Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-04 / 278. szám

ott

1

hnaéí

& iJ

» U9Í

* tbvp

L teW ►* w*A bsio^ ö2-\o\ » kik i^lsí ioAi> 9 S»V

nk

* ** *W\

lsHVs fc USft i*«Z3í\

sniny

nos*» • 5nn3!

3^X

•áasi

ÍÍTÜ'í

bofw

ázml

Jbo-A

ma^

595

mi

*cteb

9^9£

•goss

M

™v±

'j-3^

;íí-g

st»A

í?.0:v

h«Ş

Syg

Ä J

J19t

»IfeV

19 ÍV.

vi'í-A

i1ö( alf áíVn ,o^ aó i'A

»49

W)

sn

íni

oft

8*

>Á

rA

3t

iO

ö

'é

:< u i i ti - v ű . (S f > * t *t.

IfzLLKN 2 ÉK

Mur li» <ívig üli. ennek a lapnak főszer* késztől szobájában, amikor -— moss korokén negyven esztendeje-:—-a „kazárjai" 'rfönfa Mt! látogatásának megrázó hírlapi fi beszámolója áöny valókban is megjelent, Ij Nyikóm ént érői kelt «fr«, a székely nép küldte;, hogy a Körösi Csornák tör hetei* len akaratával emelje fel ti kukázó szavát, ahol szükséges. Ágy lépnek a magyar 'élet porondjára tí székely fiák, kiket, ez a kis törekvő hegy i nép — önmagára nem gondolva ■— bejéhuUat a nagy közösség forgatagába; Az egyik Hugón faliéról indul el és a nemzeti önismeret kértelk^ tétlenül igazságos élharcosa lesz; a másikai Farkadükárt évi az clhivatás porán" vsa és Tamási Áron lesz belőle.

Amikor Bari ha Miklós született, a ntitr zet. legnagyobb szabadságharcát vívta. A fegyverek zajában világrajoti ember egész- életén át a viaskodás bajnoka volt„ Hosz- ■szu nz ui re rugón falvi bölcsőtől a Kever pesfauli temető egyszerű síremlékéig, sok .gáncs, kelepce és cselvetés vim rajta, sok- •szór támadják meg lesből az utast, de Bartha Miklós úgy ment végig rajta, hogy élete árok példaképül szolgál a magyar* tmk. Országgyűlési képviselő less az ud* várhelyi vármegyei aljegyzőből. Meg á - madkőtntlm, egyenes magatartással, szik* ittssilárdím kitartótt elvei melleit; acsarkodó kedvű orvtámadók portyázását mar ■gémvonta, csakhogy a nagy ügy. a nenv* zei ügye zúmrtaltrnid bontakozzék Jel. 188(faban Kolozsvárott megalapítja Er defy Isikének megszólaltatóját, az Ellen* séhel, melynek szarát először ő teszi országos jelentőségűre. Ragyogó vezércikket, remet kis írásai minden idők ma* gyér közíróinak utolérhetetlen mintalié- peré emelők őt.. Egyik cikke miatt két osztrák riszt saját szerkesztőségi szobájában vagdalta meg a karakán székelyt, A jószandéku emberek meggyőződéssel sze- gv-dfek hívei közé, ellenségei rettegve fi gyeitek növekvő népszerűségei.

Közművelődési harcát <* teljes öazeh fenség, es q siker fűiének lobogó lángja jellemezte, Ö indította el Erdélyben az cssméUs folyamatát, mely igen sok ered* menyi éri el « szunnyadó közösségi fafa fiiismeret felrázása állal. (j gördítette utt fára azt a gondolatot, m$y az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület meg* alapításához veze éti. Bartha MÜkósp a politikus, nyílt sisakkal állati viadalra, A. becsületes szándék, a tisztiül felfogás erkölcse annyira ózhatja, hogy amikor az észközökre nem kényes ellenfelei tőrbe* csaljál;, akkor is csak szabályosan vív. Bár nemzetszervezés kérdésében ellenzéki„

mindig kész teljes erejével támogatni a kormányzatot, valahányszor az válóban a nemzet egyetemes érdekein dolgozik; igaz., hogy körlánca között voiai hozzá hasonló méretű férfiak is. Darányi Ignác kemény arcéle ma is be van vésve a szá- zadfordulo utáni politikai küzdelmek történetébe, Kétszer jogot1 hozzá, hogy megy oldja legnagyobb kérdésünket., a fold- birtokrendezést. Szűk volt a haza e ma- gyemen;. Évente százezres tömegekben <zâiiţ najórc, hogy a megélheés forgo* szele' szétszórja az öt világrész utjain, Darányi három-három évig dolgozott fai- mentő tervein, de a siker elakadt a ma* lom alatti bábpolitikusok csökönyösségén. Mert a szabadelvű Magyarország olyanok kezébe adta a hatalmat, akik nagyvonalú alkotások helyeit agyonbe* szelő obstrukcióvcl remélték valamiképpen beírni nevüket a megvár föld törte* nőimébe. A patkány okos állat; soha nem rág léket a hajón, melyen utazik, mert tudja, hogy akkor ő is vízbe, kényszerül. A századforduló magyar politizáló}. -— n párt küzdelmekben elvakulva — nenn lá1r iák meg, amit a patkány ösztönösen meg- erez. Szándékosan zátonyra futtatták ă hajói, melyen maguk is révbe igyekeztek.

