a könyvre .vesztegetni,

Aki t’^dja, hogy kel fo?y;k például a Maros,

sípnak • nem kyll magyarázni, hogy Székelyud varhelv kornyéke ne tu fekszik a «Man« Vidékén-• Könyvünk mégis a Maróé vő gyébe tó-mi «--• udmrhUypxegryoi községek nagytól. Tamási Áron vüióajKiaüleg ámúlni fog, ha megtudja, hogy szülőfaluja, A Saékó yiulvaf* hely melletti Farkaslaka ia a Mazoe mel é került, mert könyvünk szón,-serin* ezt if ja: ,.fer- haduké, A Maros vidékéin serül el* Be ugysar csak s Maros me-ié teb-piteíték érdemei szev Kőink é* adatgfiijtomfc es egész Nogykühü-fo" mentét, nem. okáévá ferm oson a csekély né gén, hogy kilósaátnr távolságra fekszik

ez a vidék a Marostól. így megtudjuk, hogy Bet faira M®f®e ,isw£ék«rí terül el, nem messze a N&gykükül*3tői“, de «a »z client- mondás nem zavarja 6»®rga ma« Íróinkat; akik Femednél még határozottabban dupládnak rá tévedésükre, amikor megállapítják, hogy Fe* «véd ,-A Maros vidékén, a Kuirűilo folyó bal- partján terűi eh“ Tehát a KüküHo io v.j ihogy melyik Kük üllő, an® is fonta» nekik; partján és mégis a Maros melleit Î Szegény Orbán Báláz» megfordul a sírjában, utó da« kegyeleíes hódolata miatt.

Könyvünk geográfusai valami Maros-jná- ajáb-ra szenvednek úgy Létezik, inert neat éli - gedaek meg azzal, amit Aftgykukü-íó vü;

gvéíyen vége zieh, egy 'kit toltvoíié-'-Sal pitik a KiiJeukilll» völgyét > ■ n Marói melle.

ds az egésx yideisot, amely a (M kid nUö Fo--> esik. így karúi a Széke y kar esz túr közeié k-n fekvő Copy község is p Maro» málló; yA Ma- ros vidékén, a Guey patak jmTlett fekszik. jUözödujfalu szinten n Maroshoz költözőit.. „Bűzöd. Járási székhely v&'-t hajdanában- A .Maros vidékén, kiözöd-paiak meUeft terü: A •— olvassuk, de a Marosan kívül ugyanebben a mondatban még két nagy feíületesaég va»- Bűzöd nevű patakot senki seen í-vnaer, meg a „hajdanában“ helyett annyi fáradsággal azt ia megmondhatták roluc, bogy mikor, ha már iacnertoSői akarnak rerjesuttsai. „Bűzöd«jfah« a Maros vidékén terül ek uz atybai patak mellett.M Viem & Maaro« vidékén ős nem o% atybai patak mellett, hanem a Ivüsmöd patak, melleit és ha már nagyobb vidéket i, akar- náqk jelölni, akkor a KiskiiküilÓ v dékéo. Bözödöt ráadást •! még ásványvíz forrás tál is “iegGjándéközau a féidi'oj:ítud‘j3, .kár hogy ct‘ hallgatja, hol van, mert eddig, még tcnki sern tud róla. Egyébkén 1 ez ur. ajándékozás -zoké eu», alig marad nay egy egy község, hogy va- lutnilycu íiviaíé»e?.ö gyógyforráifal, ásvány- víziek vagy éppen „sárforrással’ meg no «jin. dékoi.nák * bokr.;--« írók

A „maros nrselicít tarül el

Mt

Kisebb íek-piíée törtónt EtéddeL airicly uj helyzetében „a Fehér'Nyikó partján fekszik „Feisösófaiva'6 a Maró? vidékén, a Korcmd patak jobbpartján terűi cl. Minden iskolaszer rackaek tudnia kel-, ho%y áss értékes énlaknl rovásirásos emléket az unitárius templom mennyezetén találták é* olt van ma is, s cu tudósaink azonban azt állapítják meg- hogy ...a iemptem falán bun-achyfa betűkhöz hasonló írásjegyeket találtak-'1 Be ki eycEut. vég'gbosaraszni csapán egyelőn megvéból js azokat az áltahincaaa ismert adatokat, ate íyeket ez a könyv hajmeresztőm téves módon közűi. De nem hallgathatjuk el még Udvarhely megyéről szólva Hordár község esetét, amely egészen fenn, cr Hargita elett fel izil. de. kutatóink igy <t"hárítok veid:

