Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-19 / 290. szám
âVx Vg. öt;Eie' mäm.& xtwnxw^aatfiijiii—Hill—ii» ti i'iiv inrmmnm , fern L Ä Barms Szövetség ■ I———I.-——UJUW—'■MUltlMimi'JJB—KtHTTT—^—-*»— IJMWW .......... kcrcsztäii Ktrc$kcfl$gfl vásároltok fl zsidó egţfhfz logt hslpeíéí szabályozó tervényiavssíaÉot meg- m & ...... szavazta aképmsdúhéz a parlamenti szâaeî I vényjavaslatot és kérte a Hazat, vegye i revízió aiá a liberális rendszer egyház* í politikai téren hozott és törvényerőre I emelt intézkedéseit, illetve határozatait, így elsősorban a házassági törvényeket. Serényi Miklós gróf a Talmudból olvasott feí részleteket a zsidó vallás erköl" esi felfogásáról és ebből azt a követkéz* telest vonta le, ho’gy a zsidó vallást nemcsak, hogy nem kell törvényesen elismerni, hanem rendőri felügyelet alá kéli helyezni. Kérte a kultuszminisztert, hogy helyezze az összes zsidó iskolákat és rab' biiképzőintézeteket rendőri felügyelet alá. Kérte a keresztényeknek a zsidó vallásra J BUDAPEST, december 19. (MTI.) Â képviseiőhaz csütörtöki ülését 10 óra 20 perckor nyitotta meg Tasnády-Nagy András elnök. Az ülésen a kormányt a nsiírnsBterölnÖk, a belügymiaisszter é? a kultuszminiszter képviselte. Az elnöki előterjesztés után hozzászó lás nélkül elfogadták a törvényhatósági bizottsági és községi képviselőtestületi tagságról, valamint a visszafoglalt délvidéki területnek a Magyar Szent Koronához visssacsa olásáról és az országgal való egyesítéséről szóló törvény javaslatnak az illetékes bizottságban megállapított és elfogadott egyes szakaszait, Ezután Bár- dossy László miniszterelnök beterjesztőt" í® a magyar—német konzuli egyezmény bearikkelvezéftérol szóló íörvényjavaslaío’ kát, amelyet kiadtak az illetékes bízott" magnak. Ä xsidő fefe&ezef |ogi U2Í& lejtések ssabilgosósa Az izraelita valláéfelekezetí jogállása" nak szabályozásáról szóló törvényjavas* lathoz elsőnek Vájná Gábor szólott hozzá. Részletesen foglalkozóit u zsidóság és a szabadkőművesség európai térfogla* i ágával. Kimutatta, hogy a zsidóság miként szorította vissza a magyarságot a vezető izerepeiiZől. Azt is kifejtette, hogy a zsidó vallás egyenjogositása annakide* jén a szabadkőművesség befolyására történt. Szül cégesnek tartja egyben minden zsidókérdést magába fogta l ó harmadik zsidótörvény megvalósítását, Beszéde végén kérte, hogy szüntessék meg azok ellen az eljárást, akik ellen fe* lekezeli izgatás címén emeltek vádat, valamint helyezzék szabadlábra és rehabilitálják azokat, akikéi ilyen vétség enatt már elítéltek, Kösi’Horvátk József hangoztatta, hogy a törvényjavaslat nem érinti a vallásszabadság gyakorlását. A recepció igazság0« lalanság volt a keresztény egyházakkal szemben. Á kereszténység és a magyarság az egyénben annyira ossz-- van kapcsolva, hogy nem is lehet arról beszélni, magyar, vagy keresztény-e valaki elsősorban. Aki megtagadja magyarságát és ke“! reszténységét, az énjének egyik felet tagadja meg. A magyarság tehát önmagát támogatja, amikor védelembe veszi a kereszténységet. Példa erre Erdély, ahol 22 éven keresztül a keresztény iskolák és templomok voltak a magyar élei bástyái. Amikor a zsidó egyházat a keresztény egyházakkal egyenjoguvú nyilvánítót iák, erőszakot követtek el és az igazságtalanságot kodifikálták, 5 A?; izraelita felekezetitek soha nem voltak olyan érdemei a magyarság szempont jából. mint a keresztény egyházaknak. Pártja nevében örömmel elfogadja a tör*' ! valló áttérésének megakadályozását, A javaslatot elfogadja. % EHojiadf(k a târvâng- Javaslatot Több felszólaló nem volt. Az elnök a vitát bezárta, majd Hómau Bálint vallás« és közoktatásügyi miniszter röviden válaszolt a felszólalásokra. Kérte a benyuj »ott határozati javas!utók elutasítását. Ezután a Ház mind általánosságban, mind részleteiben elfogadta a törvényjiavasiatok E'mpolídfc a Ház filéseff Tasnády-Nagy András elnök javasolta, hogy a Ház üléseit bizonytalan időre n;r* polják el és bejelentette, hogy a képviselőház összehívására annakidején intézkedik. Ugyancsak későbbi időpontban keiül sor a felsőház átiratainak átvételére. A képviselőhöz csütörtöki ülése 12 óra után ért véget. fl költségvetést tárgyalta a leísőhdz BUDAPEST, december 19. (MTI.) A fel; sőház csütörtökön folytatta a jövő évi állam* költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Széchenyi Bertalan gróf elnök 10 órakor nyitotta meg az ülést, «melyen a kormányt Varga József miniszter képviselte. Elismerés a mailer katonának Harsányt Pál volt az első felszólaló, aki elismerését fejezte ki a kormány iránt, hogy a visszatért országrész népességéről szociálisan igyekezett gondoskodni, amit a költség- í vetés is bizonyít. Megemlékezett harcoló hon* védeinkről. Amikor azt látjuk -— mondotis. -—, hogy a magyar katona messze, ezerkilo- méteres távolságban harcol a haza védelméért és nagy célokért, lehetetlen, hogy egyetlen komoly ember is akadna az országban. ’ aki ne erezné, hogy ezekhen a résszel teljes időkben felekezetre, társadalomra, politikai pártállásra való tekintet nélkül egy emberként kell állanl a kormány mögé és nemzeti egységgel uj erőt kell neki adni. Az uj nemzedékre hárul az a kötelesség, hogy lemon dással személyi érdekek háttérhe helyezésével. fokozott akarattal szolgálja a nemzetet, Péchy Manó felszólalása után Jankovich Besán József emelkedett szólásra. Janliovich-Besán József gróf kérte a kormányt, hogy a közigazgatás egyszerűsítését vigye keresztül és a megtakarított összegeket fordítsa a tisztviselő fizetésekre, mer! ha a tisztviselő anyagi gondoktól mentesen végezheti munkáját, az ország adminisztrációja is azzal javul. Ezután a földművelésügyi tárca költségvetésének tételeivel és mezőgaz* dasági kérdésekkel foglalkozott. A javaslatot elfogadja. Szőke Gyula azt fejtegette, hogy a drágulási folyamatot meg kell akadályozni. 3 őmn IRililős anifdrlns pfispök beszéde Báró Percnyi Zsigmoml alelnök 2 órakor szakította fé be 3 vitát és & folytatást délután 5-re tüzto ki. A feisoház délután 5 órakor folytatta ülését. A kormány részéről az ü‘ésen megjelent Reményi-Schnelier Lajos pénzügyminiszter. Az első felszólaló Papp Gábor volt és elöljáróban a hadseregfej'esztés fontosságáról szólott, Bíró István * felsőház alkotmányos hivaiâ» sáról beszélt. Majd S'hvoy Lajos püspök. Szabó János, Mészáros István és báró Bottlik István szó iáit fel. 0 pJoziiim'nfszter beszédig Ezután Heményi'Schnelier Lajos pénzügy- miniszter válaszolt az általános vUa során elhangzott felszólalásokra. Hangoztatta, hogy a költségvetés nagy erőfeszítéseket kíván a nemzetiéi- azonban ez még nem a maximális erőfeszítés és még a legkevésbé sem mentek túl a nemzet teher- báró képességeinek a határán. Nagy feladatok előtt állunk és ezeket csak akkor tudjuk megoldani, ha minden erőnket megfeszítjük. EzCnk viil megfele'ő tartaléké lásra va» szükségünkfl feűdserepől Ú a helyes tartalékolást két irányban látja. Az egyik a gazdasági élet ereje és képessége, a mezőgazdaságot lényeges» fejleszteni, hogy többet, jobbat termeljen és megerősöd' jék. Ezért fejlesztjük az ipart ki, hegy a teherbíró képessége nagyobb legyen Ha ebben az irányban haladunk, nagy erőtartalékra teszünk szert. A másik nagy tartalékerő a nemzeti had* sereg. Növelhetjük a jó gazdasági politikát, szociális politikát, javíthatjuk a közegészség- ügyi -viszonyokat, ha azonban nincs erős és modernül felszerelt hadsereg, hogy az országot megvedjiik a támadások ellen, akkor a más célokra költött pénz olyan lesz. mintha az ablakon dobtuk volna ki. Ha nem lett volna erős nemzeti hadseregünk, nem érhettük volüa ei az utóbbi évek történelmi ered menyeit, a területi visszaszerzéseket. A helyes tartalékolás tehát a gazdasági élet ereje* ben és egy erős. modernül felszerelt hadseregben vas. józan Miklós unitárius püspök előtt a költségvetés óriási rzámoszlopai úgy tűnnek fel, mint hatalmas templomok oazlopai, amely felé » nemzeti gondolat felemeli az ország falazatát és alá a fundamentumát, amely a magyar nemzeti hHen. meggyőződésen et* egymást átkaroló szereteten épül. Míg esen a magyar földön less magyar 'templom, magyar iskola, írből az Istent imádják és a nevelés célját úgy szolgálják, ahogyan kell s amíg lesz egy vezér, akinek a hitére biztosan engedelmeskednek, addig nem félj a magyar nemzetet .s nem féltette az erdélyi megszállás 22 esztendeje alatt sem. Kérte, tegyék lehetővé az erdélyi unitárius egyház és iskolák fejlesztését, anyagi támogatását, tanárai és tanítói utánpótlását, szór* ványgyermekeinek tanítását és a menekült diákok által megduzzadt gimnáziumok fenn tartását. A költségvetést elfogadja. Bálint György hangoztatta, hogy a kormány első feladatának kell lennie a magyar honvédség, utána a mezőgazdaság talpraálii- tása. a vadvizek levezetése, mert e né'kiil nincs többtermelés. Kérte a közjóléti szövetkezetek támogatását, a Hombár Intézmény felállásával kapcsolatban a gabonakereskedelem zsidó engedményeivel ügyének felülvizsgálását és a kisha.azoirbérletek kiterjesztését. A költségvetést elfogadja. Pénz és ám A pénzügyminiszter ezután ismertette az. állam adóssága kérdéséi, majd a beruházási program végrehajtásáról beszélt, hangsúly-«?, va, hogy az eredetileg egymilliárdos beruhá z.ási program ma snár 4 é* félmilliáfdra nő, ■ vekedett, A pénzérlék állandóságának kérdését ingáivá, a pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy elfogadott felfogás szerint a forgalom ban lévő bankjegyek mennyiségének a fői galomba kerül»), fogyasztásra szánt javak mennyiségével egyensu’yban keli lennie, kérdésnek tehát pénzoldala és áruoldala vftu A pénzoldalt usy szoktuk mérni, hogy » bankjegyforgalmat vesszük alapul. A trianon Magyarország bankjegyforgalma ÖOO miliő volt, a mai pedig 1800—1900 millió- Az akkori ország és a mai között azonban nem csak a lakosság száma és a terület nagyság-' tekintetében van különbség, hanem strut turális és gazdaságpolitikai különbségek vannak. Az 500 mil iő bankjegyforgalom a deflációs korszak végére esett, úgyhogy V trianoni Magyarország normális bankjegyíor galrna 750—800 m iliő kell hogy legyen. A területnövekedések foytáu 300 millióval emelkedett a bankjegyforgalom, ennyi cseh koronát, lejt és dinárt váltottunk be. A struktúrá in változás abban áll hogy sz utóbbi három évben az ország tiszta mező gazdasági jel egéből veszített és erősebb ipát jelleget vett fel. Egy7 pillantás az iparral fog Salkozó emberek számára élénken megsüti ghja ezt. Már pedig minél inkább ipari jel légii egy ország, annál nagyobb a bankjegy forgalom, tehát az ország gazdasági slruktu rajának megváltozása is 20—25 százaié;;):.» . enialte nálunk a bankjegyforgalmat. Végül pedig emelkedett a tezaurálási kö vetélés ís és a tezaurálási összegei kéiszá/- midióra lehet becsülni. Mindebből az következik, hogy a bankjegyforgalom nálunk teljesen normális. ícbiV a pénzérték állandóságának kérdését nézv. a pénz oldalárul semmifé e veszély nem fenyeget. Az áruoldait vizsgálva. megáilap tírat» , hogy kétségkívül .kevesebb lett az áru és ab szo’ui mértékben is kevesebb mint amennyi re szükségünk van. de ennek a háború az oka, azért néni jut elég a civil szükségletek re. Éppen ezért kénytelenk vagyunk mind erősebben és erősebben racionalizálni a fogyasztást. hogy baj ne legyen. Végül is felmerül a kérdés: hogyha a pénz oldalon nincs ha), az áruoldalon ped'g rsa! háborús nehézségek vannak vájjon rutén emelkedett az árszínvonal? fl % drszinvsaaf emelése inúaíQB tölt Az ársziuvonalemelés tudatosan történt. Ennek négy oka van: Az egyik a háború ki törése után 3 külföldről behozott anyagól áremelkedése, a másik a szociális törvényin zásunk álta’ hozott törvények végrehajtás.» az 1931 augusztus 26. után történt és a te. meló a ráháruló terheket igyekezett áthári tani a fogyasztóra. A harmadik ok az. boxr 1939 augusztus 2ó-án, amikor az első árrög- zités történt, a mezőgazdasági árak olyan alacsonyak voltak, hoţiy' a gazdálkodás nem volt jövedelmező, tehát e mezőgazdasági ára kát feltétlenül emelni kellett. A negyedik ok pedig lehet az, hogy az adóemeléseket bízó uycs ágakban igyekeztek áthárítani s fogyasztóra. Természetesen az áremelkedés folyamat?, le kellett zárni. A szükséges kiigazításokat ugv s fizetésekben, mint ez egves cikkek ára ban még elvégezzük és ezután miede- erővel tartjuk az árszínvonalat. A pénzügyminiszter nagy tetszéssel fogé dott beszéde után a felsőhöz a kóit»egvytes'. általánosságban elfogadta. Pénteken délelőtt 10 órakor megkezdíéi.. . költségvetés részletes tárgyalása';. 500 HALOTTJA VAN A PERUI SZÖKŐÁRNAK. Limából jelentik; Á föld csuszamlásnak és áradásnak sokkal pusz- titóbb hatása van, mint eleinte hitték. Ankacha tartomány fővárosában, Juanz ben, már 500-n ál több hol/testet tahik' tak, de még Î000 embert keresnek. Öl ven méter magas és egy kit óméi er szék - szökőár a táros egész északi részét clbt ■ rilotta. Nagy magasságú, iszaptengert hordott Össze. A vasárnap délelőtti hever földlökés következtében Limától 50 Idle- méterre több helyen mégszakadt a pan amerikai országút. {MTI.)
