Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-06 / 280. szám
«Mnrisă*«* «lf «wwt*r* AH 1« BLÜH ls»tH j gmtr£**tfsl9 és feíaiíőhSvsíeí: íelexsfér, jähstes fS»!. ernm Tetaltn: 1 í—S9» hsülllií Si‘»is$ $g?Et8B-atca 8, sala., liláién S2„; IS”*2S IMMiislés napja fMsJVl Meseszerűen kedves ünnepet ülnek ' * «'ma a viiűg keresztényei. Szent Miklós u ííjqaaapját ünnepük, a gyermekek adakozó r ;ín szentjének ünnepét» aki égi létrán jön * s°d se hozzájuk, hogy kifogyhaíafJan iszák« n': K*d»ábíál megajándékozza őket és virgács-» ns: Ifi^rsal fenyitse meg a helylelenkedőkei, íbiLei.wSaJádi ünnep és egyéni ünnep ez » ,^'OgáÍ >y tágon, a gyermekek ünnepe. Nálunk a í»vrriííj,-aeixi?et ünnepe!. Családi ünnepet ül, d« í&Kutit nemcsak a gyermekek szive virágzik "sss bvs ezen a napon, hanem 'kinyi! k $ fér» ** á>íal?!aké is. Kormányzónk, Legfőbb fiad» T isunürunk névnapját ünnepeijüfc. ZászhS- r?3diS2ífcjisZtben szszík az ország, katonák vontsL L j ^eufcak fei az utcákon és a járdák szélén i£'ö/fe sfkolás gyermekek éljeneznek. Mint rsJio'^Ägyetlen nagy család, ünnepeljük a !eg- Í9Í3aess?eretettebb ember a fogtiszte! tefeb >ftMs-?.xs-atódfő neve napjának ünnepét. iöíiDf Különösen mély és bensőséges e? az I oftrmüinnep ma, amikor ismét hadban állunk, XdLisfiHartiiy Miklós leges legeisősorban ® 203n»&rÜV3.rcos magyar, a hős katona megsze- íő3\»ié-nanély esi í ő je és megtestesítője, példáké® ' e sqpe és legfőbb ura. Nemcsak m ország- » öli« k-pitő államfőt, a bölcs áHamférf ut, a ch^&lEvvifágháboru hős katonáját szeretjük és iisiJafítfes^tel juk benne hanem talán m ndenek ) íöö'öífcóöU és elsősorban, a? embert. Az ízig- girö/ vérig magyar eanbert, a kemény fér« e ^íu 't f ut, a szerető családfőt, aki feje tudott E ínnoí lenn! s-'ereíő meieg szívvel, de kemény 00'^ .i-otés gondoskodó kézzé! nemzetének is. Hosszú évekkel ezelőtt, amelyek már •rrátiőj történeten isivé merevedtek, a kender esi láriiiií kúriáról elindult az otrantói hős, hogy ne-, fc a nemzeti élet parányi fellegvárában, :s>?^ Szegeden eleget tegyen a hívó szónak.. ,'&m / A magyar tengerészbe» h^diigvtninisz- l9i le? íer lett, de magyarsága, acélos férfias« rS’gie sága, tettereje és törhetetlen hite élére toiÜii; állította azoknak, ak k akkor az élen iiííG. voltak. Azzal a rendíthetetlen bátorság« i£ ,}&:■ gal, amely előtt az ellenfél nem egyszer • ed hatotta meg zászlaját, indult neki a nénio-j reménytelen ut nö-k. hogy az ezer seb- V löd bői vérző és alóli országból ismét Magyar országot t^tre-mísert. i Akik Isten kegyelméből tanúi és h’« vei lehettünk ennek a munkának, amit végzett, úgy éreztük, méMaílanok va« ginünk ahhoz, hogy elm&ndiuk mindazt ma, amit a történelem el fog mondani róía, Ezen a napon am kor az alattvalók hűségével, a katona bajfárstagságá. Văl, amelyet Legfőbb Hadura iránt érez és — amelyet részéről mindig visz©» nozva talál — m agy rar szívünk szereíe* lével fordulunk hozzá neve napján, kérve az Istent, hogy tartsa meg még hosz- síli évekre számunkra, úgy érezzük, nem hozzá méltó, ha tetteit akarnók most d Csöitenl. vagv méltatni aksfnók