Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-24 / 294. szám

öS

tLLtN2 &k

t V1 i vuu<ii/Hr

l *JΑJ ■# *Erdély Iiiisz esztendő nlnii lél évszázadot

veszteit le|Iődésél»eii

«*■*»

Erdély «niielkedése uz * ‘»o világháború élőt' 'k."í-..<"4teieoül ugyanolyan iiteuvii volt, miut';i Királyhágón innen • ritcviilo rét /éké bár a/ ii M kéteégt«hogy a ţejlodysi fok, amely on I ott e.iónéi .« r;''/ené( »>tac^anyabb vol; E- dély történelmi .. tk eoEMUVÚM • le Jé f<ts :: ha megadatott neki, hegy a fejedelfm- fiv<; korában baracknak 11 a rvBzo kópvi*«i'lt« .1 Íüítxeílen és önálló magyar gondolatot, ak ’sor a fejedelemség bukása után bekövetke fiett másfélszázado» osztrák közvetlen uraioo ezen a ressen még annyi fejlődési leh«

I ki séget sem engedeti, mint amennyit a/ .-ti iföld és a Pünántul, valamint a törtéuelm Felvidék kierőszakolhatott unkának \ lé Myegbeli kü'öubséc u nemzet két felének ®oi fában az volt, amit a magyarság szempont jából követett politika jelentett. A Kárpátok ölének eddig az egyetlenegy államaikat«; Síépe a magyar voii és ha a magyar fajt ai kotóerejébeu megbénították, akkor azt av ögsész Kárpátövezrtnek meg kellett siuylenie lírdé y a szabadságharc alatt végre isméi «•.gye*ült az anyaországgal, de tst- n leiszuba duláé nem válhatott valósággá, az igazi fej lodes csak a kiegyezéssel indulhatott meg é. Erdélynek még többet kellett pótolnia, nihil wz anyaországnak, amelynek legalább földje nek nagyobb tennöereje mindig nagyobb mértékben volt uv;>a. mint Erdélyek a he erek ő.> az erdők s közöttük meghúzódó *w üénves 6zúr*tók.

De ha az indulás inasabb, ntegis meg lebt sett íizyebii. hősre r> tcndiileí a Királyhágón ml szinte szám valóbb volt, mint az Alföld assubb vérmérsékletű népénél. A magyar parpol-tika már a nyersanyagok miatt i» *« osorban u peremiterti leteknek kedvezett < gaz- hogy elsősorban iit is a Fe. vidéknek, íe Erdély is becsesebb nyersanyagokat kínált, ránt a fatal an és ásvány talan Alföld és Du '.intut. S :•/. iparis ehe:- magyar medencének nindeu erejével iparának fejlődését kelie'-t ao záímc, — ami aztán -’gyet jelentett a, * ai hogy a iiemzetiseg-jk javat szolgáltuk ti ő sorban.

