Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-29 / 296. szám

... -7,

A

ttoí

lódat

iÚt&a

ibvIo

ibícT

oraA

í Hm Ernái !?««£ ,ús>* SÚBU rţa dirxe ínlitr

(ród

ibsq

íUSt’

a

|9SÍ

SS£E;

dká

ÜDEBSi

öi

•mar

orr*

i9W

*ob*

K

ns ti

Y8*

Üti

3XS

>VfS

:hs#

69

sm

£3Í

oh

iSí

t • űí éí

ib '

n

A

SZABADKA, december 29 Az elmük hu sxouhárom esaleudot egybevéve, aem beszél* íefc annyit Bácskáról és a bácskaiakról, mint •n fölszabadulás óta eltek félév a att. Talán asért is történt ez igy, mert a szerb elnyomatás két évtizede sok titokzatosságot és ismeretlen érzelmeket rejtegetett a magyar lékekben és talán azért i>, mert időközben egy teljesen uj nemzedék nőtt fel, melynek most kell megismerje a „dáridós“, üuzatermö Bácska igazi arcát,

A bácskai búzatermő róna a magyar tör* sá®9 erő borús korszakában is bőven adta zss* fob földjének drága kincseit: a letűnt jugo szláv királyság Mezopotámiája volt. Építette a Balkán modern felhőkarcolóit, az uj ország építkezéséhez embert, búzát, pénzt és min* ' desst adott.. Ezért maradt az alfö dnek olyan kevés, hogy két évt/ed alatt elfelejtette a „diacm-dánomos“ éjszakákat, a sicvavigadós tnulatásokat, a négy’ötnapos lakodalmakat és mindazt a haszontalan pocsék olást, amelyre a iejje'mézzel folyó Kauaáu szinte csodálatos jóléte rászoktatta. A közömbösséget és a nemtörődömséget kikezdte az idegen uralom erőszakos térhódítása 3 a kizsákmányolás ha- maroson fö ébresztette a magyarságban nemcsak az ellenállás, hanem a takarékosság és a magyar Összefogás gondolatát is Nemzetiségek közé ágyazva becsülni és szeretni azt, ami magyar, ami a saját fajl'áiáé és ami a Kisebbségi sorsbs szakadt déli magyarságért történik.

A régi bácskai magyar arca átalakult: s nemtörődömség he’yeít kemény öntudatos* ság, a pocsékolás helyett takarékosság, de ha kelleti, áldozatkészség is jelentkezett. Mert látták az évek során, miként csúszik ki a föld a kisparaszt lába a ói; miként sodródik a magyar zsellér a délszerbia* bányák felé; miként olvadnak bele a semmiségbe a magyar intézmények, iskolák és magyar ottho a ok.

így, a Duna-Tisza közén é!ő közönyös, nehézkes és kultúrában meglehetősen hátramá- aadott magyar nép {elmozdult és sikraszáilt önmagáért.

Egy vájpos, mely vállalta a végvár szerepét

A trianoni békeparaacesai idegenbe szaki* íoít magyar alföld északi sarkában a kék' fehér-piros lobogó alá zuhant Szabadka: nemzetiségekkel tark:tott parasztváros. Nem elvan magyar éí> nem annyira kulturált alföldi város, mint Szeged Egyszerűbb. Falai kevés történelmi emléket őriznek, mert a mu tban az alkotó magyar szellem értéke» termésének nem volt melegágya. Akiket ai magyar halhatatlanságnak adott: elszármaztak. Elhagyták falait, inkább csak közkatonákat adott a magyarságnak, mert Kosztolá* nyi Dezső is, éppen csak hogy Szabadkán született, de »era tért visazs szü1 óvárosába, mint Dtigon'cs András, Móra Ferenc, Tömörkény és Juhász Gyula Szegedre. Gyóiií Géza pedig, mint egv csillag, csak átfutott a szabadkai égbolton,

Kultúrája föisai»e«ebb, mißt szomszédjáé, Ssegedé. Hiszen a délvidéki, i lelve bácskai magyar szellemiség tulajdonképpen a világ' háború után éri meg a déli magyarságban, «álkor egy tragikus visszahullás ébresztette fö alföldi álmából. Küzdenie kelleti a megmaradásért. Tehát nem sokat gyarapodhatott: nyereség hogy’ ebben a nehéz küzdelemben isegedződött, nemzeti érzésében öntudatosodott: megi al ált a önmagát.

A szerb Vajdaság területén, í'elsőbácská' ban élt legnagyobb tömegben a magyarság, igy Szabadkának kulturgóc szerepet ke'letí (vállalnia. Közel ötvenezrei tömege maroknyi szerbséggel és meglehetősen nagyszámú bu ayevácsággal került szembe. Lassan magára- talált é3 munkájában a magyar egyesületek és újságok adták meg a hangot Szabadka magyarsága fölsorakozott: e’őbb m értelmiség, utána az iparosság, majd később a munkásság egyrészt is a kisebbségi jogokért küzdő magyarok felé fordult. Az értelmiség csak .magánpályákon tudott boldogulni, az iparosság mejgál ta ugyan a helyét, a munkásság azonban Belgrad felé vette útját 3 ott talált magának megélhetési lehetőséget: az ifjúság lót és nem 'ét között vergődött.

A város peremén: magyarlakta falvakban és a tanyavidéken az évek során szinte észrevétlenül terjedt az írástudatlanság, az emel keáő csecsemőhalandóság ritkította a magyarság sorai! és a magyar isko’ák hiánya mind nehezebb feladatok elé állította a gyermekeiket tan itató szülőket. A városban az értelmi fiatalság az ulcára került és a magvar é'et vonalán mindenütt átcsapott a szláv előretir eés hulláma.

A felsőbáes&ai îsiAiggr&r- ^’:g A eaa rja

A passzivitás korának el keUett mului, mert a helyzet 3 magyarságra nézve tartha- tagién volt, A belgrádban hangozhatott kisebbségi jogok érvényesítését csak harccal, köTeWödzé&siel Idheteit* elém*

UMMK*

Egy kicsit min dear 5? — feleli ii< l főleg regényeket.

' Tujduk róla, hogy s* egyik nagy o’aix tv génypályázaton » viareggjoiu első díjín;

Ariane, nevű regényével.

Akkor lett ismertté a neve itáiiaszerte

— A neve> nem olasz — mondja valaki.

— Régi milánói csa ádból származom - feleli —, de valameiylik ősöm bevándurrt' volt.

Több nyelven beszél, különösen franciái?:* híd tökéletesen, úgy. hogy francia nyelven i- tart előadásokat.

Az egyik kolozsvári vcndég’öben. eh cl ebé det ad tiszteidére az itteni olasz kulturmt zet, beszél Anna Maria Specke! Spanyolcr szagról, legutóbbi á lomáshelyéről.

— Nagy a szegénység — mondja -—, nine kenyér, csak valami kenyérnek alig nevezhető adagolt lisztes ételdarabka. Oe a spanyolok nem z,ugc* ódnak. Megértik a háborús Idők. nehézségeit

Megfigyelem, hogy az olasz ujrögi. ónő v.en eszik sem a levesből, sem a téglából

— Félti a vonalait? — kérdezem tőle,

— Nem *— fcle'i —. hanem kévés-t esze«. Nem értem az embereket, akik árért sopánkodnak, mert talár.* kevesebbet kel] enniük mint a háború előtt. A sok evés rossz szokás, ezt minden orvos mondja. S önöknél különben sem tapasztalom a háborús meg' szorítások:?*

&&&'§&& ifiéi

tehetnek mSésetíva*’

— Altaian a szegény Spanyolország é? koromsötétté vált Olaszország »tán az; hi szem, hogy Önök nagyon meg lehetnek itt hon elégedve. Világos utcák, békés hangalat. zenés kávéházak, könnyén hozzáférhető éd?v ségek, tészták, amikéi náb’.nk már cwk a hr tegek .3 a gyermekek kaphatnak.

Sem hiszem, hogy bárki ne erezné Magyar ország s a többi háborús állam közötti feü lönb&éget, ügy érzem, hogy itt most minden forr, újraéled, a visszaszerzett ország részekben különösen, ahcl uj boldogabb magyar élet indul meg. Nem is lehet isaz> magyar az, aki zúgolódik egy kis sorban állasért vagy egyes cikkel: nehéz bester zéséért.

Kn, aki agyoubombázóti spanyol városokat láttam s szerte Európában annv: tragédiát bátran mondhatom, hogy az Önök rzcp orszá ga. ha áldozatot is hoz a jövő érdekében, 3 ma Európájának egyik békés szigete, ahová mindig viászavágyom • ... (M. LA

[nlékezzSsb!

1914 december 29.

Ezen a napon a volt esztergom• 2o. fed- só gyalogezredben Farkas Tódor sásdós a Ni da-folyó men. 1 Czarkównál, amidőn az oroszok a szomszédos ezrednél betör* lek és ennek következtében az ezrednél iakrém lilét keletkezett, megmentette helyzetet.

A visszavonulás hírének ellenére a 72. gyalogezreddel határos szárny szakasza va> hősiesen kitartó t és így megakadályozta azt, hogy a vakrémület ezredére átterjed' jen. Még akkor is tartotta az állást, amikor veszedelmes oldal űzet kapott, sőt be? várta a szuronytámadást is, amelyben megsebesült.

Ezért a fegyvertényért Farkas zásüt’ az arany vitézség’ érmet kapta.

BUDAPEST, december 29. Reményi- Schneller Lajos dr. titkos tanácsos, pénzügyminiszter az Erdéiyi NnyereményköH csőn jegyzésednek lezárta alkalmából az alábbi nyilatkozatot tetté a nagyarányú pénzügyi műveletekről:

— Az Erdélyi Ni yereménykö!vények elhelyezése teljes sikerrel befejeződött. Talán keveset is mondok ezzel, meri a si* kér százszázalékosnál lényegesen több volt. De ezt váriam, mert — m nt annakidején a képviselőházban már alkalmam volt megjegyezni — az Erdélyi Nyere- niénykölesön sikere tekintetében is optimista voltam és végeredményben annak van igaza, aki bizakodva tekint a jövőbe.

— Az Erdélvi Nyéreménykölcsön su* lyos világpolitikai helyzetben és nem minden szempontból előnyös időben ke rüit k1 bocsátásra. Épp en ezért van foko* zott jelentősége annak, hogy a magyar közönség legszélesebb rétegei hdünően áll áh meg a bizalom és a hazafiasság erőpróbáiét, felismerve az Erdélyi Nyem remény-kötvények nemzet, gazdasági és pénzügyi előnyeit.

— Amikor ezúton megköszönöm a közönség támogatását, nem mulaszthat óra el, hogy néhány szót szóljak a név'ele«

tiMnrwÂlrvAÎ o n> ‘vili 1 Ílíl rrvr 9 ff A íi/naurnC

jegyzéssel szereplő kisemberekről, meri a kölcsönnek jóval löbb, mint a felét közm és magántisztviselők, kisiparosok, kiskereskedők, munkások, szóval kisemberek jegyezték. ,

— Lehetetlen volt meghatottság nélkül szemlélni a kisembereknek azt a hosszú sorát, amely nem csupán azért je lent meg a kötvényéket forgalomba hozó szerveknél, hogy összekuporgafott f iié reit jól helyezze cl, hanem mindenekelőtt azért, mert testvéri együttérzéssel visel tetik erdélyi vérei iránt és történelmi időpontban ianujelét akarta adni a ma^ gyár nemzet egységének. A közönség megértett bennünket, megértető a magyar kormányzat fáradozását és ebben az érfelémben a nyéreménykölcsön hatalmas sikere tulajdonképpen népszavazás vni nemzetünk és hazánk közös nagy céljai mellett. Ez a b zalotn és tettekben még- nyilatkozó hazafias érzés mind politikai, mind gazdasági és pénzügyi tekintetben a jobb magyar jövő biztositéka.

Köszöneternet fejezem ki egyúttal azoknak az ntézménveknek, hivatalos te- j nyezőknék, magánvállalatoknak, valamint ! pénzintézeteknek, amelyek minden ett:** ' jiiket latba vetve vállallak a szép feladat ! lebonvolfeását.

Érdekli

HSSăglâvâ köruS&n

szereplő darabját: az eaiistrókakeppet. Pedig — ahogy ve'e beszélünk — ugy érezzük, hogy ez a fiinom elcsáncia csak lénvénck velejáró része és nem divatos női program Ön t udat, egyszerűség, a ni as olasz nő hivötástu* data arad m'nden szavából. Kellemes, meleg, sötét színezetű hangja van: ideális mikrofon hang. Fontos is számára. A római rádió ismert és állandóan foglalkoztatott' előadója, akinek különállóan érdekes feladata van Fel hell kutatnia a világban azokat a külföldön élő olaszokat, akik dicsőséget szereztek haza juknak, vagy akik munkájuk, szorgalmuk, eredményeik révén megbecsülést és tiszteletit szereztek az olasz népnek.

Most Spanyo'országhói jött és hazamegy

!

i Rómába. Járt egész Európában, Egyiptom* Szép, izőke, nagyon reprezentatív kirsejii, ' bau, az afrikai olasz és francia gyarmatokon, elegáns fiatal nő Anna Mario Speckel. Az Délamerikában. Mindenütt olaszokkal ismer- ! előadóteremben megjelent nők legalább any- i kedett meg, akikről aztán beszámolt előadás* nyara megcsodálták hmnvasezőke haját, nagy ! sorozatában a római rádióban Ezenkívül sok. szürkéskék szemét és finom vonásta’t, mint I riportot színes cikket, newel'át irt a Messe- egyszerűségében finom, fekete ruháját, pom- | geroban. amelynek belső munkatárss pao ékszereit és * női vágyálmok egyik sokat — Miről >r signorin»9

I

hogy három szereplő vált ozás volt karácsonykor a budapesti állami szinházal:nal j A Nemzeti Színházban a beteg Qlthy l Magda helyett Lukács Margit lépett fel.

1 a Kamaraszínházban a Koncertben pedig j ugyancsak Olíhy Magda szerepéi Könyves Tóth Erzsi játszotta el nagy sikerre! Tőkés Anna helyett a Kalandban Lukács Margit játszott;

hogy január 3~án a Költő es kora se ■ rozot keretében mutatják be a budapesta Vigadóban Ady Endre egy idáig ismeret len dráma töredékéi;

hogy nagy részvét mellett temették ei Budapesten Tihanyi Belát, az Országa> Színészegyesület Nyugdíjintézetének eh nőkét, a magyar színészet egyik leglelkesebb barátját, ah' a nyomorral küzdő öreg színészek leghívebb pár fogója volt és nem kiméit fáradtságot, hogy helyzetükön enyhítsen:

hogy a kormányzó családjával együtt vég'gnézte a napokban Herban Bohr Koncert cimii darabjának kamaraszinházi előadását. A magas vendégeknek nagyon tetszett a darab és a színészeket felvonások tsegén nvegápsolták;

hogy most kezdték próbálni a buda pesti Madách Színházban Felkay Feren Néró cimü uj darabját.

M«§wár©s Bácsit® ésMlsl perem in

M masfap élet újra IciviFágaott délvidék: f»bá3smm©tF©p€>iis.ktoan4íl

I És ebben a harcban orosasládrésze volt a. j j ’zahadkai Magyar Olvasókörnek.

, A szabadkai 48-as Kossuth*párt és a voit Î Függetlenségi Kör utódja, a .,szubor cai Ma- ; gyár Népkor, a huszas években kezdte meg j I kisebbségi munkáját, eleinte bizony csak mii- j j kedve 01 alapon. De a műkedvelő színjátszás < 1 uak is megvolt a nyeresége, snert évről-évve ; nagyobb és nagyobb tömegeket hozott be az t egy esülelbe s ezzel elősegítette a magyar szervezet terjeszkedését is. A magyar erők össze.' j vonásává! az egyesület fokozatosán emelte j detí a szervesebb és á talánosabb jellegű mi" ; gyár kulturmunka felé. Már kezdett kibeutu ' kozni a kisebbségi ..intézet“' jellege, amikor | i Karagyorgyevics Sándor király diktatúrája j beköszöntött s utána háromszor pecsételtél.

; le az egyesület kapuit. 193(rban nevet vé'- . ; tozlatva, mint Magyar Olvasókör (Citaouíea; 1 i folytatta munkájá-í és az uj nemzedék föl | j kapcsolódásával a kultúra is munka kivirág- ; /.ott. Egymásután rendezték az analfabéta , tanfolyamokat, heti ingyen«?? knlturelőadá.' gokat, képzőművészeti kiái’itárokat. majd kiléptek az egyesület falai közül és elvitték 9. j magyar kultúrát azokra a helyekre, ahol a j legnagyobb ««ükség volt a magyar betűre a magyar szóra és szervezkedésre.

A város határában, dobrovoljáe zárt telepek árnyékában elhagyatottan éltek a magyar tamyácsoportok. Nem vo't egyetlen támasz. Î pontjuk sem; télviz ’nején egy-egy elszakadt, j i kis sziget volt az idegenektől megszállt ren 1 Jete eben.

Ide kopogtattak be. a Szabadka1 magyar fiatalok. Tanyai csoportokat szerveztek: egyesületbe tömörítettek az ehm lottnak látszó magyarságot. Azután jött a vándor Suba kelengye“, föiruházta a szegény családok csecsemőit, a gyermekvédő mozgalom vigyázott az egészségükre és ha a városban találtak 3 családanyának munkát, Mikor a napközi’ otthonban he'y.ezték et gyermekét. Meg kel) említenem, hogy a szláv közigazgatás alatt élt városban az első napközi otthont ez a magyar egyesület szervezte saját fillére1 bői, amit a többség ..követendő'’ példának G említett.

Szerény eszközökkel dolgoztak: legjobb erőforrásuk Petőfi Arany, Vörösmarty, Ady és Szabó Dezső szelleme volt. De ez az erő - forrás et nem dugult, xneg nem semmisült és erre az erőforrásra nem tehetett a arb rendőrség viaozpecsótet Ez 3 szellem indi- íotta a váudorkönyvtárakat is, amelyek még ma is ott járják útjukat, a város peremén, a futóhomokon épük magyar tanyacsopcrtok között.

A szabadkai Aieazár a fölszabadulás nap- ja’bau még egyszer menedéké* adott az át ve nu’ó szerb csapatok elől menekülő maeytr roknak s azután föladatát becsületesen elvégezve befejezte végvári szerepét.

Szabadka huszonhárom év után u-rz ma gyár város: magyarsága uj föladatokat vállat a Délvidék szellemi és gazdasági megújhodásáért.

ÍJÉV A V ENDRE.

„KIssíe bereS ]sgseiíéfe az Irdéífl n jereméo esc ti feSMopIaefe

több mint a fe i. “

B:nt'n^!«Scöieüer L Jis p iuzi^ntí ászfsr Sflróií^ÜüífeoAűí- ba.< Î Is ti Ui köszbnzAi a közölim^érío fuiaflassáiiirt

„Ugy érzem,h&gy Ifi

forr, uţraâteâ**

&®$xéigmés Annm Maria Spe€keliel9s hirms ul&égsrén&vGl

K0J.07.SVÂR, december 29. (Az Ellenzék tudósítójától.) Kolozsvár az utóbbi időbea az olasz újságírás kitűnőségeinek valóságos zarándokhelye lett. Sorra látogatják Erdély fővárosát a legnagyobb olasz apók munkatársai, akik azután hazájukba visszatérve, cikksorozatban foglalkozmak Kolozsvárral és Erdéllyel. .Nagy újságíróé söpört kezdte meg a sorrendet még az ősz tp yamán. Azután Sandro Voh.a, majd most Anna Maria Sfieckel jött el hozzánk, hogy megismerkedjék ezzel az ősi várossal, az itt élő emberekkel. Budapestet megelőzve tartolta meg nálunk előadását a római író és ujságirónő, aki szive- aea beszél munkájáról és életéről. 1