„Bardóc. Bégen te a marosi székely izékhez és Marosvásárhelyhez tartozott. Lakót magyarok ós oláhok voltai;, gär. kát. egyházuk már JSóS'ben vált. Ezidobea Udvarbely«ékhes íce- iozott és Bordásnak nevezték. A reformációkor mind'unitáriusok lakták és önálló egyház község vök, ITSl'hea s katolikusok elvették tempomakat és 'Bárdost Szentâom&ţer anya egyházává ei»»-lték.'* Ezzel as catobaságyal szemben meg kell jegyeznünk, hogy egyetlen szó sem igaz belőle. Bardócot sohasem lakták oláhok és nem tartozóit soha Marossz ék her. mert Székelyut?varhs?y szomszédságában nem is tartozhatott. K ienbea abból a iagyvaaághó.-.. ahogy a község sevét a rövid lexikáid ismertetésben aknhvízc; leírja annyiféleképpen írja a. érdemes jrő, arra J övetkeztethetünk, hogy ■> junrossréki Bórdos községgel /.avaria, illetvo >.-;<nta össze Bardóeut. C-a'.v. ley lébe* 'tett benne a?, oláhoknak egyháznk „már" Híoő beiiA Maros mellé telepitvít LisküküHümeuti küzségf-k Rttíáf bárárad nyitja mes- Megtud juk ró a iv, hogy „A Maro- vidékén, « kh* h ükUlo .vöigyéiicn fekszik. Szói dia kőzeté ben .. . \ t:$utó kínzása helyben a Maroseásá; hely—SzéLei-ytuUtírhelyi vonalon.*4 Az érdeme? adatgyűjtők tehát jó munkát vég?/.íek. kiépítették - • íegzlóhh is képzeletben - az- annyira hiányzó -Marosvásárhely—Székelynd- várhelyi vanuívonalai é-: ‘-.»váradót meUéjc

holyeziók. Kár. hogy 3 \ a'óságban e< a vu na n»ut!3 meg, ezért kellett a közlekedésügyi uiinis/.ierack a «ok költséggel járó és körűimé, oye» vonalpótlő auítóbuszjáiatolsat beind’- iama ezen a venaloa és ezért koU az utasoknak többszöri átszállással tenni meg ezt az utat. Vagy csak a kösrekedésa muuszter ucen j í«á erről a vonalról? Ha már Szoráta köze*

! lében járunk, ecuiGük meg, hogy Szonáta j hirrs cs közismert meleg tavának, a Medve-tó.

I

naié névéi se tudjál; geográfusaink: nem tudnak róla, helyette a Fekete tát tették meg 2F, j fokos áHanclú melegvi*« főuak. 1>ö sieíniisk í ke ?, utazzunk tovább a Kisküküliő, azaz a ‘ j Maros völgyében. Kóveikt-zS állomásunk Er- ! díhsentgyörgy, amely könyvünk szerint ,.A

Marót, vidékéi., u füt-Luhuik- folyó pd/.p-.jt jón ftloziké Megtudjuk azt r róla, b»;-y f,már a régebbi időben pánteg-? 40 s-ol-t ■- -« Iád itt ipart * T Leieskcihdtn* 1 Ü-/ö* >. ■'*•

jógát ie épített.'* Kérem, ne e/építacs--!-'- * dolgot, nem Î ,.régebbi időben'' hanem műt azá/ad vígéji -zállotia :.cn y, ezt u falat a beözöalő í.vidúsáp. ipart nem .űzött4 . riU-/-- ben kereskedő met futná! j<jbí,aí*, /ne u bari a hatóságok kwho lépjek, boy Ü - r kedésüknek réget vessenek, h-ioin zed faiunk- col: ihn mit öt éj' ucn. is látja ük-é;<--r:ü a köuyv int í’jegyfziu.. hogy a khkükullö part jáo fekszik, elégnek ia álja . ■/•■., !io-j> • Ma ros vidékén terül cél."

