Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-03 / 277. szám
[AffJS fijqse A ÜUab 1^ möM i^aidDA ^ 1Ş0Ş r A JBÁÍ Wíűinx ‘ 5S ^ajt? siLiytct I *U=j»^r ’teta-g *f S* jftt, insbnacu sobißS fJoJpJAb 05 í IS Síi nte®isM a'o rtis ?ioÍ mi vD viod 3SMÖ se Jí JÍ Sí Bi bt «tís-j daoí fi»! téV stel I»jí A ,őisc‘<l tied cój. >3 ja se t ia eq Hősi kr i eőiöd *Toqqáű| .jfiL A — r- fes I tá §&|Í7 ti iádig »téav rq E Awfí fi ,Játn H .c«if avaítdáí m aa4 tv íhsl .faltot * _ isie'siá Eqéíű^ ţ Iiés5 Mfdfe hi esd esobié íOiabi «soasíí oi3 oáevs lássux i áü-r lößvio I *b ,bj,jun T^Oll tÍfíÖH Oű B sűion jgjSfTi •, űíml n9Ío\ ínoss .i.(í«t 7sác iöiiiá om'rt varr w«H §eoí ,525» tar? imái U 81 tu 3 Utó |ieq ;dol lari nád seá Hí' tot Hit I BUDAPEST, decewb©*1 S„ (Aş EliemzAk budapesti íMdótotvj'ától ,) Kedite harmadik aapja folytatták * me^jáalfei javaslat \iii~ iát. A vMe két napján s voaérssónokok mondották *?i b*te«Mi»ik£t óá keikes a többi fcianó* h‘ófa került *>t% Az Erdé-yi Párt rósaérőf' Albrecht Dc«5o vett réSzí a k>-üdi vitákat», akinek értékes fojnegeiAseic nagy figyelőm'' mái Uaügatták « képvi^Iőhás magúim oida- ,'4ä0 A vita hátralévő három ásóján; még mintegy 50 képviselő klvsu feWóia&ni. úgy’ hogy as egye? asóuokok beozediitket most már rövidre fogják. A házszabályok értelmébe mşytfli* mák h&t napig tarthat « vita, füg’ gtüt'eaiil ő-ttói, hogy a feliratkozott kópvi-ie- iók az előre megszabott idő atiatt ol tudják'« miíUdsBj beszédüket, vagy ara». Bárdoasy László minisztereinek ‘kedden délelőtt a pad árosát tbe látogatott, Képviselő" hássi szobájában m°ghg<zőlérékét tartott. Megjeter adia Tetei Béla gróf asz Erdély» Párt e’noke, akíval köael egyórás TO«gbe.«a©- iâsţ folytatott. Teleki Béla gróf után Bo" bory György, a képviseiőház volt a Jete őke, as összeférhetetlenségi javaslat megvizsgálj’ iára kiküldött 27 tagú bizottság elnök* fe<* rest? fel § miaiszt^relnököt. Ez s mögbesae* 16» több. mint fé-ípra hosszat tartóét, Bobory György beszámolt az ei«ötenek a 27-«s hit* Vérrel tierezMMi meg a logoi ét kBier- lajs«.sreff hosst Európa kiajakiíásáh&z h&zsűiéfuUumi A képvi?e]őház (keddi vitája során Albrecht D-’ziő, az Erdíélyi Párt szónoka beszéde <ele’ jén hangoztatta, hogy skalnirezkodnank kell az uj Európához, Be keili illeszkednünk Euró* pa uj rendjébe és telje» életünkéi; is lta-roüUó- vá kell temjüiik hozzá. Az alkalmazkodás k békés együttműködés eőfehétele, külötiösf képpea akkor, ha mindkor fél aákalmaajko* dák. “*= Ag uj rcatil «-*■ mondotta Albrecht De- ;'óé —, amelyhez alkalmazkodnunk SyeLksjbe, n»ég ki sem jd alkuit, hanem éppen most, a gi- gásri háború eredményeképpen fog' éda-alkiií- ni végleg«» formájában, Nem szabad megver ntínk s háború végét, mert hu már idejébe« látjuk az uj rejid minden alapját és szeiller setét, akkor alkalmazzuk azt »ajár poptii« kom. Ha a bábormitáni időkre várunk, ajkkor käanyen m^gjşsbetăk, hogy nem lesz módwtifk- han már kialakítani az uj formáit, hányni át kei! vfmnünk szolgai au a mások által káaUgkü* tşîtat, (Ugv van, úgy vaja!) Aktiv részt kel! vennünk az uj Európa kialakításában. örvande>r_íinjk IkeH. hogy uj európai közösségi tudat kesd ktalskuW, menj ezért a közösségi tudatért véreztíiuk a török éltei harcokban ß ha a többi európai népben is elég e<rős lett volna ez n hírfát, hogy áldozatos rs hozzon érté, r>4m kellene mai trianoni mé’vségekhő! f elem o! k ed n ti uk ée s«t,t©ág eddigi iaBp.nkáiáról» Szerdái, foiykat- ja ta-náciífozását a® ösa*eférheteS'dep«őfi kit íöta bizottság, azjiely ezúttal J«ár oOzeegyez teti s flöísöházi bizottság á tál kidolgozni'1- gRyagpt, a képvi>selőházj bizottság tervezeté veil. Poliltiikai körökben úgy tudják» hogy a két rgivezet egybe<vetcse után rövidesünkké" saiiik azt a végleges tervezetet, anv^ yne-K ^lapján s kormány, illetőleg az igaz ágiigyi minis z kéri um t orvén y e' o k ész. 115 o<szfálya e*' kószitij az összeférhetetlenségi java&Lat vég- íegiös Szövegét. Ezt rövidesein letárgyalja 3 niiníszterttinács, majd Bárdossy László n»i> nîfizîerelnolk javasiat formájában az ország* gyűlés elé terjeszti. Jól tájékozó if körökben ugv tudják, hogy u kairácsonyj Szünet után kerül a kénvbeilöház élé az uj Össze f ér hetét- tenfiégi javaslat és a korman-vnak az a szán.' deka, hogy még a tavaszai! vető alá hozzák az uj Ö8-s*eféi1»eí8tleuAégi törvényt, A szerdai ülés iránt nagy érdeklődés nvlíl" vánul meg pp'átjkai körökbert. Több rcudki vüij érdekej irvterp^Tácíót jegyeztek be a képviselők azoTiikiviil álfaláno"1 figyek-riirae; várják V«a*to Józvef kereskedelemügyi rai nÍB»t?r beszédét. A kwe&kedelemügyi miiiivz.’ íe-r Kacsó Bá'ínt államtitkár ügyében ad részletes felvilágosítást a kép vas e! Ő h á &n a k. irenc lehet belő«©, vagy ÍcgaiábbG s, g.ydaseíc közé şprqzîâk, $xünfosatük Hftngoztptt#, hogy ezt az általános biaah matlunságot meg kell szüntetni a nemzet ár* dekében. Beszélt ezután a ammkáskérüésről, amely régen megérett a readezésr«. Meg keó alkotni az állami felügyelet alailt működő munkásszervezeíet A háború neio akadályozhatja meg ezt sem. A szociá is bizíooitások terén is olyan rcnds?ert kelj teiremtenii, amely s legvilágosabban használja fel a biztosítást. A brecht Dezső beszédét azzal fejezte be, hogy nézete szernt a legnagyobb baj ma is ;a bizalom hiánya. Bizalmat kei! önteni az. emberekbe és fel kell ébreszteni őket a tu nyíi'ságbó1. Bámulatait a feladatra és a lehetőségre. hogy a fe-lszabaditolt erőket nem az egymás elleni harc a-em a taktika és a dia- lek t ika alkotására és építésére kell fordít ara. (Álta'ános taps és hclye»lÓH. A szónokot számosán üdvözEk.) Börcs János & kormány inté«kede$eit bírál* t« általában, Ssnió 7vitán elvetette a gondolatot, hogy központi tájékoztató szervet, esct'eg tá’ékoz* taté minisztériumot állítsanak föl. Szólott a bürokrácia megjavításának fontosságáról, majd a tanyai és » többi lelkészek életviszouyának megjav’i ását kérte. Fontosnak tan ja a népzene miivc'ését. Maróthy Károly »ürgette, hogy tavasszal oszlassák fel a parlamentet és írják kí a választásokat. Módosítani kell a fe’sőház jogkö* rét. A javaslatot nem fogadja rí. Molnár I.aiox a lelkészek kongruájának 5 fe’emeíését és az uj koagma-törvény megho* zatalát kérte. Vájná Cábor az ipari egósstógvődelem átszervezéséi sürgette, majd a te*tíl-közeiíátá« megjavít ását kérte. PadányrCufvás Jenő elhraeré*3<«| szóit a kormány jő külpolitika Iáról. Magyarország bizalma nagy baráta’vsl szemben abban a hitben van, hogy az önkormányzat inga sápján szabad nemzetként vehetünk vészt a sorsunkat jelentő közös és mind nyájunk iievéll előmozdító európai küzdelemben. Foglatko13-Ik líp I etr® ek! Sfírmidssor prelsü“ gáttá 3 Royal Müzgö Mm.üt^ljária 1 zott ai honvédség fejlesztésével és megiííaptí* tót tű, hogy honvédségünk az elmúlt év alatt jelentősen erőshödött. A. tovább akban töb^J kérdést vetett fel, így a fe &oíparí iskolák szá» imának emelését, a legfelsőbb gazdasági tanács felállítását kérte, Á javaslatot tea ómmal elfogadta Ezután B. Szabó István szólalt feh Merő* gazdasági kérdésekkel foglalkozott rárauta* tolt a tanyavilág elhanyagoltságára. Festetich Domokos gróf kérte a tsxti'nagv kereskedői kijelölések felüivizagálását, világos különbségtételt a zsidók és uemzsidók laegjelölésében, majd ped g a filmgyártásnak nemzeti a apón való megszervezését. Bár ma-» ga is hitbizoníánytulajdonos, meggyőződése, hogy a mai kötött gazdálkodás liorszakáfca» a hitbizpmányok intéztenye már nem tarih-3' tó fenn. E^éri, hogy a kormány tegyen ebbe» » tekkätetbeu lépéseket.  javaslaiot elfőEzután az idő előrehaladottságára vaío tekintette! a vitát az elnök bezárta és tudoma sara hozta a Háznak hogy a kercskedelm« miniszter a Ház legközelebbi ülésén ssóbeh választ ad Rajniss Ferencnek az ismeri Ka- csóh-ügy végleges és világos ©'rendezése tár gyában előterjesztett interpeiíációjái-a. Ezzel az U!é» háromaegyed 6 óra után li getért. A Ház ma déle ott 10 órakor ifi Ö8-:r-:*a újból és folytatja u felhatalmazás* törvény javaslat tárgyalását. A szerdai íníerpebátio* napra 31 interpellációt jegyeztek be. Az in terpellációk tárgyalására este 6 óra mán té‘ nek át. Ujal3Í3 zsidóeHenes rendafke- zéseket hozott a francia kormány Mám forrná?, teltem limesei Eiután, liangoastfttta Albrecht Dezső, hogy gyakortétUag e* annyit jelent, hogy áikak juazkodva, a fejlődési okokat betartva épit- rük fei 8<£ u- Európát, Lehet, hogy vannak olyanok, akiiknék a másolat jobban tetszik, de- az _ igazi miiértő különbséget fesa majd. Rámutatott a továbbiakban arra, hogy e magyar gondolkodok számára nagy nehézséget okoz az a probléma, hogyan lehet a nemzeti szocializmust amely szervezett nemzeti társadalmat áílil az állam me'lé egy ;.nem*eTiségekke! b'?o or-izásrra alkalmazni, frorédy Béla a népi szocializmusra kívánja felénitem a magyar nemzeti szocía!izmusfs ezt azonban nehezen tudja eíképze'ni. Hangoz tRíja-, hogy a formaruha a közösségi érzést akarja feltüntetni. Ennek az a célja, hosrv a különbségeket eltüntesse. Németország po!gá* íiasodott állam, ahol a formaruhát mindenk’ rise hetj, nálunk visaoní a népviselet még él. Hasonló polgár» formaruha bevezetésével a magyarság törzsökön részét nemzetünk 6© százalékát zárnánk ki a közösségből. A magyar küaösségi tudatot csak oyaa formaruha támaszthatja alá, amelyet a falusi gzdálkodó is magaénak érezhet. Felesleges a szomszédba rnenni. amikor a ínagy.-.r hu3zármhát egész Európa tő-ünk vette át. Ez a ruhakérdés arra utal, hogy a nemzet’- szocializmus elsősorban polgáriasodon târsadaiom igényeivel számol, tehát a kollektiv- életnek forrná fa, ame'y a íia.adás vonalát keresi, tehát ebben az irány ban a msgysr nép ss magáénak érezhetj, Á következőkben azzal a kérdéssel fogtél* .»zott, hogy vájjon a diktatúra feltétele és tnyeges alkotórésze- ennek u közösségi élet- íormának, amelv k’halóboD van. Nézete szc* rinţ sem a kollektív hatalomnak, sem a total’s államnak nem feltétele a diktatúra, amely > nemzeti elit árulásának folyománya. Ha a nemzeti elit fe*a<!ata E»agaţhtân áll —■ raon- dofta AVeebt vállalja sw át’ j meueti korok kockázatát irányításbao, úgy [ erős központ? batűlom mellé alva diktatúra I uélküí is át lehet jutni az ánneueli koron ét> 1 át ’el et vezetni a nemzetet az uj formáb*. i Magyarországou he!yeseS»b okosabb és ma- j gyarabb, ha a nemzeti megerősítésen, a fele lősségtudat elmélyítésén dolgozunk. HaiatíékiaSssitt reformok Ezután hangsúlyozta, hogy a társadalom szervezése me lelt nem feledkezhetünk meg az emberről, r? egyéniségről sem. Nemcsak áldozatos, fegyelmezett emberek kellenek, hanem müveit, ünál'ő gondolkodású, bátor szellemű emberek ís, A mai háború a kis részekben is önállóan haitározni tudó, íalálé- kony embereket juttatjs e'őtérbe. Nekünk,, magyaroknak ez sajátosságunk. Nemcsak a háborúban de ar. életben jg kellenek az önálló gondolkodású emberek. Meg kell terem* íenünk a szüksége? egyensuVí a kiművelt ember és a szervezett társadalom közön. Foglalkozott azzal a kérdéssel, vájjon a háború középen meg lehet-» valósítani a reformokat. Árra a következtetésre jutott, hogy. noha a szociális reformok vég’eges mpírvaíós’tását sí háború utánra kell halasztani, haladéktalanul ffneg kell kezdeni a kérdések megoldását —* A vita során elhangzott, hogy a társadalomban bizonyos kettehasadás következet! he î.v ,a<5».4»wA. «. to j Ma,,?-a o,;«£ ■(!.„»' ~*t j«». Ezt az árkot azok az emberek, akiknek érdekük, egyre mélyítik. Ez érthető, csak az nem, hogy miért mc'yiti ezt a magyarsiiu >s. Ha valaki szembe mer szállni a korszerű gondolat egynéhány tételé* ve!, rögtön zaídóbérenc lesz belő'« é* sajnos., azok a liberalii zsidó orgánumok sietnek is megdicsérni őket és ezzel a látszatot alítá- másztam Ha viszont va’eki erőteljesebben sürgeti a reformokat, agy könnyeci mái bőPÁRIS, december 3, A francia kor« mány két uj rendeike?é$t adott ki a zsidiók ellen. Az egyiik törvény mte^■■ tiltja, hogy zs dók telkekké! üzérkedjenek, a másik elrendeli, hogy minden zsidót kiilönáltó 8zer»'ezetbe fogjanak össze. A zsidókérdés kormánybiztosa ny JatkozGít K* uj törv-énvekröl. Ki Jer íenteiie, hoffy a tapasztaltok hamaro* san meggyőzték 3 kormányt arról, hogy a zsidók kijátsszák » törvényeket. Most több uj foglalkozási agat elzártak a Zsidók elöl Tilos lesz zsidónak bérhá zaţ tartani. A francia h vatalos Sap jkozH a2t <* reiivkletet amely további foglalkozási korlátozásokat szab a zsidóságnak, A »Uaiom vonatkozik a biztosiás again faira, a tengeri fegyverkezésre, a? élő álla»;, gép és régiségkereskedelemre, A /&idók az élt It ott foglal kozá&i ágakban kétkéj'i munkásként és alárendelt beosztásban dolgozhatnak. Abból a cél ból, hogy az ingatlanspekulációnak ele jét vegyék, a zsidók csak olyan ingat Sanokat tarthatnak meg, amelyeken laknak, vagy amelyek foglalkozást! - uzésére szolgálnak. (MTI.) A délszerblai sorén felrobbant egy lőszerraktár — háromezer halott BELGRAD, december 3, Délnyugat- Szerbiának kommunista bandák ól való megtisztításáról azt jelenti az Abnova, hegy a lakosság a kommunistáknak Cser csak ós Usiee városokból való kiűzése után visszatért lakóhelyeire, amelyek egy részét azonban a kommunisták elege'tf-k. A hadmüuálet közben a kommunisták ezreit ölték meg, vagy fogiáJi el. A bot se» vilüek megkísérelték, hogy Unióéból vonattal menekül jenek, azonban útjukat ált- iák. Ezenkívül ismeretessé vált, hogy a kommunisták Usiceben a volt jugoszláv nemzeti bank páncéltermében lőszerraktárt rendeztek b*t amely a kormánycsa- patakkal folytatott harcok során felrobban' és az épület a levegőbe repült. ,\z irtózatos erejű robbanás az cvész környéken pusztítást végzett. Két-háromezer ember áldozatra lehet számítani. A múlt hé'en lefolyt erélyes tisztogató harcokban megsebesült és fogságba esett több- ezer kommunista. Az áldozatok számáról rövidesen hivatalos jelentést adnak kt. A legutóbbi napokban Gornji-Volino• rut*, Kraljevo, Csornák, fl morvamenti Rozsev-Raska, Iranjev, Üstre helységekben verték le a kommunisíáknt és tisztították meg teljesen o városokat a garázdálkodó bandáktól. Useceben különösen súlyos harcok voltak. E helység Boszniá ban, a jelenlegi horvát hatar közelébe»„ Valjevótól őO kilométerre a kegyekben fekszik., Á Nana Borba cimü he‘iiap beszámol arról a kommunista erőszakos uralomról, amely Usíc-~ városban dúlt. A város sz?p~ ternber vége ó?p a felkelők birtokában volt.\ Október 21“ig csupán ezen a környéken 400 kahtth. volt a kommunisták uralmának. Az ott megalakult szovjet' köztársaság elnöke Medtdjmics Dwsán: volt uszkübi egyetemi tanár volt. Az uralmat azonban valójában négy zsidó gyakorolta, akik a Palota-szál lóban laktak. Az ifjúság horchen a szabadsz? reimet nemcsak hirdet "ék, hanem gyakorolták is. Lábbal tiportak mindent, amit azelőtt tiszteletben tartottuk. A felvonulásokon Péter gyermekkirálv arcképe mellett Sztálin kénét is körülhordozták A lakosságot úgy tájékoztat tóik, hogy ac ifjú Péter megkérte Sztálin lányának u kezét, amellyel jelképezik a *zerb-8iovlft közösséget. (MTÍ.) ; tök meg azt a jogot, de egvbfta a kötelessé" • I get i'S, hogy Európa kialakításához hozzájá i i rul juuk. • I — Az uj Európát, amely szerves tesz, kü■ I löuhöző nemzetek fogják kialakítani és minik i j egyik a saját természetéval Színezi, önana* • j gonkat k-ell adnunk, meríti akis or maradija j tünk a legeurópaiabbaik. Ebből sokan azt a í követkwstetást vonják ie, hogy semmit se Xer ■ > gyünk, mert úgy, shogy vagyunk, bizto <au , ţ magyarok vagyunk. Vesaodehníís, ha a hailad• ' itt nem akaa*áí nemzeti takaróba öltözik, ■ I Vöirunak. akik azt hangozlaiják, hogy a ma’ I gyár indtVjdualista a kollektiv âlidlformát i , irueirt birja e!. Eí a felfogás megszakítja a magyar tartalmat. Alkotmányunkra solkau ‘ ; azt mondják, hogy az a haladás megkötője, i hinnék élleníraond az, hogy a magyar alkot* ' roány amrayi váiitozást megért é> ennek ebe* r 1 nére magyar, és a mienk maradt, hogy e* • inkább azt bizonyítja: nem keli félnünk a j változásoktól. i ! — Sok feleslegé* dásalttnény van azonbatf» j > sx ősi magyar házon — hangoztatta a fzóno>k ! I és bizony piem ártana azt, ami felesleges ; [és rossz, leverni, mert egy földrengés »"ikal1- - ; aaából a fjünkre omolhat. (Taps és helyes 1 j lés.) A romok alatt pedig a falakat tnegmeu i len? már nem ieher. Bátraknak kellene (Sen- i iiüuk a elmek eltörlésében, hogy jobban meg ffssy érdet Is mellett folyik a meaamiíiási j vitája
