Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-22 / 292. szám

l~ A Barms Ssmsíséw

\ m :Kcrciiiif^üxSciiiCS vásárodon!

.1» ip «I ■j.,.iu|i-i'-»,ii I »•■■»^uyr.nT .t.-ktuk i jfţ.i 11 wij ■) ■,^íii>hh jiţjHMUfJCJ-lI 1* L l'L'tf-. ■W^'^ryr’-~ ■:_■■ >r.i, , j A f——.—i un. ■■! mnm a-v i->vf»^rr.-A J«*>? W'1™ f ^ ■'. »■1 í 1M ■ .. 1':« *11*} ß tum» "•«* "tr .»****wWţv,i MW» '*"■ **“" '

ftszdtifabb mmm

líilClCiCi!

Sajnálatos és s/omöru jog-eset kerii.1t a ifcolóZsrvári közönség érdeklődésének középpontjába, A büntető hatóságok eljárást ind&tottak négy fiatalember eilen, ak'-k kihasználva a zsidó lakosság tik în&ghangulatát, kisebb-nagyohb összegeikért hamis nemzethüségi bizonyítva nyolcat áruriioítak. A letartóztatott fia- tál emberek között kettő zs dó vallásin Ezek ,szerezték az üzleteket.“ A másik két fiatalember egyik jól kiépített es s,?ép eredményekkel működő szervezetünknél tisztviselő* minőségben volt alkalmazva, így hozzájutottak a szervezet pecsétjéhez és annak nevével visszaélve, igazolványokat hamisítói- falc. Kétségkívül súlyos és el telendő bűncselekménnyel állunk szemben. Bizonyos. hegy’ a hatóságok a legteljesebb szigorral folytatták le a nyomozást és â bírói fórumok maid példás ítéletet fognak mondani a bűnösök felett. i

Kereshetnek ennek a bűnesetnek lélektani rugóit. Hiszen a büntető jogtudományok közül a krimináí»p-sz.icholo» gia bizonyos lelki tulajdonságokban keresi a bűnözés okát. Talán, nagyon érdekes lélektan' tanulmányi lehetne végezni, ha n vádlottak egyéni helyzetével és körülményeivel foglalkozz u-árrk. Alai helyzetünkben azonban nincs létjogosultsága ezeknek á szempontoknak. Az ossz magyar ságinak és elsősorban a felszabadult érdéh i terű- leinek arra van szüksége, hogy a köz. étet íísztultabb szellemű legyen. Ezt pesí'g csak úgy tudjuk elérni, ha a bűn esetek elbírálásánál elsőrendű céljaink között szerepei az elrettentés.. Számol» mark kell azzal, hogy a rendkívüli időknek: rendkívül! bűnesetéi vannak. Néhány héttel ezelőtt megdöbbenéssel értesült a közvélemény arról, hogy akad ■ Ttak. lelkiismeretlen mészárosok, ak k visszaélve a közellátási nehézségekkel, anyagi meggazdagodásra akarták fel* használni a disznó hús és z.s're’látásban mutatkozó zökkenőket.. Ebben az esetben éppen olyan szükség volt a legki. »illetlenebb hatósági szigorra, mint ahogy a most leleplezett közéleti v*sZ’ szaéíés megtorlásának is hatással keli lennie az egész közvéleményre.

Egészségtelen tünet azonban, hogy ez a szomorú jogeset olyan vitára adott alkalmai, amely semmiképpen sem szolgálja az erdélyi magyar egység és testvéri szellem érdekeit, Az egyik ua» pdapban a hamisított igazolványok miatt történt letartóztatásokká! kapcsolatban olyan közlemény jelent meg, amelynek hatása alatt a Tízes Szerve» zetek vezetője. Puskás LajíO-s igazgató, sajíóny latkozatra kényszerült. Olvasó* közönségünknek nem kell hosszadalmásán magyaráznunk, hogy a Tizes Szer- fíwet milyen munkát folytatott kisebbségi sorsunkban és milyen szerepe van a mai magyar társadatomfean. Puskás Lajos igazgató magyar érdemei és szer» vezőí képességei sem szorulnak külön méltatásra. Minden intézménynél akadhatnák olyan alkalmazót iák, akik vélnek az államrend és a társadalmi szs- bálj’ok ellen. Büntetőjog’ szempontból természetesen nem szabad megállón? ennél a megállapításnál és kutatni keli ä bűncselekmény okai. Alapos mérlege« íés mán a bíró meghozza majd ítéletét ék eíjze! le !s zárult a. kérdés jogi része. SernnT esetre isem szabad azonban egy megdöbbentő és szerencsén? egyedülálló jogesetet arra feihíf-s^náhiL hogy kedvezőtlen színben f iíniiessiifc fel egyik legjobban működő. magyár társadalmi s ze rvezetün két.

