Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-23 / 293. szám
'd ttítat M Iy4l if r c e mt* «• r 23. 3Bt. á.*?#£** i«|'||HiiynltiiWllWMÉH HH mm & Jißvll on Jţ o mai -ta R 2<)fen iot nßqt vi OS íme iöíi /• Sii O» iîn*,i t>íu; do« llfiVÎ-mv^ ÎIO v IvIfiSir3*l ino't da-oe otesl Ol E E g‘> lifitef /ferii\<l so *t iile« î&>îs Üfft [ßiift jn^Tf Uf O nod éja* gáz ddo •Ryi vÍdK Ies* Ifire 33« „J •9 fi S3 O >S2 XX közli k. -»ebbségi sorsunk utolsó éveiben számtalanszor laialkösShattunk a magvar sajtó hasábjain azzal a kél* ségbeejiő megái!apitá««»!, hogy ..haldoklik a magyar kisipar.“ SajnOs. ebben a magyar panaszban nem volt «emmi ttiflzns. Magy ar iparosaitok. helyzete az idegen uralom utolsó éveiben Iele volt megpróbáltatásokke-i. A román kormányzat ezen a téren is minden eszközzel támogálífi igyekezelt a román elemet. Rájött árra, hogy a magyarságnak érv k legerősebb, egységes társadalmi rétege az iparosság. Mindenféle kedvezményeket nyuj* tolt tehát a román iparosok számára, hogy az ipari pályán Ív a magvar elem fölé helyezhesse okét. Emlékez difiik csak vissza az ipari kölcsönre, amikor a román iparosok számára berendezési segélyek címén valóságos vagyonokat folyósított a román kormányzat. Román kisemberek, cipészek, fodrászok, szabók és rnás iparo •• sok többszázezer lejt kaptak üzemük berendezésére és arra a célra, hogy román iparos tanoncokat neveljenek. Adófcedvezménvekbe-n is részesítették a román iparo* sokat, hogy az ipari pálya iránt fokozzák a falust román elemek érdeklődéséi. Magyar iparosaink ezekben a nehéz időkben sein láníoradtak öreg és néni vesztették el nemzeti önhada inkát. Magyar vezetőink mimi g számíthatlak az iparosok önzetlen és odaadó iámogatására. Közvetlen a fél* szabadulás előtt kkpriilt életre hivrii az Országos Magyar Iparosszervezetet, amely gyönyörű bizonyítéka volt az erdélyi magyar iparosság faji Öntudatának é- ssakroai egységének. Iparostársadalmunk helyzetével foglalkozni nemzeti ét társadalmi szempontból egyaránt fontos kötelességünk. R portsorozaíunk keret éljen ekék sorban , a kolozsvári iparosok helyzetének ism értélé sót tartottuk szükségesnek, mert Erdély fővárosában volt a román Imperium alatt i,s legjobban megszervezve -a magyar iparostârsadalorn. Elsősorban a nagymult.u kolozsvári íp'artesi ii’et vezetőségétől kaptunk nagyér tők ü és általános jellegű felvilágosítást. Demeter Ferenc, a? ipartestükt elnöke és munkatársai készségesen állottak rendelkezésünkre, hogy az erdélyi társadalom mai -bel\ zekével foglalkozó riportsorozat he reléin n az ipa ro-yság sorsáról tökéletes képet adhassunk. Hogytm nevelődik az iparos? Kik mentiek ma iffarosnak? A tanonc beszegődtetése után kétirányú nevelést kap: Egyik irányban iskolában műveltségét akarják ki* pallérozni, továbbá a leventeképzéssel hazafias érzésé! akarják kiművelni, A tanonciskolái oktal ás az általános művelte égen kívül elsősorban szakmai szempontba! akarja kiképezni a tanoncot, szemben a régi román rendszerrel, amely igen kevés súlyt helyezett a szakmai oktatásra. Másik irányban a ; an one nevelése a műhely* ben történik, ahol a mesterség alapelemeit