Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-06 / 280. szám

t-#é ü, '$*£ - m a itt <if

iiiliniiiiimilíirrr

Mécsein ÂfpâJ slifál falalfâk meg P®n*áz melle«

BUDAPEST, december hó. A napisajtó

hónapokká-' essedőtt több cikkben i'oşl^k«*' «ott azokkal a fclfedtezéeekk«!, amóly&k®* egy ItíJces magánkntáró tett Főm jut feörnyé* kén. Sárhegyi Károly poiuázn íaíf-CteC-dv^dő, aki. mint régész, Szakköreikben is jómért, évek óta tartó szívás munkával a Pomázto- (nyugatra fekvő MsrgiíLiget közelében lévő Ho id világ árok özík afalában olyan feüfede/’ zéseket tett, amelyek a magyar nemzet tör" t én été vei kapcsolatban nagyhordere j iiéfcnefc bizonyuisiáixak sbbsa az esetbe®, ha a hitelesség rutádon kétséget »kizáró módon míg fenne áöapi&h&tő0

Sssbeşyi ugyariiß, smikor alaposan átknezS' ía a HoJchnlágáTttk barlangjait, az e-gyíkbea és n>.agin a harangok felet n függőleges szik" • iaffti-on. óüyan Írásjeleket talált n köbe bevés" ve, amelyeket árpádkor! eredetiteknek véle" raőnyezett es fo&ndíííekböl arra köv'eTkczt”’' tett, hogy a Holdvftágárok valamelyik bor"' Hangja szík'asír lebetétt, aWybföa Árpád jedeletc hoüttestót: feweiîek fi a honfoglaló in agyarok.,

.4

ír

?.5¥@Y‘ís»Iíás

% CŞ $ . 'ii v: », -.1

— Persze, egy pillanatig sem volt kétségem, hogy wai ember kezesounkája. Különben is, ahogyan tudom, a sziklaalakzat ott homokkőből való- amelyen lehetetlenség eny nyi időn át (ezer év!) valami akármilyen gondosan bevésett jelzésnek megmaradni-e.

— Miután a hírlapi cikkekből nem vehető ki, hová helyezi a ponsázi tudóé a .-felfed*.” zé-st:s, fez.6 lehet az úgynevezett XVeszlieh-baj" lángról is..

—- Ide sokat jártunk szintén, Ez hatalmas sziklafal tövéből nyílik. Határozottan tudom., hogy amikor először jártam ott (vagy 18 év vei eaeíőtt), a £$! e'eua volt, semimi bevésést ufrjga láttam. ICéíóhb íuár iií'ott láthatók voltak beírások {jcnselyek ejergé szokásosak) és bevésések, jelel şt a itt járt kirándulóknak- Átsúkor elossőr leineniüuk a barlangba (amely nem egyék mint egy saök, esek hasoncsic szászai legyőzhető bejárati folyosóval kezd .-- de, majd egy nagyobb szoba nagyságú fülkéből siló odú. aroe’yb^l werSlegesw husódik egy láthatóan emberkéz által utánamiiveií sima kürtő, a hegytetőre, illetve a szabadba), még & íörnxe’ékeket is el kellett hordanunk, hogy Lejuthassunk. Minthogy nem tudhattam, milyen a barlang, festék ős ceruza jkányábaa

^aebkőaemime!! IksiST'oitaro fe« jeleikéit ^ ftfiîba, hogy visszataláihafesak.

— Nagyjából «vdajakuak v<jlt*k <t\ 1* 4 jelzések, persze c.»ak id<figíexi<£*ek. a *ai;»t bajöÄnö’tjtowra Később láttad hogy HeíysU ges a nagy eMvifţyâratoaaâg, n.ezí egéízea jt- ientékíeleu odúról van szó. Néhány recens csontot találtunk <?U (valószínűleg a kürtvo .kűresztiU Irbuiott állítok w»f»dv*ny«i’, <ná>t (»egűim Mór akkor ur. volt a weggy&íÓ' désen>, hogy egykori rablók lunyáp* vóU oz, u hely, egyébként k tűnő búvóhely, két Le járattal. A kürtőn nt nyilvéo hágcsó h*gite* gévfl kötekedtek & benne bkok,

—- A holdviíigároki vberés vonalában is ven két „barlang' » »moly azonban csupán ke* •k'ia«ipte*en babdó, mootci-flégefe.. rövid táró és égésűén njkori, amennyiben —■ iudamdsoat szerint — s$éokwbkokkal kapcsobtpe pró' haíurásoU nyomai. Ezeken vég»« iáihaiők a vé&éo nyoma1, do annyira világiban mşi «a©»- teromberaknek Uezeraunkéjfi, hogy nem fein nőm, ausser*»* erről állítanák. Uo?y «refefi» iógiaí szeasúck>.

A nyilatkozattal r&oeí már nnade» vtiáxsi’i'

nilség szériát lezáruií a patoázi szenzáció. A honalapító nagy fejedebaz srja ahşfca, iehe* tett!, a ponaázt Holdvi'ágárok szikiahirodfilKiú’ J>a®„ legalább te a «Ura mutató betűjelek a két egybehangzó, komoly ■■* szavahihető egyén vallomása wer in 5 nem származnak ős* magyar kezektől, hanem ők maguk veaték fokkal egyszerűbb okból, mint e?v fejedelmi sir liö/eUéfó» j»laés,

A felfedezés abban a rejtéSyea bizoajtal»«* «ágban, amely Árpád fejedelem tcnsot>kezé9í helyével kspssoSatb&tj miudmáig feíica^b átagyfokn világosságot gyújtott, A ^akíudő- sok egész féregé szóit a kérdéshez és vö t, ski. elfogadta a pomázi régész megáll api tá" «aiî, iö? vo£t, aká. kétségbe vonta a felfevdezé* ftok heiyeaségé;; és ras-adtak, hogv a fídba’ vésett jelek honfoşlialâskori fc- jegyzői éli ifin' nése-k és hogy Árpád fejfd^sn sírjának esinh£|ryéi jeleznék.

A tudósok vitájába nemsokára bétezóU egy — turistái 1«, aki klrándidAk tréfái játékának jelentette ki s Holdvilágáról „rovás' Írásos“ jeleit. Antal Káru-v, a j&lcr.rkee.5 ţarista. az egyik fővárosi Saplmn nyiSlatkozatot tett közzé és bevallotta, hogy a szd-k'afah hon Iá dia tó yéser.skct tspk év veil eíeJótü o ma?a ütötte be. mikor ott tnrázotí, meet ez- í?;e! ártatlan tréfát akart elkövetni.

Antal Káro'y ie^ep-’ízó nyi atkozaíávai eg>" Csőrre uregdőita^k látszott a pomází feje" ideírni JŰr íehetősége, amit a szaktudósok cgyrévze az első perctől kezdve ba'tórozot- tan kétsésbe vont.

p ^

Jelentkezik; azonban most egy másik hu* dapţefeti tnrisís akinek Anta[ Károlyéhoz ha’ .sqrÍo valíamlus sz eidzo ay<;6ifeo-z*ttaí aikal- sassnak látszik arra. hogy végleg ««vétesse a srapirendről s poaiázi fejerielmi sic ügyét é? •* Hohlviiáeárok „ßsnicgyar kezektu1 ezáns^’ zó*‘ Szüdavé^e-íeít fe az efehez fűzött oasiees következtetésekei a nje»ék és legendák feiro- dabnába uialja. a tíjhhj naiv dajkat&ese közé.;,. •

A most jelentkezeti és töredelmes vsho> mást tevő turisip. Jet inek János, a Budapest*

ur'sta Egyesület társelnöke, a jeles barlang’ kutató,; akinek nevéhez fűződnek a solymári .Ísiroíhegy keleti falában levő Ördöglyuk no- va tekervényes barlang fe’tárási munkálatai u hartestg irodalmi bemutatása. Je’ünek. .nuni barlangkutató, hlv&tá'abdi kifolyóan mindenfelé kutatott és megv'alagált baplango- kat. íő eg azonban a Filis-hegységben Így megjárta Ponsó* vidékét ia és ö is árok köze ° nutíapeslr turisták köze tartozott, akik zz utánuk -örő turisták és eattleg tudós kutatók meglréfálnsára különböző véseteket helyeztek ei a ver? sziklafalakon. . , Az Árpád-legenda feltámadása tehát ,v o lelkíismereté-t is tor- hev: ... ha nem is játékból véate n íaÜpa a jeleket, hanem más. komolyabb okból.

Megkérdeztük Jelűnek Jánost a Holdvilág’ árok ..leleteiről” és a következő érdekes fel* vJJágpsííásf kaptuk:

— Olvadtam Antal Károly turistatársam érdekes nyilatkozatát a pomázi Árpad-sirral

kapcsolatban — mondotta Tullínok »János __

roely^ nyilatkozat uj megvflágitásha he'yezí a kérdést -és ezért látón* szükségesnek- hogy &s igazság kedvéért ón is megszólaljak.

IS é^e Iceíe^lfexeü

íi ajlPQVasfrâ«**

•»- Talan 14—16 vagy még több évvel ezelőtt sokat járkáltunk a Koldvi ágárokban és a környékén Akkoriban egyszer ieereszked’ tem a vízesés körülbelül 16 méteres falán ós egy eléggé je lesrzetes helyen, a sziklán ész- le vettem valami kezdetleges jelet, amit meg* gvőződésPTo sspriuj íuristák véstek be. Ez a fal nem ssokáíüw raáíiEŐ vagy közlekedő hei*/ volt, elég crbv» ó. c^ngmásimí vagy ínegcsf náhú’a J»wrs«»-»k«Aé«í rajta. Pár év rnu’va is- iáét rn;L>xt*nr* «gvais««. Akiket a feaitemlitatt bevésés, -síerr» kar^olée ®.»r m&i a?a?iu volt, emjekozetem nzenrit vagv esódoaiíoítáu (utj- naií-azitoltákh vagy nséa «rv fajta jelet véstek mel'e. miáltal más kér>w nyert. ?,íár akkor ‘y’tiişţ vxjgvai rQvéfsivéifhp? vatő haşon- ?ósága.

Hol vj® ÂrpâJ sif8!®?

Voltak, akik a szenzáció felbukkanásakor hatéíTozöítan ár tották, hegy ha volt is valaha ősmsgyar település vagy fejedelmi íaks^ hely Pótnáz környékén, Árpád fejed© eu» sir ját sem lehet £ Holdvilágárok eirőr. vigasztalan szurdokában keresni, mert az ott lev»« barlangok és kisebb-nagyobb odúk ilyen célra c«n alkalmasak, kü önben is az ottani homokkő . semmiféle beíüvésés erssázadokijj való xaegőrzésére egválíaliíba-u netn alkalmai, így a rovásírásnak veit jelek sokkul újabb ke'eüüek, vagyis kortársa'nk kezétől erednek, jelentésük tehát semmiesetre sem az, hogy ott fejedelmi sírt rejtettek el

Vannak csokönvösen feltámadó, időnkinf visssaíór5 legendák. A nép naiv hite ne«» egykönnyen tud belenyugodni abba. hogy tör léneimi nagyjait csak úgy egyszerűen eltüntessék eißfe. A nép szereti legendává*, bomâ Syos köddel körülvenni «agvja'í, hogy sokáig rsí&iélítsiicn a hatalroas alakokról es 3 nemzet erejének *i# nagyságának tényétéi Sokáig játfezfidozíiassék. igv nem skar kiveszni és e| halványulni a« Attüs-legcnda, Rudo'-f írón

Pesti ií&

üma fin! a kriiikmf

M® s &ÉKÁBÍW M9S&RÁ$

I iifost, hogy truy kieséi edmeyengünk ez in*' ofalmon, eszembe jut hét régi tanítói,leţiercm■ Dóczy Jenő és Horsányi Kó mán. ŰQc°y Jenő Arany János tanítványa volt, leyjobb barátin , Ady Endrének, lures kutatója Arany János I életének; Harsányt Kálmán magános fuíhől#' veg vol?, nagy költő és író, r2 utolsó talár, íróink között a háború után, aki őrizte, őt < a a klasszikus nyelvet. Mind a ketten vajszívb emberek voltok, de kegyetlenül szigorú hrii** húsok, magos és nagy kultúrájú szelletnek, akik nem, ismertek sem barátságot, ş.am kö~' henjóró.st. semmi fáit? ,:bea júniusi", ha hőnyi r röi, ha színházról volt szó. Oh Zilaky- Lajost,

! Móricz Zttigmandot, Habits Mihályt, Szabb , Dezsőt é$,u többi nagyokat éppen úgy „kitúr j ségték'\ vagy felemelték, mint ahogyan kte I renal izéitől* as újonnan jött írókén a dicséret ! a buzdítás vagy az eltanácsoló« útjára. Mast \ már mmd a ketten az égi birodalomban jár’ j nah, felhőkből, csillogókból rakott könyve••

I polcait között, fjs iţi hogy tok maguk mögött sok’sok dicsőséget, irodalmi esztendőt, o „Napkelet'“ és •«• .Jiyugat*' immár elmük, karca* irodalmi- igazságokén verekedő korszakát!

Rójuk kell gondolni, Dóczy Jenőre és Her- sunyi Kálmánra, a vért és bandázs nélküli irodalmi Johanni iákra, az utolsó két Gyulai Pálra amikor ylpanaszoljuk, hogy nincs kritika, nine.' irodalmi mérce és munka már kn- | tikus se lenned. A kritikust elnyelt''. « könyved:, sokas ága- jj kritikát megölték a hirdetések: fa -a. jó 'irodalom éppen úgy. akár a rossz, mint, szabad kalózok szabad hajója száguldó’ zik ág emberi lelkiken! A kritikus határőr volt, végvárt vitéz, vagy ha úgy tetszik., a szellem finánca, bizalmi embere ez olvasónak, aUi

i «gépaasjtony kb#*Ligeti ragyogót, m

s^ép, itnmvaa arcfcferéi a Liren

mwmnüi Kovács krém

K-udiíWS hfi.v‘<Rttlat4«Alő. Hiú A - í • sk'f- arc minden tisţtÂtJUinsâţirât un1 rövid ht*°/nálai után,

Éjjeli has?M atra kék Nappali használatra aíjr?a

í

örökö legendája? Árpád fejadclcoj Miiaßak legendája acio. Lehet, feogry a fejedelmi sir valahol csakttgv&R itt vejtózi*; a budi! vagy környéki fcegyókben. l ehet, hogy e, honala piíő nagyok a Vezért itt tehették fe'dey szik* bţirba, joiuián népét bcvesEofte az uj haf.s- o&k -tcjp;il"aííízze' ftfbró á'előtt ti^e-irv, ü$ & íeje<Ui®i sir nem a pcm&ri Laathegyep van. neun a Hold vil» gárok jncieásk «iklaf alábbi feketén ásító jborbnprüregek rejtik a oaş? hő* por’sdó tetemét. 'Valahol másutt alpsaza örök álmát a f»agy magyar, alti íiépé-t sir ássi« pasztákról fele venctk?, 4 Dußa^-Tfesa közére,

A poraázi barîa.rţok feiíraié.S és a Hold«* Iá górok saikiafiüaiaak kőbe vésett betűi nem

ősmagyar kezektől ssnrmazó roviísiráses jelek., Trcfáhkedvü pesti turisták (gyerekes jótázade- váé<i\ amelyeknek «email koíbo'v jale&íősé* gük niheseu- A pemází Árpád "sir legen-iájt ezzel megdőlt « a nagyjelentőségű régészeti felfedezést vissza lehet utalui oda, ahova való: a szép, színes, de naiv »is alaptalan rácsok vi1 ágába . „. Féchy’Horváth Rezső.

.4 romuMtiho, q: olcsó hatos, 0 nyugat uttu«., I uek tgyvfícsépaU farmer élen., u külsöségekj-c- tglbájaiéi történelmi regények a /viszi;,, rdtozga iarü&doluti í»n kdötök azok, aruaiyet. betöltik óz rJvasó leikét, nem is b'széle? »• ponyva elburjánzásáról, retteneiers lelki pu 'Atátárál, ggfítijat majd kérőbb azok mondhat, mik el, ások fjáfojí #udhaft vak akiit ma még fi*, (alak, serdülő gyermekekl

A budapesti kiadók sehogy sem akartait <d hinni, hogy hová futottunk, hova cSantunt- le vaiőjibanl Igen, a közönség tehén r. k&tyt re, ez szem »gard Végre elérkezett az <1? ide amely ikra annyira vozgyatt armaliidefén V«* Cerc ben; m könyvei nemesük topják, hanem veszik is már> A legutóbbi körtyvnup ».tx otü példa, micsoda mennyiségű könyv np. lödhvt ki a mi k*<*áái világunkban. S'*»-í. js főbb könyvet jelentetlek meg, de obiéi ,-a Írótól. ac igazi Írótól nem jutott több hu* vagy harminc munkánál! A dil&tanlizniU' alt a nyakára ez irodalomnak, fonii tanai é irntăt ezek r, jó lelkek, mert nincs kritikw- er-Sskesă ér, kemény kritikusgeneráció, imo lyik felemelné o szavát és vétót ki áttörte! A dilettáns széplelek ct~s látja, hagy minden könyv siker, 0 'Török Rezsőé éppen agy, mifa. a Zitahy Lajosé, felbuzdul tehát, ír fa « <o>>- de tényleg nem murád el író len belőle, mint ahogyan azt annyi szerencsétlen pót de eddig te már befnutattaf Jöjjön tehát, jöjfrke mielőbb a láthatatlan barlang hibái elő . I:- tiku- és a kritika! Legyünk megint igazak legyünk őszinték, önmagunkkal és másokká'' ízemben egyaránt* Merjük kimondom az írás Ságot és higyfük ei azt n régi- tanítást, am.*' ólig egy-két évvel ezelőtt a Gyuloy Fátok, a- Ambrus Zoltánok, a Dóczy Jenők Aş a l!t*r f-átnyi Kálmánok mondta!:: a közönséget ve •setai, irányítani keil' fa n>-m széevett és nen- h-cdú~us, nem híiézés és nem mtHozás, fűszert az elírásé* nemcsak egykét nuilolságosau et töltőn órát jelent, hanem tanulási is. A jó pop is htdtá'g tanul, miére na fogadjuk a ezt, amit cp bblctebbck hirdetnek?

Ez fiz %azi sí*gf-á*-*iiíiiRiÍ

Most Jeleni m&f;

Bard—-Róztavbljyí

I

albissii

I eirbigstcttc a áiÍ9iUaiii$mv*f, mélyebb uiuu’ j kára serkentene oz írókat és hát igy végeredményben o mttcycr kultúra érdekében is vég 3tiíí esöfe valami rserény missziót: De hol r« » annyi kritikus és hol as a kritikus, aki gyöse' delrneíen meg tudná vívni a harcot annyi u időnsággnl én ontiyi r,világsikerre!“, mint amennyi hétről-hétre mt sorakozik fel újdonságként a pesti könyvkereskedései; kirakatét- bar!? Mindegyik kiadó áraszt ja magábói. ofctir az. Alpok hegyei a patakok ezred, önti ma góbéd as uj hőnyi ehet, mert hűt mmaţaâg ax a hely fceü hogy mindenki o*V»ü, mindenki arra vágyik, hogy eljusson valahova, lehetői?* u. romantika világába! fa ezért j öu azután as, hogy ebben a versenyben elsikkad &r. irá, el- véss az irodalmi alkotás. A könyvkiadók ver- senyében nem győzi a víiíút 9 kritikus, lemQ red, eltűnik, elenyészik ... és maiad a puszta tét: a zengő szarokkal rr. cg fogalmazóit, óriási sikert hangoztató hirdetóo és c kritika espfee* rénycs, vérszegény gyáraiké, az bsssykapho- dytt, 'ösistcsapott „beszámoló!'' A kritikának trfó ke/!, a knHkánok érnie kML mim a jó dinnyének és erre nem hagy időt m üzlet, « hirdető és a hirdet te tő fél, Del ranwít a mai irodaiam Ibtenjai, Tolsztojai, Gorkijai, v*tgc Hmnmnjai, FirandeMói, Thomas ftfennjai, hogy csak egykét külföldi nwet »miitsunk. Ma Bromfieldet: kellenek (egyetlen igazi mur. haja, a „farmw azonban nem kellett), ahi nem több, mini coli évtizedekkel ezelőtt, a thermic indUrroiOnpo Crock er f v&gy Rachel fieldek, ábrándos Aldricheh munkái a vágyva vágyott olvasmányok. Jó, hogy megmeradhai Tamási Áron, Erdélyi József, Nyíró József, Móricz Zsigrnoné ebben a nagy kcvsrgásbanf

Mvpjiut az egér.

a d«s iarta'omból: Ciu>*cini ciueoft Jaj de jó a habos sütemény. Szép hely, jó hyly Teherán, A «jzîvembea iitokban .Ssói a balalajka. Ne kérdezd ki voltam. Svee íhart, A gyöagyhaláaa. Ha tud*/ a boldogság ról öiűsé E», Kár őssseveszni velem (La Pit: ciaxuaj. Ma éjjel úgy zokog a gitárom, A? modö Tiszaparl. Az én falumban. Késő u».' szel úgy szerelek. Nem hiszek a czcreleraben ßtb., »tb. 3Î operett, bangosf lm modera tiac ö magyar nót«, löbbszicuyomásu jHesos boc: tékban. Ára ?— pengő. Kapb&tő a* EL LENKÉK KUNT VÉS BOLTJÁBAN Koloz- vur, Mátyás klrá’y’tér 9, Vidékre ütésvéttel L szoonsl pzállitjük.

MJn-dcnf^e gyártmány« Stasdar^ Foráb'e és akfetláskíi-ífögépek beszeresbetők kg- fifcfdbb irbse, kedvező fizetési fel- $#elefc melletl Speciális javitA» «üh«ly sró-f s^moló», soit» !ww«siíógépek részére,

Rtaendf Mihály

Mnlozsíár,

fwm-atre H. íelefea:

rSHBHHHea^E

MilliontM akarsz tenni?

ac.—

«ÎT Erié!»] Hysremánvkötvénv