Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-03 / 277. szám

*£!Î8 n r3ft"'É>ö? ■•iun •Ii mm, MMi -mmm 3 Otn, fttBlRM, SZIib m te fiúm' Smmztfsis ii líaáófclíataís Islam r» Íö’íáhflei ta* 1.8«î!«?. Tillen: 11—33. Manias Siffiea^atca 8« szán. îeîefen sz.s 2â— Br.nurtgmurMimittta im,, .-,. ~y™« EispiTam: BIRTH! MIKLÓS SSsdttalaHaaos: *8Î3£Sfâ?„ Eißflzttisi wtnretórra % léiéit* iS, PALLES Ä„ L« Iraks imits SÄ tséw IffR 3? stuft, ,mmÉ^ammimt#-jHíims4>BmBmii^^ci/sism*»y.iísssasísiiíi Egy másik báró az erdélyi magyar kis­gazdák fcetüszer nii jótevője volt: ekét, szak munkást, igá.sba“itiGí, idői, péni^t és főtanácsot osztogatott, talán számom sírni tartva az egészet, A törődésért near» .személyi, hanem közösségi munkát kértek cserébe: ki-ki azzal tegyen szó!« gálától a magyar közösségnek, hogy ott, ahol éppen van, száz százalékosan megállja a helyét. Az egyéni 'kezdeményezések korszaka hamar elv harcolt, részben fiiért, mert a* «'•gyre fokozott elnyomás szervezett visszahatásra kényszer itett bennünket, másrészt pedig azért, meri n magyar társa dalom meglátta a kisebbségi élet tízparancsolatát: az összefogás és az ahogy lehet“ i,gé t. Nem játszhattunk tovább osztályharcosdít, hiszen könnyű volt észrevenni. hogy legfelsőbb osztá­lyunk is alá van vetve egy szeszélyes hatalomnak; hozzánk a vér kapcsa köti, a megszállókká! szentben pedig a-z alá« rendeltség v'szonya áll fenn. Igv érle­lődött meg a helyzet a fenntartás nél­kül] közeledésre, az időszerű magyar eszmék ünnepélyes kinyilatkoztatására. Az uj magyar iár sad atHomépi tés müve ; 1937 októberében a Vásárhlyi Találka- zón tétén ődött be. Az, erdélyi magyar érteim ség tanácskozása volt, Gyakor- lati folytatása nem tett, nem is lehetett. Több oldalról támadás is érte. Mégis olyan eredmény volt. emit ma is kiké- ; rülhetetlenül inéig kell em! teni. Nyilvá- ■ nos megmutatása vöt a világ felé, hogy ; Erdély magyarsága felszámolta az elő- i i teiltet eket, társadalmi törvényeket, örö- S költ modorosságot, hagyományos es?- I tály féltékenységet, mindent, arni éket j verhet két jószáredéku magyar ember ; közé. A gróf és a körmi vasmunkás egy i pádba kerüli, a tanár és a kisgazda ket- j tesben vitázott a*z uj Magyar H szek- 1 egy szövegezésén. A cselédség éppen i úgy elküldte rrsegb zottjáf. mint a pap» j s»g vagy a gzabadfogía! kopásnak. Itt I mondták ki a magyar magatartás igéit. • Ez volt a kisebbség1 idők második hős- I kora; az első, amikor a magyarság ui ! gazdasági uíakaí taposott magának; a második, mikor megkereste emberi hi- i vatasát a stermetéit Európában Is. i Ez az egységes szellemi magatartás, j erkölcsi értékmérés adta a sokat emle­getett erdélyi szellem gerincét. Az er« déíyi magyarság f gyeit szétnézett és j összehasonlította a? értékeket, esélye-. I kot, tüneteket és törekvéseiket. Ez volt &z alapja eanhersztrefetének, a munka megbecsülésének, a teljesítmény értéke­lésének. Uj világnézet volt e2. A felsza. baudulás pilianatában az erdélyi társa« dalom már késben volt a megújhodás továbbvitelére. Ebbe a kovászba olyant elemek s hullcítak később, melyek más szokások között merevedtek hivatali komolyságba. A magyar társadalom azonban gyorsan magába szívta őket. f* tenger nem oídja fel a homokszeme^ de játszi könnyedséggé! sodorja erre- arra. A közvetlenség, megértés, jászán- dék nem engedi, hogy a rétegek még> egyszer körülrakják magukat a tekin íély és vagyon, a foglalkozás és lár­máz ás pajzsaival. Csak következetessé, get látunk abban, am kor Kassa kemény küzdelmet indított a cimkórság letöré sere (az már nem az udvariasság, meg­becsülés jele voti. hanem a lelki alá­rendeltség és hi vatali k szolgáltai ott ság elismerése) Kassa és Kolozsvár, Ung vár, Marosvásárhely és Szabadka: ugyanaz a tisztult szellemiség. Mögöt­tük ni uj időkre hangolt inag>7ar töme­gek szolgáltatják a biztonságot. S am g ilyen élénk kisugárzó gócok vannak szellemi életünkben, korai dolog a r.ép? politika kudarcáról vagy elejtéséről be szelni. Lapp&ítgási idő ez, mely részben a magyar nemzet háborús erőfeszítésed­ben van beágyazva. De ió arra, hogy csendesen íovábbeHessze a társadalmat, (P) i^páü folytatja a tárgyalásokat? Brit katonai provokációtól tavt Japán Sasiámban A háborús arcvonal katonai és külpo­litikai frontjain egyforma kövességgel folynak a küzdelmek. A katonai arcvo- nalon az oroszországi és észafpafrikai csa­ták tombolnak lovább és változatlanul a (en gelyh at (d mák hadseregeinek felsőbbsé­géről tesznek bizonyságot. A külpoliti- kai arcvonalon Göring marsall francia- országi megbeszélése Petőin marsidlol és Darfan. tengernaggyal kétségtelenül szin­tén n engelyhataltnak sokat ígérő sikere jegyében folyt le. Washingtonlxm az Egye­sül t-ÁHamok kormánya toi'ább tárgyal Japán képviselőivel, a tárgyalások felé azonban mind Amerika, mind Japán ré­széről teljes borúlátással tekintenek. Az orosz harcterekről csak szűkszavú IvtkdijáfenéSek látnak napvilágot, ami nem jelent annyit, hogy az ott folyó nagy­szabású küzdelem pillanatra is lankadt volna. A német támadás nüpról-naprn erősebben fojtogatja a moszkvai védelmet. mély elkeseredett szívóssága ellenére is lépésr öl-lépésre hátrál, A szovjet főváros már a hadműveletek közvetlen közödében fekszik és erődítési vonala külsői részei­ben át van törve, Az afrikai harcok, angol jelentések sze­rint is, a német és olasz csapatok javéi- re- alakulnak. A Tohmkhoz köze!fekvő Szidi Rezeg helységet, melycárt e hadmű­veletek második felében üzünttfenül vé­res küzdelem folyik, tegnap újra a né­metek foglalták él s ezzel kettévágták az angolok legerősebben nyugatra tolt arc- vonalát, melynek az le t volna a hiixtfása, hogy a kelet felé irányuló német arc­vonalat vágja ketté. Tobruk Azáltal még úthat alhat ajlísnetbbiii el van választva a ámadó angol csapatoktól. A németek itt jelentős száma foglyot és hadi szert zsák­mányoltuk. A két hét óta folyó csata e:- irányu eredménye 9000 angol fogoly és 014 páncélos zsákmányolása, vagy elpusz­títása, már magáfxtn is azt bizonyltja, hogy a harc, mely változatlan hevesség­gel továbbfolyik, a tengelyhatalmak győ­zelmével fog végződni. Szélsőkeíeien az események alakulásit teljes&i olyan jellegű, mintha Japán és az angolszász hatalmak között közvetlen kitörés előtt állana a háború. Anglia cs Amerika beszüntették kereskedelmi hajó­zásukat a kínai partvidéken. Japánban az általános mozgósításra vonatkozó törvény ől-ik cikkelye mór érvénybe lépett Washingtonban Hull külügyminiszter