Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-17 / 288. szám
SiMil, iMf twwdwi V oá. itfurfiai. an. te i® fiút?. °«*!M $»ít??lre*zrt*®8 és fclatiátklíaíal: fiafozsv r» l£<shtfsi ti., I. !M89’3f. T»Is?an: H~.T3. «faní»: fSfeíssB“8les 8. szája. íeiefcsi *z.: 28—23 ——Ml HLfiPlTOTIfl: BflRTHA MIKLÓS Klariâtulaldeties: Pi L L î S I« T, ta!<mvár. EtelizsKésl árai: hm st» 176. 8. féltm ts, bíísz ton ‘st urni ló 8 Bár !f s§§ y: PSJ I I Leveliik az eiripai szolidaritás koiizakvencláit £ Híz ilnagpl ülésen szavazta meg a délvidéki leriiielek visszacsatolására szála iönréayjavasiatat IKÜJa •®JÍ ssiiö! ^3Íöá *»§ 3 ŰSfbtíOí B IBŢŞfiî«' S« 30 löt E{VűÖ7IÖÍ er íanojj / asa&iií sfg. aönícT ftííftjtv.a. ^8 akin eíö £uy»ir âtf ásítod £<2 —— >S»m ss temsatí* mdüoSa »ledger .moistt isi 'iám £b list* 2íIo8 Î \aétn ß d®; Sâsfeto Xiorf 02iqÄ>r tS-t£S4Tf, tllfm a i adnia j OX&ftfO lÖíiX) riiasbii >MiBÍ I ,tkJ tUbri Jsöim tyniíi» Htíloq fevéi, I .aíjo I tísx t 2S"A ntJ-bh iái áiooo VSOíí 9831ÓJ Jsaöa W*; a pb ro/ía’c fijii-* 3 3T i*ţe moi aaai ísaiö i i i -A iliiH »ff inn >T $ iüc; icri ifi!-k BUDAPEST, tfte. 27. (MTI.) A képviseíöháa kedd dc'előtti ülésének ünnepi jellege« kölcsönzött az a körülmény, hogy napi rendjén szerepelt a délvidéki területeknek a Magyar Szent Koronához való visszacsatolásáról és az országgal va ó egyesítéséről szóló törvényjavaslat. A képviselők magyaros, illetve fekete ruhában igen sokan megjelentek. \ kormáíiy tagjai valamennyien ot:ö voltak írz ülésen. Tasnády Nagy András elnök 10 órakor .nyitotta meg az ülést. Az elnök bejelentése után Bárdo&sy László miniszterelnök és kük iigyaa'üiszter emelkedett szólásra és az alábbi be jelentést tette: — Szeretném itt, a Ház aráne elölt is megismételni a képviselőház tegnapi IküJligyj bizottsági ülésén tett bejelentésemet a? alkotmány alapérvényének sí ebemében. A bejelentést igen rövidre foghatom és csak a tényekre szor'tkoz- ítaiotn, meri amit elmondok, a sajtó bői már ismeretes és abban a közvélemény íííár állást foglalt. Sokszor megái!apitatták: a közvélemény különböző fórumai, megállapították aai a kormány és a múltban az ország sorsát intéző kormányok is, hogy fökirajzk területi és kulturális k&pcsöistairik, a? ebből származó ier» araésar-eti adottságok, a közös veszélyek, a múltban együtt küzdött harcok és általában sorsunk a Német Birodalom és Olaszország mellett jelöli ki helyünket. (Kitörő taps és éljenzés a Ház nTnden oldalán.) Ennek felismerése már száradok óta áthatotta a magyar politikát. 1919 óta ugyancsak ennek tudatában, ettől a meggyőződéstől vezetve mtézték következetesen az ország kor» monyai a magyar külpoiitkát. Ez a politika a maga logikájának belső erejével elvezetett 1940 november 20-án oda. hogy csatlakozhattunk a? úgynevezett három ha talmi egyezményhez (lel» kés taps és éljenzés a Ház minden oldalán), amely szót darálásunknak a tengelyhatalmakkal jogi formát és jogi keretet adott. (Táps.) A háborúnak ebben a legújabb fordu» tatában, amely most kontinenseket állít egymással szembe, ennek a szolidaritásnak -— nyugodtan neve hetem eu- i rópai szol'darálásnak — a konzekvens I ciáit, mint mindig, ezúttal ismét levon« j tűk. (Helyeslés, taps.) Ezt tette a ms- i gvar kormány, amikor a háromhatalim I egyezmény, illetve a ho>zzá történt csat- I iakozásunk alapján megállapította hogy : egyfelől az amerikai Egyesiilt-ÁHamok, ! másfelől a Német Birodalom, Ohaszor- I szag és Japán között bekövetkezett háborús állapotot Magyarországgal szem i ben is fennállónak tekinti. Kérem bejelentésem tudomásulvételét. A miuisztereiaök bejelentéséi hoss-santartő helyeslés és viharos taps fogadia. Ezután áttértek a napirenden szereplő törvényjavaslat tárgyalására. Qajzágó István előadó ismertette a törvény» javaslatot. — Hálát adunk a magyarok Istenének, högy hét évtized szörnyű megpróbáltatásai után százezreit bizakodó reménye válhatott ismét valóra. Hódolcttos hálával mondunk köszönetét e napon a Legelső Magyarnak, akinek a feleszméiésbe vetett törhetetlen hite, bizakodása távolítottéi el a megpróbáltatások utján az akadályokat. Az Ő ősf magyar ere» nyékben gazdag országlása vezessen bennünket eredményekkel továbbra is. Az egeltnek hosszantartó és bőséges áldása hulljon az ő életére és munkásságára. A kormányzó tar nevének említésekor a képviselők felálltak helyükről és kitörő lelkesedéssel ünnepelték Magyarország kormányzóját. Az előadó ezután köszönetét mondott a kormány meghízható és hűséges politikájáért, majd röviden ismertette a törvényjavaslatot és kérte annak általánosság- han való. egyhangú elfogadását. Ezután a vezérszónokok következtek. harcot végigharcolták. Természetes, hogy .« behhás alapja csak a kisebbségi sorsban szcr~ zeit végzett munka lehet Reméljük, hogy a Délvidék visszatérésével nemcsak az ősi nur gyár földet, hanem az uj magyar típust is testvéri szeretettel ölelhetjük magunkhoz. A törvényjavaslatot a kormány iránti teljes bizalomból örömmel elfogadja. 1 magyar honvásfsés Jaross Andor megemlékezett a magyar honvédség hősi teljesitményeiről. Bár már hónapok választanak el bennünket a magyar honvédség délvidéki akciójától, mégis azí hl' &2em, úgy érezzük, hogy a gyülésterem megtelt sűrített levegővel, valamint nagy törté* celuai összefogás érzését váltja ki mindnyájunkból. Az a nemzedék, amelynek képviselői itt üluek. nagy idők tanuk Ennek a nemzedéknek képviselői ott állottak a trianoni sir szélén, ott állottak a szegedi feltámadásnál, ott állottak az országépités munkájánál, a Felvidék, Kárpátalja, Erdély visszatérésénél, ahol a szétszóródott magyar lelket szálanként kellett egybefiizni. Megem'ékezett a Gondviselésről, akinek áldott, oltalmazó kezét ott éreztük a fejünk felett. Megemlékezett a Kormányzó Ernő', akinek említése* kor a képviselők tagjai helyükről felállva, lelkesen ünnepeltek. Hálás köszönetét fejezte ka a baráti nagyhatalmak iránt, A törvényjavaslatot örömmel elfogadja. Tauf jer Gábor, a Nyilaskeresztes Párt sr zérszónoka örömmel szólalt fel * törvényjü \-aslat mellett. Touffer Gábor * továbbiakban hódolattal emlékezett meg a legelső magyar emberről. Magyarország kormányzójáról akinek ten ereje, előrelátása teremtette meg és fejlesztette a magyar honvédséget, arueiy dicsőséges fegyvertényeivel állandóan növelte Magyar ország tekintélyét és ^ehetővé tette, hogí ismét mint erős tényező szerepeljünk Euró pában. Megemlékezett Hitlerről, Mussolini ; ről, és a szövetségesek harcairól, majd a ki j sebbségi kérdésekkel foglalkozott. ( Tildy Zoltán, a f üggetlen Kisgazdapárt ve j zérszónoka a magyarság történelmi hivatása j ról beszélt. Hangoztatta, hogy ezt a helyet a ! magyarokon kivül senki más nem tudja itt ( betölteni. Megemlékezett a Bácskába telepi I tett bukovinai magyarokról is. majd hangoz j tatla, hogy a nemzet igaz, ió és hu vezetője I nek köszöni az eredményeket, i A kormányzó nevének említésekor a kép i viselők helyükről felállva lelkesen ünnepe ■ ték Horthy Miklóst. : Klein Antal, mint Délvidék szülöttje szó1 iáit fel és hangoztatta a magyarságnak I nemzetiségek irányában mindig tanusiíoti ; megértő és méltányos magatartását, majd el I i-méréssel szólott Bárdossv László külpo ili ; kai vezetéséről. A javaslatot örömmel elfo- ; gadja, ! Meskó Zoltán méltatta a kormányzó mun I kásságát és megem'ékezett a kisebbségi sor- i baa is hűséges magatartást tanúsító délvidéki magyarokról. A javaslatot elfogadja, j Reibel Mihály, mint délvidéki cinbe; m • leg szavakkal szólott a dé lvidék!ekrol (•* j hangoztatta annak a munkának fontosságát. I amelyet a Revíziós Liga végzete a magyarság j érdekében. A törvényjavaslatot elfogadja, * Ezután Bárdossy László miniszterelnök é* ' külügyminiszter emelkedett szó ásta „fa Igazság és les ereiéiül vértezett összetartást nem lehet szétszakítani“ „8 magyarság fogban és kenyérben ssztizsi kíván mlíjdsn nemesidé honfitársával“ l eleki Mihály gróf, a MÉP vezérszónoka emelkedett elsőnek szólásra. Hangoztatta, hogy a mai nap örömünnep Délvidék visszatérése felett és ebben valamennyi pártnak részt kell vemre. Rámutatott arra, hogy a magyarságot sokszor sújtották sorscsapások, de a legsúlyosabb csapás Trianon volt. mert akkor örökre meg akarták ásni a magyarság Mrját. A magyarság azonban törhetetlen erőve-’; dolgozott Trianon után és egyetlen magyar sem törődött ebbe bele. Országgvarapitő kormányzónk (éljenzés) előljárt ebben a muakában é» neki köszönhetjük, hogy az országot fel lehetett emelni, hogy az egykori kis államnak ma erős hadserege van. Ezután megemlékezett a magyarság nagy barátairól, Hitlerről, MussoiiniröL A képviselők melegen ünnepelték -a. két m,agy baráti hatalom vezéreit. ' Teleki Mihá'y gróf ezután a visszatért délvidéki területek történelmével foglalkozott, hangoztatva, hogy a szerbek a. törökök elől menekülve jöttek be erre a területre. A né* ! metek letelepítése Mária Terézia korában indult meg. A kisebbségek iránti politikáról szólott ezután. Hangoztatta, hogy a kisebbsé- ' geknek meg kell adni mind gazdaságilag, mind kulturális téren az őket megillető jogokat. A magyarság szenvedései után most sem vár előjogokat és kenyérben, jogban ’ osztozni kivan m’nden nem zsidó honfitársával. Tőlük is elvárjuk azonban a teljes állarnhüséget. Végűi hálásan emlékezett meg a Bárdossy kormány és a honvédelmi minisz* tér munkájáról. A javaslatot elfogadja. Beszéde elején hangoztatta, hogy a magyar törvényhozás most negyedízben fogadott el törvényjavaslatot a* anyaországhoz tartozott Ősi országrészek Magyar Szent Koronához való visszacsatolásáról. Rámutatott arra, hogy csak az igazság és a jog erejétől vértezett összetartást nem lehet s'-ét- szsikitank De nem lehet szétszakítani azokat a kacsolaíokat sem. amelyek az országrészeket és az azokon élő népe* két az egymásrautaltság történelmi és természetes adottságaikban századokon ál elválaszthatatlanul összefűzték. Ezeket a tör illetékét közel 2 3 éven át szel. iemiieg és erkölcsileg idegen együttesbe kényszerít ették bele. Ezek a területek még s megmaradtak magyarnak. Ezután szeretettel köszöntötte a délvidéki magyarságot, amely a nehéz évek alatt a kisebbségi sorsban uj életformát alakitott magának és megőrizte számukra e területek egvségét. Han_ goráatta. hogy a? e területen élő né» metség idetelep tése óta kölcsönös megbecsülésben élt a magyarsággal és a 4S- as szabadságharcban is a magyarság oldalára állott. Külön köszöntötte a hí*» j nyevácokat, sokasokat és a többi nem- I zetfséget, majd megemlékezett a buko- ; viinai magyarság délvidéki letelepítésé- • ről és kijelentette, hogy a Délvidéken i oda telepitett testvéreinket szeretettel I fogadták. Végül köszönet t fejezte k< azért, hogy egyhangúlag elfogadták u í törvényjavaslatot. A miniszterelnököt beszéde végén a 'képviselőház tagjai melegen ünnepelték Ezután á* elnök í felfüggesztette az ülést. I S7Ünet utáo Tornyos György eladó beter- ! jesztelite az igazságügyi és főldmüvelésügvi ! bizoltsái; együttes jelentését az OFB inog- ! szüntetéséről I Ezután a képviselőház v^téz l áczy György J cs Zcrinváry Szilárd előadók előadásában I mentelmi ügyeket tárgyalt. Az elnök — tekintettel az idő előrehaladottságára — az ülést hezárta és napirendi I javaslatára a Ház úgy határozott, hogy I7-én, ş szerdán délelőtt 10 órakor ül ös$2e és napi- ! rendjén 3 máról e’maradt mentelmi ügyefcer, j az OFB megszüntetéséről és az izraelita va; í lásfelekezer jogállásának szabályozásáról szó j ló törvényjavaslatokat tárgyalja valam-r-.* : meghallgatja az interpellációkat ' Az ülés 2 óra előtt ért véget fi fslsfifiáz megkezdte a költségvetés vitáját tísicsalc ez ősi magyar Isidé?, itageni az űj magyar típust is testvéri szeretette! iielbstHik feebîiiakre“ Ezután fdikó Imre, az erdélyi képviselők nevében üdvözölte a törvényjavaslatot, sroe ynek szerinte egyik legnagyobb jelentő* g'-re, hogy visszahelyezi a magyarságot a r^sszafogialt részen az őí megiilető jogába. A bukovinai magyarok haaaíclepiféséről szólva hangoztatta hogy ezen a téren- olyan kezdeményező lépést váltottunk, amely lehetővé i'-izi számuuKra a meghatalmazás megadásai. Az erdélyi képviSg-íjk *— mondotta — «r ti;d’ jók érezni azoknak örömét, akik e törvény* javaslót megszavazásával ismét magyar honpolgárokká válnak. Különösen nagy öröm a visszatérés a délvidékiek számára, mert tudjuk, hogy a k’sebbséigi magyarság sorsa itt sü’yedt a legmélyebbre. Jöjjenek tehát kép* viselői és a megpróbáltatás‘ alatt szerzett ta» pasztalatáikat fordítsál. a megnövelteden haza hasznára Most már 126*ra növekedett azok száma a kepyiselőházban, ckik a kisebbségi BUDAPEST, december 17. (MTI.)  felsőház kedden megkezdte az 1942. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A viia iránt a tagok körében széleskörű érdeklődés nyilvánult meg. Gmf Széchenyi Bertalan 10 óra után nyitotta meg az ülést. Az elnöki bejelentések után Széchenyi Bertalan gróf bemutatta a miniszterelnök átiratát, amely közli, hogy a Kormányzó Ur uj* felsőházi tagokat nevezeti lei és pedig fíerczelty Jenő titkos tanácsos, császári és királyi kamarást élethosisziglan. Nagy Antal asztalosmestert. Gyulai ír bor dr. kereskedelmi és iparkamarai fő' titkárt. DIorvay Isjván kőmüvesmesteri és Rainer Mihály «oproixí Jak őrá 194 ' december 31-ig. Ezután áttértek a napirend tárgy akt sóra. Az igazoló -«és mentelmi bízott?.:; mégha Ugatása és tudomásul vétek* ui 11 Czetler Jenő, a pénzügyi bizottság elő adója ismertette a költségvetési jav;: latot. Schandl Károly örömmel fogadja lóid művelés ügyi miniszternek a mezóc.:/*' ság fejlesztéséről szóló munkatervéf. K- te a minisztert, hogy tekintsen e.l b r> i
