Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-23 / 293. szám

♦ •'. X ? Ti W & ¥3 ?il. a SA (Ujjúin, ,1%'ffililli^^ ■ h'V' ^jaaj:^-*L is CLé ftzáit riimi&mmrmimfiimfat wir tir*»! Éf^ !Éii-airt|-<n'hrtrr ü 8ony@^a!m@lc a trianoni határ« erődök tulajdonjoga körűi Aj: Ertááiyi Páti «ggszteíő tárgyalásikat folyíatatt a vsvik és a rragkärositott «eladók kijött *Ü*ofcjí1 ‘»dsiUs* iaoömt 11 reeíib *« •SSSf* •ÜlhtU ^«Oíc.n e^«Q’fí ‘Jaifciol ’oiLtßjg^ H'Aó\ r> ^«iT9\ Q? ,áv inöt sH ö# ir /, 1 ?waal > ÎÎ9t >1 srxoi -as bőm «JÍófv, '*{ &fŞţ s* i*e l»***3í*V .datfifl? liasä Sí íÍ!J3Í 4*13 SÍ sliqáfj<i havaorf a1*: aj >“\isk i\ löaabo ^ ,'Ánn >» ÍUVi f Á IS jísíl [E£Sfc* l S8S­habbl iönéji áa bin §*ŢSfi aqqéd ÍSűíÓ *iZ :air ísv­tar ita? io<i ,ttd »1 í> >23S»j 5va'á jid 3^,fl l)£d ieilc rf K ró it «nő Jínc; |Sia :áis our 9CÎ 91í> )79 síi szere'erji. A peres f*ij4X*,s ai/ottban >--'!l t,r' idemaJíkusnuk Ígérkezett, m'-nthogy a/ <"i- adások szabály o»;;íi megkötött szerződések alapján jöttek létre, az Erdélyi Párt teliét úgy vélt a dolgon segitcui. hogy egyezkedési eljárásra hívta egybe az érdekelt eladókat é* vevőket. < j Ez az egyezkedési el járás tegnap délbe« | fe’yt le a Magyar Ház nagytermében, ahol , közel ötven érdekelt eladó gytilt egybe Szé* ţ kelyhid, Paptamási, Blfaarfélegyháaa, Bihar- dioezeg, Nagyjanka, S.:alárd községekből é* í izgatott hangulatban panaszolták fel megká t romlottságukat. Megjelentek a vevők is- : Árvay Áárpád képviselő és Scó Lajos, a párt főtitkára vezették a tárgyalásokat. Árvay Árpád képviselő kifejtette, hogy a párt mó­dot kívánt nyújtani, hogy a vevők és eladók ,, ez össze jövetelen közvet’euül tárgyalhassanak ' egymás között, a párt óhajtaná, hogy a csupa t keresztény magyar vevők és magyar eladók j között egyetértés legyen és ne szilárduljon ; meg az a hit. hogy az egyik magyar ember ■ becsapta u inás'kat. A vevők képviseletében Mészáros Miklós ) azt az ajánlatot tette, hogy a kitermelt ér­ték egyhatod részét az eladóknak átengedik, ezt az ajánlatot azonban az eldók nem fo' gadták el, mire hosszantartó tárgyalás indult meg a felek közt a a vevők további enged­ményre voltak hajlamosak, amennyiben olyan egyezséget ajánlottak jel. hogy a ki bányáé szóit vasanyag tiszta értékének egyhxumadát az eladóknak juttatják, levonva ebből a már kifizetett telek vételárat. Árvav Árpád képviselő azt ajánlotta1, hogy a méltányosnak noatiatfcozó egységet fogad­ják el cs aki elfogadja, jelenjék meg a vevők közös irodájába«- ahol az egyzsége-t írásba foglalják. Az egyezkedési eljárás stzoabtea aligha fog nyugvó pontot teremteni, mert az eladó gaz* dák izgalma nem csillapodott, kífoeztot'iak- nak ér7.ik magukat olyan elintézést szeretné­nek, hogy az ad ás-vételi szerződének hatály­■\iGY VÁRAD, de,-ember 23. T A/ Eden/.él todósiiójától.) A romín iiieeszSUás utó** szakában a bukaresti hadügyi kormány i 1 tiiaaoni magyar bstár uie«téu hatalmas erő ditfcri inuuikálatokat végzett. Sok vállalkozó? ezer munkás kezet foglalkoetató, » számlÁa* jsillióa értékű vazbeto« építkezés, a ♦álla! korosak nagy hasznot jelentett, annál s« lyö»bban terhelte azonban a hstnrment földtulajdonosokat, kiknek telke-t potomároi sajátította ki a román kormány, de nemesül a földjétől fosztotta isty meg őket; de lehetet fenné telte szánni Icra. hogy az építkezéssé szomszédos földterületeiket js megművelhet sék. Sak biharmegyei kisgazda jutott így < tönk szélére. Kalózkodás s „bunkerek* körül A virs-zatérés első idején teljes tájékozat lanság uraikodeít a már szülte teljesen kiépt telt erődök, sz úgynevezett ,,bunkerek sorsa felől. Akadtak kalandorok, akik szabac prédának tekintenék az erődökbe beépitet értékes anyagokat és kezdték azokat a ma útik javára kibányászni. Ennek a kalózkodás mk azonban a hatóságok hamarosan vége vettettek, a fosztogatókat bűnügyi eljárás ah yóaták. Ezután közvetítők jelentek uaeg az érdé kţdt földtulajdonosok körében aszal 32 aján lattal, hogy adják el mihamarabb az érőddé beépített földjeiket, mert jönni fog a magy* honvédelmi kincstár éa állami vagyonnak fog ja minősíteni a bunkereket. A gazdák bitte} a kupeceknek es ,,veszett fejsze nyele“ véle kedésükben potomáran, pár száz pengőéi- odaadták földjeiket a jelentkezett vásárlók nak. kikkel a községi elöljáróság előtt szebá- ires adásvételi szerződést köröttek. Kik falslisek m főid« tulajdcnosak meg« károsításáért ? A vevők nekifogtak az erődök kibontásá­nak és kiderült, hogy többezer pengő értékű tasanyagot tudtak kitermelni a két-három* száz pengőn megvásárol* földdarabokból. De kiderült az is, hogy a magyar honvédelmi kormány nemhogy elvenni akarta volna az érdekelt gazdáktól az erődök földjébe épített anyagokat, de éppen nekik szánta kártérítés képpeu, amiért az építkezés megakadályozta őket földjeik megművelésében. Kiderüh az is. hogy ez er re vonatkozó mi­ri sztori rendeletét Dili arme gye alispánja teilö időben meghüldötte az elöljáróságok" rak meghirdetés végett, de egyes jegyzőié* geh nem doboltaiiák ki és igy, mikor a ve­vők náluk jelentkeztek, ők nem tudhatták, hogy es erődök értékes anyaga az övék ma­radt.. ■ Az emse leleplezi a bűnösükéi Ax igy súlyosan megkárosított cs nyilván becsapott gazdák előbb az Erdélyi Gazdasági Egyesület nagyváradi kirendeltségéhez fordul­tak panaszaikkal és nevükben Koppány Reaső, a kirendeltség vezetője, terjedelmes beadványban kérte « megye alispánját a kellő megtorlás alkalmazására. Ennek nyomán az aííspáni hivatal meg is indította az ügyben a vizsgálatot, amely négy járásban: a közpon­tiban, a ssalárdiban, a székelyhídiban és az érrnihályfalvaiban máris olyan adatokat ho­zott felszínre, amelyek kétségtelenné teszik <:z illetékesek hivatali mulasztásait. Az Erdélyi Párt akcióiéi Ezzel a fegyelmi megtorlással azonban a. megkárosított gazdák nem jutnak vagyoni elégtételhez s ezért az Erdélyi Párt. nagyvá­radi tagozatát keresték fel, hogy ez szerezné meg nekik a kártalanítást. A párt kellő eréllyel karo'ta fel a megkárosított kisgazdák érdekeit és Árvay Árpád képviselő eljárt ügyükűen a honvédelmi minisztériumban azzal az igyekezettel, hogy a hadügyi kormány vegye utólagos lein bírálata alá az erőd-föl­dek eladásra kötött szerző déleket. Erre a ra misztérium nem vállalkozhatott s igy nem iunradt egyéb hátra, minthogy az érdekeltek peres utón igyekznek maguknak igazságot laTai*kásáv-al ók maguk . terínelhessék ki a bunkerek anyagát, ók a kapott vételárat szí' veaen, még meg is duplázva, visszaadják a vevőknek. Ha tehát nein fogadnák el h ve­vők által felajánlóit egyezséget, akkor még hosszú időre kinyúló pereskedésre rtn ki­látás. Izgalmas háborús élményeiről beszél Sandro Voita, a világhírű olasz újságíró PáHssban a német bevonulás idején, Moszkvában a német—szovjet háború kitörésekor KOLOZSVÁR, december 23 (Az Elenzé-k tudósítójától.) Leszármazottja-e \ oltanak, a nagy fizikusnak? — kérdezte valaki S^d/o Vetltát, a turini Gazetta del Popolo Kolozsvá­ron tartózkodó munkatársát, ski s Székely földre indulóban rgy napig Erdély fővárosá­ban tartózkodott. — Igen — feleli -—, de nem egyenes ie- számlázottja — és a vendéglői papírszalvé­tára lerajzolja családfájának képét, amelyből kitűnik, hogy a nagy Volta családjának egyik oldalágából ssármazik. Világjáró G?a»z ujságirő izgalmas élményei Az egyik kolozsvári vendéglőben vacsorá­zik, kisebb társaságiján a Cazeita <áer Popolo- nak, Olaszország egyik legnagyobb és legje­lentősebb napilapjának világjáró munkatársa, aki megfordult már a világ csaknem minden pontján. Kérdésünkre szívesen beszél külö­nös, kalandos és változatos életéről. Ebből a magánbeszélgetésből születik meg a riport. Egészen fiatal arcú. szürkülő hajú, indián- harnabőrii ember Sandro Voita, akinek ar­gentin felesége van, de amint mondja: — Mindenki engem néz argentinnek a fele- i ségem helyett. Igaz. hogy argentina! hang í sul’yal beszélem a spanyolt, de Spanyolor- j szagban is mindenki azt hitte, hogy én va­gyok a délamerikai. — Sokat utazott? — kérdeni valaki ki« irigységgel a hangjában. — Csak utaztam edd’g —- feleli — s xaost nines nagyobb vágyam, mint hazamenni Viareggioba s ett élni a családommal nyu­godtan, ízga'ommezúesen 5 nésüti & tengert. De sajno9, egyelőre es: lehetetlen. Kötelessé» gém Bulgáriába, mßjd 1 örökországba szólít Nem tudom, rrdkor kend sor erre a vágy’ álomra, a családi házban levő békés éleire itt ért a nagy «páni támadás. \ tizedik ea( létről nagyszerűen láthattuk az egész esatat. az éjszakai fényeket s ott álltunk egész nap az ablakban, hfszen adódni úgy sem lehetett a pokoli zajban. Csodálatos és félelmes látvány volt a fa pú-' nők tankerdeje, a mindent elsöprő irtóza­tos iramú harc. Áz engedményes területen naponta több halott volt, mert hiszen ói . tondóau bombáztok a várost és azonkívül oda. is tévedt egyegy golyó. így halt meg egy Stevenson nevű angol kollégánk, \ aki nem Találta bbftoaságosnak a Park Ho­telt, no meg igazi újságírói kíváncsisággal a/, egyik víztoronyba ment csatát nézni. Itt ész. revették és rálőttek. 'Először a lábán sérült meg. akkor összeesett. Később fe’emelkedeí- és íjtláu menekülni akart, vagy tovább akana nézni a nagy karcot, new tudjuk. Ekkor « fején érte egy golyó. Ott halt meg a vizto ronyban. Annakidején sokat írtak róla a la pok. Épp úgy: mint hősi halált halt koké gámrói, Sanda Sandriról, rEs egyike volt * legremekehb olasz újságíróknak. — Másik nagy élményem s németek ps fiai bevonulása veit, amit sikerűit szerencse sen ..kifognom“. A német—orosz háború Le­törését ped-g Moszkvában ériem meg. A ha /afelé utazáskor vészesen udvariasak voltak hozzunk a bolseviknek, de érezzük, hogy veszélyben vagyunk. A háború előtt néha,n nappal még az egyik moszkvai követségen, filmbemutatót rendeztek a külföldi újságírók tiszteletére, akiket azi,m külön vonaton széf Ihattak e határra .. . — Hol járt még: — Dél&merlkában kezdtem az újságírást 21 éves koromban. Megfordultam az egész vilá­gon mindenütt, Észskamerikát és Ausztrália; kivéve. Igen szerettem japán?, de Kinn í- nagyon szép és különösen érdekes orszáa Általában igazi utu/ást csak a kontinensen kiviíl tudok elképzeln1'... Európa már nem jelenj *z embernek