Oroszországból küldözött lengyel zsiM dók, min'1 varjak a vetést, nagy fekete csapatokban szállottak meg az Északke- fat Kárpátok innenső lejtőit„ Mint a fagyöngy a termo ágra, rátelepedtek a rutin népre, elszív'áh életerejét s aztán a kivándorlók és földön jutói; útjára fasz fa gáliák. Darányi meglátja a veszélyt s -idejében megszervezi a hires hegyvidéki akiből. Rákóczi népe — napjainak felvúrfa hasítására — megérti a magyar testvén lényegét, és odaadással küskodlh

maga is sorsa javításán. Nah- fmhpd többé a pánszláv orosz izgató!; beszédéic, okik fu rutén nép nyomorát akarták fpşzr tő erőnek .felhsználni a magyar birode™ lom ssétrcmbolásárc» .4 kormány Egem Edét (Ultija a mozgalom élére. Apja meg skót nemes vök, ö borostyánkői, ‘szakember volt, Szerette a magyart.

Bartha Miklós éles szemű első tekintetre felfogta a mozgalom óriási jelenük se gát. A hegyvidéki segítő munka jól tud a r~~ a nemzetiségi izgul ás legbiztosabb hullám!őröje. A legelöbérlef és jaj* áiiattenyésztés átütő sikerére .a túród tatok kérték a hegyvidéki men és kiterjesztését rájuk is. t) látta, hogy ez az erőfeszítés a magyar nemzet önvédelme. < ha valaki ellenáll, irgalom nélkül cl kell taposni a hazaárulót. A körülvevő szid' vök nagy álmokat Szőr'ok. Keleti szőne- szádunk dákú-rnmán ábrándok szép szap>- panbuborékait eregette fél. Az ezerért; haza iránti kői élesség véül: gazdasági jólét megteremtésével kihúzni a gyékényt *£? saját nemzetiségeink körébe*.i folyó lázi- fás, huj to gatás alak Ezt abban az időben csak úgy lehetett elérni, ha megkülönböztetési iesniük a „mózeshitü magyarok/ és a műve!faég legparányibb igénye nélkül idesereglett „kazárok“, lengyel zsidók kozott. Bar fka Miklós kérve-kéri el te ti zsidó leállásit magyar polgárokat, nuni

a. magyar közéin részeseit, hogy ne azonosítsák érdekéikéi azokéi v4i- A mde a nemeid és magyarul nyomtat oft zsidó hírlapok féktelen hadjáratot indítót tok Egén ellen, ki gúnyoltál; s a ?iagy birtokosokkal karöltve, másodszor is megbuktatták Darányii.

Ki hhte akkor, — amit Bartha Miklós tudott hogy nemcsak a kétszázezer hold szifa er!őség vadasherijóról s a ki - száz falu hetvenezer nyomorúságos ru* ténjéről ran szó. akik /avasst.ól őszig

minden éjjel őrtüzek mellett védték néhány talpalatnyi földjükéi a szarvasok és vaddisznók garázdálkodása ellen? Nem is ú négyszázezer szláv magyarrá válása voll már a lé!, hanem a tnagyur birodalom egysége, nemzeti fennmaradásunk forgott kockán. Már azt kellett néznünk, hogy amikor megindul a küzdelem a dus navölgyi elsőségért, nemzetiségeink ne ellenünk lépjenek fci, jelentékeny erőket kötve le, hanem az oldalunkon av atkozzanak harcba ít minden hü fid1 egy jármán szerető magyar birodalom épsége és függetlensége védelmében. Ha a kazár nyíltan fenyeget, gyujlpgat, öl és állatot pusztít a hegyvidéki, segélyezés rnpgnqh^ vitáséra, ezzel csak azt bizonyEja, hogy valóban a rutén nép kiszipolyozó ja volt. S ha í? pesti sajtó említett árnyalata meleg pari jogosába vette, orról tett bizonyságot,. hogy amikor a magyar nemzet iM deka eltér az Övétől, tétovázás nélkül megtagadja, sőt megtámadja azt. í Bar há Miklós nem volt ssidógyüJőiö, hanem y,magyarbarát.** Tekintet nélkül az erőviszonyokra, kérlelhetetlenül meg* rohanta .az újabb magyar ezredév utón- állóit. Széchenyi nagy eszméi fel érhet ellenek voltak a tömeg száméira. Bar hu Miklós az uj magyarság aprópénzét adta mindenki kesébe. Ki a hibás, ha oktalanul sárba dobálták, a helyett, hogy magyar jövendői vásároltak volna vele? Trianonnak kellett jönnie, hogy n kis* furou észjárás 'fa felfogja; a hatalom nem öntömjénezésre való (a történelem vihara nyomtalanul el fújja annak füstjei). hímem a közösség éber vigyázásúra a gyepük védelmére, a palánkat; kiépítésére, Q végvárak erősítésére, hogy a ma* gyár éltet, mintaszerű legyen a középeuró- pai élettérben, müvet segünk fáklyája i.i- tágítsa meg « Dunairólgy útjait. Aid véteti, vezekeljen. Áld nem. segít, árulóP meri az örökségül hagyott erőt kivonja a közösségi, alkotásból. Egy akarat, egy cél s csak egy élet lehet itt, a magyar,

Ez Bartha Miklós örök tanítása.

VEZÉR t F UH A I JISZÁLLÁS, december A,

A véderőfőparancsijokság jek-nti:

A Moszkva előtti tucvonaiUya gyalogságunk r3 páncélo» G.vztagaink ft-rős hatéi és zuhanó- uotobúó rrpüiőgcpa-aku’iitoi: támogaiáááva- továbhi tért nyertek, noha a* ellenség: «?lvú* «an vétkkczetr és helyi tárnádé sokat hajtott végre- F. harcok}» an. kedd on r.-iCgso min kit e ír iiiiík“S6 eikaeéges. páiujé&o.-k

A Fsn.’iíöl.öllk-n <gy nagy szovji<'t2zá‘htóua jó etemet—finn akna zárra fa-tc/te;-’• íeifobbajat és clsü-lyedt.

BERLÍA, december 4. Október havában * keleti harctér középső szak ásván — miití a ..Véaní fávirati Iroda ««“testi! — a következő nagyobb szovjetorosz egri,égek puszi u'tak eb vagy kerültek nszyf&zi némsát fogságba:

A hariH.adik gópo-itcc. hudor,/,i.;by. a di ck iö\ óf zhsdus/.túiy, tttnely KtrsanCv hum«.] »>eni‘ juisülr meg, a 227-fe, a 271 ik lövészhadoü«r tály. Az utóbbit kivéve, valamennyi wtovjefc* urc‘ % egység, mint Budjenii tábornairy tarta lék ai vettek részt a ké’cti harcokban.. A 22“. 1 i>vé^zhacoftzláiy egyike volt ama kevés harc* egységnek, amely Kiev ostrománál <-gy egész századot ki tudott meaitcati a német' csapatig átkaroló hadműveletből. A gyűrűben maradt többi leregtKtek ki vérei nélkül megyém“ misülteíi. Felöriódött és részben barcképt.? tenné vált a híres vörös gárdahadosztály >- amelyből a háború kitörése előtt cllszc^apa tokai) á'Iitottak k< a moszkvai „"V őrös téren* reudeeett ünnepségekéin. Ezt a hadosztályt, .amelynek iiarcbavetéséheí nagy reményeiket fűztek, telje?*® ttregsemmk te’fttk (MTI.'

DÉ L E W

h&lyí esatápoüássk ^a'íasak íolydfflaibio

RÓMA, december 4, Az olasz főhacíiStzáHá» 049. számú közleménye:

A marmáxieai csata a kedvelőiíva időjárás ellenére továbbduk Helyi jellegű csatározá' sok vamia-k folyamatban, ToLruíkná! tüzér* ségűi'ik éh előretolt oszi)agalnk egy ujzélandi gépísitclt alakuUto-f s-etnmi-.-iiet^k meg. A középső szakaszon fenyő heVi harcoOíbaui légi c-'-önk több ellenséges gépjátmuvéíl elpufa* tito;.V so'iumi szakaszán vadászaink lelőttek egy brit repülőgépet. Az e”icu*?égc« légi erő támadta Bard.a crődövét. Egv eUei^v'-é- gec repülőgépet 'lelőttünk. Utólagos megába"

pítá» ó^e-riut Sitii Oioar védői az angolodnais 17 harckocsiját, 5 páncélosát és 20 e%yt>b .gépjármüvér. puszlíiíoiták tó.

A./, angol repülők bombákat dobtak Bcm gháaira, Dcrrcara más cirenaiivat helyaé gckre. Egy brit repülőgép k.éuy«aerleí?â11 ás, végzett. Legénységét foglyul ejtettük. Egy

másik repülőgépet Dernaban lőtt« :-: Ur it.:. olasz UgréáeJnji ütegek. \ »dássukric >é&

harcban 5. a uémetek két eiienséges gépet pusztítottak el. Marsa Mati'nh szakaszaa öfa iemégea bombavetok táoaadásaink ?orá» sgy 'gépet veszterttok.

M¥uGáTON

dliitlIyMstdtték a és a

tsgol

A véderőfőparantsuo-ksúg kéxíi: A* Anglia körül: tengeürészen ■ clsiilyaäateriünk egy brit keresktdeirai hajóé. A december 3-ra forduló éjszaka harci ucrpülőgépeink Áugltia délnyu- sratd partja« egy kikötőt bombáztak, A Mauche-ótátorrvábaa űrhajóink vis-zozioztak eSenséges hajók tüaelósér és több találatot értek cl, mire cllosség félbehagyta a kft*- vk-.'me4;

NE WORK decembeT 4. Mint eawyorfti

tengeféíseti körükben kfeiflk, * 1áó0 t&üai* „Merionts“ (ásdóit PcTovi*uai őrzi íszáíliíó gőzös és M 4000 tonnás „Jersiior«^ teherhajó tőmlyedt. A Merioatn.* tmai hütó' hajót aikainiazíák. (MTI.)

A német lapok megíUapitáJa iíeriní Asg- •■la eddig, a háború kesdöie óra kere.'íkfödgit&á hajótérbun 14,5 miílió bruttó re^iseter teorii vesaieft, amiből 194íie "* 24Ó-.^S9 Zom* *öik, (Bind, Tad.)

¥#in3üennyi «rc¥9ii8Í9it t©I|#s iikerrsi folynék «k kedmüveieiek

BERTÁN, december 4, Illetékes helye»

közük*.

A tengelyhatalmak és szövótáégc&eik- n.í*k katonai helyzetét vaUimeunyi hadszíntéren a hadbnüveletek további előre* haladása jellemzi. A kezdeményezés, mini eddig <s, a íengglyliatalmak k«é-' ben iáié. Különösen, kedvez a tengely szempontjából az és&ákafrika* nagy c«a- ta további alakulása. A német—olasz haderő a számbeli és hadianyagban iöa lényben íéro ellenséggel sikeresen veszi fel a harcot -az egész arovonalon és kiváló hadmozdulatokkal es pompás kîtar» tással ellensúlyozza ezt, u már érezhetően enyhülő fölényt, A tengelyhatalmak csapatai eddig csaknem kizárólag a dél- afrikaiakkal, hollandokkal és indusokkal találkoztak a csatatéren. Ezeket több harcban szétngrasztották. Amikor a tengely osztagai angolokkal ütköztek meg, kizárólag páncélosok védelme alatt adó csapatokkal találták szembe magukat.

Az európai harctér vonalán most i* *. Moszkva előtti íérség a legmozgalmasabb szakasz. A német csapatok ismét ujahb területet nyertek. A Moszkva körüli helyzet a Szovjet számára kétségbeejtővé kczH válni, hogy fokom! kénytelen elterelő hadműveleteit és így akarja, megteremtem egyensúlyát, legalább is propaganda érteJeraben. A Szovjet a növekvő veszélytől megzavartad^ a délen foiyő iiataimaa imrcckban beleveti valumennvi rendelkezésére álló tartalékjait. Ezek * kísérletek azonban sorra megtörnek a némát vezetés rugalmasságán* a német, csapatok kiváló alkalmazkodóképesség én és az elkeseredett ellentámadások továbbra is súlyos veszteségeket okoznak az eüon&éenek. itt a Szovjet úgy pás,;- rolja harci erejét, ahogyan ez eddig a háborúban eiképzelhc-tetíen volt.. A német had vezetőség kérieÍheteÜeu pontossággal, állandó taktikai fölénnyel u.»- nyitja félelmetes hadigépezetét és mükoMatgpas kcii«iatff mlMés nyeremény!

Vágyéi 4 i-mErdély] Nyereménykötvény! !

r

Barihts Miklós tanítása

Irt«? Psf®s&I fasse. '

rrnrp—iAiţirwnmALJMLtrfMJ'* —IW< i tv DMWW —-11 —• | ram < ■ mm i i»i mi ii—i ■!>—n»■ '«TMW»nar<WfTirrrraT-,Mriran ' ' Itl "

Liinfiißinjoisir.

CIAKÓ ÂDÂ1 jazz-triő muzsikál, FEKETE MÖA énekel a

Horthy-ui 93. Remek m' SQr, Heiyxkfjfieitféstk « hca reveit alak *61

KELETEN

ubj fr.’», nvAvtAk n nftmntftk