Mindez bűnként hulioít fejünkre ez

xzt, amit a töiirmdem vétett fcl'i-nuufc 1“' (ionban keserv «sen uj'« meg i .«Heti ( re' jiihik. De kétszeresei, fizetett Erdély «s - «el* u, j busz esr-íendö, amelyet a. «. | '"alom alatt töltött, fej ődését nem zolgulta < I« íg> . semmiéi-etre sem szolgáiba') ta « urópai iné<- tékbeu. Érdélv nagy ajándék volt annak a ie gáti román népnek, ami ly ennek :> századnak az elején ruég al'.g ismerte a városi é ele. az ipart r amelynek kereskedőimé kimérii11 a te kozIo módon termelt nyerstermények es a nyersolaj kivitelével. Erdély a ti-ilíídé-uek ezen a fokán, amely a <gi magyar mértékkel mérve, de magának t rdélyuck rziikebb : zeni- pontjából is vsak igáiét« volt még a fejlő dé:mek, magas szinten állott a ivgát felett, amely a huo.! esztendőt arra használta fel., hogy ereket u kincseket a maga java« a has-.- nosilsa. Hogy csak az alapvető jogi intézményeket említsük: a rezát meg nem u-uieite u lelekkönyvet tehát nem fejlődhetett ki benne a. jelaá'oghtel sem ét nem ismerte az ipar testületet vagy a tanom szerződé/.! es az ipar igazolványt. Ez pedig terniés/eW.eriien azt jeleuti, hogy neiii in. í rté inég az ipari szakképzést, sem az ipar' szakmákra való koipe* lyabb és ruagassbbfoku tagolódást. A regáti inraknsk, az üzletembereknek. a viii alkozók uak es a közigazgatási tisztviselőkor!.; egyaránt a legnagyobb meglepetés, ismeretlen kulturfok volt iníndtt/. .«mit a „fels/ahadi veti" Erdé'vben találtak. 1 rthetó. ha ok ni« nem u fejlődés ieiidiilet* « hoztak, hanem leg feljebb zzt a jő'/ándékot. hog> utvrs/.ik az*, airi't itt találna!. és megpróbálnak ho/./.a Im- sonulni. Hogy «*z meunvire sikerüli, ez «nát más elemzések''t kívánna Lrdély szempont iából az a oiri.ru valósát' maradt meg • husrzi.sztendéis európai tanfolyam után, ami' a regáti románságnak ailott. hogy saját lej iódésrhcn saiik«-gkt pn* «« el keiVtt maradníe .ainden inas i«yu»ati országgal >/.» mbeu és így meg azzal u tiiar.oni Magyarországtal izemben it. amelv pedig a n.ai/» fejlődésében • lm*z esztendő .«tatt éppen a tzetsztkitiaVi*'- ó-.tieit vo’t kénytelen kiheverni.

Erdély lb/víH.aa nem tanúit ot . uhui ptl

lagiisszaosabli karácsonyi ajár,dák

^3,

¥

ul a Dunántúl lOlO-beu volt. K«»mlhelül - kilencven« a évikig kell viszzamenuönL hogy a trianoni réezeken olyan viszonyokat találjuul n t amilyenek kőaötl f rd lj a hazatérést m«;:'rt>'. De például a Dmia— Tisza közénél a v ózonjai K?>. már ekkor >■■ íuajjioealibau állottak, mint a mostani Erdélyéi.

Erdély lako.>«*&áuak a harmincáé evekni több, mint hári-iunegyedréaze volt óhterm.•!■ . boloitt ugeaiiekkor a trianoni U riilet l.-.k«.-ú : gátiak már ca.«k a fele volt az. Hogy ugyanakkor a reiratj laküscápiak még csaknem Itfj százaléka élt az österineléeiiek .u«ju a kezdet* lego« fokán, aucit a rcgátbzii oiés ma i. iu yyühbréiszt űznek, mutatja, hogy Erdély ea^cl ii mértékkel mérve is haladottabb volt tóim .» regát, de nem ■ ökkeuti art a távolságot. .uu«4y a uyiigultól elválaaztja. Az ostenntlés magas uráuya pedig azéri je’cut j,azdaíá<íi el maradott-ágot, mert a f<-jJödcs abban áll. hogy jz őstermelés lupe ált«) tzakadallouul tern, dt « nheri rannkaerőfö öaleg az. iparban iaial < lhclyezkedéít és életlehetőségeket. Az österrne!' s népe ruznd'g teriitekenyebb, mint az iparé de műig az ipar fejiórié*e meg nem iadul, a magas ibecseniühalandocság elvifi.i a népttöbhletet. Ami lxJig mégis megnuaiad, az az «-ieis/.int roliamoa bauyatlúsát idézi elő Te4iát ;./ 'par menti meg a roegsziilető uj neui zedéket es -.aját magának neveli fel. hogy «•gyuttal ja\aia iegym jz nsUriue'ú réle.iiiek is, *':ifIveknek ele . zintjet az ipar és atz ipar- bau tevekenyked«» dolgozók emelik fel.

Erdélyben az ipar: uepeMŐg arányú a keresők k< ött nem tülib, mint ti/, százalék, de tíz évvel ezelőtt még alig volt felül a kilenc t zárai ék ou. A tr'SBoni orszzgteriilctei., *mely- nek az iparra való alkalmassága sokkalta «iz «sonvaiib fokú. miut Érdéivé, az iparos né- p»-ség arányj tíz evvel ezelőtt 1,2.6volt és mindenki tudja, hogy x harmincas évek nrá* -rulik felében olyan nagymértékű ipari fej- ! lödé» kiivetkezctt be ezen a részeli amely az .par aránírf; feltétienül cTez:het«irn és jelente.

