Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-27 / 295. szám

*♦

tsr ■ ’.Tj'.oy v lboi8"#jL2 ísbcaadr:

• ibcaoi 'i arjiif n^zöiá tel-aditiv»

^iSiC, wfe íalssocsi ^ţosjşS

'* aé aód 'aalojhs A óvásod *i -»asbav- ÍOdiíé áo* ‘itß ^orf lötEÍ §hi ,jUt íTfasIeají.

• ibdiiííjlf Söagösiói. [a ee> ek*

»S36Ö SB göaaösqJi î^jbsâi sí

slßliKSMij

s *íía<Bi bohfilVY íts SS Sß

Sá*E A űföims': e Wíoa^g >d .J'ssxk. >lí fiT»SB EK>SS jlc-3 ti e ra*E íeEiaetis bí aííx>?■ «s óri se aíi&ai«:::» <i fnass )íEÍSjS2»J

5* iáA

ft fi 2ÎBSS

nőt ife>;á Í«>Í03Í^ f bfitfesíí

A. .íevév soá VJSÍE a* Xsn&s- jlvlűíseo

o S£ bsî ! Ű33Ű íe . fi Jnűus líiéa zei > asdgsB 8 aacßs siEoítnlí lefş^l c B W 8 re re«**

iofiöásyí

A .flaiI-3

vşi S»8 otteoítfií , ŢŢŞfi/i fi Y3oí!

JÍ08 loé fejtemül §!ösq32Í •t ihezg qois só flö?í sd rfífiiülií ífPOíjfei 3Í£ :fs§

A lün^I

[« 4ßa; ís aéűi ifisnoîî se îw» tjfems iő hr/ [■éisínő im ff l n tíof

î TÉ'fg

Hanoi

Esßdßis

késni* e ißA [ hasi

■i*V bmss*

tixa1:

f®vc* í a®/;

fr«d

BJ£ 2 SfirpT

«)' .* ■* i 'ír *-yfr' *í -üt; *• -Ä Jr jS X •

1 npjiimmiiiiinin

«tír.íf^aía-it

Btt»

A szomszédság se »ében

&

Nagy l«váaa üy«* cmklü könyve K-oioas- -râur eşjit külvárosi utcáját akarja Ene-g"* ?«ieoŞnj. Nea» <s» írás körül keietkeaéU kavarodás kánysaeril egykéi vélekedés 9ln«iUÍÁsá78, hanem inkább sas a mellé- keinek tiiaő körülmény, hog,y a regény tárgya koíoswvári kültelkekre van ültté ive.

Meséje egyszerű. Kisebbségi életünk él- éyüiheleUec tanulsága: a köxös szenvedés összesodró ereje van itt néhány mun“ káscsslsd életébe szertelenül beieszőve, Kegényben, versben és íanulnmiyban többén és többször leírták ezt a társadalom erkölcs! törvényszerűséget. A regény ío* hősévé tett utcában egymás dolga és szén” védésé iránt közönyös, nyomorgó munkások élnek tőszomszédságban. Majd érzik, hogy akadályai egymás boldogulásának. Ettől kezdve gyűlölik egymást, civakodnak, irigykednek. Egy börtönviselt műn** káslánynak kell jönnie, hogy' kioktassa a Ellából szakadt magyar munkásokat a >ösöst$égi kötelességekről, ilyen irányi* tás éa sugallat hatása alalt váltják tetté az összetartozás felébresztett gondolatát. Közösségi munkát végeznek, egymásért is kezdenek élni, alkotnak, Ájn a ..bűnös társadalom14 idejében beleavatkozik: elrontja g munka eredményét, de az együ rí ©tartozás érzése mégis megmarad s males ja eredmény.

Ä Enéae fonaSa nena rosaz, de később 'záritókötélnek bizonyul, melyre igen sok gyaciM aidaü kendő van kiterítve, részint szeri, hogy feltűnően lobogjon, részint azért, hogy leplezzen egy?» dolgokat, A sok személy mozgatása merész vállalko«* zás, a helyzet megrajzolása is eiég nagy kísérlet az író tollának. A regény a má* odik felébe® szerkezetileg szétesik, mert as iró nem tudja, még mit kezdhet maga csinálta személyeivel. Mégsem a mese azervi bánfáimat, szerbsiíStj torzulástsi kásstetaek szólásba,

