Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-31 / 298. szám

<S0*f*S„ Ml ««fiS» 31 vet. emuim, #*. sm mi & L 5iS?í? íjfFffsztíség és fríatíó&lífstíh {'eteméi1» tfkeí-st« If* 8, estate!. íetetea: tt—09. Kvoüiífa^ fsvsie»°ates 8. szíta. îeSeian sz.: 2S—2S Ham — ii iibiim——m—11 ~(fi~MMramrw iLSPlion*: BfiRTHH MIKLÓS It a ti * ! a t a I $ 9 n o s : P fi t i í $ íalezsvír. ElSflzeté*) árai: hamis 2J.:„ fltsieilévn 8» léléwa Í6, te$á£2 évrs 32 bs.vD, rOAE^AR UJESZTEMDŰ Irta: ZArHURECZKä G&JULA |ö siA ílunrs » iá ‘Bnbisait ol ißt« eJte'C8«R n*ü \£$i •álr^juá iáiev >iob«og ^bSwh lßdfdo| Wsfn^s« ■.©üdít SB 3i&, ?í VgOÖ *»n ^«Ü »bögi^v 9dad i fAliiV? nftdöfc *s Jolit .Jmiib ÜÍOÜÍSg ad Ä • g-3«©ö CB noq xtiţiass bÓ9S $ d ö Si& smo'fe ifílBisV 3’CSS3 »»V.S» fgadí* dfeitei-qo’tiís rs-blüíf zao^n do^KSi - .Jíftc: jfoiií? fft-OSd BgBc b *Á > nacf, • 173X3 7Ä-£& «orr; iu'íS A mot óba dăm 9 S® bta détf ?ísd íiog /Öfí |3£Z HSZ .}3D ?odE bW ytíJ ?fí: f»t no Az uj esztendő mind’.g1 választóvonal a ma!t s a jövendő között. A számve­tések és tervek nagy pillanata, am kor tisztának erősnek éreztük magunkat urai lenni a jövendőnek. Kicsinyek s nagyok, egyeseik s népek egyformán így ünnepi k az ujestftendót, amelynek feajmalán bimbóba fakadnak a. remény» 3égek s emlékezetté fakulnak az eiher- vaát remények. Apró emberi örömök s gondok tágulnak óriásiakká s ölelik magukhoz az emberiséget. Szebbet s jobbat vár m ndenki. Magasztos, meg- szentelt emberi percék! Ebben az es-íendőváltásban^ halkabb í&it az öröm, de talán mélyebb a hit. őogy jobbnak kell jönnie. A vajúdó vi­liág nehéz óráit éli s lá^ak gyötrik a vergődő, vérző testet. De a láz nem betegség, hanem egészség, melyet a szülés fájdalma' okoznak. Áz uj eszten­dőben meg kell hogy szülessen az uj eiet, amelyért negyedszázada szenve­dünk. ólmosa« nehé? szenvedésekből születik meg. Nemzedékek szenvedé­seiből. Szépnek s jónak kei! ezért len­nie. A hagyomány s a belőle lukadó iîieţi» dőség azt parancsolná hogy ezen a na­pon az emberhez, az egye® emberhez »zóíjunk. Az ő szivébe csepegtessünk reményt, az ő leikébe öntsünk erőt, a? 5 sebére adjunk gyógyító irt s hütsük aiz Ö lázas homlokát. De van-e még ma „ygyeş amber“? A történelem ’rtózatos nyomása alatt nem o!vádiunké egybe valamennyien? Eggyé — bonthatatlan eggyé?! S nem vagyunk-e egyetlen «egyek mi, magyarok akik ha nem is elhagyottan, de magunk, ha nem is ba­ráttá Lanul, de testvér telenül, különös idegen arccal, kie-gen nyelvvel és mégis európaiul s emberül. elhivatottan és küldetéssel éljük a magunk nagy bizo­nyosságok*«! teíj életét a bizonytalan­ságokkal küszködő vérgő-ös kontinens sen. Szabad-e hát ma az egyeshez szól­ítunk? Am kor mindnyájunk reménve, bánata, fájdalma, akarata, hite, imád­sága agy?! De vessünk előbb számot & múlttal. Az elmúlt történelnii esztendővel, mely­ben eggyé forrhattunk ismét, mind töb­ben es többen szétszórt, megtépett ma­gyarok. Talán méltán s emelt fővel mondhatjuk Széchényivé!: „Nem va­gyunk egy népnél sem alább valóak!“ A kétféle hősi életforma, amelyről Bár« dossy László m imztanelnök irt hitet- adó cikket az Ellenzék karácsonyi s-zá** mában, pompás gyümölcsöket termett az elmúlt esztendőben. Nemcsak Észak* Erdély újjászervezésére, nemcsak a Délvidék vis&zahó<fitására, nemcsak belső erőfes'héseink eredményére gondolunk, hanem elsősorjjan arra a növekvő súlyra, amelyre Európában szert tudtunk tenni. kő!unk«néikülünk senki sem dönthet többé és beteljese­dett néhai g.róf Csákv István akarata, hogy primus inter pares legyünk ft Kárpátok medencéjében! Az apokaS p- iskus fergetegben emelt fővel tudtunk megállni tudtunk építeni, hadsereget fejleszteni, dicsőséges háborúkat visel- nN termelni s gyártani, gondoskodni önmagunkrőj s adni bőven, hasznosan, baráti lag barátainknak. Az országban !?zJk!as!7ilârd a rend, feljts a biztonság, rendületlen a fegyelem, egységes c nemzet, áldozatkész a polgár. M'ntha oázis knnénk o svorm ii kataklizmában, «mely orsrágokat s népeket söpört el, -iLapjaiban forgatott fel rendet s jogot, sóhajjal s jajjal, fegyverropogássaá töl« tóit be eáks&^nt. * v£í&*teÁ a ffo* lyamok mentét, isten kegyelme, de a magunk bátorsága s becsülete, ősi gé­niuszunk ragyogó kiteljesedése őrzött s mentett meg a legsúlyosabb szenve­déstől és megpitébaltatástól s az, hogy felismertük s akarjuk az igazságot. Gondoljunk hálával és szeretettel ezen a napon mindazokra, akik eddig vezet­tek bennünket. Csak egyetlen ballépé­sünk, egyetlen megingásunk, egyetlen tévedésünk s ma talán mar nem va­gyunk, vagy let portattunk volna, mint 4 népek milliói néhány vezetőjük hibái, hói s tragikus tévedései m att. így búcsúzhatunk hát az elmúlt esz­tendőtől. S ha visszagondolunk reá. ha arra gondolunk hogy miért történt m nden úgy, ahogyan történt, nem erő- scidik-e meg bennünk a hit, hogy nagy, sorsteljes oka van ennek? Hogy célja* vannak mivelünk az Urnák? Hogy nem illúzió, nem vétkes illúzió hinni ma­gunkban s küldetésünkben? 1 Küldeté­sünkben *tí a Kárpátok medencéjében, amely küldetést egy évezrede magya­rul. emberül s európaiul töltöttünk be! Küldetésünkben, amely mindig erősebb volt minden idegen erőnél- amely talajt akart verni vagy hóditan’ itt?! Erősebb akkor is, amikor meglepettek s nyomo­rultak voltunk, amikor fegyver s hsfa« íosn híjián csak az élő szó ereiével küldhettünk s ha azt is let'ították aj­kunkról, akkor csupán ă h'ttel. amely lelkűnkben él. de amely erősebb min­den földi hatalomnál. Mert nem csoda, nem mi rákul um a-z, hogy még vagyunk magyarok! Megtartott az önmagunkba vetett hitünk és az elhivatottság ereje, amelynél fogva rr?: és senki más nem képes Európa e térségein államot al­kotni a magunk s minden nemzetiségek ) számára. Az elmúlt esztendőben is' t megáldottuk helyünket, betöltöttük a j hivatást s felkészültünk a jövendőre. J 1 Áz uj esztendő a döntés és építés esi*- tendeje lesz. Áldozattal s erőfesz tések- !ke! tele. De eljövendő korok alapja ve® födik meg benne. Lám, 19tl=ben a német birodalom ka* íonai ereje meghódította a kontinenst. Keleten még áll a harc s tavaszra kö­vetkezik a nagy, végső leszámolás. M5 *, magyarok voltunk az egyetlenek, akik1 mindé« egyéni érdek nélkül — csa * *k1 európai érdekből —~ vettünk részt ft titán! harcban. Megillettük helyünket, méltón múltúnkhoz s jövendőnkhöz. A döntésnél ped g ott leszünk méltón ön­magunkhoz s küldetésünkhöz. És ott le« sínünk erősen s magyarul a nagy rende­zésnél. Egységesen s borsthatatlanul. Mint szilárd pillére az uj rendnek, amelyet mindig akartunk s amelynek első harcosai voltunk Európában ak® kor, amikor ml voltunk a legelesetteb« bek. Nagy és nehéz feladatok előtt ál­lunk. Meg kcií mutatnunk ismét, hogy temcsak hordozni tudjuk a ránk mért keresztet, hanem magasra emelni is. Európa e térségem, ahová sorsunk ren­delt. be kel! és be fogjuk tölteni ősi hi­vatásunkat: anélkül, bogy formákat utánoznánk, átvenni a7 uj idők He­rn ét. tovább ápolni magyarul, tovább adni európaiul. I Vésztef jes időkben rémek kísértenek. De van-e okunk rettegni tőlük? A bol­sevízmus fegyveres ereje nem fenyege­ti többé Európát, az országból elsőknek irtottuk kj a mérget, amely elöntött bennünket s fertőzéssel fenyegette egész Európát. És az a b zonyos, nagyon Js ismert helyről suttogott „német ve­szély4-? Nos, hát legeslegelső sorban barátok, szövetségesek, fegyvertársak vagyunk a németekkel. Előbb leptünk, a nemzed és .szociális eszmék útjára, mint ők. Elsőknek csatlakoztunk hoz® Zajuk, amikor a birodalom nagy ébre­désekor ők is erre az útra léptek. Hű­séggel, munkával, vérrel állottunk s ál­lunk mellettük g gás?i küzdelmükben. De legyünk „reál politikusé le“. A német, birodalom nem íeigá?ni, hanem u fiáé pi­toni akarja Európát. Az uijáép tésheí nem kénysízeritett szolgákra, hanem barátokra van szüksége, akik « maguk habitusában akarnak é!n-í az általuk is akart uj Euró pában. A Duce Itáliája: mellett találhat-e a német fo’roda!or» hűbb. kipróbálfabb s igaZabb barátot nálunk? Lám, hogy elhessennek a ré* mek! S ő többi riaszt gat ók? Ne feled­jük, hogy ez a háború a páriskÖrnyék* békeparancsok. az Őket teremtő és fce-^ tőlük fakadó szellemiség mara/íéktíú fel&zámolá^áért foly:k Áh itat oft ft «fros lélekkel kőszöntsüfe az uj esztendőt. Nagy, történelemfor­máló események es-'tendeje lesz. Bénit© Mussolini egygzer azt mondotta, hogy meg kel! találjuk helyünket a nap alatt, íme, megtaláltuk e7 uj Európa hejne!^ hasadásán. Megtaláltuk, mert sorsvtnk s hivatásunk volt s mert magyarok? tudtunk, mertünk s akartunk maradnia TOKIÓ, december 31. A japán császári főhadiszállás iengereszeti osztályának jelentése szer nt a Csendes~őceán amerikai partvidékén mükado tengeralattjárók valósággal zár alá vették Haway szigetét és megakadályozzák, hogy utánpótlásuk érkezzenek Pearl Harbourba,, bár azokra az amerikai hajóhad kijavítása és /c" pán légitámadások álfái megrongált erőd ök berendezése és helyreáUitása céljából igen nagy szükség volna* ! , I ROMA, december 31. A Lavoro Fás­í ci.sta Rio fje Janeiro-i értesülése szerin* j az amerikai haditengerészeti mini-ztérimn möge* ősiletfe, hogy az Egyesült ill amok partvidékének közvetlen közelében japán tengeralattjárók te%rékenyke<lnek. A ja­pánok az amerikai partok közelében 18 amerikai hajót, 148 ezer tonna tartalom" mai ehülyesz'ettek, vagy súlyosan meg*0 rongáltak. (MTI.) ft!®na!küi§i?©sa a tsraíeiyl-félsKigief brit hadereje BANGKOK, december 31. Ellentétben azokkal a brit állításokkal, amelyek sze­rint a britek Ipohtól délre előre elkészi" tett alla^okba vonultak vissza, mint Bangkokban ismeretessé vált, ff brit haderők teljesen me ne hűlő ben vannak és nem tartanak semmiféle t»é" dővonalat. A dél felé előretörő japánok elérték fíatu Qayaht. A legközelebbi főcéljuk a Bernem folyón való átkelés ’ lesz, ahonnan azután nyitva áll az ul Kaula Lumpurba. Szingapúrt a keddre virradó éjszaka é? kedden reggel a japán bombázók három­szor is megtámadták és súlyos károkat okoztak a katonai célpontokban. M alatt Eszakíűfi.layából a menekülők még Szín" gapurba jönnek, a azingapan lakosság viszont már kifelé áramlik a városból, hogy a súlyos légi lámarí ások élöl meae*5 kiiljön. Az angolok csapataiknak sorozatos malavai vereségére való tekintettel több, mint 100 hajót vontak össze Szingapúr­ban, ahol előkészítik a szingapúri augo" lók tömeges elköltöztetését. TOKIÓ, december 31. A. japánok most már sik vidéken haladnak előre Perak tartomány déli részén, miután elhagytak egy még nem nevezeti, hadászatilag fon« tos magaslatot. Az ausztráliai csarnok dél felé fudwL nah vissza. A Domei-iroda ipohi jelena lése szerint Lyon tábornok angol had­osztályéit valósággal megtizedelték Äz angolok most az egyik, meg nem ne* vezeti tartomány fővárosa körűi igyek-’ szenek védelmüket újjászervezni, de a?. Ipohtól dél felé vezelő korszerű utca a japármk gyorsan haladnak előre. (MTI.) A F£ll8p»32BÍgeíel£ ko?»® máűya felkészül a menekülésre RÓMA, december 31. A Popolo di Ro* ma stockholmi jelentése szerint, bar a' Fúlöpaszígetek kormánya állandóan han­goztatja, hogy minden áron védekezik s japánok ellen, mégis megtesz minden előkészületet, hogy Washingtonba költő: kőd jók. Washingtonban viszont uj fülöp szigeti kormányt alakítanak, amely ar.. Egyesült- A fiama kban székel. Az ámen hai kormány ilyen út nyék kormány alul;: fásán kívül semmi más segítséget nem nyújthat. a Fiilöp-szigetknék. (MTI. Megszűnt a búr mai ui forgalma BANGKOK, dedâmJter 3L Mint Kan- goonból jeleni k, a légitámadások mént* megriadt lakosság vidékre menekül: Rangoon utcai eínepieienedtek és az üz­letek üresen éRaruzk A burmai ut for galma megszűnt, a kikötőberendezésekei súlyosan megrongálták és a nutnkus-si-- A menekültek. (MTIJ lupán femrág-hajék sár alá vették H&wey-szifgetét

Next

/
Thumbnails
Contents