Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-20 / 291. szám

Zi ev'*? zu üt$■? 'Ív, lBT.ZTBW'21S1S' Művelődési középpont a\a\ X 3, m x> JvD\V n ,i\ >Cn»\ tnőA o^t SM8U . utm 19ÍSW oĂSti TO9É 9SOÄ 2^m miA n eí VsM •^ou t»t8 & &50» tó. \e “'S' felár«) löbvá ioVoA &Sfc9\ I TOí .*iyî 29vn íf t n^é KţSO^ n»dbs rsnisa tífevn jr^ţbA oánrrt re no A EK^ß! x\ţsfe 9t3%St njvisn ie\y).3 H'-SB RKW d»*Ä trnífty I >\ &ofeí \tó, I^OTS V/fefc Will­I ífe s *«nsl-re:ol ibfeq Sşhfe KŞS'W r \bo\ n iral tat ß îmfc» avor? jv-feK y/ VA z. «9». f2or?_ fo-trA ?ób*P ftitbí rşom _ji«í lTjOI\ C».VO oS«\ ;.4r elmúlt kétévfisedes erdélyi szomcr mjáték egyyegy pillanatnyi fényes jelené* se közi a legtüudöklőbb volt az uj érdé' lyi művelődés draomatihája. Amely egy szqrsmifid régi volt. Az önálló erdélyi múlthoz toló szoros visssalcaircsolódásár vat megrakta magát, a hagyományos kin­csekkel. Iskola, egyház, irodalom. sót még a tudomány is, melynek dús feltételekre van szüksége, a maga szűkös mivoltában is, ragyogott c nagy küzdelem ás ellenállás; fényes korszakában- Főleg az: erdélyi könyv hágott fel a csúcsra s szinte már aggodalmat okozo tt, nem, fog javé a szel’ lenti életet elszaldtani a gyakorlati élei­től. S főleg «s uj realizmust hirdető ifjú nemzedékeit az írás irrealitásában elve- ssejterd tevőleges munka kárára.? De min­den jónak bizonyult és segített a törté9 nejemnek,, amidőn e megszabadulás ideje beköszöntött. Ennek a nagyszerű művclö- dósnak természetesen Kcdozstyiő lóit « közepe és székhelye, anélkül, hogy a ne- mes vidéki gócokat, mint Marosvásár- hélyi, Brassót, vagy Nagyváradot elnyom­ta volna. Az uj, sóját labtu álló kisebb’ ségi magyar Erdélynek épp az volt a nagyszerű magaviseleté, hogy minden mer gyár erőt felszabadi ott. de külön tenyér lye körül való forgásában is meghagyott Középpontositás volt decentralizációval. .,Erdélyi csillagok“ rendszere ragy-ogott az. éjszakában. Kolozsvár most lett igürán erdélyi főváros, amikor Erdély is újra Erdély le% Ez azonban u világért sem akarja kisebbíteni a millenáris kor beli Kolozsvár helyzetéi, értékét és külön le­sességét, Akkor is jó. szép. különleges fészke volt a mii velőd érnék, mégsem ve­zért bottal a kezében. A kincses Kolozs­vár, a gubernátort Kolozsvár inkább fé­nyes búb volt mar. mintsem élő pillangó. Az uj boldogságban felmerül a kérdés, megmaradha -e Kolozsvár egész lényegé­ben réve főváros és főleg művelődési központ? A nagy magyar egység ellipszi­sében- c második gyű pont, különlegesen színezett jellegzetességgel. mely nemcsak nyelvben, írásban, irodalompolitikában, közgazdasági vonathozásokban, népi-élek' tanban és népművészetben febfelÖtlik, hanem valamely általános decentralizál Ságban is. mely még a közgondolkozást, élet fel fogást is befolyásolja hagyomány- tisztelet széliemében? Sokan vannak, akik nemmel válaszolnak. Az 1541-ben alakúit Erdély is megszűnt, mihelyt bekövetke­zett 1686, szóval Buda veszte és Buda visszatérte döntött a sorsában. Vége a kisebbségi sorsnak, vége ,j kisebbségi Er­délynek. Különbért is a közösség koráé bem egység és középpontositás nem tűr­het jelentős elfdiiönülést. a jelek nyilván* vidék. Gyakran emlegetnek bizonyos .fhalfga'ásókat“ és kezd felszállni a ra­gyogó köd, mely az erdélyi lélek és er­délyi szellem divatos eszméit édes zűr­zavarával körülfolyva. Különben is ketté vált az az Erdély, melynek hatalmas szel­lemisége újra fővárossá szentelte fel Ko­lozsvárt. Am de hatásos-e a tor én-elml példa, mikor Erdély 1867mig mégis csak eléggé Idiíon maradt? És csakugyan lér nyögés hallgatás-e a hallgatás és a hon­foglalás óta. kétségtelen erdélyiség éUtítc' U-n múmia