Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-15 / 286. szám

.1 Ut fiX $*-2*40. JTlPa- a & »mcmrir** mam & tőBom WvöJI 3VU löd * «isâin M J1q:4 •lávájává JüLbJáín (B :>hiün 2UI >í oáiotu ÎIO ÍJlijTt 9b A iiö T ÍIOÍ ^ rn *é k>í íüimw'f V^S SjE. loositfe-b toüivs*! Bíiq n&v n&rtste}! ten&vöí rn -Mb« 9 jlSflOO-i «Beinum J«j áöq *rn log ÍJA-E ÍÖ3Í aa óíisí inog ?.;> síi £ öt ía v itat nöliDi 9 5 ma *b a!a iró-rn 5íirs)íai naasm s/buBao »löd&aál d NާOff ;n amsét íáein»«! ifiátitfffi tütn —- iaüiiaál ■íjZmh, iíaíbal irmo'wr Aomo<] iitíBÜSr ^godíi > í .\en iin^BÍe inra aá 3 gittSE gaíöíag naaoLsi /íöqaüq i .tfái ddevoi m ,yéí iaixtoí voquss lm«!!« iabiai csiráit; [»£?§« í [ a sa saaltel irvös3 Cnotid Ţgan i s te nog e ivalárf Joliit a» at [í;bfU>% íiiaiftii iá na* »ssfl taqqaí: rngaíK fgáfiv raa se KS88ÎV te*®v TBoiSfc: oeaős áií&F g&rt>t íitosa ­«**«* másé ölav ebiéi átfed ŢţOrf f »* adt .ned . 5fe 1 niri »Uli q—noniii kéU Harass SzcTOfsen Búcsúztató Rövid kis hir volt a kisebbségi sors­ból átvészelt erdélyi sajtó hasábja n és mégis a lehető legnagyobb erővel mar­kolt belé a lelkűnkbe! Az emiéiketfés. a fájdalom és öröm különös keverékének erejével. A röv id hirt szőszorint kell Is­mételjük, mert illő és hasznos ismétel­nünk: VA Király hágó melléki Reformá­tus Egyházkerület szerdán tartotta utolsó közgyűlését. Az egyházkerületet, mint emlékezetes, a trianoni határ mi­att a debreceni egyházkerülettől elsza­kított reformátusok számára állították föl és most a visszacsatolása után a re- tormáius zsinat úgy határozott- Hogy -íz egyházkerületet visszacsatolják » debreceni egyházkerülethez. Az egyház kerület «íolsó közgyűlésén Sulyok Ist­ván püspök mondott imát, majd Thury Kálmán dr. fögomfnok mutatott rá az egyházkerület 22 éves működésének történetére. Vadai Béla esperes köszön nettet mondott az egyházkerület püspö­kének; és fögondnokának fáradhatatlan munkásságáért, maid felolvasták a püs­pök jelentését.4 Tárgy lagos hűvösség» ge! megfogalmazott hir ez, amelyet köz Irat i (magyarázat, n*élta-tás, búcsúz, íató se kisért ezúttal, mégis az érzések és gondolatok ©gé£Z halmaza érezhe­tő a háttérből. Az entíákeík ás heiyxe« teJc velejáróit. Különös gazdagsággal rohamnak meg az emlékek. Erdélyi és nyugat 1 pere. roét elszakt ják az anyaországtól és a reformátusok, ők a veszélyes és külo- síöses .sanyargatott határszélen föl“ ocsúdva közös szenvedésünk első áju­lásából, rögtön szervezkedni kezdenek, hogy hitüket, egyházi nyelvüket és in­tézményes önrendelkezési jogukat meg« mentsék, így alakult meg —- nehéz munkák árán — a királyhágőmeíléki — müy édes erdélyi sző ez — egyház,, kerület, kényszerítő szükségből, mint ahogy most pl. Nagyeniyeden újra fel kellett állítani a?t a Ssres emlékezetű református teológiát, amelyet Szász l>omokos püspök súlyos harca meg­szüntetett a iniile ui um idején, vagy ahogy a kát. püspökség Kolozsvárt, a reff, fő kiegyház kerület Eityedan meg« alakúit most Erdély csonkasága miatt. És emlékezünk, mennyi évbe került, amíg azuj ref. egy házkerületet —■ a hall­gatólagos működés hatására •— félhiva­talosan engedélyezték ós a nemes öreg püspököt, S ti Ívok Istvánt megválasztott iák. És emlékezünk, hogy ujaibb évek további nehéz küzdelmeire volt szük­ség, ami a magyar párt, ez a harcát is folytató uj nép közösség az aradi luth. szuperintendenciával együtt a jogszerű állami* elismerést, ezzel a püspök eskü­tételét és a kongruáiiis rendezést Ic'csi* kart a. 22 éves kisebbségi harcunk egyik) legszebb fejezetét