Aki igényt tart su író nevezetre, aak a tiszta művészet eszközeivel arra keS törekednie, hogy állást foglaljon az erkölcsi világrend dolgaiban, annak nem szabad visszaéln e a szépség és jóság nevével. Nagy István ellenben politikus, jnég hozzá ennek a különleges emberfaja iának m s iegkiilátástaianabbjából való: osztályharcos. Jogosan élünk a gyanúper*

1 rei az osztályhareosokk-J szeanbép, hogy ők sem bírják annyira tágítani Íátőhaíá- rakat, amíg az egész nemzet élete csonkítás nélkül beleférne. A legszűkebb közös- 8égben élnek g maguk nem törekedneic ennek a közösségnek a kiszélesítésére. Uraloniratörés vezeti cselekvéseikben. De a leglankadatlanabb hajtóerő a gyűlölet s igy ők nem riadnak vissza attól «em, hogy gyűlöletet szítsanak a társadalom ícgköaelebbí szintje, tehát * középrétegek ellen. Á középosztály és vezető értelmiség igy lesz áruló, kiszipolyozó a hangú- , iatkeítők ssseméhen.

Nagy István könyve fs arra törekszik, hogy a magyar társadalom középrétegei^ bői sötét e-get fessen a külvárosi munkás- tömegek feje fölé. Ámde ehhez gyermeteg képzelgéssé kell hígítania az élet adatszerű tényeit. Csiillaghullásos ábrándüzést éa arepíritó durvaságokat kell egy csokorba kötnie, hogy a lelkek felajzását misz^ tifikáihassa, a közösség eredményeket lekíesinyelhesse, Nem számol a valósággal: akkor nevezi elnyomónak, könyör'e- lenül kiszjpolyozonak a magyar társadalmat. amikor maga is egy szörnyű elnvo--» más alatt a megpróbáltatás legnehezebb korszakát élte. Éa ast a magyar társadat i»at színezi értetlennek, széíhuzónak, anseiy világratszólő példát mutatott a testvéri összefogásban, közösség munkában, önfeláldozó hivatásváilalásban. Az erdélyi magyar társadalom tudatosan lebontott minden rekeszt és válaszfalat magyar és magyar között s ennek az életformának törvényszerű tanulságai a fel szabadulásban sem sikkadtak el, mert a társadalmi erőfényezők átmenteitek azokat s beépítették az államfenníartás pillérei közé.

Nagy ígtván nem engedi beszélni a személyeit, nehogy olyasm it mondjanak, amit 5 nem akar. Ezért lépésről-lépésre követi őket, füiiikbe súgja a maga személye® mondanivalóját. A szorgalma® súgó hangjában könnyű felismerni az egykori -zakszervözeti mozgalom tevékeny tagját, a marosvásárhelyí. brassói és nagyváradi mnnkaßgyülések ?ezémzÓRokx.íT az Éráé«

kásértdniipég Snasagáhos «Kigoruan ki»

vetkezett*® volt, amikor Ítéletet mondott \ erről az írásról. Nem vállalt közösséget I vdí^ mert u tarfcadalnd törekrézeke- tar «adaiîm eszközökké és neui poditiksu harcba», «karjß elérni. E* a szeflesus ma* gaftartás vigyáz, nehogy vttólaki úgy áí- 1 thassa be a munkásságot, mintha r.a* gyobbra becsülné társadalmi célki tüzéreit a ivemzet egyetemes érdekeinél. A nemzeti közösség ma már feltétlenül kö* telező keret a magyar munkás részére; ezen belül oldja meg feladatait. Ezért tesz éles különbséget Írás és írás között. Felismeri, ha az egyik a hajok forrását keresi és orvosolni akar s ha a más k gyúlékony anyagot csen a mélybe és tüzet csihol. Ezen az alapon, amit Nagy István a szomszédság nevében irt, a ma*1 gyár munkásság, az igazság nevében erélyesen visszautasítja.

iáufff Diniéi báré fisInMésiipi miniszter rádíóiissiite a magyar gazdái!hoz

í iyi Magyar bstó 8z«n>edfciy«s cikk rójani, «kinek mindig volt kéznél egykét „euré- ] p;n ügye44, amelyért érdemes volt aláirá- j sokat gyűjtögetni ahol lehetett,

I olyanok tól, akik adtak.

{ A szellemi; élet nem vette észre a mii I megjelenését, de a politikai igen. A 1 kön\rv vihart kellett. A különböző hely- ; ről érkező válaszok félreérthetetlenül le* I szegezik a magyarság állásfoglalását a könyv ellen. Éppen a magyar munkásság, amelyre Nagy István számítóit, az adóit leghatározottabb visszautasító feleletet a felhívásra. Az Ady Endre és József Attila mélységesen szociális költészetén, Kassám Lajos és Seres Péter világos, de annaí súlyosabb prózáján felnőtt magyar mun=»

BUDAPEST, december 27, (MTI) Bánily Dániel báró földművelésügyi nn■* niszter a karácsonyi ünnepek alkalmából rádióüzeneiet intézett a magyar gazda* társadalomhoz.

•— Ez az év háborús gondok között telt el — mondot o ■— de elmondhat- juk, hogy d békés munka nagy erővel folyt tís országban. Többet és jobbat • kell termelnünk. Az államnak a maga részéről minden rendelkezésre álló esz* közzel támogatnia kell a gazdákat, de ugyanakkor minden gazdának olyan, mértékben kell dolgoznia, amint az' a saját, de as ország érdeke is meghöve- feli. Az ppvmiUiúrd pengős mezőgazda*

'áeaéire.

Ehhez képMí ítetU,v««*ei & k&t<Lpn-A* ügyelő urat, hogy minden nagyobb — ieg- a’abh harminc mu/ikáet fogiaikoztsUó ■ *pitt telejítsai aiiralcritA mo-idohily'seig her:ev.iiezé*&i kiránjn amelyben legalább aiany- mosdókészlet k-^ye©., bogy x munkások egyhs*.rm*d része egyszerre raosakodhansék. A. manká&í... nészére tiszta törülközőt és ar,stppxvi a mór- kaadó kötc es dijtalanul adni.

Olyas ipartelepeken, melyeken a műnk» helyi&ésben megfelelően e’oszrtva kellő gyárni; moedókéezlet van. egye őre a külön mosdó helyiség berendezését nem kell megkívánni figyelmeztetendő azonban a munkaadó arra hogy a jövőben külön ínosdábeiyiségrői gtw> doskodjék.

I’yen nagyobb ipartelepeken külön —- télen fűthető —- étkezőhelyiség berendezéséi jn meg kel! kívánni e ettől legfeljebb olyan te iepeken lehet eltekinteni, amelyeken netalán a telepen kívül étkeznek az ösí-zes munkások.

Olyan üzemeknél, melyek mellett por vág"; szenny képződik, vagy amelyeknél a munka sok ruháii niegnedvegednek, a munkások mk mára öltözőhelyiségek vagy legalább is elzár ható, megfelelő ruhaszekrények (külön fér £;ak és külön nők részére) íartaadok fenn

A te’epet el keli látni külön a férfiaknak és nőknek kellő számú (lehetőleg 2ó—25 munkásra legalább egy) az egészség követel menyeinek megfcVlő WC vei, azokat tiszíár ke l íarlsni és megfelelően fertőtleníteni.

ü mmmummmnü te az HéiizrOl

Külön iavtézkednek ^ósvségvéddilEtti törve- Byeink a munkáslakásotiurók A í i393:AK\'IH i t.-c- 98 paragrafusa röiuiel-kózik «rrŐl, bog1- i a munkást munkaadója csatk egészséges ír. í kasban helyezhesse ei, E paragrafus szerte;

sági beruházási törvényjavaslat a gazdáknak szóló ajándék. Ez azonban nem. ingyenes ajándék, meri mindenkinek meg kell dolgoznia, aki ebből részesedni akar.

IssneHette ezután * törvényjavaslat egyes intézkedéseit s az abban foglalt kedvezményeket, majd kijelentette!, hogy nem akarja a kormány a kényszer gazdái* kodás! bevezetni. Némo&ak fenntartani akarják a gazdák egyéni tevékenységét, hanem komoly ösztönzést akarnak adni nekik. Sok példáját, láthatta az ország a múltban annak, hogy hova vezet az oSyau termékekkel való foglalkozás, amelyeket azután & gazdák nem tudnak eladni.

Ni igen tofolial blzlosilARak a mnniiásnak ai cicsisííiüijl firiciöch €§ rcnfleicfctt

KOLOZSVÁR, december 27.

Á gyárak, muukáslakások berendezésére vonatkozólag sokhelyüit merülnek fel panaszok a dolgozók részéről. A pana.szok mellett azonban nagy a bizonytalanság -s, mert a munkások nagyrésze nem tudja pontosan, milyen jogokat biztosítanak szá-> mára ezen a téren a törvények és reá* deletek. Ezen a hiányon akarunk segite« ni, amikor rövid áttekintést adunk ipar- egészségügyünk jelenlegi szabályairól.

Az 1893. évi XXVIII, törvénye kk 1. paragrafusa kimondja, hogy a munkaadó köteles ipartelepén mindazt létesíteni és fenntartani, ami tekintettel a telep és as üzem minőségére, annak következményeihez képest, az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének lehető biztosítása érdekében szükséges.

Milyennek íte-8 itini a im'Si.atiiiisneíi?

I

 legelső követelmények egy ke, hogy a munkahelyiségek feltétlenül szárazuk j legyenek, a nedvesnek mutatkozó helyisé* j geket, illetve faiakat ki keli szárítani ai í falaknak ideiglenes körülzárolása segitsé*'1 j gévek

* Amennyire a vUzonyok megengedik, a munkahelyiségeket a föld sane fölött kell megengedni és kerülni kell a pincehelyiségeknek műhely céljára való igénybevételét.

A munkait érmék, műhelyek levegőjének mennyisége és minősege az egészség kö" vetdményéinek megfelelő legyen. Efiekin« létben szem előtt tarfadó, hogy- a munkatermekben minden egyes munkásra leg- alább 7 köbméter légtér jusson. A levegő kellő felfrissítéséről szellőző ny lások, vagy szellőztető készülékek segítségével kell gondoskodni, por, mérges, vagy kel" temeden gázok lehetőleg külön vezeten* dők el már a keletkezési helyüktől. Ott, ahol a munkatermet szennyezett levegő környezi, lehetőleg a magasabb légrété- gekkel kapcsolatban álló ventilátort kell alkalmazniA fpeltyiségeit világítása

A munkatermek világításánál mind az ablak-, mind a lámpavilág a végzendő munka természete szer nt ítélendő meg. A szemet inkább igénybevevő munkánál erősebb világítás kívánandó meg, kevés™ bé igénybevevőnél gyengébbel is meg le« bet elégedni.

fámporiiul szolgáljon, hogy kisebb tér

jedelmii helyiségek világítására elegendő

egy akkora ablaknyíiás, melynek területe szorosévá a magasságával, körülbelül háromnegyed részét tesz’ a világítandó hs° iyi-ség kÖbtaríalmának. (Tehát egy 5x5 mé;er alapterületű és 4 méter magas mii* hely világításához 2x2 méteres ablak elegendő.

Minden munkateremben legalább egy biztonsági lámpának keli lemne.

Á Emi ka termek fűtőberendezéséinél kü ionos gondot kell fordítani a tűzbiztonságra, továbbá arra, hogy az egészségre ártalma« gőzöket, vagy gázokat ne tér* jesszenek. Figyelni kell arra «, hogy a fűtőberendezések munkatérbe eső magasabb hőmérséklet ted bíró alkatrészed megfelelő rácaozáttal legyenek burkolva.

€fgteiőii€iQi§éi

A fűtőberendezések helyességének oaegbi- ráíásáfa o óz ve « következők szolgálhatnák piţiu utalásul:

Hozzávetőleges számítás alkalmává! a fik teudő helvigég köhraéterje után óránkint 13 höegységet kell számítani. Olyan helyiségnél, ahoi Esze lőztető berendezés működik, számítani kel! a beáramló íri&6 levegő felmetepi* íésére is.

Á munkahe.ly’ségek tisztántartására vonat- kozóSag a következő előírások vannak:

Megkövetelhető, hogy a helyiségek — ott. ahol az célszerű ■—* naponkint nedves »seprű' vei sepertessenek ki. a hulladék és a szemét naponkint eltávolíttassák, a padlók lehetőleg évenkint többször, mig a falak évenkiut leg- alább egyszer mcsliszthtassanak.

A helyiségekben megfelelő számú köpőcsészét kell beállítani és azokat forró v*Kze! lehetőleg gyakran kei! ksmosatni

A 63.346/1921. K. M. az. rendelet intézke* dik a mosdó és étkezőhelyiségek kérdéséről.

,.A gyári munkásók egészségének véde'me érdekében elsőrendű fontosságú arról gondos kodni, hogy étkezés, valamint az ipartelepek’ rol való eltávozás előtt kezüket és arcukat kellően megmoshassák. Ezért szükséges, hogy a kellő számú mosdókészlet rendelkezésre álljon.

Hasonlóan fontos sz is. hogy a déli étkezés alkalmával a gyárakban étkező munkások fíízepe alkalmas Alfp'/nhf»U»«:p(r »IHnn tourlîîL

tirioíűk kijelöl»!'*,

i A segéd által -akátóo^ miatt,

beadott panaszok az iparhatóság részéről msedig a keíysziná^i, a tiszti orvos íközber jött éviit riesgá'ssdők üteg és U^tadék aéi'k ii ©svoílandók.

A giimőkó^osokra von)a.tAozn1ag az i89c- évi szeptember 27-éu Leit 55.189. sz. a. K-a- defet aa Alábbi ®W.éak«dáse&r-5 kötelezi * munkaadókat:

„i, A gyár.Oéie.pek muítkishizaibau a nyi vánvaJbó tiidőveszbeav szenvedő, de még xnnn kaképes egyének, lehetőleg külön helyiségek bdi, vaigy legalább is a többiektől elkii’Uic tjeit fekhelyeken, hedyeseadők él.

• Á rauitkishajlékok tisztaságira általában.

I áüíönö.’wn pedig azok bősége.« ézelAoz tatásé*

! ve íkiváló gofi'.d fordi tájad ó",

I Külön? rmdefteí gomfoukodak arrói hogy

ha a muukáslakások falai, padozata nfcdves- j &ek mutatkostia, azoknak szárazza téíf ét l végre kefö hajtani,

Î Á 17.0Ö1—-901. számú M, M. randeict 2/

I paragrafusa ért^tmében u munkaadó kötfck?4 ş a minik ás1 sík ások (kaszárnyák, hálótermek'

I túlzsúfoltságát «Sikerülni, azoík fuizsufo 1 láss, valamint a helyiségek légtérfogatának

I megfejelő ssámu egyénnél többrseb clhelye sósé tilos: e ír kin te then legalább 10 kobrái íeamytt keS műidéin egyes lakóra számitarJ. ( (Tehát «gy 4x4 méter aiaptei&eti és 3 me I j*r maga* szobában legfeljebb filégy ember Ihat.)

At ivóvízre vonatkozó reuászsbáyok kímélik, hogy élvezhető és tkffiíá mennyiségU 'óvizroS mi rulări ipartelepnek gondoskodik e-H. Ahol a viz tartályban vau a tartály * e kell fedni, csappal ke£l ellátni; közvetít ül a tartályból vizet suer k en i nem szabad: ílnden munkám ?k lehetőiig saját ivócdérwtyel kell bírnia,

A munkásság egészéégét. szo-lgá-lö rendéi késésük ólő írják még. hogy aagiu iparié epeken, m^-lyriken közfogyasztási svöv?^'.ezetck közvetítik as é’elmífsvjerek el áruidtasat, a re* €epek. illetőleg vá'Üulntofk vezetőségei az eí- ármiűé-okra kerülő. éSfehmcikkekrt nemcsak n mist'an és hamis?tatjian voltuk, hanem

táp érték iVk s/K-mpontjábói is gondcxcBn <áte7'- őrisui tartornak.

A közös étilvp-ző hegyeket, gyárt kwttinokai, közfngyosztás'' szövctkez«tieket ti«xtvn kb- tarfíti. beifvnok o«a.k fí*rtaság, romSadanRíág ée élvnzbetőség saemmm.'tjábóí nvcgfe^e’o été .sVket és italokat szabad árusítani.

O'van gyárakban, mfóyek kórháztól Távc vonnrík. 3 munkaadó kötélén lehetőleg hetes* Ssobát fenntvrţanî art) a céira. hogv a h'r tüten Hl meigbetegerfcíttek nr orvosok meuér- eztéíg, vagv ikórházba «váí? rfisukig Crihülyez- hetők tegYörnsk. Ví'-rázni kell arra is, hogy ar. ehő sc*rólvnvwfáshoz 'züksegey Usryneve *fi}t ţt>jonyő?zekréíty tarîaămszsa a? tíóirf !>fr «ne!©zést.

címzett ismeretlen

a legsikerültebb magv?r v'gj-ték, Fc^sz. Ágai, I'abos. Ráday, Goth# Vaszary, KözremüKödik az eredeti RAJKO-zenek*r. — Jegye!£v tel d, e. 11 — 1 éráig.

rmom