azt a férfiút, aki fölötte áll minden bi« -rálátnák és elismerő szónak. Úgy érezzük, hogy e/en a napon Er- gad ást, amelv első szava kel! hogy le« küldenünk felé és a hittel pecsételt fogadást amely első szava keli hogy legyen a férfiúnak: a hazáért m ndha° iáiig! Á lángokban álló világban farodként átl Horthy Miklós magyar szellem«, í udósok és politikusok, írók és müve* s?eţ< keres k és kutat ják azt a szellemet. amelyet © megtestesít. Páratlan szintézise a hagyománvTi'áfc és haladás, rntk^a keleti magyarságnak és a? euró* pâîsághák. Az Ő személv-jgége és szélié* ö»e eiMutott oda 'ahová a magyarsóg legjobbjai szeretnék eme-ín* rtemzetün- ket. Példuádása a nemzet egyetemének és m>r»den idők minden magyarjának srö|. Fénylőén áll jelleme a deresfcíü áH am» fér fiák és az ifjak előtt. Csaíe azért, mert nagvon, mélyen és Igazán magyar. Egyesülnek benne a történelmi korok és a nemzedékek. Mert a megfontolt bölcsesség és a szempillantás alatt végrehajtott határozott tett az, ami magyar. A Visszaíéi't boldog Erdélyből kö« szönfiük szivünk minden dóbbánásává! gegratetévgj és hűségével a szeretem xct&Ui$ amiepéK Ko rsn ányzéakjai„ ALAPÍTOTT!: BIRTHS MIKLÓS SlsáitGiaSíin 98í P Ä t l ft S S, l, Kalimär. ElBflzsifetl *rt*í iitaalt ZM> stnsiéwa L Wéfzre 18, es*« frttf n mii. »SSaBRSMXnKKi£9 A Häs megszavazta a megajánlás Báíd&ssw László bsleícnfell®. Naavbrltannla hmdiáilapotba lépőit Mmmr&zsmamah finnorfzáaaal Romániával OZBYS- i A sí tev 5Í?ÓV ínu'cS ; fZstx rí Abl I ,tey- 83 ívton lavór í£ SV US* m-s« l&ytti t 1st, falánr ?u ibiíj' hm ibe% ?ítór A ff B buT iotz fám TÎÎ8 4aft isq ■23Í laid BUDAPEST» december ó. (Az Ellen- zéh budapesti tudósítójától.) A képviselő^ ház megajánlási vitája pénteken délután Bárdossy László miniszterelnök vUazáró beszéde után befejeződött- A miniszter“ elnök két beszédet is mondott pénteki ülésen9 a déli órákban válaszolt a felszólalásokra és u kormány politikájának általános irányelveit vázolta. A második beszéd délután 5 óraker hangzott el és abban nagyon fontos külp^ditikai bejelentést tett. jfrözölte, hogy az amerikai követ utján-az angol kormány ultimátumot adott át a magyar kormánynak, amelyben azt követelte, hogy december 5-én éjfélig szüntessük meg mindennemű részvételünket a Szovjetunióval szemben való ellenségeskedésben, mert ellenkező esetben a brit kormány ki fogja jelenteni, hogy Magyarország és Nagybri- tannia között hadiállapot állott be. Ugyanezt közölte a brit kormány Finnországgal és Romániával is* Az egész Ház tomboló lelkesedése közben vázolta Bárdossy a kormány álláspontját, hogy’ semmiféle külhatalom nem avathozhatik be az ország elhatározásai ha és a leghatározottabban tillaltnzik a brit kormány eljárása ellen. Magyarország természetesen az angol kívánságnak nem tesz ele- get, Bárdossy László rövid, de határozott hangú bejelentését a képviselőhöz minden oldalán nagy lelkesedéssel fogadták és a beszéd elhangzása után percekig ünnepek ték a magyar miniszterelnököt és 6 magyar hadseregei. A miniszterelnök első beszéde nagy belpolitikai meglepetés voll. Általános az a megállapítás, hogy ez a beszéd aratta az apropriációí v-ifa legnagyobb szónoki sikerét. Kiemelkedő retoriliai készségről tett tanúságot Bárdossy László. Kemény® hangú beszédében élesen rávilágított az ellenzéki szónokok sebezhető pontjaira, ami különösen a szélsőjobboldali politikusokat lepte meg. Rövid, bravúros leró- hamis volt a miniszterelnök vitazáró bér széde. amelynek határa alól csak órákkal kérőbb ocsúdott fel a szélsőjobboldal, amikor már késő volt ahhoz, hogy újabb szónokok állításával tud tálé volna eilen* súlyozni leforrázottságukat, A pénteki ülésnek még egy nevezetessége volt: Hómon Bálint kultuszminiszter tor vény javaslatot nyújtott be az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabálya* zásáról. A javaslat lényege az, hogy megszünteti az izraelita vallás recepcióját, amelyet az 1835. évi XXXII. te. szabályozót/. Az izraelita felekezet ugyanis, amely eddig bevett felckezeţ voii, a tör- vény javaslat SzeritH elismert vaUassé. válik,  kei meghatározás közöli igen lényeges közjogi különbség tan. így , például nem elismeri felekezet egyházi adóját nem hajthatja be közadók módjára és autonómiái sem élvez, Úgy érte- sültünk, hogy ezt a törvény javaslat oi rövidesen a képviselőhöz napirendiber tűzik, i A képviselőház egyébként a költs égve iési vila befejezésével nem szakítja meg a tanácskozást. Csütörtökön ismét ülést tart a képviselőház és a törvényhatósági mond üt urnák meghosszdhbitdsáróll szóló törvény java.uaíot tárgyal iáin. A felsőház bizottságai szerdán kezdik meg a költségvetés tárgyalását. pénteki úléMG A képvi&előház pénteken folytatta ,t íeíhat aim ázásról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Tasnády*Nagy András elnök negyed IÎ órakor nyitotta meg as ülést. Először Kohók Lajos szólalt fel. Az. adórendszerrel kapcsolatos kifogásait tét* te saóvá. A következő felszólaló, vitée Nerte- lendy Miklós hangoztatja, hogy a gazda társadalomban a leţpszorosabb öts&zefoBa- rs van szükség. Bárdossy László beszéde k Ezután Bárdossy László mimszterplnök emelkedett szólásra általános figveleoa közepette, hogy válaszoljon a vita során elhangzóit felszólalásokra. A gyűlésen jelen volt a kormány valamennyi tagja és a miniszterelnök zsúfolt padsorok előtt mondotta e! nagy érdeklődéssel várt beszédét. Bárdossy László miniszterelnök képvi" selőházi beszédében többek közöl! a kö*fl vetkezőket mondotta:-— Mindenekelőtt szeretném megállapítani. hogy a vita sok érdekes gondo* latot és szempontot vetett fel s általában emelkedett szellemben folyt \e. Általában •-*- mondom — mert sajnos voltak disszonáns hangok is, amelyeket nem azért Fájlalok, mintha ezek a hangok a kormánynak lettek volna kellemetlenek, hanem, mert vétettek a nemzeti szolidaritás, a magyar összetartás kötelező pa** ranrsa ellen. (Ügy van! Úgy van? Élénk taps és helyeslés, a jobboldalon és középén.) — Azzal kezdem, hogy a tisztelt túloldalról azt bangoatsMák, ne kívánjam, hogy az ellenzéki képviselők elismerjék azt, ami a kormány gesztiójában jó. Sietek én ks megnyugtatni mindenkit, hogy erre az elismerésre mi igazán