I kény mértékbe u f-melte. A kertskoö«* ©m «s»

I hiiel fei&.iatait tzolgalo kereső réteg aránya pontosan kétszer olyan erős a tr’anoni terule ■ eii. mint Erdélyben. Az előbbi, a kereakede* I lem é- hitel rrie-< irt. a.6^. Erdélyben 2 Ő/«, I a közlekeiie« I C-Sl** ui ottani 1.4^-kai aattm I bdv. De íneclepo. vagy talán ne-ru is megi«ţpo

I módon a knzzzolzáiat éa a £zaba«t ertcimiség retege szazaiékszánuna1 tnérve v-iaüncn: agvs.« olyat: a trianoni oruagbaa t korc«>ők -ai rc.zotí cone a fogtalkozasi ásna Erdélvbea i 4.21Í. De ehhez íueg kell foőtolanE iio^T; * tntQom /d*?ö8í beaae »-jíi az ©ge»E köz*

GHAMitFONLEHSEZT,

liauználiat, töröttet

magas Áron

venz OEROI 1. Y, K .lomár. De' k Feten u. 4H., t Mdsr. 2.

I Va 1-aaptól keddit c ak df- ulí.'t.

Szeretni tagja

a hires

Iiaavenystli HÖfftCa HiüÉMfl

na r ndszereien husznilía. csoJáln; ;oqju baniuióíoö határát, ni int i. a- arcbőr szépséqiiibáú az arc rr.cij- szépül, feltűnően ide, tiszta lesz.

Éjjeli hasznsaira kdí »

Nappali nasznáiatra sár^a \

tt#ia)t!áni3

ponti igazgató* hat*im&-i szervezete, Erdé y pedi^ ?iem volt ország, hanem csak országrész. Való!>an ugyanakkor a regáthan. ahol a központi hutóségok éa korrnárayt.zcrvek sec<íkel tek, a közszuleúlat aránya 4.8%-ot tett. Ez a/ udat tdiát azt iau alja meg. hogy Erdély tu lontu! meg volt rakva román tisztviselőkkel, akikre szükség volt Miu&k a fejlődé»*«llene» <i terna ész ctcl lenes helyzetűek a fenntartóvá hoz, amit * középpontjától i* gazdasági erőforrásaitól elszakított Erdélynek ebben a helyzetében rjr'ó megtartása jelentett. De ez nem gaadcsóri erőh almoz tv, iiaueiu ilyen esetben éppen sz <*Ilír:kezöje ennek, vagyis Érdélv ; aek tulaa^v köziguzazatás. tzcmélyzetto- é ! kiiitsegekkel való Oie^terheléfeC.

Erdély lakosságának meg egybatudrt»xe sem volt városlakó tíz évvel ezelőtt & bár azóta a varosokba való vonulás ott iá v*»o»iunüei folytatódott, még nem állhatott be e téren gyökere* változás. Ugyanakkor a trianoni rézen a varotok lakossága egybarazadré&zt tett: több. mint kétszerese az erdé'yi arányúak. S erre ismét ae ál!, amit az ipari fejlődéire mondtunk. A városok lakosságának m&gdmrzt: dót,a káros jelenség, ha csak anoyi változást íioz, hogy a tnegievő lakosságot másként c&o pe/tooüja. amint ue roezögazdaaasi válságok idején történni caokott. De a fej ődé* jele c; eredtnenyc, ha az ipar és a kereskedelem ki- büutakozaaával párhnzamo^an a nem/.etgazdi- «ág uj emeleteinek megépítését hozssu meg óc ezzel uj tömegek jobb elhelyezésének és ízt" garabb életszint megteremtéíenek az alapja A nyugati nemzetek fejlődésének mindig; ere vo!t az útja Az őstermelő lakossá« körnlbeíü: a műk avasad kőcepe óta stagnai, elíruPea a rcnaisicű lélekMássemefkedés számára es ipsr es a várótok şazd&riţr kurtoTaja terrmtí txr% az alapot.-~rwsX

NAUMANN

FOGLALK

Ei szakított rész-el:

ZÁ Sí MEGOSZLÁS

EBBŐL

Erdély

Már a maros

Báoál'

fa

rdpánék

m

Usieuueie*

8245

78.2

2503

75.8

1450

77.0 630

75.7

423 72.3

Ipar

759

7.2

315

9.5

177

9.4 72

8.6

66 11.2

íkereak. h'te,

337

3.2

97

3.0

52

2.S 28

3.4

17 3.0

Közlekedés

172

U7

52

1.5

28

1.4 14

1.7

10 1.7

1 Koxszolg. Kozegeezii^..

485

4.6

141

4.3

81

4.2 36

4.3

24 4.1

tport

i05

i.O

36

1.1

19

1.1 10

1.2

7 1.2

Egyéb

432

4 1

159

4.8

79

4.1 43

5.1

38 6.5

Össze»:

Ebből v*ro;ok

10543

100.0

3303 ÍOO.O

1884

100.0 833

100.0

586 100.0

Őstermelés

363.7

66.4

36.1

13.8

22

15.4

8.7

9.5

1 |p3r

426.9

149.5

79.1

30.3

40

28.4

30.5

33.4

Kertsk. hitel

223.6

53.8

28.7

11.0

16

11.2

9.3

10.2

Közlekedés

118.2

29.4

14.6

5.6

8

6.Í

6.3

6.9

í Köz szó’g.

J Közegészség

327.8

89.0

50.8

19.4

23

16.5

15.0

16.5

j spor t

78.5

23.4

12.7

51

é

4.8

4.0

4.4

i Egyéb

285.2

80.7

38.0

14.8

25

17.6

17.4

19.1

I ösffycs*:

11823.9

492.2

14.8%

260.6

13.8?S

100.0

140 100.0 15.8%

91

16.5%

1000

Erdélynek ma

ott kell kezdenie

fejlődéséi, 1

Seukísem gondolhat arra. hogy Er

ahol az e^ső vil

ágháboru

végzetes

befejezése

ezí a

gigantikus

feladatot

a maga

Síegár

5742

444

240

120

344

69

273

72««)

297.3 2T<A 169 ö 88.8 233.P

55.1

204.5

1331.7

18.455

i%ég>sp

/»v-vi-ii Á» j

^».'WVAVvUV "EEr

ésm "

şpţtekrtek ßef- kătţUdi

kerékpárt

rsíátt az meg-«« akadt. Helyzete na körülfoeíüi

©lyaa, mint a triánoixí országé leheteti a esá- ■f&d eiejée és jo, ha «Hsaek i>.z átisgnaii sueg"

;e-íL A fejlődésnek ezt sz elmaradt szakaszát Bea* lehel egy esztendő alatt átlépni, s azt kell mondanunk, hogy* nagyon kedvező ered" méayí érünk eb ha egy évtized, meghozza s kiegyenlítődést. De ez egyúttal azt is jelentene, hogy Erdélynek pótolnia keli azt, amit c negyven esztendő alatt'nem érhetett ci, vagy | követnie. Nem ajándékul, hanem üzletként,

erejébő

kell eívégezcíe. Ez emberfeletti erőíeszkésc- aceí kívánna tőle. De ínindenkínek arra ke(I gondolnia, hegy egy ilyen természetű fejlődési eeak az egé*>z nemzet közös akarata és erejének egyesítése hozhat meg. Ebhez adja most meg a nvi lányt, a kezdő sebességet és a lendületet a kormánynak a százmilliós kölcsön és beruházási terve. Ea csak kezdet, amit a magántőke számlálbatatlau millióinak kei!

H@I@íswár,

FémitíMvek

Mátyás király-tér 32,

feieSoiisiásn

elzmílasztoit ö ugyanakkor egrüttceinálni e tíz esztendőnek sz.t a fejlédcsét ia, ami bizonyára másutt is be fog következni. Erdély gazdasági fejlődésének feladata cehét e pilis»- j náthán nem kisebb, mint az. hogy tks év alatt j egy fél* század fejlődését csinálja végig.

ff™-“

mert Erdéíy nemcsak megér minden áldozatot. de meg is f’-ze-t minden befektetés? Erdély az egész nemzetért szenvedett s ma«: az egész nemzetnek keli vállalnia a maga részéi abból a munkából, amit a szenvedések pótlása és a károk lehelő jóvátétele jelent. (mm.)

ríd-'im&s lÍMÍtífat.fi. tu-me.ft.kti kivin ]|

HSasogóe<-éttere m, m.