A Nyárádmentét tt elnyelte a JAnros, L.-ien naég b’ede i>; ,.r. Maros főfolyása vidékéhez tarozik.'-“ öedekeresztar szintén ,,a Maro» fő* folyása v'(lékéhez tartozik“, rnig Ny árad g íJ-^ falva ,.a Maros vidékén terül eh a Nyáréi! patak jobb partján“, stb. Ezek után ü'ta c=o- dálkózhatunk, ha könyvünkben a Mm ■/•• partjára «zárult e ifezőség (mint pé d h í laba. amelyet ráadhtsul még Szabóddal is o*l f-r.eté.Tewtctt. geográfusunk), valam x-t 1» !oz*- megyénck az u része is, amelyet a bécsi díin íé3 után Maro? f ordávármegy éhez i ato t ik A példákat a végtelenségig ieiietne folytatni- i)d utat volna unalmas ói annyira bosszantó.

Bűnös tévedések a nam- satlSsÉgi kérdésben

Veszedelmesebb az a tévedés melyet a ,-Székelyfőid írásban és képben ' ... kzékeiy- iö di románsággal, ideivé n góröghelcttökkel év görögkatoiikusokkcl követ t-f. Tudjuk hr^ry y románságnak huszonkét év alatt az volt a eél ja, hogy- ennek a magyar v’déknek román jeüegét kihangsúlyozza po'itiksi okokból. Lehető eg minden községbert igyekeztek k.Ümatatni bár egs ívéi román csal. dot. bo«'.’ t/i- mukra templomot épithejgenek. Nos, könyvünk bűnös iá j éh ozoií un só gb é>l ugyanezt a módszert követi, olyan községekben nhú* egyetlen roméin, idohro görűgUelati és görög’ katolikus sincs, r-agy ahU csak egy kéi rstr lúd fcdálhoió, következetesen beszéd rn ruk- rditt a görögkeleti, vagy gürögkatoökos - gy- ; Itá/i ól“. Úgyhogy aki ennek a könyvnek alap- j ;áa a kői na képet macának az itteni bely- I zetrö , csodálkozva áliapithatnű meg, Hogy g tiszta székely lakosságúnak ismert falvakban »6 mindenhol vannak románok, illetve görög- katolikusok éa görögke’etiek, «ót egyházuk ií vasi. Mondanunk «era keik hogy ez o magyar pénzzel és magyar betiivo1 terjesztőit ostoba sóg milyen jét fegyvert szolgáltathat a romön propaganda kezébe, amely nem szokta m^g- vizígálni forrásainak alapját és hitelességét isaaem örömmel kap minden alkalmon és minden Írott beiürt, amit a tnaga cmjara rélban- nálh&t, bánaiiyen tájékozxtlaasáaoíi és osré' bsBágon alapszik, is &z.

Ne csodálkoznunk a saéketyeff elleu sré- nyaió román propaganda felületessegéa. kri tikit ansáfán és ferd tósein, ha a feisg*b«du- íás utáni első esztendőben tárgyac emberek adhatnék ki ilyen magyar könyvet, magyar nyomdában és még hozzá olysa időszakban amikor minden sajtótermék előzetes el’enorsé sen megy keresztül. De nem várhatjuk el, ho$y &2 ellenőrzési végző közegek tájékozotVW My&rtn lüi&g&taú el aa«oditbcp hozzánk Kncipju cU ugvterü alsigek nAm írtak JáiogatáJárőU ezekben xok ílyáa ArdeUes leijegyzést iuJálunic, melyek .«. sm. fe atfswt éríeWUt m

NAGY ESEMENY VOLT

az az előadás, melyet Kneipp 1335, június 13-au a Maxgitszigeten iazíöíL Budapestről és egész Magyarországról rengetegen gyűltek össze, hogy meghallgassák. Egyszerű polgárok9 katonatisztek, előkelőségek. A felső vendéglő nagyterme kicsinek bizonyult, akkora volt az érdeklődők tömege. S beszéde végén szűnni nem akaró ünnepléssel köszönték meg neki azt amit mondott és amit az emberiségnek adóit: azt a jő tanítási hogy mindenben Iártsunk mértékei éljünk természetszerűen és egyunkdgyunk észszerűen*

Sok régi bölcsességet elevenített lel előadásában Kneipp, de sok új tanítási is íúzöti azokhoz* S későbbf mint munkás életének és fárad- hatatlan tevékenységének koronáját adia nekünk pompás felfedezését a Küdpp íuaÍátaká¥É -t. Azt amelynek minden kávézó asztalon ott a helye. Mint a természetes életmódhoz segítő egyik kiváló eszköznek, .mert a

ff malátakávé, melyei maga Kneipp adott rektív