lesz, lm regényes köd helyet a valóság vakká fényébe kerül? És meg* szűnt-e teljesen a kisebbségi Erdély, nem. szorul-e Tordától délre a magyarság er- détyí besugárzásokra? Nemrég olasz újságírók jártak nálunk * Mfedezték, hogy itt a magyar művelt­ség fővárosa van, determinálva egy rrv gyogó múlt'ól, mely a renaissance Mátyás király bölcsőjéi is ringatta. Ez a muh csábította köréje nemrég a munkáló tör­ténelmet. És felfedezték, hogy ti nagy magyar egységét mily „engedményekre;t készteti a távoli muh, a hét évtized, a sok emlék, gz eleven hagyomány. De be­szelhetnénk másról; az erdélyi kölcsön- ben harsogó kategorikus imperativizmus' ról Nincs semmi jelentősége Q ténynek, hogy Erdély soha nem létező t „magyar--- és külföldi érdeklődés magvába költő, gazdasági és közigazgatási ténye­ső. tudós, magányos embdr haza szivárog, de vidékről is értelmiségi erek tqrtanaíi a „főváros felé“, mert úgy iáiszik, hogy egyelőre csak erről felől tartható ferm jólt ami örökké Erdély volt. és most uj Er­dély, a testvérnek meg erősebbé leli 5 így szereüőbb testvére akar maradni. A visszatérő kiválóságok felélesztik « ki­sebbségi művelődés minden értékes alkat* elemét $ mim nemrég, a távoli tnul tűm, mindig ess irodalom nyomában az erdélyi I egyház, iskola, tudomány, művészet régi lendületre kap s ragadja majd előre a | munkást, a földészt, a vidéket és faint. | Kolozsvár- középpont marad.. (/, kö^zelkéfu/íseíeiéHck d'ékeiá svúkmaőeUtî<% ajjáfdaiát kéfrí országi mt\\ hagy uz innét elment irő, művész, sen&sz. ,HÍ Hiába fűti lakását, ha ajtaját ablakát nem védi a fi WIRBFIX LÉSZflRÓ. ic Kapható: BOSKOVICS TEST¥É­=S=3>* RJEKNEL Ko'o^ vár, D^ák' F.-a. 15. Mit játszanak a budapesti színházak? pirandé'Ho „IV, Henrik8*»]© a legnagyobb -siker “*=* Erdélyiek a fővárosi színpadokon BUDAPEST, december 20. Ha az »degcu uralom alatt a? erdélyi utas visszatért Buda­pestről, ismerőseinek lege ső kérdései kőié tartozott, hoírv mit látott a szinházakfaau? Felszabadulásunk óta mát wem me$;y rend' kívüli esemény számba s budapesti utazás. A színház iránti érdeklődés azonban váíu>- zat'atml megmaradt. Mit játszanak a fcuda pesti színházakban.? Vau-e sikere az Erdély* bői elszármazott színészeknek? Olyan kérd-" s«k ezek, amelyek a )M»gy világesemények idején b érdeklik a kőzónséget Érdemes te­hát néhány karcolatot közölni a budapesti Hzinház1' élét letmíahb eseményeiről. Már abbéi a szempontból u?, hogy kolozsvári kö­zönségünk szeretné, ha INemzetí Szinházunk miisora minél változatosabb lenne ó- ö««zes ku 1‘turkivánalmainkat kielégítené. Hetvenöt előadást ért rueg eddig a buda­pesti Madách Színházban Pirandello darabja,, a „IV. Beizr'k.” Most is zsúfolt házak kő" zönsége nézi végig és az elejeiekből itt*-ve, rövidesen eljut a százas jubileumhoy.. Mi o titka annak, hogy ilyen nagy sikert aratott Piinkosti Andre színházában tt PirandDlo- darab? Pirandello forradalmat jelentette » szín- padi irodalomban. Különös és egészen egyéni zíenije olyan légkört parancsol- a sziepadra, amely rendezésben és miivéosi alakításban minden megs*okortól eltérőt jelent A IV. Henrik bemutatóját érthető érdeklődéssel várta a magyar színházi világ. Sorozatos külföldi sikerek után jutott el hozzánk ez a Pirande’lo-darab. aosdlynck ciaaszerepet már a világ legnagyobb sst'nészei eljátszották. Me~ rész kísérlet volt a Madách Színház igazga­tóságától, hogy ennek a kivételesen nehéz; művészi feladatnak megvöiésitásáro thUsäI kozott. . IV. Henrik, a Canowzát járt német* esaraár. a pápa legyőzött ellenfele, a PírarsdeFo- darabban nem a történelem lapjai közül lép a színpadra. Különös történet varázsolja a modem korba. Egy főúri társaság Íova*;jfií6- knt rendezett. A résztvevők történelmi ala­kokat .ezetaély esi tét iele meg. A darab főhőse EV. Heurikuek öltözött é'S szerelmese me lett lovagolt az ünnepi felvonuláson. Közben ti ló megbokrosodott (a darab végén kiderül, hogy „FV. Henrik*" vetélytársának mestffkc dése okozta n tragédiát) levetette lovasát, ííki agyrázkódást saenved-ptt é° eszméíetrü térése után azt képzelíp. hogy valóba,a Ö a- íragikup sor?n német császár. Dúsgazdag fő­ne volt a magánéleíben, módja, nyílott tehát arra,, hogy visszaforgassa a történelem kerr két. Kastélyában mindent átforniálí IV. Henrik korának képére. Családja „udvaronco­kat" szerződtetett mellé Trőnterem és szob­rok hirdették a lehetetlent: XX. századiunk kellős közepén egy örült fantáziájában Isimét megelevenedett IV*. Henrik világa. Huta esztendő pergett Is a tragédia óta és a darab. ebben a miliőben kezdődik. A régi ideál leányával és a szerencsés vetélv* társsai elmeorvos kísértében eljön a kasté y- bos. ahol a világ z«játói távol el) különös világát „IV. Hßnrik“. A látogatók in kér- í.aferü ruhákba öltözködnek és Pirande’lo grandiózusba felépített fantáziájának csiszárt fogadását }«tí,»/ák végig. Vájjon sdketül-e a va'őság világába visszavezetni a rögeszme rabjai? Erről tanakodnak egymás között és ekkor jön a darab szenzációs fordulata: ki- derűi. hogy ,FV. Henrik“ már nem őrült. Tizenkét év nral'tác visszanyerte elméjének világosságát, de továbbjátszotte a? őrült játé­kot. Gúnyt és tréfát űzött m-ndazokbőL ak»k elmezavarodottnak tartották. Komédiának tekintette az egész é’etet és arra a sneggyó” ződésre jutón, hogy számára niár úgy sir»''.« visszatérés a megszokott világba. Pokoli ez az elgondolás- Pirandello zsenije szükséges ahhoz, ho-gv s színpadon a helyzet minden íragikomikumát Erezhessük. Nem. „IV. Hon- •fik* nem őrült. Pontosan tudj«, hogy mi tör­tént körülötte a külső világhso. Özvegyen snaradt »/.ereímeséne.fc most a vetélytársa a lovagja. Ugyanaz a férfi, aki annakidején Hoegvadította Inváíi és ^kí miatt elméje elbo­rult, Most itt áfanak elölte Az asszony, aki­nek leánya hús/ év alatt viruló szépség lett A vetélyfárs m a2 elmeoivo«., akik megdöb­benve látják. faogy a maskarába öltözött „őríi'P4, a modern ember eassével gondolko­dik- Mi i'og raoat förttmni? Happy-esiddeí végződik a darab? Visszatér-e „IV. Henrik'-’ a utí világonkba, ahol még terelem és bol­dogság várhat rá? Pirandeílőhoz méltó s he­te jezén. Drámai fordulat következik. Vha keletkezik .,IV. Henrik“ és a Yétótytársa kö*- zott. amelynek hevében a címszereplő mor­oii életének megróniaját. És ev a gyííkosvág arra készteti, begy most már élet« végéig tovább játssza az őrült szerepét. „Most már barátaim, akár teiszik, akár nem -- őrökre így kell maradjunk. ■ Várkony, Zohán játszotta IV. Henriket. Xem az a célunk, hogy az előadásról kriti­kát írjunk, hiszen mindössze színfoltokat akartunk feljegyezni Budapest színházi élő­iéről. Egyetlen jelzővel lehet jellemezei ala­kítását: nagy ertnész. Mellette Sulyok Már*», Greguss Zoltán és a kolozsváriak régi iamer roee, Hoykö Feiern: alakítása marad meg a néző ein’ékeztélien. Nem szabadi azonban el­felejtenünk. hogy ú nagy siker egyik moifva* rázata Piinkötti Andor rendelése. Kritikái sablon azt a kifejezést használni, hogy ,.»i- Î-Igyáros* nívójú4*. A főváros színházi közön" séfének véleménye azt mutatja, hogy nt he- Iy én való ez a megállapítás, Pünkostí Andor Pirar.del'o rendezése olyan élmény és olyan tanulság, amely h íegszigornbb. kritika bírá­latát t& fölénvcsen kiállja * A Nemzete Színház Sehiller-darabot ikta­tott műsorába. Sclii ler életének főiniivét, a „Wallensteint*4 dolgozta át és rendezte a Nemzeti Skiabáz színpadán MQifincr flank. mammrnm Estélyi •«* magyarorazégi vezérképvi- »elet í Mészáms ftföíae Buda- pest, VUL iftekk Sz'dirú^u,, 14 * frankfurti váron sdíiliárafe fointetwün-1 A ádjÜÍRí-íraigMlfc fea*»d-stüeg bárom MialUc/i erlfet fogî«lî ie-. A® uj feidolfo2á« é* een&é zés két eloadáíi korelcb»» mutatja be k „ Waíeusteint44. A fordítás Áprily Lajos gyönyörű maokája. Általános az a vél«*uény, hogy Aprily olyan fölén ve» művészettel ül tette át űaagyar, nyelvre az átdolgozcti-Schil ert, amellyel nagyban ioegkön«aviteti/- a színészek számára kissé idegen légkör ít- érzését. Ahhoz ugyani«, hogy a „Wallenstein hangulatát minden jelenetében átérezhoMé a ízinéáz, tőkéiétc^ea ivmeroi kell a öéinol gondolkodást. A Nemzeti Színház előadásai val kapcsolatban egyik kritikus nagyon he lyesen jegyezte mcy. hogy * Wallenstein" jellegzetesen nemzeti német darab.. Ä art színpadi irodaluxunkban e Bánk Bán előadá­sához esősorban magyar szívre és magyar leiekre van szükség. Ugyanez a helyzet ** ».Wallenstein'4 bemutatójánál is. Az eredet* Schiller'darab költői szépgégéből sokat -vevr- tztt az átdolgozás miatt, Apriíy fordítás« ezeket a hezagi^kai művésziesen hidalja át- A „Wallen&teia 5 érdekessége és színpadi ít* túsn így nálunk is teljes. A budapesti szio- ‘idzi közönség nagy érdeklődéssel fogadta » darabot, amely most mű sor darabja hazáid első színházának. Főleg Kiss Ferenc Walíep steia alakít.ísát tartják reraekheszaboDtnak I Grillparzer Medeaját az Uj Magyar Szír. í házban játsszák. A cimszerepLen ÍPeéry Piri j lepett fék Ismerősök a többi főszereplők is. ■ Simor Erzsi, Éöldényi László és Perényi László. A tnazyar színházi kultúra és s ko- ! zönség ízíéséuek fejlettségé* mutatja, bos’» I i Gríllparzertragédia nemcsak iradahnl, b*. » nem közouségaikert u jel«*T­j ÖRziaiéa be keü raíí&nunk, hogy ** aj j Bókay-darab. * Hazudj nekem, csalódást oko j zott. Sokkal gyengébb, mint Bóka? János ed ] digi színpadi alkotásai, amelyek egéfe Euró ; p*t bejárták. Témája is sovány és a laz« I Összefüggéeü jelenetekben * máskor briUian-1 j Bókay-ötletek erőtlenül hatnak Budapesten 1 is aa a vclemény, hoerj' a darab nem aratóit ! volna sikert a fővérű*bam ha nem Fény** Aiice a főszereplője. Fényt:» Aíieerdí v;*zo«^ közönség, kritika, sőt meg « konknrrea»' s/x nésznök »s raegá1 lapították, hogy ,befutott". A budapesti közoníég éppen úgy- cuegszefetie,, ahogy annakidején —- első nagyobb szerepe titán — a kolozsvási közönség 1$ szivébe fogadta. A napokban már filmet is forgatnak, vele éh egyik partnere Făger Antal les/ Nagy István', a Nemzeti kamaraszínházába>< játszik, k Kaíandlian Jávor szerepét vette át Ebben 3 szerepben ó» bebizonyitóttá ki*-cn les színészi értékei^ bár az jsjeti terrénuma, ahol « budapesti közönség egyéniségét teiiét- ségében megismerheti: szerintünk a k’s-v»!- ku« szinpadi irodalom. (-k Nagy vonalakban a fentiekben lehet <is- -<> foglalni Budapest srinfaázá eseményeit. Ezekből is megállapíthatjuk, hogy a fövi ros1 színházai értékben és érdekességben ei.v as-áDt figyelemreméltó darabokat játszanak És e'égtétollel mondltatjuk hoxv a Kolo/>• várról elszárirazoti színészekkel ezúttal sem vallottunk szégvent. C«ak azt sajnáljuk, hogy eltávoztak abiiél a városból, ahoi sriues/t pályájukat kezdték. Hisszük azonban Uoey színházunk igazgatós iga módot nyújt maid az itthoni viszontlátásra. VÉGH JÓ/Sít © m. T. lefoüapalot« iEms&aa&üü-. szaloncukrot, kekszet, teisütc- tné íys. finom hibs Ite nányt: u ^ cukrászdlban vegvsn i’ífO Mátyás.... tórái /-tér 23 Ud/arbau.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents