Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-24 / 294. szám

6

Ai lé «1^ éim' 'V y? éi Ai i y *^ /

i.«WWWktWwv • iWTm»MMÉMtAirf^W

J r

Ju i> *. I Jl.

MAGSJAR SORSKÉRDÉSEINK

A magijai* élet Időszerű kérdéseiről nyilatkoztak erdélyi íorvétiyhezúmk

let, mint a kolozsvári Iparos I lr< ügyésze. AI ipflri tárca költsé/gx etésé* nek tárgyalásán, az irtó éli .re haladott C4*«a miatt, iiojoi vedwsttcin részt e.s ru-m •szólalliaítani tel. ft<* szédem órlékvsebh részét emlékiratban fogom :r/ ipari.gy> miniszter úrhoz jutiani, egyes kérité sekben interpellálni fogok

Alim az i g .** s á g ü gy m im*zt&ramJi o/ j kiküldött összekötő, számtalan üipbtu jártam ct. A kolozsvári telekkönyvi nyomda ügyét igyekszem megoldani.

A párt szervezo munkaiában is riás/t vettem» Képviseltem a pát t-kÖ7pontot j

gyi rgyós/enl miklósi alakuló n

mely páratlan lelke- r- közepette hon tott zászlót n? Erdélyi Párt melletk Ezenkívül Kötöz község alakuló fcyü* lésén is rér?i vettern, m’nt központ! kU küldőit. Mindk 6* helyen felszólaltam A iövőben is ezen ügyek, valamint felvetett időszerű problémák érJetá-be>i fogok felszólalni és eljárni

M’r.t Kolozsvár thj. sr/ah. kir. váró* 11. kerületének kép-viselőjt*. a kerúkt lakóinak znindenbtu rendelkezésvre állok*.

v feladat okát, amelyeket Erdei \ ma giaTságának és politikai képviseletéllek, az Erdélyi Pártnak ^1 kell végezn e, meghatároztuk cs megmondtuk. A legelső feladat volt: az erdélyi magyar jóvá - tétel végrehajtása. E tekintetben a párt és “minden egyes tagja megfele lő munkát végzett. Magától értetődik hogy n jóvátétel* még nem értük cl. de nyugodt lefkiis in eret tel elmondhatjuk, bogy .só í élességünknek eleget tettünk. A múso J k feladat a királyhágón inneni é$ tuli magyarság Jelki és szellemi egybehai»- golása volt. Igen komoh er-dim nyéket értünk cl erén a térőn. A királyhágón i iHi magyarság és elsősorban a magyar Kormányzat szeretetteljes gondoskodó sa egybe-kapcsolódott az erdélyi ma gyarság áldozatkészségével és megérté-- .sével, aminek eredményeképpen inéi» ián mondhatjuk, hogy magyar és ma gyár között ilyen értelemben u ncseit különbség, A kettős feladat megoldása után uj feladatok állanak előttünk.

1 vgetsösorban az. hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel és erővel

I munkálkodjunk az uj, igaz.abb cs ina I g>nrat»b élet kialakításán. Minik álkod I nunk kell gudnsá&J rendszerünk reáli í >íH>b kiép lésén, közigazgatásunk és köz ügyeink intézésének gyorsabbá télé iéu és decentralizálásún és megkell vés sük az alapjait már most « bábom alatl is az ui magyar életnek, a társa d&bqii, ga dLasági, kulturális és politikai élet valamennyi síkján. Keiresztéity nemzeti Magy arországot akarunk, amely lettek- kel tényező Európában, de őzt akarjuk, hogy a kereszténység, a magyarság és az európaiság mindenünk cs áitatuiih valóban magyar, keresztény és európai legyen. A feladatok és kérdések ezrei tornyosulnak elénk, amelyeket meg kell oldanunk és amelyekre választ kell adjunk. Meggyőződésein és akaratom, hogy mindezeket a kérdéseket és feladatokat, annak a magas és emelkedett politikának a szellemében oldjuk meg, amelyet hirdetünk: és amely meggyőződésünk szerint, az egyedül ’•gaz Ul nagy nemzeti törekvések megvafósitására 0~ hivatásunk betöltésére.

Bálint Jdtsbief:

Albrecht Oezső: „Tíz és tízezrek ügy üt

intéztük el"

\z Erdélyi Párt mnnl ája három s* kon folyik: a szervezés, az ügyintézés és a parlamenti munka terén. Az elmúlt év eredményeit ebben a hármas viszonylatban kell lemérnünk.

