Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-15 / 262. szám

hies®«, «ut ewes*» «

a». n», m. ■sau.

mu

SietrtsitistQ és fcSagâfcîvaiah fofmrár, íóSaí-srtea IS., L «meist Ttle'ss: 11—09. Kve’iiite Cs5retgffi»«ica 8. szára* Teíeíon sí.: 28—23

CLRPiTOTTR:

BI El Hi MIKLÓS

IladálBfalógnos: P a L L 2 S *. í, Sslszssär. Előfizetési árak: haTasln 2Jü. •enadéívra 8, félévre is. eaész évts 32 mi%

Erdély erős litte

l3?ta 3 BEMETJER BÉLá

igen gyors ütembe-n fordítottunk arra a célra, hogy Erdélyt talpraállítsuk s teljesen összekapcsoljuk a trianoni or- szágrésszeh A m«gkö"dett munkát azonban folytatni kell s még rendkívül nagy feladatok állanak előttünk » a megoldás ütemét nem lassíthatjbk.“ , Vájjon mi lenne más kormányzatunk» nek ez pß újabb köíelességváílafása, ha nem az erdéJyí férfiak elgondolásainak loezdeti meg’vaJóskíá&a, amit magasabb érdekből minduntalan szorgalmaztak, de amit nemcsak s7 érettünk is annyi [ Ifcákiismereítel fáradozó kormány, hanem az egész ország népe is megáévá tett? Kelbe meggyőzőbb érv annak a hiánytalan lelki közösségnek és test" véri sorsváííalus-nak igazolására, ami a visszatért földek népét örökre a vég- ’ télén nemzeti életbe bekapcsolta?! De egyáltalán lehet-e méltóbb kifejezést adni a hihetetlen és példátlan áldozat« készségnek kidomboritására, amit csak testvér hozhat meg az egyazon szülőktől eredő vértestvérért. Csakhogy most Erdély is ott van, ahova a haza Jétér» déliéi állítják és erős hite vís. i. Sietni fog a küícsönjegyzésisel, még akkor is, ha öröklött nyomorúságában naponta csak egyszer térit fehér asztalt. Mert, ha egykoron mélységes emberi megáld« zásában ökölbefont kezekkel — ideger* célokra — fajtánk' ellen mérhetteílf rj összegeket ragadtak ki zsebéből, hogyne lenne büszke arra, hogy immár Ön* magának, nemzetünknek áldozhat. Öntu» Jattal és kitörő lelkesedéssel, hiszem ennek következtében elsősorban a;- erdélyi élet lesz emberibb. De az els$ vonalban legyenek ott azok, akik híva» tálas tényezőik kitüntető figyelme folytán elsőknek Űzhették eí a nélkülözés sötét árnyait, illetőleg ma gondtalanul élnek. Az 5 példájuk kell rnég hitet- árasztóbb jegyen ahhoz, hogy a kisem* bér is a legnagyobb lelkesedéssel leszáe molbassa szerény, de annál értékesebb filléreit a haza oltárára.,

Nem véletlen, sőt talán a megfontolt céltudatosság jele, hogy Erdély a politikai torzsalkodások sallangjai nélkül, zajtalanul, mondhatni áh tatos csend» ben kapcsolódott ismét hazánk közéle« tőbe, Először csak léiekhajiásokát mutatott, az örök együvétartozás ragyogó és Káprázatos gyöngyszemeit, amiket a visszanyert szabadság tudata a lélek mélységeiből és a szív k apsdhaíatkan forrásaiból merített, hogy adtára & s?eE lens szárnyakat bontson és a magyar gondolatot az eszményi csúcsokról termő magként szórja szét a honfoglaló nép minden bevetetlen ugarán, vagy gyomos, bozótos talaján.

Ezért nem visszhangzott a pesti Vigadó erdélyi szónokoktól, ezért nem ■szerepeltek megváltó köntösökben s tartózkodtak minden olyan külsőségtől, ami nem méltó a felelösséghordozólo hoz. De Pesten se ültek be hivatalokba, hiszen jórésze azoknak, akik egykoron a társadalom miiv elésévei és gondot-á- sával törődtek, m« I» ezen a munkaié« rületen dolgoznak tovább. És e« a ma* gatartás könnyen érthető, amikor olyan, egyetemes feladatok követelnek megoldási, amelyek tevékenyig} kerete túl« iqő a fizetési osztály cselekvési határvonalain.

