Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-27 / 295. szám

BMMiâ

mahmHI

Bsiaui

ii», tVFöttiÄ, m, sím

fiä$?!83Ztfség fes ISatátiltfatai; telamfo ItksHtiea 18* k i®a5#t. Tslaíss: 1I—C9- Fvesnda: £i§®t*®*»íea fi., síim. TalclaB sz»° 28—23

1LSPÍT0 ÎTS;

BflRTHI MIKLÓS

\ IhlllH

thm&m

mm*

£ I a i i 118 a ii ti i e ® s s P 6 L l S S S. U Kslazsvir. Hölltetóíi irak: fea^aas» LM* atstadéf» 8, íéiévf* ft. ea*« tara 3í ami.

Magvar küldetés

Mm; BÁRDdSSYLÁSZLÓ

m. kir*, minisxti&í'ela&k

A Pester Lloyd karácsonyi számában Bárdossy László m. kir. minisz- ierelnök és külügyminiszter az alábbi vezércikket irta:

Törté meint ív« lerom: a nemietek helyt« állóképességének próbaköve*, Egyetlen nép számára sem engedi meg ez lété» steív gondtalan élvezetéi; a gyengéknek fi3,: kell puszi ml ni és az erősek % csak sakkor tarthatják fenn huzamosan ma gu&at, ha ák-araíesrcjiiket állandóan sítegteszítve, lelki, erkölcsi és szellemi képességeik szakadatlan íatbav elésével töltik be a sors által rájuk k szabott hivatást. „A világtörténaíem nem a bol» éogság fafaja'6 «— mondhatlak ebben as értelemben a nagy német gondolkodó» val. Megjutalmazz» az erőset, d® a jutalom új kötelességekből, u| áldozatok» bél, aj erőfesfcitéselcfefíl áll. Az elvege» tefcbeni elrenyhülés & biztos pusztulást jjetonti, amelynek utján kényszerűen ssern &gy nép haladt vég'g. közöttük féreyes képességűek is. Ha azonban «gy nép évszázadokon keresztit! helyt tudott állni a harcban és nem esett & béfce csalogatásainak sem áldozatául, 53gy el lehet mondani róla. hogy a tön- téíselem próbáját kiáliotta. Erre csak oly&n népek képesek, akikneíc & törté« íseJcni külön hivatást adott és ak#c mékóaknak t»?onyttiyc erre a híva« tásra. '/ j

A magyar nemzet ezeréves története «ţgyike a legvilágosabb eseteknek, amelyben e? általános igazságokat meg- áílapiihgfcjiík'. A sors olyan helyre vezé» reite & magyarságot, ahoi előtte egyed» ten ns»s nép sem voit képes történelmi hitet teremtenie magának. Elmerültek a történelem folyamában anélkül, hogy nevük örökségképpen arra a darab főidre maradt volna, amely a Duna ke- 2épfOlyasánál, hegyláncoktól körülvéve és természeti kincsekkel gazdagon meg» áldva terül el. Csak a magyar nép ái« femalapifásóval születik! meg itt egy oîya-n pof tikai képlet, amely saját érté» kentek erejénél fogva rtt meggyökere» ^'eíí ég képes volt Európa sorsát is pozitiv értelemben befolyásolni!.

Amikor a nyugat két középpontja, a uémet császárság és Róma körül kij kezdett alakulni a nyugati kuíturvilág, mig keleten a bizánci birodalom a csá« szári Róma örökségét más formában élte tovább és C2zeí egy másik kuItur* eszme hordozója lett, a Dun® völgye » két birodalom és a két kufttera közötti tárként nagy történelmi jelentőségre jutott. Az 3 »ép. amely történelmi érzékkel felismerte jelentőségét ©s itt. saját központja körül, erős állami szer» vezetet épített ki, de egyúttal szerve« sen támaszkodott a környező világra, történelmi küldetés hordozója lett. Igy Sépetí be a magyar nemzet az európai: történelembe: & nomadizálő lovas csapotok szüntelen dinam’káját egyiik »aprói a másikra levetkőzte ős helyébe a? állandó é» produktiv építés szolga« äataba azokat a hatalmas energiákat áll íotfca, amelyeket azelőtt felesleges kaiandozásoíciban használt el.

A magyar «il«m. amafy ily módon jött

iéíre, elejétől fogva betöltötte európai hivatását. A nyugattal felvett kapcsolatai és a kereszténység római formáinak átvétele következtében egy feladatra kötelezte el magái, amelyet később ingadozások és engedmények nélkül vas- következetességgel betöltött. Ez a feladati egyetlen szóval anny’t jelent: a nyugat biztosítása, A középkorban Magyarország ennek a feladatnak úgy tett eleget, hogy a Nyugat két birodal - ma és a Kelet között maga is á Nyugathoz tartozva, a kiegyenlítés és egyep» súly zónáját alkotta, a Nyugat kihatásait továbbsugározöa Kelet felé és letompitotia az Összeütközések lehető« ségéí. Ha nem állott volna a Duna völgyében egy erős magyar állam, amely tökéletes határt jelentett a bizánci befolyással szemben, úgy elkemlthetetíeni lett voína a Kelet és a Nyugat össze« ütközése a maga végzetes következményeivel a nyugati társadalom zavartalan felépítésé re.

És amikor a feltartőztathafatianal előretörő törők hatalom átvette a b’« zánci birodalom statikus helyét, Magyarország küldetése is a másik, a fra~ gikusabb oldaláról jelentkezett, Most saját vérző testével kellett felfogja azokat a csapásokat, amelyeket a keresztény Nyugat szivének szántak. Ha az erős hagyományokra feléptett magvar állam itt nem jelentett volna záróöve- 2etet, akkor a török háborúk nem a magyar Alföldön játszódtak volna le, hanem sokkal távolabb nyugaton, ahol s, vallásháborúk következtében! meg« gyengült német hatalom csak neheze« tudta volna kivédeni az íziáim fanatikus erővel előretörő hódító hullámait.

Ebben «íz időben Kelet és Nyugat választóvonala Magyarország testén haladt keresztül, de a magyar nemzet hü maradt küldetéséhez. Tényleges védekezésben állott ellent a keleti hódító« Kak és. a diplomáciai kiegyenlítés művészetével csökkentette a veszedelmet. A kényszer nyomása alatt a magyar pol tikai géniusz abban az időben £gy különleges politika,! képletet teremtett, az erdélyi fejedelemséget, amely ismét mint ütközőtér szerepelt, A kiváló erdélyi diplomácia számos törők támadást volt képes elhárítani és ezzel nyűgöd« tabb körülményeket teremtett a Nyugat számára, hogy az felkészülhesse» az ellentámadásra,

Magyarország tehát, mint ütköző állam és biztonsági övezet, felniérhet«t° len jelentőségű volt a Nyugat számára De Magyarországnak ea a szerepe mar a történelmi időkbe« más színezetet ss kapott. Viharos történelme során a Duna völgye számos nép lakóhelye lett. Ha egy egységes állameszsne aem tett® volna lehetővé mindezeknek a népek- nek harmonikus együttélését, úgy súrlódásaik és harcsák saját közős hozájsak végzetévé és Európa számára nagy veszélyek forrásává vál k. Csak erős és egységes álkim tudta ézt az európai hivatást betölteni és Magyarország éppen sz által volt alkalmas ewnek betöltő« sere, mert a szentístváni eszme alapján több népet foglalt magába, akik számára a feüőrlő teatvérhaircok átka helyett blzfostoífa * közjóért folytatott munkálkodás lehetőségét. Belsőleg rnegbé^ kelve, Magyarország így a béke és biztonság fellegvárává lehetett a külső világ számára is., , . ,

Aki napjaink eseményeitek mélyebb érteimét kutatja, ha a mai Magyarországra pillant, nem térhet ki az irány» vonalaik állandóságának megállapít áss elől, amelyek küldetése értelínébeíi « magyar pol tikát meghatározzák, Ma»

gyajrország m& îs a Nyugathoz tartozik* egyidejűleg azonban a Nyugat előtér* és tudatos hordozója a veszélyeztetett közbeeső régióban a nyugati keresztény gondolatnak Kelet felé. Ma is megingathatatlan hűséggel vesz részt s7- Eli* rópa cviÜzácisójáért és szabadságáért folytatott küzdelemben. Ma is élő kap»

I csőlátók utján felveszi az Európa te»

I reuntő közepéből jövő szeíiemi befolyá*

! sokat és ímtásosan sugározna őket to*

I vább, a területek követeményeinelc I megfelelő formában. Ma is a kiegyeo»