Az Erdély i Párt szervezési munkálatai ezelőtt pontosan egy esztendővel kezdődtek. Az alulról reliefé történő szervezés májusra fejeződött be, mikor az országos alakulást megTartihaUuk. A szervezés a közlekedési nehézségek miatt nein volt könnyű rninka. Jelen Ktí aG*>yeJmiI!ió tagja van a pártnak. A jövő szervezés’ programja a pártélet el mélyítése. Néhány közérdekű kiadványunk fog a közeljövőben megjelenni s -mellett a közérdeklődés középpontja ban álló kérdéseket megvilágító előadás- sorozatokat rendeztünk Erdély különböző városaiban. j

Az ügyintézés terén Erdélynek a magyar állam' életbe való bekapcsolása adott sok tennivalót. Az ügyintézés számtalan időszerű kérdést vetett fel. elvi vonatkozásokban: rendeletek stb. kiíerjesztéséttéf véleményünket kellett hallatnunk; tiz és tízezrek elhely ezkedés ve, besorolása terén kellett végeznünk az igazság korrigáló szerepét, a makor *z államigazgatás sematizmusában elív forduló Metbotc t.ó Ví»« 'rW C±Cr<, io r* 1 * .

ra mutattunk rá. Igen so!- dónkét vette igénybe a téves intézkedéseknek Kijavítása, így pl. a kongrua-kénté-sben. Igyekeztünk azonban ezeken a ténykedéseken kiv ii 1 a nagy erdélvi kérdések* i kel 's foglalkozni i&J'.’.'A*/',

1 - ««A . . V/Vi **r {UV/.V. K\'j.

A/_ Erdélyi Párt parlamenti munkája is (így erősödült, ahogy a beilleszkedés haladt. Az év elején még csak a ton to sabb törvényjavaslatokhoz állítottunk szónokot a nyár elején már gyakrabban, végiií pedig- a költségvetési és fel- i hatalmazási vitánál teljes tégy vérzettel 1 kiállói tutik. A komoly- felkészültség, a í tárgyhoz-szólás, ;1 lényeget-keresés, rí j személyeskedés gondos elkerülése és «az j egyszerűség-, mely szónokaink beszédeit j jellemezte, igen jó benyomást tett és j tekintélyünket növelte.

A jövő terveivel kapcsolatban most már több idő jut a párt.belső életével és az erdélyi kérdések tervszerű megöl darával foglal koz nő Be fejeződtek ugyan - is a beilleszkedéssel járó, minden dónkéi nagyjából igénybe vevő o!járások;

A felszabadult energiát most már tervszerűbben tehet felhasználni, hogy- :nüi den fontos erdélyi kérdés gondos élőké*

S"/ it t íl €*S TH<?MVv:őVc í i ív örT it vpr*Ir\n

í 1, w chmiit cvben kaputm &44 levi- I let. Válasz nélkül egy sem maradt. - - j 195 magyar embernek adtamajánliso- ! rókát. J23 esetbem végeztem személyes j közben járási. 112 kérésben tártam el _ eredményesen.

2. Erdélyi magyar köz ügyekben több szőr felkerestem az össze* minisz.téru mókát, a .MAN’ és Posta« e/crigazgaió- sá gokat.

,1, 1941 február 16-ón a parlamentben a -gazdasági program vitájában félórás beszédlsen szóltam hozzá Reményi- Schneller Lajos csucsnriu'szfer expozéjához.

4. Erdélyi magyar nyugdíjasok érdekeben 17 esetheti jártain ci eredménye* sen es 19-41 november 12-én i-/ ügyben inter pcUáJtatu a parlamentben. A ko lovsvári volt dohánygyári munkások nyugdiijárandóisága ügyében, u? akt1« munkások nmnkabérfelemelcSó ügyé - ben memorandumban ismertettem illetékes miniszternél taithatatlan hely/.e tűket.

5. Keresztény magyar iparin, es kereskedő ifjú nemzedék ügyében «t nemiek önáiiósitúsi tanácsnál, «z ipar és keres kedetemügyi min is./leméi több /ben inter ven láttam.

o. keresztény magyar orvosok, tani iák, tanárok kinevezése és áthelyezés* ügyében sokszor iártam eí -Jletékts ha- : t óságoknál.

7. Menekült tanárok. tanítók, tisztviselők tarthatatlan hely /étét többször tettem szóvá és kinevezésüket sőargai maztaj« az illetékes minisztériumoknál, n ál. N

ü. Keresztény nuigya.- fogászok szer« zeíi jogainak érdekében interv íniáltam.

9. A Szegélyűid érdekében: &orgaK ) máztam a petróleum, 2sir, Pszf és láb- i beli ellátást, feljártam a gyapotfonál ek ! látás ügyében^ rámutattam a iu és y- . j \ áityv iy szállítás hányára. Részt veti ént I a kiiIdőitségben, amely az iparügyi m ; nis?térnél szorgalmazta a Székely »ídva; - hely és Csíkszereda közőirí. Uiesiíendó vasút megépítését.

10. Erdélvi Templomok, -’skofák sogé- 1 lyezése. a kolozsvári áilami iparom ta*

non. otthon v alum'ni . kát. tnaonvotc lion ügyében illetékese2<nél szót cmek

tem. ,

1!. Kieszközöltem kolozsvári ezegóev keresztény magyar iparos segédek K vére jvénzbeli segélyt, hogy szakmájukhoz szüksége.* szerszámot, vásárol- hassanak. Szorgalmaztam, hogy a Ivţhu- zatali engedélyeket adják -nindenht;! kr- rés/tény magyar kereskedöK kezébe.

12. Sc/ót emeltem a v’ssza nem tért ‘őrületen rekedt magyarság érdekében r írásbeli bizonyítékokkal szolgáltam tarthatatlan helyzetüket illetőleg.

1 ». Az elmúlt 22 év életéről elöadá. 0- kat tíirtoltom Kecskeníéten, Szél.este* hér . áron. Miskoloou, tkbrecőr ben. Pá - kost7entmihúlyon, Budapesten, Kolczs- váron.

14. Felkérésre meglátogattam és egy heti körutat végeztem a bácskai 28. 5V/é- ! eiy telepen és a telepített székelyekről Írásban helyzetképet adfam a m, kir, vezérkar közigazgatási os*/táh ónak.

15. Elintéztem óf4 ügy da rabot és 1494 ügyiratot.

ló. Kézbes’tettem helyben 6^7 levelei. Postán küldtem 2912 levelet.

17. Ajtóm, mikor Kolozsváron tartó-7 .’•odtasn. reggeltőbestig nyitva cl: minden panaszos magvar testvér számárn- JöVöBEXl TERVEK:

1. A tavas? folyamán egv hónapos körútra szerelnék meniij ? mint erdélyi kát, népszó vet végi igazgató és mint országgyűlési képviselő, meglátogatni ta* goze.taink egy' részét.

2. Kemé-nye-bb Összefogása és Öntu- Jatúsabb beszervezése a leer, magyar fér) iák törne vének s ebben erifélyí pél daaciás az égés? országnak.

i *< tí 'r A ÍA ' » Ä IJBi•.

Bámulattal adózú<-n a tascizmus vagy t-rojt-nt-k és Mussolini csöJús ogyéfcisé« gének, csodálattal emelek kalapot a nagv iémet nép v.rzére. Hitler- és cselek ke Jetei élőt t es t»u Ttom m;-?? az t-1 ismerés,

hála és köszönet ’ászlőjái, de u s;-m vöti utolsó dobbanásáig, o'? a «.ka im elnémulásáig éiolgo? r>! mindlTaJáíIg azért tu-.lok, ami „Keresztény msóvár •'

se

Saks Ödön: Megszervezzük magyar* kereskedőtársadalmunkat"

yzitest és mégvuhVsiíást nyerjen.

Ör, Sartha Ignác: A nyugdíjasak és hadirokkantait ügys

fiókjának az elnöke Is. érthető érde-idr> déssel foglalkoztam a \ ármegye magyar kereskedő és iparos társadalmának kérdéseivel, annál is inkábt», mivel, sajnos, ít« láttam a legnagyobb társadalmi és gazdasági elese-ttséget, a iszont a 22 éves román mult alai» éppen Ut ta paszta i- torn u legos? níebb magyar leik is éget és faji áldó?atkészségot.

\ármegyénkben n magyar spar, ás lóként a magyar kereskedelem alig egy pár százalékkal van képviselve. Nem a kérkedés önteltségével, hanem a bî^to» san- p.ck lendüli kezdeményezés fek-til örömmel álíap'tom meg, hogy beinditá- saim úgy Ipari, de főként 'Jeoresketielm; vcnaíon stkexTei járlak, minek eredmé« nyekém sok uj magyar- kereskedelmi váHalkozást indítottunk útnak, amelyek kezdenek bíztató zálogai lenni egy -«j magyar gazdasági térfogblásnaik.

Vármegyénk magyarságának jeientvr hányada földműveléssel foglalkozik« Gondoskodásunk rájuk is kiterjedt é*

ói őst. hrgy az évforduló pereméről v sszapiilant&k at elmúlt esztendőre, és i összege7ni akarom az elvégzett munká- ; mat, talán abban az összefogó íogalom- \ ban indem s/.í íegjeHemzöbben kifeje?-=- j ni, hogy a vármegyénk gazdasági és I társadalmi élcfént-k az anyaország vér*- keringésébe cs éleireadjéáje való b*kiup- cso-iás, illetve annak elősegítése képezte a íö törekvésemet.

A 22 esztendős erdélyi kisebbség' mn- gy ar élet és a? annak folytatásaként je« lent kezű Erdélyi Pâri szelleme meg-rani- t olt bennünket arra, hogy legfőbb hi vajasunkat a magy ar élei közösség iám o» palásában és felkarolásábtui találjuk in eg.

Ennek a gondolatnak a jegyében és szellemében igyeke/tem a? Erdélyi Párt továbbép'téaében közreműködni, ami már csak azért ís eredményes leheteti, mert a.z Erdélyi Párt a? egyetemes erdélyi magyar élet összefogó szimbólumává vált.

Az általános és szokásos erdélyi prob- léniákon kivi??, kétségtelenül voltak olyan lokális beáll tásu kérdéseink is. amelyek megkülönböztetett figyelmet érdemeltek és egyben követeltek is, így, mint az. Erdélyi Párt egyetlen, kereskedéssel foglalkozó képviselő tag. ja, de mint a besztercei Magyar Iparos« így let éi a Baross Szövetség besztercei

IKeiiem.es karácsonyi üsme^^et

és MÍí§&eS kivan k. vevőinek az

&s.ke¥m%ié?*w f űik Mntirás^áa*

Mátyás kiráiy-tér 39.

Betegek

többnyire síökrekedésíísfl ;« ' lA szoktak szooveánt Vígyfap;nSt ilyenkor a rond«» emós2íé»v Kotogségben (

Erdélyi törvényhozóink b.hPon v untiak a kciU.ségx eív* r-í feJhaiaim.vzasi vita során, hogy teljes tárgyilagossággal, őszinteséggel <s ;«/ öac.'i'iog.xarsag iránti forró szeretet »zernpuntialyal iíágif.vtk meg lüos/exü crdeJyt keruc ><ek*t. Az Erdélyi Párt képviselőinek pai Emerni szercpU »«* elismerést cs rc>- koostfenvet kelleti a? ország egé«z KÖx>ékvnicnyc4>cn. 1 j hangol \ it a magyar s-letbea? emelkedett szellemüi szeinclyeskedcsekiöl monies j»ol i. vilii hang. ját. Karácsony alkalmából körkérdést intéztünk erdélyi icrxénvhwóinkhtvz, amelyben arra kértük őket. Iiogy röv'd nyilatkozat bun tájékoztassak az Ellen- -e\k óivá Aöi eddigi munkái ulcrőJ, jövöbc-ni célkitűzése ikrö! és azokból az .illu iántt» erdélyi kérdésiekről, ’ »melyek.»ek megvalósítása érdekében elsősorban mtrnkál kodnak. K-örk ér «fésűnk, re az alábbi válaszok érketz lek be: —

@pőí Teleki Béla: „Keresztény nemzeti matuiarorszáucd akarunk1"'

\ iiózzamroruuiok c-ges* tömegének i rendelkezésére állottám és a kisebb-no- ! gyóbb ügyes-bajos dolgaikon segitet- I tem,

A nyugdíjasok ügyeit karoltam fel ! kiváltképpen és az Erdélyi Pártban ! tartott rn'íiist terel nők I értekezleten! ezt ! n kérdési is szóvá tettem,

Főfeiadatoan azonban a hadirokkanlak, hadiözvegyek és hadiárvák érdé j keinek képvisel etében csúcsosodott ki. j A már hivatkozott miniszterelnöki érte« í fee'7Jeten részletesen feltártam a hadi. ] rokkantak. Özvegyek és árvák ügyeit és | *Zy kidolgozott alapos emlékiratot \ ayajtotíam át a miniszterelnök urnák, i \ helyzet valódi meg'smerése főleg j ennek a fellépésnek tutajdonitbaiö és

igy következésképpen eruiek tuúhátó be H 7440—1941. M. E. kz. rendelet, mellyel a yilágháborns. had {gondozat iák- járadékai t felem élték.

Ugyancsak c-zt a kérdést tettem szó- x‘á á honvédáeimi tárca költségvetési tárgyalásánál is, ahol részletekbeine- nőén foglalkoztam ezzel a? üggyel, A honvedekni miniszter ar köszönetét i"c* . 'ezic ki főlszóhilásornért és igére tét tett a kérdés sürgő/ kedvelő el ntézésére.

Elsőrangú feladatom a jövőben a hadigondozottakról szőlő 1933. évi VII. E c. átdolgozása, annak a mai követelményeknek megfelelő módosítása, illet. vö p téren uj jogszabályok alkotása.

U g váll Csak fűti vu ío-lusl nVr\. m 5-v íiV