leg nap tár~yalt a japán megbízottakkal. A tár hálásokat előreláthat ótag oxább foly­tat jak, de e tegnapi megbeszélések ultin egyik részről írni beszéltek kibontakozási lehetőségről. Ellenkezőleg, Hull a tárgya­lás u ón azonnal tanácskozásra ment Roo­sevelt elnökhöz, akinél jelen volt u csen desőceáni amerikai hajóhad parancsnoké Stark tengervagy is. 1? úshingtn'djan a következő negyvennyolc órára várják a döntést. Desséwffy Gyula cikket irt a Kis Uj« ságiba az iga i nép politika és a magyar közszellem 'kérdéséről. Kikerülhetetle­nül arra a következtetésre jut, hogy az igazi magyar népi polit ka elsikkadt, & puszta gondolat Is mar csak mint búvó­patak bukkan eio az eszmék tör­melékéből. A szép eszme kerékkötői közül első helyen a magyar társadalom köz szellem ét ülteti a vádlottak padjára; ez a közfelfogás ledönthetetlers gátat kötött az úgynevezett úri ostály és a népi rétegek élet szintjének természetes különbségéből. A tP ületés e ló joga és a foglalkozás nem csak az egyének társa­dalmi helyzetét szabja meg. hanem ma. 4áttéjetiikben is vastörvényként érvé gyesül. Az erkölcsi és szellem5 szem- pontok második vonalba szorulnak, a vagyon és családi politika mögé. Ősz- íályíaían magyar társadalmat hirdetnek nálunk is, de t tokban a magúk kaszt- jáiwrk vezetöszerepét akarják biztosíta­ni egy mozdulatlanná dermesztett tár­sadalmi keretben. Eleve elhibázott el­gondolás, hogy népi pof irkát csak népi származású egyének hirdet h-tnek, a nép érdekében csak a nép fiai dolgoz«, hatnak. A népi politika nem osztálvpo- 1 iika, hanem oá egészséges nemzet* szemlélet követelménye; azt jelenti, hogy a nemzet véc ét őr éte-ge egy tekint tettel átfogja a? egész nemzetet, aljátőf »1 ormáig, felismer! a képleteket, erő- viszonyokat és áramlási irányokat. A népi polii ka elveti at öncél« osztályo­kat, s helyettük a természetes hely?®- tét jelentő rétegekkel számol. A réteg csupán szilit magasságot jelölő társad*» lomttsdományi fogalom, s rein csenek át- ícrheteílen falai, A nép! pof tika tehát a nyitott kapuk politikája: egyenlő fel - tételű versenyben szabad érvényesülést enged mindenkinek, ak' szellemi és testi kiválóságaival helyet bir tömi magá­nak. így a középrétegek közvetítő sze­repet töltenek be: alulról befogadják a feltörekvőket, S elhullatják a lemaradó­kat. felfelé k lökik magukból a kivá­lóikat, g helyet engednek a beléjük ros« kádé egykori vezetőknek. Felfelé törve, a származás és foglalkozás helyett egyedül H szellemi és lelki magasabb- reitdüség lehet érvényes határátlépési igazolvány. Alklk â nn este lenek osz­tály politikáját hirdetik, éppen ugy vé* lenek a nemzet nagy érdeke ellen, mint a birtokon belüli osztályok, mikor má­sok legyűrésével, ‘társadalmi törekvé­sek elleti kijátszott hatalmi sulival akarják Örök dokre körülbástyázni állásaikat. Á nép ámító osztályharcosok pálcát törnek a vezetőosztály feje fö­lött. De honnan veszik az erkölcsi alá. pót éles bírálatukhoz, mikor maguk !S pontosan oda vágynak? Ábrándjuk ne­továbbja a helycsere volna: a mai al­sók legyefték a mai felsők fölött. Ámde a nemzet vezetése nem személyi kérdés. Az uj eszmék kiforrása óta item az a fontos többé, hogy személy súernt ki vezet, hanem az. hogy a? egésn nemzeti közösség egyetemes javát szolgálja, Erdélyben minden népi törekvés kö­vér talajra talált. Olyan ez a kis or- sáagtész, mint a tenger! kagyló: hal­kan, f nőmön visszhangzanak benne .m tengert szántó nagy viharok. Erdélyben az Idegen megszállás megró1 ó korszaka szét porlasztóit a a válaszfalakat, ame­lyek becsületes magyarokat zárták el egymástól. Egy gróf, egv valódi reá gy­úr, aki a legelőkelőbb ősökkel dicsekedő hét, maga köré gyűjtötte a magyarság­ért és trdéíy! szeli emért lánggal égő költőket és írókat, egy táborba gyűj­tötte a magyar felelősségérzet és nem­zeti lelkiismerct tudatos hordozóit. Egy másik a református papok és ta­nítók védelmezője- sefgTője és tanács­adója Jeti. Egy báró az erdélyi magvar v in játszásért hozott nagy áldozatokat, rvürekábaii, pénzben, időben és %Qn,úbm, goi hírszolgálat jelentése szerint Kuru- szu és Nomura japán! megbízottakat kedden délután Hull küíugjuniníszter ismét fogadta. Az angol jelentés áll tá- sa szerint a ja páni diplomaták k-jsítn- tették, hogy Japán súlyt Mytt a tár« gynlások folytatására, egy here közöí t ék, hogy kormányük még nem tamtínvá* nyoz-ía át a Hull küí ügy miniszter által átnyújtott dokurnentiiniokat. úgyhogy jelenleg még nem nyujthatnaki át kellő választ. TOKIÓ, december 3. A tokiói Japan I mes Advertiser jőlértesüíf forrásból származó híre szerint a ja páni kormány az amerikai javaslat áttanulmánywcása utáia elhatározta, hogy megismétli fá­radozását, melyek a mértékadó ameri­kai körök jobb belátásra bírására irá- nytílnak és a tárgyalásokat folytatja A lap megerősíti, hogy a két felfogás kö­zött még nagy a szakadék. A japán! kormány ismer1 a nehézségeket, de mim tudj&, hogy ax Egyesült-Á-Mamok A japan minisztertanács kedden iüértt tartott és ismét foegviUltl« * japán— amerikai tárgyalások anyagát. A vvashiug« toni japán megbízóiak újabb utasításu­kat koptak 1 okiótól. Amerikában * Iftjţ- közelebbi 48 órában várják a döntő for­dulatot. Egyes nem hivatalos körökben azt hiszik, hogv a japán miní.»‘*te!vlnök legutóbbi beszédét tálán úgy lebe* értel­mezni, hogy japán eÜcnrüUkótfeátattheJk tartja a háborút. Hnií küliigvminriztef a japan megbí­zottakkal Folytatóit tárgyalások után azonnal a Fehér Házba ment és Roosevelt éínökkel tárgyalt. A tárffvnlasott Stark tengernagy is résztveft. Ásrután a kiiiiipy miniszter Halifax angol nagvkovOttoî ta náeskoííott es közölte a tárgyalásuk leş- újabb eredményeit. Wtób.msJOJiífA® szájrufr« kelt ■* bír néni SQliiika Tokiéban attól tartanaié, hogy Ân.gîia Sziám megszállására készül I . ___ _ . . kormányában milyen szándékok vari- i nak a k«3etázs;ái helyzettel kapcsolat- I ban. Éppen ezért, nem hanyagolja el a szükséges intézkedéseket arra az esetre, ■ ha & csendesőceáni helyzet válságos ; poretihocr érkezik. Nagy feltűnést keltett Tok’őban a j ÜC’íTíei-ürotía singapoo^rei jelentéit, mely szerint angol csapatokat ca repűlököte lékeket az éjszaka fölvamán riadóké' szülfségbe helyezték. Thaiföldre vonat- kú őLag egyre no az a? aggodalom, hogy äz orszá nem lesz képes semlegességét megőrzní, Japánban attól tartanak, hogy angol katonaság Thaiföld meg- szállására késről 1 ráír és Irán miretáíárs. ITáliozatlamil súlyos a távolkeleti helvzet

Next

/
Thumbnails
Contents