Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-30 / 297. szám

»K*.

vm tm

mcnj —

fl*

3 nedát

' fiinr/fflf

.döl

^âiiJKMîî i*i ß sfc

' hsa^si« •i asidofc

nßdnj*s 10 fn >ten ärn_ d-SSC Möfnij-/» «‘Bvteai

;i»!£vs®tn >|_Í2 ttfifo hi)j n'oat) tnirn^gü îfiHspajlî

t 3ÍÍSÍTS1

ß n»dda> ‘d noec

>'/ßigqäf.

^ '{Şan <lébi.3 ötorfaj « ß >3*3 í^nai^g

>qöbi ss vnévKiA

, 'ÍOiíi ítllR 8ÍÍV i««T Maî vióh sA .ans

m osod * nis-ioss

,>Bbiern

OÍRSObtó

ß lO/l^iS ißium«“s aiaét «öl SßsaosaJ nsdiscif «■3b*«o>S ißviutnoj lobii» 3C&

bi3 sA

isßfsJ-osa vö>l nsd

^ W 9Y

târf ssé-s âq lay d ,£ttoí öbnovö| >tssohlk i>l A rsriyaeiy ÖÖTra S£

►firmád!

!9 VŞOlf í ik m 3«séJn*4iS ö%n&q loynost .gaSSÄ© íB-dined ad tlibi dd-sja.* t edktea Î 8 födi fi {tét* 3?» S* [ßisa&if iioiîteî ivîâfcT»

VO'S 2»

héHájC imâss tom A m den

> övöj _ fyriíií víoms >!bMov jnítóáí fto s* 5Íb-bs 1irü9*í? föl ÓÍÍB2

5-?©yíí

ódám

tfov

födöt HJaet ÖÍ&? ton to'A tot bb‘n

rwîf I

lass í

döfc , m ~0'A éta d&t

1 gâazipiniRiszter

ii «ö w««6 ia „

koizioete

pc-4» Erdélyi Ny erenténykölesé nstek á&btéb missí feUé kisemberek jegyeztek“ —• mondotta fi kölcsónjegyzésck lezárása alkalmából adott sajtónyüatko'-a« iában Remonyi^Schneller Lajos pénzügyminiszter. Köz» és magántisztviselők, kisiparosok, kiskereskedők és mumkások. Egyszóval a társadalomnak a» a rétege, amely a legszükösebb atsyagi viszonyok között él, de mégis megértette a kormányzat nemes elgondolása í. A pénzügyminiszter nyilatkozatában eisosorban ezeknek a tömegek- j*etk mondott köszönetéit, amelyek nemcsak megtakarított pénzüket kívánták gyümölcsözően elhelyezni, hárem a testvéri szeretet jegyében segédkezni akartak a nagy erdélyi újjáépítő tervek megvalós fásában. Bámulatos rövid :dő alatt sikerűit a százmilliós erdélyi kölcsön kötvényeinek lejegyzése. A pénz* ügyminis^ter ny lâtkozatâoan ebből megállapította. hogy a közönség meg« értette a kormányzat fáradozását és ebben az értelemben a nyeremény kölcsön hatalmas sikere tulajdonképpen népszavazás volt .nemzetünk és hazánk nagy céljai mellett.

Erdélyben már az első pillanatban a lehető legnagyobb rokonszenvvel fogad, íák a százmii! ós kölcsön kibocsátását. «Szerencsés volt a kormányzat részéről az időpont megválasztása is, mert a kötvények j&gyzétse ajkkor kezdődött, amikor a költségvetési és felhatalmazási vitává! kapcsolatban amúgy s Erdély felé 'irányúit a közvélemény figyelme. Az Erdélyi Párt szónokai a különböző min szteri tárcák költségvetése során őszintén ismertették a? erdélyi kérdéseket. Hálával és készséggel elismerték, hogy a kormányzat mÜyen nagy áldozatokat hozott Erdélyért. Ugyanakkor azonban azokra a feladatokra is rámutattak amelyek a jövőben megválás fásra várnáik A legteljesebb tárgyi- i&tfosság hangján Ismertették az országháziban a különböző erdélyi vidékek lakosságának helyzetét és ag általános’ tenni valókkal kapcsolatosan kiemelték ăa erdélyi jellegű kérdések fontosságát. Az Erdélyi Párt törvényhozó rsak fel« szóíalásanbóf a lehető legtermészetesebben következett a közönség rokonszen- ve és figyelme a felszabadult országrész 'kérdései iránt. A parlamenti vitával párhuzamosan ä sajtó megáüap - totta, hogy „az eigész magyar nemzet jövendője érdekében teszünk, amikor áldozatot hozunk Erdélyért“»

A kö-’ vélemény ben tehát halasabb visszhangra talált ebben a hangulatban az erdélyi kölcsön kibocsátása, mint bármikor. Közönségünk megértette, hogy ez a kölcsön az erdélyi kérdések M nél gyorsabb ütemben való kedvelő ékmléz-ését szorgalmazza. Százmillió pengő még a mai nehéz pénzügyi viszonyok között is kivételesen nagy összeg. Eszköz arra, hogy nagyszabású beruházásokat eszközölhessünk, anélkül, hogy az államháztartás mérlegét usjabb tehertételeikkel kellene súlyosabbá tenni. Ebből â százmillió pengőből 3 gazdaságii hasznot elsősorban Erdély népe érezheti. Rövidesen azonban áz egész haza és at államik ncstár tapasztalhatja majd a gyümölcsöztető befektetések eredményét. Sor kerülhet a? erdélyi természeti kincsek fokozottabb és rövidebb utón való feltárására, Ho«T- zárférhetövé teszik az összmagyarság számára Erdély természeti szépségeit. A modern kornak és a kultur'gények» nek megfelelő szállodák épülnek mar a jövő esztendőben fürdőhelyeinken. Át lebet hidalni a szállítás: nehézségeket, amelyek a múltban annyira érezhetők voltak az erdéyi 'pari cikkek terjesztésénél. Rendrbehózhatja a kormányzat’ az uthálóz&tnrk a?t a részét is, amelyre eddig anyagi eszközök hiányában nem kerülhetett sor.

Jól emlékszünk, bogy a fővárosi sajtó vérére lekésnék —- amelyeket a nyereménykötvény kibocsátása alkalmából legjelesebb közíróink írtak — az volt a címe „Erdélyért -— önmagunk- ért“. Most a pénzügyminiszter kcszöne» fé'bö? a legnagyobb megelégedéssel értesültünk arról, hogy a? égés* magyar küzöniség megértette ennek a mondatnak órás» jelen tőségét. Országszerte azokról a nagy lehetőségekről vitatkoztak a közvéSeményben. amelyeket az erdélyi kölcsön kibocsátása jelent. Sor került és alkalom nyílott arra. hogy ezre! k# ne séfet ban a közvélemény a fej- szabadulás. otş, -eltelt tizenöt hónap erdélyi beruházásairól tájékozódjék. A kormányzat már a főharalom átvétele után tudta, hogy Erdélyben fokozottabb mértékű áld o-7a tb oz atalr a van szükség, Lelkleg törhetetlen magyar

(Horlhy Miklós édes apám ,

KOLOZSVÁR, december 30. A rési székely j szóiás-numdás tartja, hogy „nem legény, csak j legénybe“1 még u falu tegderelşobh ifjú em* j bere is, mie'ótt katona nem colt. A ,.katonát j járt“ legény már emberszámba megy, komoly- ; ra vehető akkor is, ha udvarolni kezd, kát i még akkor, ha szerelmetes bubánatábon « | korcsma falához egy-két poharat is odavág- j Addig azonban legényke maiad, csókot is j csak lopva lophat az alkonyatban, udvarolni is csak titokban udvarolhat az erdők és me- i zők tájain, mert a rnegfelebbezheiellen köz- i vélemény tartja: kaumasor előtt mit várhatni j tőle.

Katonasor, jelentős fordulópont minden j ember éleiében. Az enyémben úgy, mint a | tiédben. Iskola után iskola. A kemény, de ■ szükséges bánásmódban megacélosodik a lélek \ és a test, kiforr az akarat és végső formát j oh a fele1 ősségváHalás.

A honvédség iskolája: az élet iskolája, de ki felejtené el ennek a komoly életnek ezer j és ezer vidám perceit, amikor gátlás nélkül j felszabadult a lélek. örömmel lelt el a 6Z‘V ; és rohanó életünk minden szépsége bélésűn- tödötl a pattogó ütemű katonánál áh dalia* j mába, A reggeli gyakorlatok előtt és az esti ima után a laktanyák tágas udvarán, vagy i sze lő? hálótermekben csoportokba verődnek ! magyar honvédéink s a fiatal ajkakról égbe ! száll a dal. A könnyű melódiákat szárnyaira j kapja a szél s hordja, viszi messze, utcákon, ; tereken át, erdők és mezők felett, határokon túlra, elszakadt testvéreinkhez, röpíti a kék égbolt fölé, ahol az ezerszinü nótacsokrot pc* gúny áldozatként helyezi a megvárok harcos Hadura elé. #

És miről szólhatunk ezek a katariadat ok?

Örömről bánatról, szabadsávról és hazáról, hűségről és esd fásé: gr ól. A régi népdalok uj köntös», öltenek, egyszerű dallamaikra uj sző" regek születnek, régi hősök helyébe uj hősök teremnek. A most születő népmeséknek és h a ívj n ámhák n ah egyetlen hose: Hor'hx Miklós, annak a nagy és mindent átfogó családnak feje. amit honvédségnek, nemzetnek ner vezük. Róla szól a dal;

Horthy Miklós édesapám.

Felesége édesanyám!

Azért vállalt el fiának,

Mert beváltam katonánakl

A kedves, közvetlen hangot átszövi a mit- jj gyár népi lélek gazdag, meseszerü képzelete. Tetteiről, mint a népmesék varázsai hőseinek r kaiandajiról, emlékezik a nóta:

\ 8 Horthy Miklós a csónakon utazott.

Három magyar huszárral találkozottt Kérdi tőlük; magyar fiuk mi újság?

Sok a cseliák, gyászba van Magyarország! j

Az erdélyi végek dalos legényeiben a tik J tott magyar kateru:dalok pessdit&tték fel ' csendes estéken a nemzeti érzést. A különbé* \ ző nótákat „tízezres“, „húszezres“, „százeS- j res“ jelzőkkel látták el mert ha a »,falaknak j füle“ volt, a verésen kívül ilyen összegű bírsággal Sujti/ltále öltét,

A kanyargó Maros partján nem jó elaludni. Mert a Maros vize ki szokott áradni.

Mert a Maros vize árkot ás magának.

Mén nem adták egész Erdélyt vissza

szép Magvar országnakf? j

I

Nagybányai Horthy Miklós felül a lovára, > Büszke betyárosan vágtat a csatába.

Büszke belvároson ledenéz n földre,

Hogy a fehér lova lába térdig jár a pirat vérbe.

!

Mély vallásos érzésükhöz idomítják az ősi ! dallamokra költött uj szöveget. Vfdcha réei i királyainkról szóltak a versek s most az Or- ; szággyorepitó hite előtt hódolnak legények; ! lányok.

Horthy Miklós ha bemegy a templomba, Leborul az oltár elé zokogva,

Imádkozik a szép magyar Hazáért,

Orosz fronton harcoló sok bakáért,

Horthy Miklós most jött .ki a ...miséről“'. Lehúzott a bubánat a szivéről.

Azt hallotta az Istentől magától;

Fut as orosz most a magyar bokátólf &

i

Az uj habom, az oroszországi hadjárat ! megteremtette már dalait. Hősi tettekről, a hazáért és a nemzetért hozott áldozatkészség- ! ről dalolnak honvédőink. Füstölgő romhalmazok között születnek a nóták. Dübörögnek az ágyuk, de a kh pihenő hangos énekléssé! telik eb

’ej, Ormvzrtrszág körösköriV. f&eíölöy. lorthy Mikién ruzgy ágyúja de dörögi zólntth ez ágyuk, ropognak «* apt6 fegyi^cnt*^, ía/„ vérben fűtődnek « magyar gyerekek.,

Erdély földjén született Szoltwkdoboka, ármegyében, ifjú magyar leventék gyöJtker ésén az alábbi nóta:

Horthy Miklós hadat üzent Sztálinnál;. Kardot kötött minden magyar bakának A kardomnak, hej, rózsafa u nyele.

Bá van irta Horthy Miklós jó neve

Beüzent az orosz Horthy Miklósnak.

Hagyjon békét — he jót akar —Sztálinnak! Hej, de Horthy ru-rn ijedi meg Sztálintól Ott a honvéd, megvédi a muszkától? ti

Különböző fegyvernemeknek külön dalaik annak és mindegyik büszke c magáéra. Neme edékről-ncrnzedékte szállnak uj alkalmak-, ij szöveggel frissítik fel s egy-egy dalosabb tedvü legény nem egyszer költi át a dalia• nohat is. Közkinccsé válik mint minden \épi termék. A huszár büszke az övére, «*• itász a sajátjára.

Huszár, huszár, ülj fel a lovadra El fújták a rajtot a számodra.

Elöl megy a vezér, aki vezet,

Szerbusz, babám, fogjál velem kezet!

Humorral, jókedvvel telítettek a kedélyek, gyakorlatok alkalmával összekerülnek a kiT önbozö fegyvernemek, vidám nóic,szávai c-Uá’ odúidnak egymással:

Nincsen o Horthynak Olyan katonája,

Mint mikor a kettes utász

Beül ladikjába

Beül ladikjába,

Rágyújt szivarjára.

Onnan nézi, hogy a szegény baka Hasig jár a sárba

Büszke azért a gyalogos honvéd, a bake m< önmagára. Hosszú .marsok“ alatt vígan á®' ’olja o század.

Én katana. Horthy^baka tohsem leltem tolna. Ha az apám bíró nem lett volna.

Háromszor is íöUrt Horthy Miklósnak,

Se/, haj, vigyék el a fiamat, q Jóska!

katonának*

•k

Fiatalokról van szó, szerelmes szivekről, n- UtVQ vággyal a néha türelmetlenséggel;

Vékony héja, de vékony héja van a piros

alminak,

Szép szeretője, de szép szeretője von a

Horthy-bcikánakj Szép szeretője, de vékony karcsú o dereka,

dercd^K,

Jobb vállár ól a balv&Hára,

Balválláról a jobhváliára

Sej, haj, göndörödik a haja, de a haja,

Kéri is a barna leány a százados urat.

Itt van a. korsó, százados ut, ihatik belőle Volna nékem egy kérésem, hogyha szne>

lenne*

Eressze ei a rózsámat hosszú szabadságra,' Hadd mulatom ki magomat véle uXoljára Ä

Érezzük ezekben a dalokban a magyar nép vitézi élethez való ragaszkodását. A széles I nóprétegekbői falvak, tanyák népmilliőinak í leikéből szakadnak fel és hozzák magukkal, ! amikor besorozták őket. Az utcák során do" i bognak a bakancsok, pattognak a vezényszót: j „Nótát kezdj!“

Kis morcjlás súg végig a szakaszon, vagy I fí századon s ma már egyegy jókangu székely legény indítja el“ azt a dalt. amit a bevonuláskor hoztok hozzánk a régesrég várt honvédek;

Hajnalodik, közeleg s reggel,

Indul Horthy a rnQgyar sereggeé A zászlója ]jiro$*fehér-zöld,

A Hazája drága magyar föld,

Ezt védi a Horthy katonája„ (szc j

érzésű, de anyagilag leszegényedett lakosság tért vissza az anyaországhoz. iMég néhai Teleki Pá! gróf miniszter» j elnök irány tása alatt kezdődött az ’ újjáépítés nagy munkája. Aiz # szellemében folytatta továbbra is a kormány- j zat ez Erdélyért való áldozaihozatalt. Uj és uj feladatok merültek fel. Az erdélyi törvényhozók nemcsak a parlamentben . hanem az egyes miniszteri«- \ mökban folytatott tanácskozások során j F® rámutattak arra, hogv milyen fon- j fcossága van általános nemzeti sz«m- j pontból a helyiérdekű beruházásoknak. : Ennék a munkának) során beigazoló- I dott, hogy az első év áldozatait még j fokozni kell, ha teljes sikert okarssrk: j elérni. M Tidazt helyre kell hozni, amit az idegen uralom huszonkét esztendő | alatt ejhanyagolt. Számolni kell n? uj ! határmegvonás miatt előállott gazda- 1 sági nehézségekkel. Szorosan idekap- I csoíődik az erdély" közellátás és anyag- j beszerzés kérdése ts. Ezen a téren is | a legalaposabb előkészítő munka után, ! az Erdélyi Párt illetékes tényezőinek J

meghallgatásával hozta meg döntését a ■kormány.

A beszédes és d csórét es eredmény be ss igazolódott. Befejeződött &z erdélyi kölcsön jegyzés és közvéleményünk,

ahogy azt a pénzügy miniszter is rrs-on- dotfa, „valóságos népszavazással“ támogatta a kormányt további célk:tii?é- seinek megvalósításában, ügy érezzük, hogy amikor a pénzügyminiszter nyilatkozatát méltatjuk, még egyszer meg kei! emlékeznünk az erdélyi képviselők törvényhozási munkájáról. Most sem alkarunk személyeket felsorolni, hanem a?t a szellemet kívánjuk méltatni, amely lehetővé tette, hogy &z erdélyi kérdéseket a legnagyobb megértéssel fogadja a közvélemény. Ha az erdélyi törvényhozók « szemé iveskedések és egyéni érdekek hangján szólalnak fel a parlamenten, tigy a közvélemény sem fogadhatta volna a most megny Ivántilt egyöntetű és őszinte támogatás minden mellékgondolat nélküli lelkesedésével az erdélyi nyereménykötvények kibocsátását, A* áldozatkészség? úgyis meg

lett volna, h s?en a magyar nemzet mindig magtalálta önmagát akkor, ami - kor az rga?i tettek órája elkövetkezett, Az adott helyzetben azonban nem volt siikség hivatalos magj^aráizs tokra és különösebb propagandáira. A tömeghan- gúláiban már eleve biztosivá volt * százmilliós kölcsön sikere. A kölcsön- jegyzések első napjától kezdve tömegesen siettek a kisemberek a maguk fillérével hozzájárulni a? erdéíyi újjáépítési munkához. Pénz ügy miniszterünk köszöneté ennek a hangulatnak tárgyilagos megállaz-iása. Helyénvaló azonban, hogy tt, a szükebb erdéíyi hs. zabán is köszönetét mondjunk nemze* fűtik öntudaténak és áldozatkészségének gyönyörű megnyilvánulásáért. Szívesen és örömmel tesszük ezt, mert t nagyobbrészt kisemberek jegyzéseiből befolyt százmillió pengő ;smét igazolja, hogy Erdély a nemzet érdeklődésének középpontjában áll és a most hozott áldozatok n gazdasági fellendülés aj korszakának kiicuiUió állomását jelen- tik* ív. U

j iţii "t ^jjj jjjj jj

íífdrtef«**«! jdeati, hutgy n

műsora clyac gazdag, változatos és hossza, hogy az előadások kivételesei*

3-Mor, negyed 6-ker, fii 8-kor és fii 18-ko?

kezdődnek. Â főbb űiütorezámok:

1. Stan és Pan, a múzsák kedvence. (3 felvonáaos burleszk).

2. A három kis ma ac legújabb ka!anojai.

3. Micsoda cirkusz! (Popcy. a tengerész).

4-, A cirkusz hősei. (Zoro és Huru négyfelvonásos bohózat»).

Ezenkívül a legújabb híradók! Kél cs negyedórán át tartó, szakadatlan nevető-orkán! Ez az órási műsor látható: KEDDEN, SZERDÁN (Szi'veszter Dapján) és CSÜTÖRTÖKÖ1N

(Újév napján). Rendes helyárak!

Jegyelővétel. Délelőtt fi órától 1 óráig.

gM»OTEfflren%rtivwwafciaw apj»jiiWMnmWBWWaiwgia»iv»i^aaK«wa«*ri» JJ"'1 mi mjwuwibiihw*b»»Wwj.iiíi>»i.» ihiiw t

Megszülettek az uj háború honvéd-nótái

A kormányzó iránti rajongó szeretet csendüS ki a honvéd-nótákból