kalandot. „Nsgycii szeretsk MaefUöEaPsxágan lenni l ** Ezt mondja végül az újságíró: —• Nagyon szeretek Magyarországon lenni. Lgyanazon a repülőgépen jöttem Rómából, amivel az önök híres színésznője. Szeleczk} Zita. Emlékszem, hogy a*.t összes pilóták src re'xaesek voltai; belé, de csakugyan nagyon bájos teremtés ... Most már regen nem dolgozott Sandro f o: ta, aki sokszor lehetetlenül nehéz körűim- nyék között írja meg riportjait kis. hordoz­ható írógépén, vagy telefonál hazájába. Mia* orvos a betege csuklóján, úgy tartja Lez.-r az események lazaä menetén. Most pihent időszakában van s néprajzi tanü'mánvuti z iudul hozzánk, a Székt:\fűidre« De bi/lc- ösztönncl tudja, hogy merre menjen a/ esc menyek elé s addie is még tuegp:b<*nbet «. kedve8 tengerparti házban. Mos: a Ifalkánru indul és — vár... MARTOS LILI "Tev’éLPAiplRÖK, egysjerüiSrTTci^ választékosabb kA’iteírq., legolcsóbban so/. ELLENZÉK könyvosziályóban. Ko­lozsvár, /Már vas király tér 9 Magp harócsongi vásár a „iffHfir €lfcrciiiií€i, Megérkeztek a legfinomabb IIlfÖF, FffllH, lOeC^kl, IBIgüUIS barack, onlhlün €S ^ll^nrttílcsgSíriul k llönlegessé^ek. l liter csopaki bor kivi­telre 3.60 pengő, 3 fogásos bőséges, Ízletes ebéd 1.60 pengő. Kitűnő konyha! Polgári árak! Külön termák. Most egy ideij; ßuiia^eitoa éfle», eaaiatt alig dolgoztam. A Székelyföld nagyon érdekel, a székelyek élete, művészete, szoliásiá, történelme Lt" ről szándékozom több cikkben foglalkozni. Elbeszéléséből egy világjáró riporter élmé­nyei s nagyvonalú muakája bontakozik ki. Érdeke«, hogy — amint mondja — sokszor hónapokig egyetlen sort sem ir, csak verőko- zik, figyel, emberekkel beszél S az esemé­nyek mindig percnyi pontos*ággal bekövel- kezuek s ő ezeknek az eseményeknek karol*' bánásakor mindig a helysziaen vau s mindig hazaküldi azokat a tudósításokat, amelyek * közvetlen élmény melegétől frissek s nme- Iveket átvesznek más nagy olasz lapok is, így például állandóan a romai Mess ager o. így érte meg Sandro Voha Kínában Csapéit, Pa­risban a németek bevonulását, Moszkvákon a német—orosz háború kitörését. É9 még sok más világtörténelmi eseményt, fordulópontot népek és országok történetében. A nagy tör- ; énések mellett azután 1 béke;- és kalandos élmények is várnak aa ilyen világjáróra, mint ez a rokonszenves clasz újságíró. Több könyvet irt kalandos utazásairól.'Né­hány könyvét lefordították különben mcgyar- ra is 8 egyik legutóbbi munkáját, arnisit mondja, vaíószinii-'eg a Magyar Futár közli majd le folytatásokban. De ezek ß kfrándúlá' sok csak intermezzcszerüek a világpolitikai események rohanásában. Ilyen élménye volt egy vacsora, amelyet egy mongol hercegnél fogyasztott el Ázsiában, a magyarok őshazá­jának vidökén. Teherautón egy parányi Ford- kocsit vittek a steppek mai modern fejedel­mének 9 mikor Volta megtndia. hogy kinek v;szik az autót a szállítmánnyal együfcí maga is kiszállt a vendéwíerető ázsiai herceg házá­nál, ahol különös és mesébeillő emberek Icö zott töltött o! igen kedves és emléke'zetcr időt ... Most más emlékeket szed elő Sandro Volta abból a hatalmas elménytárbő1, ami az életét jelenti. Sanghajról beszél c» Csapéiról ... Világtörténelmi ese­mények színhelyén — Mij külföldi újságírók —• meséli, de kö«!i«n odafigyel * finoman beszűrődő ci- gáuynauzsikára is —r- a eanghaji engedményes területen Jaktnuk egy Park nevii tzáliodábas.

Next

/
Thumbnails
Contents