igyekszik el .sajátítani. A szakmai nevelés a tauoncévekkel nem ér véget., hanem tovább folytatódik. Az állam is igyekszik ebben segítségére lenni u kiilömbozó iparos szaklanfo lyaicokkal. amelyeknek célja nemcsak az iparos segé* deknek. hanem a mestereknek egvvomilban tartása a szakmai fejlődéssel. Kétségtelenül megállapítható, hogy ezek a szakmai tanfolyamok hozzáértő szakelőadókkal rendkívül sokat jelentenék az iparos szakmád tudásának fejlesztése szempontjából. Határozott elválasztó vonalat felállítani abból a szempontból, hogy kik mennek ma iparosnak, nem le* hét. Kezdve a falu gyermeké től, úgyszólván a közép* osztály magasabb rétegéig találunk tanoncokat. Terme Szélesen tulnyomórészheu falusiak és iparos-családok gyermekei, kisebb részben pedig köztisztvseiők gyér* mekei mennek lanonepknak. Egyébként a jelenlegi törvényes intézkedések legalább ó elemi iskolai oeztály • elvégzésétől teszik függővé a tanoncok szegődi elését. Szakmai tudása? Osztálytudata, szolidaritása az ipar őst ársad alommal? Az iparosok szakmai tudása, ósritilén szólva - - a román megszállás ideje alatt nem fejlődőit, mert a román állam erre nem is fektetett guilyf, tekintve, hogv Erdélyben a kisiparosok nagytöbbsége magyar ivemz-.“ Uségu és így a román államnak nem állott érdekébe»/ a magyar kézműipar fejlesztésé. A visszatérés1 után azonban ezen a téren is már érezhető javulás mutatko /ik. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a román megszül »ás ideje alatt a magyar kisiparos szakmai tudása min*' dig a román kézmiiiparos tudása felelt! állott, amit bizonyít az is, hogy igen sok közmunkát magyar iparosokkal végeztették él a megszállók, ha szép és tartás munkál akartak. A i«ag> ár kézmivparos annak etilénére, hogy szakmai tudásának fejlesztésében úgyszólván semmi ál* Inai segédeszköz nem aMoll rendelkezésére, autodidakta módon igyekezeti a régi mesterek tudásának1 szibivona- lát fenntartani.  román megszállás kifejlesztene a magyar kéznui-* i páros osztályt adatát és egyéb éréseit. Ha voltak és vannak is belső eilentéíték. amelyek inkább «személyi toüégüék, kifelé a magyar kézmiiiparoeság, mint onto* •Sotos, érős nemzeti érzésű egység szerepelt és szerepel ma ti. Magyarságát a megpróbáltatások közölt «piu vesztedé el és híven jBOgőrizSe nemzeti őo-tudalát. Erős nwzgaim' (delit ál-e? Színezete ben md vei kérdésekkel foglalkozik? Határozottan megállapítható, hogy a kézműiparom erős mozgalmi életet cl. Egyes kivételektől eltckirtlv / szinie életszükséglet «vámára a közös érdekvédelmi szerv támogatása Ezért üdvözölte a kézmüiparosfársa ilaio-m örömmél az iparíéstüleíek visszaállítását, mt-at amelyeknek feladata és célja kizárólag I; «ipari érdekek védelme. A fentiekből következik, hogy szakmai érdekkép*« viselőién belül elsősorban szakmai kérdésekkel foglalkozik. A szakosztályi ftfééek elsősorban szakma' kérdéseket tárgyalnak. IskolánkiviiU rniivélödtsi mozgalmai vannak-e? Ebben a tekintetben nagy feladatok várnak a ktf ipari, érdekképviseletekre, mert száknfai művelődés mellel 1 úgyszólván alig vannak olyan mozgalmak, arm-* lyek az iskolánk viilí művelődés célját szolgálnák. Vlé»' leginkább kifejlődtek a zenei kultúrát szolgáló intézmények. mint dalégyletek, vagy pedig műkedvelő zene* karok é.s színházak. Rendszeres, általános művelődést szolgáló, azonban különleges kézműipari szempontokat figyelembe részesítő olvasókörök, tudományos előadó sok azonban még ma is hiányzanak, ped g ezekre nagy szükség volna a kézműipar általános műveltségének ki fejlődésé érdekében Mit olvas? Veszzp könyvei? Az iparostársadalom legfőbb olvasipáiiya a sajtó, le gyen az napi vagy időszaki sajtó. Tekintettel a kenyér kereseti gondokra, szépirodalmi vagy éppen iudorná* nyos könyveket ritkán olvas az páros. Nagyobb gondot lord t azonban’ szakmai könyvek olvasására és megvá * sóriására, természetesen amennyire- anyagi viszonyai en gedik. A tehetősebb közmű iparosok« ál azonban esc#?, csinos könyvtárakkal találkozhatunk. Jövedelme? Lakásviszonyai? idő? A fenti kérdések szempontjából rendkívül nag* eltérések mutatkoznak. Vegyük sorra a három kérdést; A kisiparos jövedelme attól függ elsősorban, hogy milyen szakmában dolgozik s hogy milyen munkát hé szil; A. jobb nevii kézinüipáros jövedelme természet**'* >en nagyobb, mint a kevésbé tehetősebb késanüiparo«' nak. A jövedelem elbírálásánál rendkívül sok szempont vehéíö figyelembe. A an elvan kézmüiparos, akinek jo v édelmé liavonia alig éri cl a 60—80 pengőt, értve alatta azt az összeget, amelyet saját megélhetésére for- <1 that. Ugyanakkor azonban vannak olyan kézműipar©« sok is, különösen az építőiparban és továbbá a vas* és fémiparban, akiknek jövedelme eléri a havi (>—800 pengőt, sőt ennél magasabb összeget is. \ jövedelemmel áll arányban a kévauoiparos lakása. Az egy szobában összezsúfolt lakás és műhelytől kezdve a fényűző öt-hat szobás lakásig találunk kézmü* iparosokat. Ugyancsak a jövedelemmel áii arányban, a kezmir ipáros adóterhe. Egyes kézműiparotok adóterhe havonta 5—10 pengő, másoké viszont 10Ö—200 pengő, vagy f űnél nagyobb összegek, A kézműipar, amit egyébként a pénzügyi hatóságok is igazolhainak, mindig a leg*« jobb, illetőkig legpontosabb adófizetők sorába tartozott Természetesén kivételek itt is akadnak mu is. A kisiparos étkezése összefüggésben áll elsősorban jövedelmével, másodsorban foglalkozásával. A nehe- zebb ipart folytatók a nagyobb tápértékü ételeket fo* gyaszitják éjs az eífogyaSvctoi t eitel Is jóval nagyobb mennyiségű. így például természetszerűleg -— átlagosan véve természetesen •—- az építőiparban a kézmife iparosok áttal elfogyasztott ét el mennyis ég mindig nagyobb, inánt például az ékszerészek, szabók, vagy liiá.« hasonló benti foglalkozást űzők körében. Általában an mondják azonban, hogy a kisiparos ,.szeret jól élni”, ami azt jelenti, hogy ha teheti, jő, kiadós ételeket készület. A kisiparo« aafeiieU, Kegy Síeret jól étni, igyekezeti 1 akarókoskodni, ami azzal magyarázható, hogy a kisiparos kizárólag saját erejére vált és vau utalva, úgy betegség, m’nt elöregedés esetén. Ezért arra tö- rekiszik, hogy öreg napjaira vagyonkát gyűjtsön, anieiv sziikoâ megélhetést biztosit arra az időre, amidőn munkaképtelenné válik.  vagyongyűjtés mértéke természetesen függ az egyéntől, de függ a keresetó lehetőségektől, vagyis a szakma minőségétől Vannak egy«*- szakmák, amelyek jövedelmezőbbek és ezekben tenné szelesen több a vagyonosabb kézmüiparos, mint például a fodrásziparban. ■Mi az életcélja? Gyermekeiből ttúí akar nevelni? A kézmüiparos életcélja, fertnészeteseu kivételek-* löl eltekintve, a család boldogulása, a gyermekek: megfelelő nevelése, ezekké! párhuzamosan pedig a maga sabbrendü hazafias és lelki célok me «valósi! ás a. Meg áMapifhalóan a kfeíparosok között rendki,vili sok u mélv vallásos érzületű férfi, nem is beszélve az asszonyokról. Mindegyük kisiparos kivétel nélkül jobb sorsot akar biztosítani gyermeke számára. Amelyik kisiparo« teheti, legalább 4 középiskolai osazts?'- ’ -E egezle! gyér ni ekével és csak azután adja tanom-» .-k Igen aok aznoban minden áldozatot meghozva, intelekfuel pályáim akarja nevelni gyermekét. Figyelmet akartunk fordítani a Vüfgyes lakossági varmegyék iparosainak .helyzetére. Ezért választottuk neio^etüégi Szülőokdobokamegy» ( X «zolnokdoboko megyei iparostársadaloin életéről, lígillf-ték* --ebb bel. föl az alábbi felvilágosításokat kaptuk: Iparostársadalmunk a legutóbbi években való ■ággal az öröklési elv lapján állott., (üak iparosok gyei mekei mentek iparosnak. Most felfrissítjük a földmű vés gyermekekből iparostanoncoknak j -SentkezeU. fia latokkal az iparosságot. A mostani önálló iparo-nem /edékről azonban csak a legjobbakat mondhatom. £1 -őrangu képzettségű szakmunkások képezik ma; iparos-társadalom vezetőrélegét. Nagy baj, hogy u U'i szabadulás után az iparosok közül azok, akik aég; középískoiláiiál magasabb képzettséggel rendelkez&k, igyekeztek háVat^ilokban elbelyezkedni. Iparostárlsa daUxnmknak nagy veszedelmét jelentette ez az áram- Ua$ amelynek egyedüli magyarázata az „úrhatnám ság ö Ezek az iparosok nem látták be azt, hogy amié: a saját pályájukon szakmai képzettségük folytán el sok voltak, addig a hivatalnoki pályán a kellő in ír- ve) teég hiányában utolsók maradnak. Ezen a helyen is figyelmeztetni akarom minden iparostár«amat, hogy becsüljék meg foglalkozásukat és a nyugdíjas állás re menyéért ne hagyják cserben az f gyre nagyobb iehí tds-égekkel kecsegtető ipari pályát Gondoljanak am. hogy a h-ivafaiokban az intelek(ueil itjosaşot kell el helyezni és mivel évrőfeévre több lesz a megfelelő iskolai képzettséggel rendelkező ifjú, az iparosokból lett hivatalnokoknak előrehaladási lehetőségük kí&ebb képzettségükkel amúgy fine«. Megdöbbeniő, hogy sc« kon önálló iparos létükre többre becsülték példásai az altiszti foglalkozást, mint az ipart. Ezt az áramlatot 'meg kell állítani és biztosítani keli az erős és ontu dalos magyar iparostársadalom fenmaradúsát. Úgy Dé een, mint u vidéken, nemzetiségi viszonyainknál fogvn erős keresztény magyar önludattal rendelkező iparos láiteadalömra van szükség. Hogyan nevelődik az iparos.'-— A románoknak uem volt érdeke, hog\ iparos* társadalmunk eröíeljes legyen, mert eisoso-rbaa a Gs" gyarok választottak ipari pályát. Felvirágzott 3 kon tárok ideje, akik megölték u komoly iparosságot, Nem. gyakoroltak befolyást azon a térén, hogy a vállaíko* zók ipécroiok-e vágj sem. Ezzel veszélyeztették az iparosság öntudatát, ambícióját. A ma;: iparosság nevelése olt kezdődik, hogy jó iparostársadalmat képez* zunk. A múlt tapasztalataitól eltérően, most nagyon elvétve jönnek ipari pályára az -iparosok gyermekei. Er zet ©Mentéiben a mi körzetünkben nags számmal yr itntkezlek rparoetanoncnak a vidéki magyar gyérme*'- kok, akik eddig teljesen ki voltak zárva az iparból. Nez& .volt lehetőeégiík mteirnáínsban való eóhelyezésre. Ma gyár iparosaink maguk is nehéz anyagi helyzetben voltak és» nem vállalhatták a Ianoneok teljes ellátással való beszegödíetését. Á szülők vis-zont az düheiyezkedéei lehtőségek gyatra kilátásai miatt és az anyagi neltér» «égekkei, küzkötÍTO, húzódoztak attól, hogy gyermekei* kel: ipari pályára adják. Az iparosok szakmai (adásáról é& osziáiyÖntudatáról Szilágyi Ferene, a déri ipartééíület elnöke nyk latkozott. A mai iparos szakmai tudása elég rendessel« minthogy egy részük volt intelektuell, akik a megváí toio-lt viszonyok miatt választottak ipari, pályát. Hoz5* zószoktak az árkalkulációhoz, ami itt a legnagyobb nehézségeket jelenti. Mai viszonyaink köze?: egésze© más az iparosok helyzete, mint a román rezsim alatí. ahol a közmunkáknál különböző hátmögötti ssempoc. tok érvényesültek. Ma nagyon sok közmunkát kapnak az iparosok, az árát jói meg te fizetik, de elvárják, hogy ez a munka csakugyan kifogásta-hm legyen. Az anyaghiány miatt aaonban pontoei árajánlatokat s >ég> icAkifeíOi&retes iparosok nem tadnak készíteni. Jellemző tünet, hogy sok verseny tárgyalás eredménytelen maradt, rnvrt az iparosmesterek az anyag és mnoLi-s-^ hiány miatt nem tehettek ajánlatot. A'jsíí az osztáfyöiüttidatot illeti, a roman éra ala!; az iparosság és az iute 1 ektueilek egyformán rájöttek arra, ihogv a magyar embernek legfontosabb a magyar «aga é» magyar összességünk teljes egysége. Ebben a sz^leaabea kialakult tehát az egységes magyar társa* dalom, amelynek tagjai a legnagyobb összhangban ék lek egymás-sai. Vegyes nemzetiségű megyékben éz a magyar egység ma is fennáll. Óvakodjék mindenki a» tói, hogy társadalmi különbségek hangoztatásával : letttéteket szítson az erdélyi magyar társadalomban. •c? ^zer ve zekében milyen Erős mozgalmi életet k érdesekkel foglalkozik? Az előbbi válaszban körülbelül megtalálhatjuk a leleletel erre a kérdésünkre is. Az iparosság egység«- magyar életei él, szerves összetartozásban az összöjj gears ággal. Nem lehet szó elkülönülésről és szervez-» - lém belül tisztán gazdasági kérdésekké! foglalkozik. Ilyen inos-t az anyagellátás kérdése. Célunk tov.jjb;; hogy az iparosságot megismertessük a magyar gazda sági rendszerekké!. Nagy súlyt fektetünk az iskolán kívüli művelődé«! mozgalmakra. Számos előadási tar-*' tünk az adórendszerről és az iparosság ma- időszerű kérdéseiről. Az Erdélyi Pár! tagozatainak ru üké drei-' gárdájában is részt vesznek az iparosok. Î-oiyatuatbao van az ipari tanfolyamok rendezése- is és mo>! «/.-> vezziik az ipar* továbbképzőtanfolyamokal VfiGH JÓZSEF fi A Hogyan él m a as erdélyi magsat térne dalom Î iparosaink — a magyar egység