! lités és * népek közötti béke tényeiöjsk 1 A magyar nép politikája m& éppe^t úgy, mint & múltban mindenkor., a béka biztossitását és a dunavölgyi népek egy* más közötti megértését szolgálja, Régtől fogva megszokta, hogy nemcs&k ss. ját jólétéért, haneam adások jólétéért it küzdjön, hogy nemcsak saját érdekés beit. de & többi dunavöígyi népek én egész Európa érdekében erő» és erkől* cíMeg sz lárd áílamot «Ikossott s így is eío akarja segíteni ennek a terület« nede nyugodt és békés fejlődését és toz* rénseimi elhivatottsága által hiteks:tet| joga van arra, hogy ei>ben & térségbe^ mint áltaníalkcító tényező az eisoszu* löítség jogát étV«3aee, ,

Egy nép, amely páratfafiul áldozaic»* történelme soráss iiyen küldetési tudott, tol tett fastefcóz-ouyíágo« és amely ezt ?« küldetési tudatot és felelősségérzetet ily teljes mértékben és töretfenül ttfy is magáénak vallja mint a magyar n?sa« iet, jogge! hivatkoßhat arf«; hogy Eu« irópa bizoámát kiérdemelte. Méltán áL I^Hhatj*. hogy s nagy tiárténelnsí próbá'i kióUotta és kivívta magának a jogot-. íw>gy az enróparí újjászületés erői által megteremtett, eljoveadő, ifjú népeknek reiEdjében, mint európai civiihácíó alapjainak erős és megfcisEaatő hordom xójá, ezentúl is betolíhesse kíiídetését, s Nyugatnak & magyar áltacnépitő akarat által biztosított előterében,

A jcipsü^ic elfoglalták

Hongkongot és Davaot

i

i

Jk hadvezetöség Manilla és Szlngapn»

Mézeli élést ével számol - A német védés»# megfiisxsitotta a keleti arcvonalon a szovjet evők összes ellentámadásait és kitörési kísérleteit

i.

Ás elnuút napok — karácsony ünnepi hangulata ellenére — élénk katonai és diplomáciai tevékenység jegyében tel* tek el, I

Japánban általános örömet kelteit Hongkong elfoglalása. A Német Távirati Iroda tokiói jelentése szerint az angol koronagyarmat legerősebb erődítményének birtokbavétele után Manilla és Szingapúr etesfe várható. A japáni sikerek következtében az Egyesüli" Államok és Anglia teljesen megváltozott helyzettel (diónak szemben és Csanghajsek is fel keli adja a reményt, hogy az angolszász hatalmaktól segítséget kaphasson. Song- gram, Thaiföld miniszterelnöke rádióüzenetében a esungkingi kormányt felszólította , hogy szüntesse be egyszer s minden*

korra japánelíenes magatartását,

Toyo miniszter duók szavai élesen világítottak rá a ’óvóikeleti helyzeti mai állására: Î

— Ebben a komoly helyzetben, amely sok évszázadra eldöntheti Keletázsia sorsát, mélységes forrása számomra Thaiföldnek az az elhatározása, hogy Japánnal a scó legszorosabb értelmében együtt akar működni. Hongkong már japáni kézben van, Szingapúr elesţe rövidesen várható. Szilárd tehát az a véleményem, hogy n'ncs messze az a nap, amelyen az angol-— északamerikai befolyást, teljesen elűzzük és lerakjak a hele'ázsiai jóléti területrész felépítésén eh alapjait.

II.

Az első Roosevelt—Churchill találkozó az „uj világ“ meghirdetésével ért véget.

A mostani találkozóra is a „titokzatosság fá',yoláfi borították s nem kétséges, hogy azonos eredménnyel végződik. Sok mindenre enged következtéim a tény, hogy Roosevelt maga elé idézte az angol nagyhatalom képviselőjét, bár a diplomácia szokásai szerint Rooseveltnek kellett vo( na meglő, ugatnia az angol ni'nászterelni, kÖL A berlini sajtó a találkozás lényege abban látja, hogy Churchill, az angol, birodalom súlyos gondjai közepette, ezúttal Kőcserekről nagyobb arányú segítsége kért, amelyet Roosevelt ismételten gnzJar mértekben megígért.

A találkozó lényeges pontja' képezte ■ szövetséges hatalmak legfelső katonai parancsnokának kiválasztása. Az eddigi lek szer nt, amint az CkurchiUnek c j hér Házban mondott nyilatkozata is bE-