jelenti a káivin sták ez a majdnem 20 éves szakadatlan ás lelkes élet igény lése és élet gén lése! Ezért most a már magasabb érdekből bizonyára nem kimérhették meg ezt a nagy Intézményt, legalább ne feledjük) dl a hozzáfűzöd« nagyszerű emlékeket s gondoljunk teljes elismeréssel és hő hálával mindig a megszűnt egyházke­rület vezéreire: Sulyok István püspök re és Thury Kálmán dr. táblaelnök»f ő_ gendnokra, akik kisebbség' élet-halál harcunk más pontjain is hervadhatat­lan érdemeket szereztek. Bizonyára elkerülhetetlen fájdalom (lappang benne, ha etgy nagy kor még megmaradt Intézménye 'gy kimúlik a világból. De a történelmfí kényszerre és az emberekre kell gondolnunk, akik visszatértek egy nagyobb egyházi szer» vezet kebelébe, ahol a kisebbségi küz­delemben megacéiosodotf erőiket a kö­zösség javára nagyszerűen hasznosít- hatják. A kálvinista romához való tar­tozás magasztos körülményt jelent! Vi­szont a magyar hit“-ben rejlő nagy «Mgyar és ember’ lehetőségek, ez a számban, sctlybaw, szánben, értékben való nwgnövckedése a királyfi ág-ómel- léklség hazatérése révén uj és üdvös hatású fog lenn! bizonyára. Ezért van, hogy az öröm és boldogság ama érzé­sei támadnak föl bennünk, amelyek 194Q szeptemberében áradtak gzét for»- rón és fényesen az egész érdélyJ lélek­ben. A m&gc*onkitott anyaországhoz v«IŐ vissza térés kinwtwiliatfltl&a örUma ós boldogsága! A volt K i rá 1 y h ágó rn e! fé- ki Egyházkerület mos! éli át, m?nt ilyen, ama szeptemberi hatngulatokat^ es gondolatokat újból és e ckktk tíUíuSsága szerint együtt ó!< át vele ismét az er^ délyi köziélek is. Ezt az örömet és bol­dogságot joggal kosz Grúzzá meg a 22 éves külön élet még megmaradt virá­gaival, érthető szükségből is, m dőn az emberiség a teljessé vált világháború válságában hányódik. A kisebbség' kor hagyatéka mindig történelem és n*trn* zeferősitő érték marad. Két nagy eszmét keSl hangsúlyoz­nunik ugyanis most, a Királyhágó msv gyár káivinktámak nagy terepét mér­legelve. Az egyik: soha-se szabad sen­kinek sem elfelejt^n'e ama nagy ki­sebbségi kornak müvét és jelentősegét, amely ma érméik az egyházkerületnek létrejöttében és m*igmaradá£'ába?s is tükröződik és most az egyetemes ma­gyarság erősítő és dísztó köziki ne se> lett. A másik, hogy teljesers ki kell ak­názni az ujrs egyesülésben rejlő lelki, szellem', anyagi, erkölcsi erősödéseket mindenütt és mindig úgy az anyaorstá gi, mint a volt kisebbség' oldalról, :iipn3»g^geaa«Jz>r.gi>a^.wrmTn—»■ :ii.i ^arwauwnaaw:«m»r.tmc-es-aiinjui .sqoiji3m»»»-iuw«»%«p»a a—■■■■■■■■■—■ him wwimimi■ n' m n^r.^rttsrssuKxi^^xi^'r., Moszkva és Leningrad a német csapatok füzében BERLIN, december IS, A »zovjete« ap a lot az lUóblki napok Súlyos veszteségei et«aére ^smóteltea támadást intéztek a német állá­sok óikén. A német gyalogság és tüzérség ke­mény éHiárhásn köveökeztéixai a német z ** sók«* n&m tudták megtönü. A uérnet légi haderő a Dauoc kanyarulatában, a Bon abó folyáeáaiái és az északi arc von ülöm »áokftdia hatásostíwi a fesovfélcsapatok gyölekezó bs- íyest, va!«miat a vasúti célpontokat.  ihé- met hadsereg nehéztüzérsé« e Lentiig rád és Moszkva katonai céSpojitjak vette tűz a&s. A Vomseílov-müvekbeti nagy kárt a»fcoa©fc£. A néni'et hadsereg főparancsnoksága vasár nap a következő hadfi jelentést adta üti; A vezért főkadis-záilás közli: A TKamet tüzér?ég a keleti arcvonasíiöa h&- tii^âţ Sebastopol k‘kö!ő;éb,m elfen. j ségtíg hajókra ti Lauiugrád k*tniaaá oéifuml- j jaára. Egyébként a harci tevékenység oaaár, ellenséges támadások öibáritására é*o«Sko­z«tt. Az AoglÁB k'örü'ií üaaiun toe^ron^áMuuk egy eSieneéges rombolót, mélynek e^idyedd" tévéi k*sil sssázaolni. Az W>ség a C^at&ras partjai fe&r*f hó« i^pa^őgépvt vfm®2tt. Tobrukíól nyugatra mz SfisspoatositoU aía»- gél erők túmádázait víaseaveffcük e fittmek a©--- cka tö!>b itWfyet, veiamáftt igen sok harcik*" «sir dpuazíitottunk. A tengeáyhwttal«Mlk rg= pu5S légii harcokban, .s«ját vc^shsös«^ BítikoÜ 15 el'jiíaiségeg gépet lőttek Íe. A bolaovaoia Ségí <srő áfíoemkser o- -12, kö­zött öatzeaOa 125 gépet vesaCéii?« « -mü teete tiaégusfik 7 gép. (MTL) l:©iláiip©If^is a harcok Tobruk, Bardia és SoSium widéfcén RÓMA, december 15. Az északafrikai arcvonásról' ismét heves harcokat jelenttuek- rob,*ulí, Bardia és Só’ilum vidékén az el'cinr ség nyomása egyre növekszik. A tobruki ■jsakasízon az angolok támadásait stzéleoebb arc von álakra t®*rjed <kfi, miort a britek újabb és újabb gépesátöti egységeket vetnek harc­ba, A teng«AyeSapatok hősiesen harcolnak és sikeresen verik vissza az ©Henség támadásait. Az olaMz fólia disezálIst* es. a-ábba hivautUw jgr leoiíté»!: adta ka-; RÓMA, 'áeoember 15. (Stefacfk) Az 56íc S2t'mu óla*« hivatalos idteuté»; A Tobrdktól ayugacra é törüttó ízakatzon erős e-ienséges támadásokat vertünk vissza. I Sollurcnâl heves tüzérségi tevékenység foiyt, löbb légi csata során összesen 21 gépet lőt­tek fe a tengely vaiiásaaí, saját veszteség . 3 gép. A Föidközi-fcengeff feáett egy Alenaégfts gép, az Argostal eSHenj támfidá-:nái pedig 5 ■súgod bombázó pusatuk eá, (MTI.) Finn csapatok elvágták a szovjet* erő északi utánpótlási vonalait STOCKHOLM, december 15. (NST.) A finn arcvonaíon küzdő szovjetcsapatok után­pótlási nehézségeit ismerteti vasárnap az Aftonbladet helsinkii levelezője. E nehézsé* gek okozója ramdeneke őtt a murmanszki vasútvonalnál és á Sztalin-esatornánál kiví­vott fan győzelem de lényegesen megnehe­zítik a szállítást a téli időszak beálltával elő­állott nehézségek is. A fehértengeri kikötők évente mindössze 5—ő hónapon át jegmen- te^ek, minden valószínűség szerint az a hely­zet tehát, hogy a szovjetkatonák részére a Fehér-tengeren át sem ember-, sem anyag- utánpótlást biztosítani nem lehet. A ke'elksr réliai területeken tartózkodó szovjeterők te­hát legfeljebb a Sorokka-Archangela közötti vasútvonalon érhetők eh Ez a vasútvonal száditás szempontjából nem nagyon jelentős, mert csak egy sínpáron közlekedhetnek * vonatok. A tnurmansdki kikötőn át eddig lebonyolított angosaász szállítások valószí­nűleg megszakadnak, mert Nagybritamo’s és az Egyesült-Ál amok s Japán elleni háború­ban maguk kénytelenek felhasználni az ed­dig feleslegesnek mutatkozó hadianyagokat ®6 egyéb hadifontosságu cikkeket* A Szovjet helyzetét, főképpen a® utánpót­lást a téli hadvine'ésbeu is gyakorlott és rend- l kivid ügyes finn csapatok rendkívül nehézzé j teszik, ha teljesen nem is tudják megakadd' I ivozni A finn és a azov je tcsapatok mozgé- • konysága és hareképessége a hóval, jéggel fe- \ dett terepen annyira különböző a finnek ja ! vára, hogy a finnek előreláthatóan még a ta­vasz beállta előtt elfoglaljak célpontjaikat. „fiz életben nem lehet isef|csá!o!ni Krisztus parancsét» a Keresztény eti&éí1 0 Eeloriaátas MjszMötsé$ waII<Ssos Ica-npéíp KOLOZSVÁR, december 15. Vallásos ünnepélyt tartott vasárnap délután ® ko­lozsvári Református I\ öszöveiség a re­formátus teológia zauíolÁsi^; megtolt ái#a?» lerme'ibem. Gyülekezőti ének és Gönczy Lajos dr. teológiai igazgató bibliaoívasása után Vaszy Vihtomé Kováié Honim énekelte cl nagy sikerre! Gémes Irén, a neves Kai* famüvrsxnő longorukiseoeie E?>eiîett Strşi* minden minoség- ■» ben és árban., Be!-és küfföldi gyártmányok! delta IrgoJfttoisr; Istenem ö.ink sao^*eiui»A nyét. Az é«?-ks5&áíBi után Búza LccjZÍó di egyetemi tanár tartotta meg előadása' Keresztény etika és nemzetközi jog cin/ méh A kolozsvári egyetem jjogikari prú- dékánja érdekes fejtegetésében legelőször a nemzeti jogban újabban érvényesülő szociális gondolatról beszélt, amely a ke­resztény etikát s az evangélium szelte mét érvériyesiü az állami életben. Az elő­térbe kerülő közösségi gondolat az önző egyéni érdekeket háttérbe szorítja. így áll a jogrend a közösségi eszme szolga" Halába. Míg a szociális gondolat az ál"1 iami é4etben az egymás kölcsönös meg* segítése, addig a liberális jogrend hatása az elnyomás lett. A nemzetközi jog pe­dig, sajnos., telje« elzárkózást jelent a ke resztén y etika rendelkezései előtt. A; nemzetközi jog nem iképes megoldani azt, hogy az erőnek helyére az igazság elvét tegye, nean csoda, lia így általába^ S«í>ujíó véleményünk van róla. Á nemzetközi jog önző érdekeket szói gáh Zsarnokságban sezmn* sem multa fe hil a világháború után a győztesek akav rsttát, akik tasm törődve megcaonkitolt orsaágok. vérző sebével, mesterségesen éíetrehivott és megduzzaaziott államoka! produkáltak, amelyeknek egyetlen híva fása az 5 Önző érdekeiket és hatnlm törekvéseiket szolgálni. De az életben nem lehet megcsufolní Krisztus paran­csát, a keresztény etikát » igy már szii1- btésétől halálr*i1 élt az a jogxead. ameH igazság^aiansigot statuál. rA mesterséges ottaniak összéOKníott&r. A ma folyó háború szabadságkorc*i azoknak a nemz# üknek, akiket leg fon tosssbb tdedeheSŐségeUiicK megfosztot­tak, Sokan csodálkoznak, hogy a szabadsas harciakat vivő nemzetek két hatalmai el lenfede, a váliástaian Oroszország és u vallásos Anglia együtt meneteLnek ^ibén a harcban. Pedig ezen niu-cs csodálkozni­való. Az 5 kézfogásuknál s céljaiknál nem játszott szerepet a vaUásosság vág- vallásellenesség. Krisztus azonban O/- örök törvényhozó s imádkozzunk azér:- hogy jöjjön el az ő országa. Búza László dr. nagyhatású előadása után Deésy Jenő szavalta el igen szépen és egyszerűen Babits Miaiyánk című ve; sét. Azután a Szeretlek Uram cimíi zsol­tárt adta eio a teológia énekkara Bem ' deh Kálmán vezetésével. A nagyszerűen Összehangolt énekkar száma után zart, ének és áldás következett. A Reformá tus Nőszövetség vallásos estélye iga^< élményt jelentett a jelenlevőknek, (AL L.}’ fifiefcezfeM tartott Pâi8ce*c*«fcr yné^bf’i« ®s Erdéi'v? Pári KOLOZSVÁR, december 15. Az Erdé­lyi Párt vasárnap Páncél eschen érteker letet tartott, ahol a központ részéről inegjelem Vita Sándor országgyüiési kép- viselő, Orbay Ferenc titkár és Zaftos"' reczky Gyula, az Ellenzék főszerkesztője. A* értekezletre több községből gyűltek össze a párttagok, akiket Ncgy Fái kör*- zeti elnök üdvözölt. Ezután Vita Sándor országgyűlési képviselő tartotta meg be­számolóját. majd Zathureczkv Gyula is­mertette s világpolitikai helyzetet. Vé­gül Orbay Ferenc szólalt fel. aki felkér* te a gyűlés tagjait, hogy adják elő ki válságaikat é.s esetleges panaszaikat. A központi kiküldöttek é* a parttagok k<>‘ zott közvetlen beszélgetés fejlődött ki annak folyamán megvntatíak « helyi kér «léseket. LEVÉLPAPÍROK, «gysicrSt©! • íeg^ választékosabb kivitelig, legolcsóbban az ELLENZÉK kőnvvosztalyába^. Ko­lozsvár, Mátyás király-tér %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents