Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-24 / 294. szám

ftp ■ BI.L£X2ÉK Si megvalósult magyar álmok Xisei&ségj sorsuakban sramtalausi’-or »Jóvátettük hogy a magyar 'íjusá-g ne­velésében sajnálatos hézagok mutatkoz­nak. Néhány évvel ezelőtt arról írtam, karácsonyi cikket, hogy előkelő társa" ■ságban magyar irodalmi és történelmi ké.rdésekjröl vitat kozttmíKí. Vegyesen voltunk öregek és. fiatalok.. Akadtak kő- iöfctünk «felvonok i,s, akik ekkor indát* tak el az éleibe és csak néhány hónap­pal azelőtt fejezték be. közé piskótái tá* nuim anyái kát.. Mindajviiy1 úrikat niég- döbbentett. hogy ez a fiatalság íti,ilyen' íáyékoTaiiaa tnagvsr nemzeti tantár^ gyaink tekintetóben. Még ott a heíysz-- i5fn vitatkozás keletkezett arról,, hpgy vafjon kit terhteí «szórt a telelősség0 K.özépi>-.kí)íáink».t kétségkívül mem telit* tett. okolni, hiszen ebben az időben, a felekezeti. oktatás a legszigorúbb ellen-' őrzésnek Vetít kitéve. Hogyan 'kíván­hattuk; volna, hogy az amúgy is "ezer xe-V/edeleirrnek kitett magyár fc&nár a maga valóságában ismertesse a magyar íörténelmeti vágy-, magyar alkotmány- t altról tartson előadást növendékéül sk?-, Középiskoláinknak. a legjobb indiiilat mellett sem volt alkalma, hogy olyan.: fel készül t seggel bocsássa' el nemzet* tárgyainkból magyar jíjuf ágtrnkaí az iskola faía'i- közűi, amilyent faji Öntite datuíík joggal niiégkö vetélhetné. Ahn ál kievésbé száadfeatítonk• erre ‘aZCik-nú* • a 1 magyar, iíjaknál. akiket a körűtmé n yek wrra kényszeritefte-k, hogy középisAoíttí tanulmánya kát állami. intézetekbe« v é­gezzék. .Sajnos, de \ aló, hogy magyar ifjúságunknak ez a része nemcsak nem* •Zttti tárgyainkat nem fsifter te,. hanem még a magyar b-blyesiras és •-nyelvűért'• szabályaival scurt vo-M tisztában. Sürgősen meg kell kez-d-en;i' az iskolán kívüli népneveiéit! Hz volta?, mditvány, ameivet az akkiori magánbeszélgetés ha­tás« alatt az jElteuxé.k hasábjain ü-niroepE c kícemben tettem. Arra h»v»tkoftt&m a. cikkéé«, hogy a románok kisebbségi h-e!;- zetü-kftén mi »den alkalmát ieíhrsz*. riáítak faji öntudatok ébrentartására. A magyar liberális korszak erre mbaderr álídamat megadott. Magyar:■ kífrmó-. nyaink pontosan alkalmaz kodtak az. 1868: 41. te. r.endt-lkezéseiiiez, amelyek nemzetiségeink uek a teljes s^badságot biztos kották. Hivatkoztam a román p-j* Etikai éleiben «agy rterepsf játszó űr. Mihail Ttvzrfücr", . ak'-fiz- román diák neveltetését. fedezte saját költségén és személyesen ellenőrizte. hogy-' ismerik-e- a román nemzeti ten tárg < &kaí?•• T-ernré= szelesen gondosan kellett vigyázrtosti arra, hogy a cikk p&íE ikom e n les .P&gyett és s. hatóságok ««• lássanak benne áL famelieneí' tendenciát. Amikor tehát Mimaşi Ţiyadsy pcidájaí a imrâtkozt&n!. sietve , levontam' a követkéz letéti, ho-gy a román 'hat óságok risk sem lehet ■■■ ífo gésa az ."ellen, h.£ a* erdélyi magyarság g gondoskodni kíván f atalságuuk néni' :: zeti he vetéséről, Mindössze t ».ültünk megbecsülését jelent* és nemzeti neve* íésiinkhöz t&ffozí'k, ha gondoskodunk arról, hogy.» jövendő magyar íWmz-dék íckéletesen ‘smer je a magyar irodalmat óé történelmei. Nem . tehetett leírni. dte a serok körül, kiérzödöit: ho-gv az iro­dalom és történelem melleit a magyar földrajz és alapvető közjogi ismeretek' elsajátítására te céloztam. Abban az időben sajnos már ;' oly-ap yclt a hangulat bog*, ne.m tehetett éáe- kei. a? k koláír k.iviijj íanfo-lyatnpkat in- 1 ézw é rt yesén megszervezni. Fél tó tie «uf szembe találkoztunk volna a ' román álfartihatalom ellenkezésével és így kár Erdély minden részéből sí ám tál an helyeslő hozzászólás -és. • kiviiÉglí olJet érkezett &r Ellenzék szerkesztőségéhez, nem lehetett rer-dszere? magyar nem­zeti iskolán kiiviil; tanfolyamokat, -életre hívni. Arra azonban miindoneíse'tre jó’ voí#. az akkori hferácsonv! cikk, hogy 8 i&a* gyár szülőket áf élet ezernyi gondja között is figyelmeztess«’ m-m-rettinik- kw! szemben való lekk.ii.sinere.ti köteles­ségünk, hogy a jövő nemzedékét a ma­gyar múlt megbecsülésére és- esemé­nye'ne-k ismeretére mes^an fisuk. Sza­mos gyönyörű példát lehetne felhozni arra, hogy egyszerű kispolgári családok milyen komolyan vették ezt a feladat of. Olyan kistisztyiiselők. ak ket a românia! ók.h’ályságba helyezett át a rotríűii kor- manyhatalom parancsszava: niágyar ííyeltent, '»rodalomtorférceiéi' éí? tbVfé- nelenri könyveket hozattak, hogy gyer- mekeíket a nenyzeti f.antárg37ajc alan Ismeretes re a . román néptenger ^e!íő» közepén megtanítsák. . Mindezeknek időszerűségét az ad »a ön«g, hogy ebhen sí éybea Erdé’lysVcrte­I külvárosi el'&nii 'skolál: tantermeiben ! jelenjeitek meg és n.é.p:;Zerii előadásom ‘ keretében táickoztaissák a magyar '.lépi t'.snegef.ef a luurvédrleiii é ha<lv isde.s J Iţgfonlpsabh kérdi -eiröi, \ l.on\edcImi sorozat előadásai o!\aií ii ányí pótol nak, amelyet a rü.nán ibipúriiun alatt a/ , iute 11 ige«» köy.épo-sH.áfy is erősen ér • zett. !fouvédelmi előadó nk közvetlen . előadás nríjdorhan könnye;' érthetően • magyará'"/.ák meg fiall: atósagtiknak n legfontosabb tudni\aíókat és t'/cl meg I Ivecí'ül hetet le« é.rléxii .szolgálatot tesz j neje a magyar uépmiivetésnek, j Az egé.s:/ ség ügyi előadásokat hetven kolozsvári orvos vállalta. Nemzetünk egészségügyi ueve-kisére is nagy szili'- ! -vég \'smi általános kuHurăijs s/empon •: tokból. A ..boldog békeévek&c.n“ lehet, í hogy tudtuk a \ •iágföldraj/ot es törté i uefnief, de arra nem fordítottunk gon­dol.. hogy melyek a helyes táplálkozás . előfeltételei v«g\- hogyan kell védekezni . a vese és a mái megbetegedései ellen. A lépsz erű orv ősi előadások a 1 égőé zen- jekvöbb egészségügyi védekezés mód j iáit ismertetik meg a közönséggel. Kii ! lönö&en jelentőségteljes a csecsemő?on j dozás alapelemeit megismertetni a kiii* I városi- nép töm egekkel. ■' i; i Azért soroltam fel teljes re: zlete^ség- ; get a kolozsvári népművelési tanfolya* ; vnok anyagát, mert fontosnak tartottafn, \ íjogy Erdély egész lakossága meg's mer j ;je a kitiinö eredinényekkel biztató elő* I adássorozatok sz-erve-JSési rendjét. Még i egy kérdésre érdemes rámutatok ffo- j gyan biztosítottá a népművelést h zot( = i ság és a Tizes Szerv ezet ezeknek a kpZ- I érdekű tanfolyamoknak látogatottsá- 1 gát? futljk, hogy minden kezdet ne­héz, A közönséget és a külvárosi töm«- 1 ;geket rá keltett nev^ni arra. hogy az előadások közérdekű voltát és érdekes­ségét felfedezze. Elégtétellel tehet meg- \,Á&hip tartl. hogy az eddi^í tanfolyamok ; teljes spkeprel jártak. Egy.egy etloadó- i teremben legkevesebb nyolcvan baliga. ; tó jelent meg de volt olyan előadás is, I amelyen háromszá-- érdek födő töltötte j meg a termet. ÁtLagban véve tirlzás rrél j! kiii megállapítható hogy az egy időbér; ] folyó tizenkét efÖszMstm legdlábh e?erc ]. kétszáz «mbt&r részt'- esz. Az érdeklődők i nuKi faár öttfn&gttk csiiwdtiak —- köz i napi kifejezéssel élve- —» ,rvkíáűtiftt‘ a? \ előadásoknak. A beszervezésnek azon ba^» meg volt a ma.g;t ötíeces és hátsZ-no; 1 kíiaduífei pontja. A TiSes Szerveze i különböző kedvezWnényeket hlztos-il lag í ja-nak. Ilyen többek kozott &z ölesé ) sasinlfáaje>gy-akció. rm«?i'jegydkjedve?' ménv, féfáru gőzfirndőjogy stb. A Szer • vezet megbizofíAr közötték tagjaâ-kkâl hogy ezekben a kedvermenyokbe« azoi részesülnek, akik véghg^alIgátják a kor z ötökben tartandó tan folyamokat. Ez : zel a-z ötlettel sikerült elhárlt&ai a kei­det ' nehézségeit. A további érdeklődés s.7. értékes előadások amúgy Ls b^tosi tolták. Grderoes erre s tényre a vidék I városok figyelrpét felhivm, Hogy hu soroló eszközökkel Itár-tsák eî az esetteí mutatkozó kezdeti nehézségeket. isii. von vfőrn-skz iám oi E ííafe3Í.í!S2 ori .anii Sil B 85> talfemBi iSEfiÓfé I svtakt árad s ss Ee-éy ígoLriov §r it liíniiaAí fi JŐTtB foí'í>!:it ÍKÖÍ iő iűiia ti rnolíik. Í.cibiöí itilBZl'j tdd A s ílov ís tiá r?ufstfí rimassí tlmsiils i3 Teri 83/fel? ri\0'Ánb I miri gj ibî .in/írf -nA íífc K« ‘»agy jösö>í ÍO>f nifSÖs TnVŞ n;ov;R zom­tms y/lim rßgiO aTíáö mám hm lüí&fi úhni í Sfftzí iippf Visárüfú Kai­KsCHlelíi Heroes líiscí •üzletében, Deák Perenc-iiici 6—8.'— AjÜnlja du-ßan felszíneit raktárát a szakmába' vágd- összes cikkekből. -‘Állandó ná»y rikrar speciális tor&k, pszs^ők és iJ&drftiidsiââisssetieftbsii. Szolid és pontos kiszolgálás. 1 ' BarosMag.' Befeiezésü! még egy ssemponkr* sso° retnérn felhivni a? iHeték«se>k figyel * njéí. Helyes volna, ha eZe&- a n«gys3cerü nfép/iiüveíési előadások nem maradna* nak elszigetelt kolozsvári keretek kö­zött. Környékbeli fal vain k magyar !a kunsága és a szór vány vidék magj^ar iái­nak gondozása olyan feladat, arqrfvt-t wiiúén" nemzeti érdeklődésünk eíötcré ben íckH tartani. Éppen ezért helyes volna, ha kolozssári középiskoiáúik ta nira», akik olyan készséggel váMaKcoz tak a h.ejv* népniij-veíési kérdése? meg- oiiíására. & falvak népének kurltnrirá- nyitását is kezükbe vennék. Minden kö­zépiskola kiválaszthatna egy-egy ko* iozsmegyéí falút, ahol a fuisáro-k mégis- ' metélnék kolozsvári elr.adásAjkat és esetleg az ifjúsági Önképzőkör K \eii- dégszerepelne. Ezzel telftcspe lentit* a ■ rpgpmüvelési tanfolyam sdcert. amely v KoifMí\sr magvars.ág«ua,k olyan hasg«- \ U«s szolgálatot tett. K.irácypnyi cikk nek sziveden, és örömmel v_ála> ztottam ennek a kérdésnek h-ruertetését. Régi magyar álmr-k megvalósulását jelenti a i felszabadult magyér életben. Év b’zony* I s ága annak a szeretetnek, a mell vei ma­■ gyár Viseltetik a magyar iránt. Biztos, magas kamatozás, «agy nyeremények : Végy Erdélyi Nyereménykötvényt I Irta: VÉGH JÓZSEF ! megkezdődtek á/ Iskeilán kividt hépniii I velés* mozgalmak. Erdély kid túri őrt;* I íredének legszebb fejezete, hogy legki­válóbb tudósaink, tanáraink, íróink ka tonai szakértőink, orvosairok, politika1 vezetőink és népuevelőink vállaMcoziak arra, hetgy az iskoláit kívüli lieve-.^s i nagy feladatainak szolgálatába áfljanak. I Kolozsváron hivatkozhatnánk a szabad I egyetemi eteadősöx n«gy síkerc-re, amely azt biJ-onyitja-, hogy a város ©gesz í közönsége ligyelem'nel, szeretettel éc I érdeklődéss'Ol fogadta ezt a fontos kuk I turális meg.mo-zd-tífást. Ne;m az a colom • azonban, hogy ennek a c kknfck kereté-- I ben időrendi és- statiffztikai yx-enrpohtok i szem eiőtt hajtása meHett érdcm-iik s-te I rint in-éftássani a kütöfrböző iskolán k’- ; vüU mozgalmak jele ni őségét, í tVisszagornio-lv«. a k'üebbségi' időkben I felvetett .problémára, a feJiszaţbadplt i Erdély magyar karácsonyán ate iskolán i kivüli neveíésroek azzal a részével kává i nők foglalkozni, amelyek szigorúan h i -népinüv.elésre, vagyis a na^y tömegek I nemzeti nevelésére vonátkoznak. * Mit értiir.k tuta.}dánképpen t/épnere* fés n!stiy A népnév elés 3 nagytö-me- gékihek iskolán kív üli nevelése, amelyet ! itgy is meghatározhatunk, hogy ,,a ţ^l- j nőttek iskolája“. Az anya,or?zágban ííü I lön törvény szabályozza a uépnevHést. i Célja, hogy a felnőtt közörttség a? iskó.. Ián kívül részesüijc-it abban az oktatás ! ban, amelyet különböző okoékál -««.nt j szerezíiöí^ti meg. Az anyaországba« ei- j sösorban az iskolai végzettség hiányát J aktarták pótolni - ezekké' < népművelési 1 tauf oly smokk p,l. Erd-ély.öen- még oa- 'j: gyfthb tefaílatai van-uak ,-sz ískoián. kí- í v üli népnév elésnek. Arra vannak hivat j v a a tanfolyamok, hogy nr reda*okát a j hiányokat pótolják, ainteíy’ek' nemzeti ! H-evcÍé~ünkben a kisebbségi • sörö • ha­sznuk« é esztendeje alatt kélétkeztek. Vagyis nemcsak a<J iskolai végzettség h'ányát akarják pótolni, haviéin alkui u*at adnak mitulazoknalc « nemzeti jel­legű .te-meretekroek. .elsajátítására, ame* iveket a román Imperium atarít a közép-. I iskolát végett magyar \f juşâg ppm sajá - i fUháíott el. A/ anyaországban a vtép < műveléssel kapcsolaté« kérdések kö«- I vétlen a vallás- és közokitátásügyj mi- , ujázSgritfií« hatói körébe tartóz na,k. Er i áélyb-ín külön rendelkezéssel ezeket n. [kérdéseket az Erdélyi Népnevelési Ta.. ; nács hatáskörébe utalták, amelynek e! [ nőké najgynevii tudósunk. Kötetne a L a I ios, tag jai ped-íg D<-mok,ós Pút Pétét, n j mulcr ;*i kérdés kiváló szakértője és Da* j day Lóránt!, akit Széke/y Moţes író1 I néven az e-gés-r országiban ismernek. A ; korrnányfénye.: k rendelkezései érrel j méhen rnindeh. városban megatókuitak a ; népművelési bizottságok. Ezeket a bi j zoítságoka-t a törvény hatóság vezetője í hívta össze., tkveii-hatv-an tagbőí álla- ] npk. Tagjaik kőzett .sJenepeinok u tár- j - ada-ími, egyesültök, 'eg]»házak és» isko* j iák képviselők A NVómüveJési Bízott' ! s&g elnöke a polgár mester, ügy vezető j elnöke a tanfelügyelő és szervezője a [ népművelési titkár. Ez » hizóftróg ta • ttácsadó és irányiió szerepet tolt be a •! népművelési, mozgalmak szervezésében f Az a cél, hogy a népműveh'»! bizottság ’ mindenütt együtt dolgozzék u meglevő I egyéjpüleíekkef, a felekezetek vezetői, i vel és az eddigi népművelési intézr»é= ! nyékei, Amelyeket az uj célkitűzések j kel összhangba kell hoz-«'; Úgy a Nép- í művelési lanács. mint a népművelési I b-irottsäswk elsősorban a nemzeti müve ] lödéire fektetik a fősulyt, vagyis, a tör* j tértetem, főid rajz, rodalom és a hon­véd-c-Jem kérdéseit akarják megismertet í»i a magyar társadalom stete;• rétegei vei. tiyönyö-ru elgondolások ezek. mél* *'o-ak ahhoz. hogy Erdély «géisz magyar tár. a-dalma érd-tikJődérsel és megértéssel adjon aikăîmat m-eg^'slósitásókra. ţ koio/sváron nagyszerűen, sikerűit az i skeű-áu kívüli népmUvelés megszervé* 1 zése. Az egyes tanfolyam<>k előadásait hat hónapra cigi tolták be és- ezeket bá­róin cikluson keresztül adják elő: de • í emberfián uárrá. if ehr uá r •• már c iü s r a és I április-májusra" jút.ptt egy-egy tanfu j lyánr. i A'/ előadások első résv.e most folyik. ; A ma-gyar íöldrajzhól, történelemből, ; kvnv édeb'jiiból és. egészség ti gy bői 8—8 óra áll rendelkezésre.' ezen a két hóii-a- , p<«i keresi|ük Az előadásiok átt.ek utó I képet nyújtanak a ha'lgfaíósög számára J nemzeti művelődésimv. íégfwútofeiaiíb ' kérdéseiről és a-- c-gégzségügyröí. Rend ! kívül érdekes és tanuteágos volt a ko ! loz.svári 'előadások mögsjgerv&t-éséskefc I módja. Az volt a cél hogy ezek az élői í adások a nagy tömegekhez szóljanak; és í a \ ároí egész lakossága s'zámáira hozzá i férhetővé tegyék a nemzeti miivelödé-s \ és az egészségügy legfontosabb kérdf.é- I sernek elsajátiitását. Azt 's inoitdhatiisk. 1 hogy az előadások éteősoírhan nem a I belvárosnak, hanerh a nrüvelöJésí sz-em- j pontból aránylag elhnt'nyag’oU töntegek i -sek: szó’anak. A kolozsvári népművelő;-: i dési bizottság a niegJSJíérvejés muniká \ jóhoz segítségül h'vta a Ti^Sis Szerv,e* > -'.etet, amely kiéphett remi ed vei a ma í gyár társadalom minden rétegével ál* I íandó cyiszeköttetés 1 tari. A x áros kiitec I részeinek különböző pontjain tUane-icy í .művelődési központot léte;e.iíettek, e?«k j ben folynak az előadások. Tizenegy kük ; városi etetni iskolát választottak ki erre j a célra, (iondosan vigyáztak arra, hogy I e-Zfck a műveJöclési központok arányosan j'legyenek: elosztva a per -fáriákon. Min. i deukí lakóhelyéhez közel, félkikSméte> rés- körzetben, kap miivelöiíési közpoo. 1- íet. úgj anabhan az időben tteenegy he« : Ívűn u^yíNtarrói a tárgyról ugyanaz aí I eiöadús fóiytki A Í^TV’árosI 'közönség ]. számára ugyancsak ebben az -dőber i szintén t^;ysiíéísh5J a té*?ykörbÖÍ täte í iák a tizenkettedik előad Art, a? unítá í rnj-s kolíégiií r drsztecirvében, ; Hagy • goudof. -okozott az eloádok k'. ■ választása is. ijh'ömrn>el és hü^keségg*1 : óltepíthaltjuk meg, hogy az egész rns i gyár társadalom íeífce&en tásmogatfa t • uépjnüvelési bizottság és. a Tizes Szőr I vezet munkáját. Nem vétel teteti történt ! hegy tizenegy művelődé*! ív€sep*mtot lé- i tes tettek. Kolox-sváirnak ugyanis tizen I egy középiskolája van.és így. minden h- I kólára egy művelődét! központ jutott Középiskolai tanára nk készséggel é; j szívesen vállalkoztak arra. hogy egy egy kulţwrg;0cpo;nţbaiH nemzeti tán tár \ gyain.kbéí előadásokat tartsurodk-. Egy i egy középiskola goud^kpdik a részér» k'-ieiölt miivefölé« központ löríéiielnti { földrajzi és iroda-lnii előadásairól. Rendkívüli -fouf.ossbír és telje se:u újszerű a hun véd elírt i eJőadóssur’O • z»t. A mostar;i ciklusban „A hadba» \ álló Magyarország“ címén ezt &Z elő í adást Iffgjelesehb vezérkari tis?f ieínl \ éy tábori leikés/e'nk tartják. Fiz a térj’ í nTiiruiennéÍ beszédesebben ‘gazella, hog- I !)cm édségiivik testvéries kapcsolatot ki j vön fenntartani a magyar siépfötnegrlc { kel. önkéntelenül a régi közös- hadse j rezbel* Irat una i szellemre go ndóhiu ‘ ;■ ebből az alkadornból, lüzony eb bau a: ’ időben nehezen lőhetett elképzelni hölgy a legelőkelőbb vezérkor* tiszte'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents