Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-24 / 294. szám
í í> * i 4 í c t m h * r í *. i? L L ß iV 2 J? /w WlÜMWtiliMMWaiWtW tnmmwwf* 27 Magyar klasszikusak A „kiass&tkus“ fázó hallatán egészen biso- •yyofan enyhén, mcgludborözik a nyájas elves* só, aki épp most ocsúdik a Küencujju bandita toppant ygrátfofogui^hpl-jóból. Undraw iakohi órák és bizonyos otvasmánfok „kötelező" vöt. tártak emléke motoz a lelkében, S most mégis, pontosabbati; éppen ezérf a klasszikusokról zándékszuuk szói ejtem. Elég jó ideje már, hogy nehány filléres áron, nép&erii. de Ízléses kiadásbon -— város fedőlappal és arany cimbelükket, mert ez is igen fontos — megjelentek a dohány tőzsdékben. hírlapárusító bódékban, sőt a könyvke** reskedésekben is a népszerű magyar klasszikusok. Néhány ..titkot'* árulunk cl erről a tálleik ozásról, annak a reményében, hogy ezután számosabban lesznek, akik felfigyelnek reá. A népszerű magyár Klasszikusokat cs M&* gyár Népművelők Társasága adja ki s nemes verse n gézben maga is, mint régi és igaz ért e - lemben vett ponyva, á ,,banditákat“ kiadó kft.-fs ellen veszi fel a küzdelmet, azok kiszo~ vitása érdekében. Ennek c sorozatnék: első kötete Petőfi, a milliók költője, címmel indtilt, 5 bevezetőjében Havas István ezeket irja.^ „Ezek a források: a magyar írók müvei. Bő vizüket, amelyeket eddig féltve őrzött s drá» gán mért az üzleti érdek, most megszámlálhatatlan vezetéken minden magyar ember, a leg- szegényebb is bevezetheti a maga lakásába, hogy mindig lelkéugyében légyen S tödkor látja majd boldog ámulással, hogy azok a se™ kát emlegetett ..klasszikusok'*, nem száraz; iskolai olvasmány, hanem élmény, esemény, nemes izgalom, nem ülnek nuigas polcon, hanem a szived fölé, napi gondjaid fölé hajol* a ál:, nem rideg szobrok, hanem (deren mar gyár élet. Ha akarod szóra!: oztatnok, ha akar roé nagyképűség nélkül tanítanak meg minderre, ami fölemel és hatalmat ad neked . . Csodálkozni fogsz, hogy mindezt pár fillérért szerezheted meg. Csakugyan- csoda is ez: a magyar testvériség s a magyar leleményesség csodája. De es csak ez első csoda. A többit ekkor éled majd meg, ha kinyitod a könyvet > a magyar írók barátságukba fogadnak.'* Ezt a szép és korszerű magyar programot valósítják meg a többi füzetek is. Yörösmarty nak, a Szózat költőjének válogatóit munkáit Brisüs Frigyes magántanár állította össze és Irt elébe szép és tömör irodalmi portrét. Katona József Fiánk bánját Kizocea Sándor, Berzsenyi Dániel válogatói* költeményeit Bankiss János egyetemi tanár rendezte sajtó dá és látta el bevezetéssel De megtaláljuk as Jéggé nem dicsérhető vállalkozás kiadásában Bálassi Bálint költeményeit. Kármán József Fanni hagyományait, Vas Gereben elbeszélés- ’■eit, Fazekas Mihály Ludas Matyijét, Gvadár lyi József Rontó Páljáig Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmét. Tompa Mihály népregéit és irágregéit, Csokonai válogatott költeményeit, Irány János télies Toldi-trilógiáját, valor* Tiint Féja Géza bevezetőjével elbeszélő költeményeit és baltádéit. Szerettük volna tudnihxtgy milyen „sike- •e‘* volt ezeknek az olcsó és — magyar kiás»* zikusoknak. Hiszen e füzetek, vagy könyvecskék külsejét is oly 'szerencséseit- „szemre- >aióan‘‘ oldották meg kiadói. Számítottak xrra is. hogy tőzsdékben, meg bódékban mw atosak iş legyenek, de csak annyira, arneny ryire a nemes célú propaganda megkívánja. Je mégse hassanak úgy. mint „előkelőés a környezetbe nem illő idegenek. Tehát vaíósár ;os társadalmi. -vagy közönség-kísérletet’' fülv- Gttunk. hogy lássuk, kiknek tűnt fel és kik vásárolták. Az eredmény sajnos lesújtó volt. Meggyőződhettünk arról, hogy manapság igen *, rengeteget olvasnak, mindenki olvas. De tem a népszerű magyar klasszikusokat. Á rmnkások legtöbbje azt vallotta, hogy észre em vettető piros füzeteket. A „jobb“ iparos- mber vallomása szerint ő a boríték illusztráló ja szerint tájékozódik s általában szereti, is az kesében lasszó: tartó álarcos embert, eres tort vagy felfordult mozdonyt ábrázol önzőül hat a kietlen pampákon nyer goló ourboy nevű figura is. Eladó és vevő sze- inţ inkább diákok vásárolták, ébredő eszű oagyar diákok, akik talán kurtának: találták f kézikönyvekben közölt kivonatok „uncj- <íét." Érdeklődtünk az úgynevezett polgári iriembcr iránt is. — Hát kérem, ilyenek csak ragazinok iránt érdeklődnek nálunk, mondta % elárusító ... Mi mégis szóvá tesszük ennek a nagyszerű s napjainkban sajnos nemkevésbé merész áúalkozásnak kérdését. Ismételjük, mert szel sugalmazni szeretnénk, hogy ezek a köny» yen megszerezhető és minden „ékszerrabtás- ál előbb magyar írások rá akarjál? nevelni Közönséget a szép cs igaz :nagyar müvek kásására, vissza akarják adni a 'ponyváival: égi. és egyedül elfogadható értelmét, kiszorít« én <r fertőző, f ölünk idegen agy*- és szív mér- eső betű dzsungeleket. Jámbor szándékunk- •an azt kérdezzük: vájjon miért nem of várni: mi magyarok, elsősorban magyar írása* ct, jftíkor „itt csobognak körülöttünk az erő, z ifjúság, a szépség, a hutaion/ forrá'iai, melyektől fed frissülünk, megeázodünk, m- crehb és boldogabb emberek leszünk. , ?*‘ és z, i. / Néhány sző a mai olasz trims Wérrntf# Imm Bármely niás nemzetinél lokozoUaÜLan M? Ttá iára nézve nz a sétel hogy » huszadik század aeia 3901 ben. turném csak a világháború utáni években kezdődött. Ami addig vo í, vi lágnézetben, politikában, vallási és társadalmi életben, tudományban és művészetben egyaránt, mind a 19. sziz-ad lilékében szü letett. D'Annunzio bódstő és dekoratív esz tétiaiuusa, a hit és tudomány kibékité&ére hasztalan törekvő Fogazzaro miss tje wál*. érzékiségé és Páséul* c&ipkefinom formái, subát»«« hangiratai, tünékeny apró élményei a világ* háború viharából megtért uj nemzedék számára egyszerre csupa anakronáztnussá váltak. A futuristák 1íagyornánytíagadó mozgahiú, mely a háború előtt csak nevetséget koUetí. vagy felháborodott tiltakozást váltott k‘., a húszáé években szóles körök megértésével találkozott. Az irók legjobbjai mind nagyobb számmal kezdik éretsni és b rdetni, bogy D'Annunzio ünnepélyes és autikizáló, Fogas zaro bigott és Pascoü vérszegény költészetének nine« többé jogosultsága. Uj mondanivalók követeik jogukat az irodalomban s megkezdődött a nehéx, saivós küzdelem nz tartalomnak megfelelő uj formákért. A lira terén a századvégi pornassiewek »»»• dórából való szabadulásra két irányban iu dúltak iueg a kísérletek. A kő-tők egyik cső portja a futurizmus programjához többé* kevésbé híven a szélsőséges nyelvi, .szintaktikai és verseié»! szabadosság segítségével pro* balta meg uj életérzésének, a gépek modern világának. 3 gyorsaságnak és dinaiaiziausnsk kifejezését. Legtöbbjük hamar végére ért o program nyújtotta összes lehetőségeknek, az, igazán tehetségesek azonban, mint a ironikus Aldo Palazzeschi, s uálö mélyebb, de fegyel- mezeí'en Corrado Govoni és a szellemes Luciano Fedgore — lehiggadva és meg* is*tudva — még ma is vezető szólamot visznek az olass lírikusok kórusában,. Egy másik csoport s nyelv és forma lehető legnagyobb egy szerdáé* gére törekedett, tartalmilag tüntetőén eiía:- duít minden szenvedély, láz, mámor ée herokr- muetól s ezek helyett a ,.,régi jő idők“ szél- csöndes szürke hangulatait langyos szerelmeket, szentimentális érzelmekéi halva születeti vágyakat énekelt meg néha szelíd iróniával, máskor magbaíó emberi együttérzéssel- Ctc- puSro/ßri-aikonyati költők-gyűjtőnéven eösle* getí őket az irodalom, a legnagyobb közöttük Guido Gozstano volt s az 5 lelki rokonai a ma is élők között Marino Moretti, Guéiio C*dinmi, Diego Vtderi, a ssingazdag LionoUo Fiu* mi és másolt. A f«turista esztétika némely követelése csodálatom frigyben egyesül u reflexió raentee „tiszta“' líra 19. száradj örökségével Cardarelii, Ungaretti, Copasso és Montage ei<5- ke’őön hideg, komplikált és nyugtalanító lira* jáhart. ők a legmodernebbek, de éppen ezért nem a legolvasottabb lírikusok, ilyenekül az idősebb költőknek az t* csoportja tekinthető, amelyet a franciakhoz, főleg BaUdeLóre, Rim' baud és Mai arroéhe® vehető szálak kapcsolnak össze. IS alak nem kevésbé ^meretesek n szerölem olyan énekesei, ak:kben még msadiş kisért D'Annunzio szeozaaUnmos&aak hatása, mint Villaroel, Gaela, Lippttrini és a noirók közül Sibilin Aleramo és Amalia GugUétmi* netii. A regény jegnépzzerübb művelői Olaszországban sem uj eszmények élharcusni, Guid'o Mdanesi. Lucio D‘Ambra, Mario Puccini, Umberto Fracchie és hosszú sora a kellemes és müveit e1 beszélőknek s századvégi, vagy a modern franciák vezetését követve u. n. lélektani regényeket ir és aktuális társadalmi és erkölcsi problemákb&u mélyed el. Mél-et* tűk lelkes olvasótábora vaa azoknak a revésivírókrtak, akik & 'érga—Deledda-féle hagţj-.)- mánv vonaaban AHve szőkébb hazájuk főid- jéhúl, a hétköznap csöndes tragédiáiból és f'úrcB-aeágaiöól merítik ihletüket, de az ábra ( «olt élet egvBzeri. különös vonásain rendsze jint neut ludrtak felülemelkedni egy sabbreudü, inefe&zebbmutató humcaiitá.s erzé* ke'totcséig (Morcttj., Limai, Behramelfi, Ah:c* ro. Tómban stb.) A múlt század realisztikus formáiban jelent vae.fi először uj tartalom: u régi é* nj OUszor* I s.-.ftg icetíjéjéo álló aemzetiék. tragikus v*'~ saga is G. A. BargeSe „Iíuík“ ciroti regényé• heh lép e'osi'.öe 'az irodalotcha Mussolini aera zodékc. Korszerű elbeszélő művészet teremtésére tettek ki&érlei-et azok az irók is, élükön Girr vűiáni Papimról, akik saját lelki kríziseik raj- kával öntudatuk, lc-groé’yebb tárnáit kutatva igyekeztek az egyént az általános emberi sors példázatává lenn*, saját szellemiségük dra- májjétt sa emberi szellemi totalitásába beides«.* ţvtii. A îcgsikei'iiltebb c kísérletek közül két- «egieîeniil Fapini ..üomo finito“-ja (magya- <-ul ,.Áz é'ő haioti“ cíhícia jelent meg), A katolikus, világnézet diatlalmao bevonulását aa iredílwak «gyanpsak számos regón? jel-ai; e*aek az iránynak legteb»végesebb kép»* visdőjí., Pederi go Toszl azonban előbb ba't itiég, semmint kivételes müvéez-egyéniséee teljesen kibontakozhatott volna. Az olasz eílieszélő próza legmerészebb ujl* tói: Psfaudei’o. Panzini és Boptempelb közül* mér csak az utóbbi él & 6 is mâr túl van hatvanadik évén. Ez & tény mindene&etre gou- dóik odóba e jt, ha seroe is szabad belőle elha* niarkodva azt a következtetést levonni, hogy a háború lázában fezó Olaszország ae-m termel frifc« tehetgégeket, Mindaz, ami Luigi Pirandele drámáinak és komédiáinak lélektani és ismeretelméleti problémaköreként nálunk is meglehetősén ié- Bseretes, először novelláiban nyert rv/ßgeieg változatú kifejezést. Ha m-ci drámaíró vá't is v-lághiriivé., ina már alig kétséges, hogy eíbeszé’ó-kéüt vonul l»e az irodalomtörténetbe s helyét Manxoni és Yerga küzvetien köaeíé- 1>ea fogják kijelölni, 5fig Pirandello hmaora legtöbbször szatírába hajló, Alfredo Pensini szives mosolya gyöngédséggel próbálja a szivében élő régi Eszményeket a modern éieS. sok csúf realitú- návií összébéktte»». Az » művészete is gyökeres »zakitás a d'annunzianizniussal. Nem ér- zrékeivel fordul az é*« és természet jelense^es félé, haneta minden külső éríntésre magasabb Siférákb»; lendül, téve*» és időn túli világba, »hoi minuea általános érvényű lényeggé váíik s a- szavak és gesztusok örök éríelesmael telnek el. Égése más természetű emberi gyöngesége* ken mulat é® csufolódik MaSfdnto Bontempsih Az érlelem é« a hidáé gőgjét szereti nevetségessé tenni, amikor eszünk szép ssabályoa koEislrukc óinak és e róluk indo-mist nem vevő, kifürkészhetetlen, rendű és célú életnek tragikomikus ellentéteit fedear föl, vagy pe* dia* íafitasztíkus légvárakat épít x logika olyau kÖTíetkezetessé^éve1, amilyen a valóságban soha &?s«i érvényeiül. Teszi pedig ezt olyan uj, merőben egyéni etüisztikei eszközökkel, melyek x klfrö&zcítáe nresteri oiegánccáiávsl vesategetnek meg é& a ÍegkÖzÖKSe^t««&b szavaknak és iortlníat&knak is íaecdot-bentően nj érte’mel, hangnlatO't adnak, Hwahió stilus• törekvések jellemeik 3 modern claţ-z elbe.s-zé* lök egész csoportját. Kár hogy Baldt^L Bacchelli, Comtisso és társaik íeóg asindig neja htózáférhetők a magyar olvasó »sására, kiír máfYás yir 1864-ben a'apitcü iuttéin H sTtmiMtm. mm* Kolozsvár, Koisli h L«ps-íítca 1. s-z, i£ ü£i«t régi jé feli*«** líxtesitél irta, Mm »«gf?säetsä!i w 11 é i lelki!«* wartiss Kt£Tfi^é!ésss(! azüéi is éji ratailL Méxfa süteményt, kekszet, valódi híres fordái pogácsái fül*1»,mézes-pogácsás Ütemében SrfEt^Sw' szerezze be, Mussolini-ul 70. Arany, s.züsi és bronzéremmel kitfintetve. “arr SZTRUHUA M. FERENC fa-szobrász és műbútorasztalos Kolozsvár, Mussolini-ut 47, Aranyéremmel kitüntetve. § OnmibavisnyaiE, gyógyfüzők servköíök gumiból és rugóval Legújabb teljesii-nényü talpbetétek művégtagok, fíberöőlP bőrből, fából, duraluminium-* ból. Tehermentesiíő gépiek, orvos műszerek és berendezések. Gyár- -a*** « tás és raktár: Nagy Gyula ______________ _____ Kolozsvár, Mátyás király-tér 4, szám. Karáé^«nyi aJAndtáknalc reűkült, pénztárcákat, börőndőt rarmaii t»drünü@snél vegyen, Mályás kir,-u. 2. Olcsó ^rak, Nagy választok. A mai olas.2 színpadi iroda-oca gazdag tei- meséből csak Pirandello müvei nyertek a közelmúlt években igazi, polgárjogot külföldön Az ő e&odás termékenységével nőm tudtál versenyezni sem a „színpad kötői“ (Benelli: MorseUi, Ratti). ecm pedig a könnyű ezóra. koz ást kívánó közönség kedvence), mint pl Dario Niccodcmi Hozzá hasonló, -vagy nála n Ügyesebb színpad1 technikusok szép számata. vannak ms is, az övéhez hasonló szerzői rí? csoség s-ámialan uj nevet aranyoz be ideig ; óráig, de kiemelkedő művésze a drámának jelen'eg nem ragyog az olasz Parnasszuson k ina gyár sieinzt^ii siociaSizmus Dl, Kertfez István könr^ve. Stádium kiadása, Á szerző ahfct*l a megái'apitáshói indul el, hogy eddig csak részletekben dolgozták ki s: magyar bit, politikai felfogás és emberi raa gatartás tételes törvényeit, de még senki Tifám tett kísérletet arra. hogy egyetlen átfogó nagy munkában mér-egre dobja a magyarság mul.t= j jót, gazdaság életét, politikai alkotókészségét, létharcit, a testébe furakodó idegenek ellen államszervező képességeit, eszmei tieztinlá* titra va!ó hajiamát, Azzal a buzgalommal fog félezer oldalas könyvének megírásához, hogj egymás mellé sorakoztatja fajtánk időtálló értékeit, testi és lelki jótulajdonságait & véf" eredményül a magyar jövő kilátásait akarja összegezni. i Eszel a sziíídékkitl mélyre nyúl, megvi-N gitjs a mai tár&adadoianak rendszerét s azt * törvényszerűséget, mely a nagybirtok után a nagyipar és nagytőke rabságába ejtette a magyar parasztságot. Feldobja a népakarat fe áJiamakarst kérdését; a ránk zubogó ideges, eézmeár and a tokkal szemben mi nem bírtunk^ tartósan ellenálló magyar eszmét odaheíyezm, A -xsidógág kérdésén eljut a fajvédelemig, majd a töke és termelés áliamoöitáeának a ^rakaállam eszméjéig. Népesedés, nagyípsr #s földbirtokrendezés, művelődéspolitika és közigazgatás torlódik egymásra. Végül külpc litikai vonatkozásban keresi az aj Magyaror ;zág helyzetét, Sorskérdések ronesMudaak egymásba, min; va*ufti kocsik e vctnatőaezeüíközésnél. Ez . könyv is auegmarad jóssándéku k:sér'eftnc-k. öiíudesit összegezni akar, aesa számolva azz.nJ. hogy a magyar önismeret ma már égés:- • könyvtárat tesz ki. Sokat markol és így tér ; xttéözeteseu keveset fog. Ez érthető is, mer: az a feladat, melyet a szerző magára vállá-k, toroayraagssan felülmúlja képességeit. ' fpj) fdíczüi: fel' KkpiöMatóbo Két esibfez. miután .börtönbüntetésüket k. töltötték, átránduluak Kieptokániába, ebbe a különös fantáziabeli országba, s annak fejte tore állított közállapotai közt, panamák és vesztegetések légkörében csakhamar igen jő helyzetbe, vezetőállásba jutnak. Az egyikből detektivfőnök lesz, s másikból meg, aki híre«1 kasszafi.ró volt, bankpéaztáro-s. A szatiríkur és humoros fordulatokban bővelkedő regény mellékesen még egy epekedő szerelmei, m«f-; egy groteszk kémkedési históriát is beolvass:* a cselekményébe. A humorban ée szatírában meglehetősen szegény magyar irodalomnak nagy nyeresége Foiczay pompás regénye. Sajó nyelve és stilus» elragadja az olvasót a»* európai értelemben v*ett rend és közbiztonság orsrágáhö! a nem egeszen modellek nélkül ké szűk Kleptokán'ába, ahol pénzért é« meg vesztegetéssel minden lehetséges. Athenaeunrkisdás^ ára 3.60 pengő. A mi szűcsünk a budapesti Váci-utcai Hiába füti lakását, ha ajtaját, ablakát nőm védi a ltflRMIX LÉGZHRÓ. Kapható: BOSKOVICS TESTVÉREKNÉL Kolozsvár, Deák F.-u. Pűrkeilezés! munkálatokat jutányosán válla. LSrinczi & Ca. Zápolya-utca 6. és Sz^nte^y-* í h-utca 1. (Sebők-cukrAszda)