nem Számítunk. Nem várunk mást, mint tűrgyí- Sago-s, személyeskedéstől men'os és olvnn birálatöít, amelynek nem célja szánt- számlékfcal ellentéteket előidézni, fia mi nem k’Vábjuk, hogy n túlsó oldalon elismerjék azt, atrii a köfmánv gesztiéjá-» ban jé, skka? rjsáért kívánják ». twkó oädaloQ tőlünk, hogy roi magunkévá te« gyük és megvalósítunk azt, amit ők krE tikájukban kifejezésre juttatnak. — Most nem akarok arról beszélni, hogy ezeket A kívánságokat mennyire ler hetne megvaMsitani és hogyan. Dé is« magunkévá termők azt, ami a túlsó oldalról elhangzik, akkor ennek csak az lehetne a konzekvenciája, hogy a túlsó oldal urainak át is adjuk ezekért a helyeket. Azt csak nem kívánja a tisztelt el-1 lenzék- hogy ez a parlament szavalőkó- russá alakuljon áf (Derültség), amelyben az elnök által adott taktusra mindnyájan ugyanazt mondjuk. És ha ézt józanul nem lehet kívánni, akkor viszont e>zt sem értem. miért kell a legsötétebb színekkel fes*eni a marrvar közszellemet, a magvar közéletet, csak azért, mert mindenki! mondja ugyanazt? —• Á tisztelt iniső oldalról főbben Imn* gőzt attak, milyen unalom, bizalmaflanság, rejtélyes meg nem értet» rejlik j magyar életben. Nekem ebből mindeneseire illik elssmernem, hogy az ellenzéki képviselő urak unn’koznnk (Dcrii)lség). De, aki 3j‘ta a frontról hazatérő katonák bátor és büszke tekintetét (élénk helyeslés < * lapis), aki belenézett a szemükbe, amely ben még benne ég az áfharcolt kü/del- m» k dicsőségé, az ahgba meri azí m«u d;?nk hogy ezek a katonák unatkoznak .élénk helyeslés és taps). Aki látja a rnü helyekben, gy árakban szorgalmasan dnlgo* *c munkásokat, ott sem fog unalmat fa-* Iáim. Nem ismeri ezt a fokút emlegetett áüitólagoíi unalmat a tisztviselők serege és a józan, kiegyensúlyozott, szorgalmas magyar foMmveíő nép sem. amélven nem zetiink ereje rendíthetetlenül nyugszik (élénk helyeslés és taps) és teljes g*e= rénységee! engedtessék meg nekem, hogy megjegyezzem: nem unatkozunk ctoS svéew mer? erre nincs időnk. Mlwes lelkihasadlăs —- Ugyanígy óvást kell emelném olyan j megállapítások ellen is. amelyek az ellenzék legilluezfrisahb szónokától erednek s amelyekben nem kevesebbről van sző. mint arról, hogy a magvar nemzetet egy sulvos lelki hasadás veszélyei fenve- pétik, sőt ez a lelki hasadás már tulaj- donkéonen itt is van. A pnthológia egv- időben divatos volt az irodalomban. Kérem. ne veerviik át ezt a divatot most a i politikába. Mi itt igenis nugvon jól meg* I crtiiik azt. tinót a tisztelt túlsó oldalon ■ mondanak és IgjeksEÜJak magiimk;.?.* épp j így megértetni. Ne legyen abim«» kétség j hogy ez a nemzet a csontja velejét ' egészséges, értelmes és a szive n helyé van. (Élénk helyeslőn a jobboldalon. Nem hagyhatom Bzó nélkül azt sem, aht pvan az ellenzék illusztris vezérszónok Széchenyi egyik általam nemrég idézed mondását a rendről, értelemről és a né kiilüzésroi persziflálfa. Széchenyi msndi attól «ívott, mindig attól rettegett, hog nemzeti ébviink i>el=ó rendje ne biliéi jen meg. Mindig azt hirdette, hogv réti« röáljuk jsaegi élelform:ÜJak^t, s^aj&oljna