Puskás Lajos igazgató sajiőnyííatko- zatáből azt érethetjük, hogy” a. Tízes Szervezetnek vehetője szerint a vizsgálati stádiumban levő jogesetet egyesek politikai céljaik érdekében akarják kihasználni. Puskás Lajos igazgatóval tökéletesen egyetértünk abban, hogy. a vezetése Alatt álló szervezet eddigi eredményeivel és jelenlegi munkásságával már bebizonyította, hogy nTîyen értékel képvisel a íooíoz sváéi magyar társadalomban., kei megtévedt magyar fiatalember bűnbeesése nagyon szórna ru dolog. Szenzációkeresésre felhasz» nálni 'gazán helytelen. Most vzonhan

9f

Re csa i mondjuk, hanem érezzük Is magunkat testvéreknek I“

mondotta Bárdossá hászlö mhú&zizrzí&ék a fsSsöM&baít tartott beszédében

BÍJDAPEST, december 2.2. (Ml I.) A felsőim/, szombati ülését Széchenyi Bertalan gróf elnök nyitotta meg és beje- leutctte, . hogy Balogh Jenő a társadat lompolilikai h zottságának elnöki tisztségéről lemondok és hogy a bizottság mai ülésén vitás. Simon Elemért választotta elnökévé. Ezután a vallás- és közoktatás* ügyi tárca költségvetésére térték át.

Horváth Győző a fcbkezéU iskolák fenntartásának fontosságúról Ítészeik C'zeţler Jenő a szakoktatás, különösen a mezőgazdasági kiképzés előnyeire tért ki. Zichy István gróf a múzeumi tisztviselők anyagi helyzetéi teilte szóvá.

HSmais Eá Am kall aszminiszter beszéde

Hómon Bálint vallás*« és közoktatásügyi miniszter válaszában rámutato&t arra, hogy. a kultusztárca höB ségve lésének kiadása az idén 65 százalékkal emelkedett, Az emelkedés nagy része a tanerőkre esett. Bejelentette, hogy ezután pró* baszolgáíatos tanerők nem lesznek, Inc nem a helyettes tanárok három év múlva rendes tanárokká lesznek. A tanyai tanítók rendszeres pótlékot kapnak, úgyszintén a szórványt ídékeken mii ködő tani"* t ók is.

ír erdélyi lelkészek külön segélyhez tatnak. A nemzetiségi vidékeken nemzetiségi nyelven történik a tank ás. de gondoskodnak arról, hogy a magyar gyermekek magyar oktatásban részesüljenek. A kongnia revízióját a. magyar lelkészekre nézve megoldották.

A kultuszminiszter ezután részletesen ismertette a költségvetés beruházási tóié* leit. 5.5 millió pengőt irányoztak elő népiskolák céljaira és ugyanennyit a szegedi és a kolozsvári egyelem újjászervezésére. Fontosnak tartja a műszak* és ipari oktatás fejlesztését is. A k*;teütein- lézméunyei kapcsolatosan elhangzott hi* í-áíatokra kijelentette, hogy a női leven* teintézmény mozi áJi szervezés sSÍatf, de az egyházi tényezőkkel való cuegbaíaetéc alapján továbbra is min sstémnaáaak hatáskörébe murád. A keHuAsamnászáér végűi hangoztatta, hogy mindent meg tesznek arra nézve, hogy rí magyar uepsí egy magasabb szellemű erkölcsi ertinvo- nalra emeljék. A lainisztér beszéde ul«ö a fölső ház a költségvetést réseietejfeea -iá elfogadta.

•f

fi fioRtidség teljes lelkesedéssel végzi

hitelességit J“j

Ezután a honvédelmi íárca költségre’« lését tárgyaltak. Fiáth Tibor brt a legnagyobb elismeréssel szálott a. bosvéd- s égről.

Felszólalása után vitéz Bariba Károly honvédelmi miniszter mondotta ei készé- dét, melyben hangoztatta, hogy

« honvédség és annak vezetősége Lel- jts lelkiismeretséggel és lei kés ed és sei végzi kötelességet. I

Beszédében válaszolt az eihaag^osi' fai- Ézólaftáaokra és bejeiieníétte, hogy azoknak a tartalékos tiszteknek, akik a világháborúban résztveíbek' a nesazeti hadseregben is szolgáltak, majd a moa" gósiíott hadseregben, mint áloszlálypa- rancsnokok működték, előléptetésüket biztosítják. A leventeiíitézménnyel kspeso- lalosan kijeientcfie, hogy a kiképzésben a legnagyobb körül tekintéssel és gon** dossággal járnak el. Bejelentette továbbá, hogy azok, akik a törvény értelmében zsidóknak számítanak, munkászolgúlatot végeznek. A gyapjuirakaröi szóivá kijelentette, bogy a gazdák a gyapjú*« árakkal meglehetnek elégedve, mert intézkedés történt arra, h*gy a gyapjúi 4> pengő öü fillérre emeljék.

A felsöház a köitséjgveiéaí €stí<agadla s azután a köUségvetóa egvíz cimletest is megszavazták.

Az elnök bejeiea.i«t.te aat őr, hogy a fcísőháa az 1942. évi kefesélveiéit álla launasághan é« részleteiben k elfogadta,

Btirdossf László hIqSszé^

elsők beszéde

Szünet »táa a visszafoglak délvidéki területeknek a magyar Szeűt Koronához való visszacsatolásáról és mx áliasomal való egyesitésrői száki fco rvéayjarakatot tárgyalták.

Ezután Báriio«s?j Lámái) wuús'zltii'ti

nők szólalt fel.-— A nemzetek életében —- aioucioBa nines ének véletlenek. Minden nemzet

J tekintsünk: el a vádlottak személyéitől, j Kétségkívül szép és nemes emberi vonás, hogy Puskás Lajos igazgató a jövőre gondol, amikor ezek a fia tál emberek ismét visszatérnek &t életbe. Magyar lársadahmínkr.ak nem lehet az i feladata, hogy örökre megfossza őket az életlehetőségektől. A célbüníetések j között oz elrettentés mellett a javítás ; is szerepel és ha a büntetés eleget tett ennek,, úgy nincs szükség a társadalom további Ítélkezésére.

lEg.velőre azonban ne nézzünk a jü* vetidobo. A tétel, amit most társadalmi

I parancsként feiilFtunk, nem |o«ţi tétek j hanem magasabb nemzeti szempontok-, nák legidőszerűbb köreíelménye. 'fisz- íiíltabb -magyar közéletet ak&rmxkt Ak5 ennek a tétéinek ellene szegül, h jogrend erejévé! a magyar összesség érdekében étrise\m atlan na keli termi. Helytelen vágányokon halad &z, aki a ; legutóbb leleplezett büncsekdanények- j ben azt látja, hogry' nz erdélyi kozszel- i l«m erkÖks’ ereje meggyengült. Mint j fentebb is hangsúlyoztuk, a rendkívüli I idők önként miagin/k'kal hozzák a rencf- I kiviili bűneseteket. így volt ez az első

I világháboru idején is és ha vfeszö-kalö-n« i doznánk a távolabbi múltba, úgy « j jog és történelem számos Wzonyitéká» I vaj tudnánk ezt a megállapítást aláíá» mosztau) Az *r,déíyi magyarság az

Ulcgen urgíom huszonkét esztendeje j alatt a leggyönyörűbb bizonyságát szolgáltatta a maga erkölcsi erejének, vnyagiíag EsÄKgeuyedhetttink, de faji öntudatunkat és nemzeti becsületünket maradék taíasuil dtwsenTatthk a feds? ab a . dűlt hazába,

Téves tehát »g a következtetés. Hogy a ríMtián uralom káros példái az érdé

lyi lelkek egy részét mejfntéteiyozték. Nem lehet áííatinos’taíii e^sizigeteít ose« lekből. Minden időben akadtak meg- t&vffdt ember etc. Ma ugyanez a helyzet,

I Á ădep!e<z«tt vádlót

i t»5 akkor is egészen brsosyosaci lí&szs- I ütközésbo kerültek vobiá a bűmietö töt»

J véfisykönywel, ba éktüidreii a ;

j s'íentistváaí Magyarország; kftreAe» kő- ) j zöít élnek. Félreértéfsók e&s-rülésére I j hsaiígsulyözöí kívánjuk, hogy ficírs áL I i inuk I ombroso pozitív iskolájának ei- i i inéieie ajtapjan, amely vele szüléiéit ha j- | 1 amok bari és test? stigmákban kid «tja a i biittozés okát. Ezeknek a sajnálatos ! jogeseteknek: aj. eredeculofét egy rdiil « | readkh iüi időkben Intjtfk, anw-îyek pénz i keresés vágtával eltöltött embereknek j és azoknak, akik a-z erkölcsi rosszal stemben nem rendelkeznek elég cMeu j álló erővel, aíknlnruw: adnak arra, hogy i niegtátitornidjanak.

Ezért kell a jog és az erkölcs min* ■ tfen fegyverével Harcba »tátlapi nr |

éi^tuljúnak víV’tozá'-ai az inteni «combrii«;** lés akaratából bele vannak írva a nem'* zetok jellemző Iniajdonságaiba, azokba am elvek más nemzetektől uiegkülöixböi telik, iőz természeU ?en nett», jelent fata lízmust. nem jelenti azt, mintha kütone,* érő feszítésre nem volna azük*ég. Á nem-- veI étele valóban szakadatlan é« folytonos erőfeszítés a maga lényérwA magva Jó.álása enlekéhen, mat a' abh < élokér magasabb eszményed.éri. tfljösebb gaz sápokért, amelyeket kifej? zésrv akar jnH tatai.

— Különösen hangsúlyozottan kell ezl megállapítani, amikor a nemzet egysége hozta vissza hozzánk azokat a területe két, amelyek visszacsatolásának törvénv beiktatása a törvényhozás feladata

— Némzeii egység alatt nem. a jelsza vak felületes egységét értjük, hanem, szivek és lelkei* benső kapcsolatát, szolidaritást magyar és magyar között, táe sadalííú osztályokon nmeit és ud azt. hogy ne csalt mondjuk, hartem érezzük uiaguiuzat te»lvéreknek, hogy te ti alike* 1, bizonyítsuk be, hogy testvérek vagyunk és azoknak kell maraduurüi.

— Ezen gondolatok hatása alati aíit, aou kor a Uirvéayhüzás elé hozta a délvidéki tciirlelek vűáfczacs a tolásáról szóló tor vényjarvaslátot, amely vLswzacsaloit déívr déáü toriiletive magálőléi-letcnioGB le*L tartósak a Muraköz is.

Ä félsőház ezután a törvéayjavaáiatof- iigy a»iai4eíiS&a|3ÍNfcttv imnt rkialeifcib«« el fogadta.

Vita néíkiii fogad í ak cl az OFB még szüntetéséről, valamint a törvényhatósági béaatíeágí jogról szóló tör vonj javasía tot ia. A részieted vitánál Prónay Györfjr dr. özóíah fel, majd Keiebates-Fificbei Feresc belügyniiniezder válaszában agy a maga, mint a kormány nevében kötelezően kijelentette, hogy a közigazgatás re-» formjáró-i szóló törvényjavaslatot a leg rovidebb időu beiül, remélhetőleg marja nuárhaa benyújtja, Kíjeleal«iie azt is, hogy ha külomös okok n«m jöiinek koz be, luegiaríja a v'álaszlást i». A felsőház ezután a törvény javaslatot réf-^^.iherv k elfogad; a.

Gróf Széchenyi Berisda« ebBek azcláo az iÜéM besáda.

Vitézi eskütétel Maros* fá$á?Í8:f6fi

MAROSVÁSÁRHELY, december 22 Vaattenap II várományos telte le Maro^ vásárhelyen a viiéa esküt.

Elhatározták, hogy a StséchenyWére?. országzászlót ailifanak fel azon a helyen ahol a csapatok bevonulása alkalmával a Koniiányzó hr diszemeívéuye alioti

ilyenfajta büncsdlekményelc elten. Szükség' van arra, Ijö^v a bűnözésre hajlamos elem meggyőződjék a tor vény megtorló erejéről és kérleUietet len szigoráról. A bűnt été sne-k az iga^sá gOasÁg; a megelőzés és a .javítás cél jaif. egyformán kell sZofgáÍTíia! Minden jóér zés ü magyar emberijeik kötelessé ge, hagy a kö?hatalom segítségére Jc gyen a tiszt uftabb kötelet ért frlyteían* Jó küzd elembe ft? LgyanaiJdcor azonban az isi kötelességünk, hogy sZembeszáE jnk inincfe« olyan kísérlettel Amelv • magyar egységen rést üthet a rendki viili idők álla? k*'termelt büncselekmi- nyefckef kapcsolatos téves következte- fésők során, A bíiödsbk elnyerik mélL büntetésüket és ereei a megsértett jog rend helyreáll. A% erdélyi magyar tói - sadAtom erkölcsi rendjét azonban nem bofttoftak és nem bonthatják nfre^ mcy- íévedt emberek: bííncsek’knveivyei. Az erdélyi szellemnek éppen az egyén' becsület a legfőbb erkölcsi a kipia. Lkaimkor a iîsztuîtahb magyar közélet érdekében helyesnek es igazságosnak tartunik műiden liivatalos. intézkedést arról is tanúságot kívánunk tenni, hogv ezen a szent földón a magyar s/eUer. szilárdságát és a testvéri i sszetaiía* erejét semmivel sem leltet meggyen giteni

V éufh Já*set