Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-05 / 279. szám
2 1941 útc'éaJb Nemzeti szotiaíixmusT it*?, . ;öjrifmvra fejlődé»! f oly* se*»- j línqot, <t>u péiiiául * poríujáJ áll«aw>e* *<AU í.i^yoi-c.üii»ol kísérjük, úgy meg keli illapitamink azt, hogy nugvon keveset omlik u eletíornui'úgokou <h elnevezi- 'fken. Az a megállapítás, hogy a/ nj Európu a nemzeti -zocuilistn elvek es «.^íiíiék tlapjau fog kijlakuhik nézekm pertui: nem nevezhető ma még teljesen indokoltnak. Itt hív atkozhatnék arra. hogy talmi azokban a/ országokban, tint Ivek k urópában égy uj polit ikai és társadalmi rendszert kialakítottak, min mindenütt uralkodik a nemzeii -zoc’V reminkedé«t egyáltalán nriü '«iftoffii nemzeti szocialistának Kétségtelen azote han, hogy nekünk a legnagyobb lelkit» iiu ri térséggel kötelesrégünk az uj Európa iellentzö jegyeit és vonásait kotatnuiik. mert hiszen nyilvánvaló azoknak ismerete nélkül a magunk életét is nehezen ■ iubhatjuk az uj Európához. Nézetem r /érint azonban ennek az uj Európának j lényeges szellemi jegyei, amelyek az előző lil»eráli' korszaktól megkülönböztetik. Európai változások Elbósorbdu az, hogy megváltozott .'*z -gyén és a nemzet, a társadalom es a/ .ólam egymáshoz való viszonya Másodszor, megváltozott az államot vezető eJ if ki választásának az elve és módszere is. Az elumlt korszakokban az gye* államokban vagy demokratikus, vagy arisztokratikus elvek alapján Lör tént a vezető réteg kiválasztása. Ma azonban egész Európában egy uj kíiá- iaâziâsi elv kezd érvényesülni ezzel kap csolathan. ogy uj áll&rutipus, uj szociális és gazda- ági életformák. Ebben a rendszerben a szelekció alapja a közös élet szemlélőt, u közös bit. hivatástudat és a vezetés megszerzésére irányuló akarat és a politikai formák csupán ennek függvényei. És légül megváltozott oz emberi ideál. A liberális korszak materialista embertípusa helyébe a közösségi életet élő ál dozatos, vállalkozó, aktív, mondhatnám hősi emberideál lép. A totális állam Szó volt az ciózo viták során arról is, hogy az uj' államforma a totális állam lesz. amelyet szembeállítottak a liberális állammal. Ebben magam is meglehetős nagy igazságot latok, hiszen a libe- fáÜ9 államnak az elve az volt, hogy a gazdasági és társadalmi éleibe lehetőleg minél kisebb mértékben kell befolyást lyakoroini és a fejlődést aa erők szabad játékára keli bízni. Végetedmeiiy!>en azonban most sem hiszem, hogy tartóír jelleggel lehessen szó a totális állam megvalósulásáról, hiszen a totális állam értelmet és létjogosultságát csupáD az ad ja üreg, hogy az állom bizonyos kitűzőt* célok érdekében mindaddig. amíg ezek u célok elérve nincsenek, a maga teljes hatalmi súlyát igénybe veszi, hogy a társadalmat ezeknek a céloknak az elérésért rákényszerítse. Szükség van tehát az ál lampolgárok legnagyobb erőfeszítésére szükség vau arra, hogy az állam az élet minden vonalára u maga hatalmi súlyával beavatkozhassak. Ez azonban csupán átmeneti életforma, amely önmagától felszámolódik. mihelyt azok a célok, ame lyek az erőfeszítést szükségeséé tették, el vannak érve. vológiáuuk a tudományt év uj magyar a művészei jplzójr. Ennek itx uj magyar 8KeAlewi»égndk ugyanúgy megvan a omag» birutáitudata, mint ahogy megvan Európa többi újjáéledő államában i> az elit nek a hivat ást udat», megvan a politikai meggyőződése és hite >s csak nálunk az a haj. hogy ez az. iij elit nélkülözi a hivatalos elismerést és távol áll a buta- lomnak nieg a lehetőségétől is. •— Az átalakulásnak nálunk nem a tő megekbői kell kiindulnia, hanem az ál lari» részéről. De ha ugyanazt az aldoza tos, bátor magatartást akarjuk, az égési, magyar társadalomból kiváltani, ahhoz*el söborhan a lenyűgöző példa sziik»ég*-s. I s ez a K-nyiigözö példa az, ami a mi eleiünkből lep inkább hiányzik. }|a ma a születési és hivatali gőgnek, a különféle előjogoknak, protekcióknak,' Strohmann- rendszernek ezer és ezer jelével lalálko zunk és uzt lútji'k. hogy a boldoguláshoz nem annyira egyéni helytálló*, erkölcsi *4r _» V 1 ß A'é jrf szilárdság, közönség iránti hüiteg, művelt Ség ée fejlődéttudaí azükséges, bíuuoij y ■. '•.♦*zekötteté*©k é# a főnök ók kedvének * | kiszolgálása, akkor bizonyos, bogy M gyaromzágon nem az a magyar ■ z-lü-m ség válik majd ideállá, amelyikre éh tünkben olyan -zukség volna Én tehát tisztelettel arra kérem aEi kormányzatot, tegyen meg a maga hatat körében mindent, zolgáltas-ori a mainál sokkal több, határolóttubb meggyö zőbb példát arra, hogy ennek az uj mU gyár euiberidcálnak ;»'/ érvényesülését ki várija. Annak, hogy Európában nehez év j századokban fenn tudtunk maradni, hogy újból és újból talpra tudtunk állani, an uak okút, úgy vélem, a magyar jellem és a magyar szellemiség erejében kell keresnünk. Ezekne-k szabad kibontakozása egyben a magyar felemelkedést ;s jelenlétté és úgy hiszem, jelentené ma is A közösség lisztele le Ui magyar embertípust Ilyen megfogalmazásban azonban még távolról sem érlük el azt a cédrt, amelyet elemi oh apunk, az uj magyar élet kialakítását. Szükséges az egyén és a nemzet, az állam és a társadalom viszonyának szabályozása is. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a feladatoknak a végrehajtásában az állam egy szervezett tár sadalomra támaszkodhasson. És szükséges az, hogy az egyént bizonyos kényszerrel is a közösségi érdek legnagyobbfoku tozuietbontariásira kényszeritsük. Szükséges ebből a szempontból azoknak a feladatoknak a pontos és határozott megszabása, amelyet az állam a társadalomnak enged át és szüksége« az is, hogy 3/ államnak szankciók legyeuek a kézé ben azokkal szemben, akik a feladatokat l nem végzik el. A liberális jogrendszer V nem ismeri a közösség elleni biiocsC-lek' menyek fogalmát és erkölcsi magataríá j sukkal szemben nincsenek szankciói. Nin csenek abban az értelemben, hogy a libt rális jogrendszer módot ad bárkinek arra, hogy tisztességtelen, sőt a nemzőt érdekei szempontjából veszedelmes műveleteket hajtson végre, a paragrafusok kö zött végezve bűvész) mutatványokat és könyökével «urolva a büntetőtörvény- I könyvel. Ennek meg kell szűnnie t; | mindazokra a cselekedetekre, amelyek közösségi szempontból ártalmasak, a leg könyörtelenebb büntető szankciókat kell alkalmazni. Ä szervezés Szül.-égésnek tartotta«* ezeknek a kérdői knek vizsgálatát azért, mert gyakran hallunk uia arról, hogy bizonyos saód-'ierekel és rendszerékei kell nálunk :as bevezetni ahhoz, hogy az uj Európához alkalmazkodhassunk: Én azonban agy iatom, hogy az u) Európa jellemző jegyei nem módszerek, nem rendszerek és nem doktrínák Az első feladat egy olyan uj emlx-mpus uralomra jut tau*a, aki kiművelt é* tájékozott, vállalkozó és aktív, szociális érzelmű és leiekben szabad. felelősség vállaló és áldozatos lelkű Ebből kell az uj magyar elitnek kialakulnia és egv ui közösségi erkölcs kell ezt az elitet cgv nagy «zoiidaritásba ö*8zc* kapcsolja. Hősi pé Ez az embertípus nem uj a magyar eleiben. Nem az olaszoktól és nem a ué inetektől kf/Ü' átvennünk, hiszen égés/: múltúnk az egyéni helytállás, vállalkozókedv, fantázia, aírario. eszmokhez vaió Hűség és hősiesség borsra láncolata. Ilyen embertípus voll egy «verjed©«!! sí * magyar katona, de ebből az tmíb/**-típusból választódtak ki a szellem magvas- hősei ks akik sokszor magukra hagyatva, sneg" tagadva, sőt nem egyszer üldözve vívták reménytelennek tetsző küzdelmüket a nemzet felemeléséért. Példákra bivatk.o-' rom, Misz+óffalusi Kiss Miklós, kora legnagyobb könyvnyomtatója, aki, amikor az erdélyiek nem adják meg neki a Biblia magyar kinyomtatásához szükséges segítségei, nekifog egyedül. .„Hozzáfogok érc, szegénylegény lévén, és megmutatom, hogy etgy szegénylegénynek szives devo~ — A társadalmi szervezettség szem pontjából még igen nagy megoldandó feladataink vannak. A szervezetlenség egész történelmünkön végigvonul. Ma, amikor í az állam és a társadalom viszonyát egészen uj alapokra kell fektetni, égető feladat a szervezett magyar társadalom meg* valósiiása. Ez a szervezettség azonban C3ak úgy ér valamit, ha a nemzet egyéniségének kifejezője, tehát nem idegen népek szervezeteinek a másolása, ha nem csupán forma, hanem ha he*l«ő szellemi tartalma is van. — Tudjuk, hogy a magyar jellem individualista, senki sem rendeli alá magát szivein a másiknak és szinte mérhetetlen az egyéni kezdeményezésre való hajlam. Ezek bizonyos szempontból nemzeti hibák, azonban mindenesetre olyan szempontok, amelyeket a szervezésnél nem hagyhatunk figyelmen kívül. — A jövő államformájában kétségtelenül döntő szerepe h-sz a helyesen ab kalmazott érdekképviseleti elvnek. En nek megvalósítása érdekében a kormány zat eddig is igen komoly lépéseket tett. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy amikor érdekképviseletek kiépítéséről be szé-ünk, ezeknek megszervezése ne felülről lefelé szülessen, hanem egy egész séges és természetes szelekción alapuló, alulról felfelé való szervezéssel. Hiszen ellenkező esetben nem egyebet csinál tunk, mint a bürokráciát öltöztettük uj köntösbe. Szabad és önkéntes együttmu ködést keli alapítani és a nagy centrális jellegű szervezetek helyett tájegységek alapján tagolt, kisebb, viszonylag füg getlen, de egymással összhangban doIg< zó szervezeteket kell építeni. — A kisebbségi élet elég világosan megmutatta számunkra, milyen vészedé1 mes ez-eknek a társadalmi erőknek hiánya, de megmutatta azt is, hogyan lehet tisztán társadalmi keretek közt nemzed életet fenntartani és fejlee-zíenició/a többet ér, mini egy országnak im méltómmal toló igyekezeteVagy idé zeni Apáczai Cseri Jánost, aki ugyanaz a hősi őmherideáit állította fel maga elé mint Mussolini, aki snagárahagyatva, so üldözve harcol a tervszerű magyar nem saínevídésert és azt mondja. „ha meiyea ben vagyon még elevenség, ha szivedbet virtusnak csak szikrája is vagyon, távo legyen tőled minden lágy könnyű kénye, dolog, keményekéi keress, kősziklákon havasokon járjkel/'*. Vagy idézhetné»'« Körösi Csorna Sándort, síd egy könnyt botiad egymagában indul el Ni) gyen ved roi Ázsiába, felfedezni a magyarság Ős hazáját, t’gy éraem, nekünk csupán tör téneími hagyományunkhoz keli visszamenni és azoknak felelevenítésével kell a magyar nevelés nagy problémáját megoldani. A szellemi e hivatása Hogy mit jelent a szellemi és leild erőnek minden tulajdonságával áthatolt szellemi elit egy nemzet m-igatartásábnn, *rra idézhetném a megszállás alatili Erdély éleié* is. Amikor rainden összeomolt, a politikai vezetést természetszerü* ieg a politikusok vették késükbe és végezték is ezer nehézség között beisület- leL A nemzet vezetése azonban egyre xnkábh a szePem embereinek kezébe jutott. Talán Bethlen Gábor óta soha ilyen hatalom nem volt a szellem embereinek, költőknek. íróknak, gondolkozóknak a kezében Magyarországon, mint éppen itten. Ök adták meg az életünknek a ma gasabb es-iroéit, ők tanítottak a helytállás, a földhöz és a néphez való hűség py rancsára. Ma Magyarországon egy uj szellemi élet van kibontakozóban irodalomban, tudományban, művészetben egyaránt Népinek mondják ezt az irodalmai, bringá& és magadat*: Érdélji Ijersaieif Erd%. elgondolásból milyéu időtálló és eleiké pes gazdasági szervezet hozható létre. Fényes bizonyitéka ez annak, hogy a magyar géniusz nem lanyhult a századok alatt s a veszély érzete ma is nagy teljesítményekre ösztönzi. Hiszen egy ilyen szervezet nemcsak azért jelentős, meri gazdálkodni tanít, tehát olyan feladatot végez el, amely közérdekű s máskülönben az állam föladata voína, de azért is. mert ui rétegek érvényesülésének enged helyet a magyar életben. Uj életformára nevel, a legjobbak, leghelytállóbbak kává 1 ászt ás ára, megmutatja, hogyan lehet las su és szívós munkával a magyar életei átépíteni és a népünkben rejlő legjobb szellemi és anyagi erőket felszínre hozni. $ ugyanez a jelentősege a szövetkezeti mozgalomnak is, nemcsak azérí, mert ez snar a maeángazdaságok bizonyos szerve zettségét jelenti, hanem még inkább társadalomformáló jeieníőségükérb Termé szetes, hogv itt nenn szövetkezeti formában megvalósított monopóliumokra, ha nem a magyar termelők spontán és autosom társulásaira gondolok. — A közoktatás és a szociális kérdés szintén megosztható az állam és a tár sadaiom között. Főleg az iskolánkivüii nénepveléshen kell a társadalomnak ét \ vényesiilnie, mert csak igy valósulta I meg n íegjbb szellemi erők találkozás:’ a néppel, valamint az a kivánalom, bog. I a népművelést magából a népből, a nép köstremüködéséve! szervezzük xxxeg Szabad társulást •— Magától érlelődik, hogy az állam mindig lassabban mozog, mint a nemzet társadalma1 Az állam mindig egyetemed érdekek megvalósításán fáradozik, egyez tét, rögzíti a társadalom eddig elért eredményeit. A társadalom viszont kísérleti telepe az államnak s egyben előmozditója is. Az újjászületés mindig a társadalomból indul ki, mert a társadalom frissebb és jobban szelektál, itt belső hiva* íásérsetből dolgozunk az emberek, több tehát bennük a fantázia, kezdeményező erő, felelősségtudat. A legjobb egyéniségek itt, a társadalomban alakulnak ki a kezdeményező, életre való magyarok. S ezért nem tudok egyetérteni Páll Gábor képviselőtársamnak tegnapi megailapitá- sávíel, amikor azt kifogásolta, hogy bizonyos állami jellegű feladatokat a kormány egy jól bevált magyar társadalmi szervezetre, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületre bízott. Én éppen azért szeretnék erre az egyesületre hivatkozni, mert bizonyítéka annak, hogy szinmagyar kezdeményezésből, magyar akaratból és