Most egy látszólag ,,tétlen*" esztendő után a tájékozatlanok valóban meglepő fordulatnak tanúi. A képv selőház ülésein egymás után jelesstkeznek szólásra az erdélyi képviselők, hogy a kultúrpolitikától kezdődőieg, munkás ügyeken. Társadalmi rétegek szocális helyzetién, döntő fontosságú gazdaságpolitikai ut* vonalakon keresztül, a honvédelem elsőség! jogáig véleményt nyilván tsanak«

Ezt viszont csak egy év beható hely* zeívrzsgálódása után teszik, mert előbb sekély es és szembetűnően felületes eE járásnak bizonyult volna. Meglátni mindenben a lényeget s jól megtisztogatni a hozzá nem tartozó s történelmi helyzetekhez nemi méltó szempontok* tót. Erdély tehát csak felkészülten és véríezetten jelentkezhetett a szabad Ma« gvarors“ág munkaíáborában, mert az idők súlyosabb mértéket állítottak fel, m ni amekkorái egyesek talán felie® deztek. Nem hatalomra vágyott, hane<m alkotó lehetőségre, neon a személyi ranglétrát és a címek társadalmi pálio* lyát, hanem a munkaeszközöket ácsolta és faragta. S hogy mindez mennyire nélkülözi a partikular s vonásokat, azt talán éppen a helyesen értelmezett hár« más irányú erőkifejtés bizonyít ja 2 Er» dély történelmi jóvátétele, a t’sztult&hb élet 5>z am léiéi példaképviselete s e két® tön át egész Magyarország történelmi jóvátétele. Mert Trianon nemcsak Er« déíyt szakította íe, hiszen nyomában nem hajlott virág és nem termeit elég gyümölcs ott sem, ahol nem volt idegen az ur. Az összeomlás általában megakadályozta a tanulságok levonását és az államgépezet ktöstferüsitését, olyanná tételét, hogy kellő rugalmassággal, szeizmográfszeríien érzékei hess© a

ne-rn z-ett á rsa da lom jelenségeit és problémáit s azokat időben is megcidja. Amit tehát az Erdélyi Párt képviselői elmondanak, az a legtöbb esetbe« az egesz magyar életre is vonatkozik.

Ee minden bizonnyal az sem véletlen, hogy azon a napon, amidőn az ország« bv./. megértéssel és egyre nagyobb érdeklődéssel fogadta a* erdélyi szónokokat, Szász Lajos államtitkár bejelentet* te a százmilliópengős erdélyi kölcsön íoUjoesatását. „A viss^acgatolá® óta igen jfi’entős »Mohátokat hozott az ország Erdély érdekében, de ez csak ténvmeg® állapitás akar lenni — mondotta a kormány szóvivője — s távolról sem szemrehányás, hiszen amit adtunk, a legjobb Örömmel adtuk, Erdélyért ebbe® az évben 279 millió pengős deficitet vállal- ; tünk, ugyanakkor, amikor az 1941. évre i elkészített költségvetés, amely a visz* 1 &z acsatolt keleti és erdélyi országrész j költségvetése nélkül készült ef, csak 32 j mid Hő pengős hiányt tüntetett fel. Erdélyi és keletmagyarországi közlekedési viszonyaink megjavítása érdekében a MÁV 99 millió pengőt fordított beru*- házasokra, az utak helyreállíására pedig 48 millió pengőt fordították, míg szociális célokra 22 millió pengőt fizettek ki. A közigazgatás különböző építkezéseire 29 millió pengőt fordítót» , íak, a hitelss^erveíet megerősít ésére 42 j millió pengőt. Anyagi erőinkhez mér* { ten tehát rendkívül jelentős összegeket i

„Fiz erdélyi kérdésekben meghallgatjuk az illetékes erdélyi tényezőket!"

— mandot a ez erdslyi felszólalásokra adott váes áfean Radessay zlú loazságö: ymioisztsr — Hinlerisr-Fels Ákos* ülíkó Imre és Szilágyi ö fh

fejtették ki az Erdélyi Párt álláspontját

BUDAPEST, noi>ember IS. (A* Ellenzék tudósítójától.) A képviselőbásbau teguap as igazságügyi tárca költségvetését tárgyalták. Három erdélyi ssóuok vett részt a vitában, de rajtuk k vül a többi szónokok is számos, Erdéllyel kapcsolatos problémát vetettek fel és így

Radocsa-f László tge&ságngymínisztemek td* halma nyílott arra, hogy as erdélyi kérdi' sek egész sorát a adjon feleletet Mindenek- elölt az anyaország és az erdélyi terület jogegységestté&ének kérdését vehették fel.

Az erdélyi szónokok elismerték, hogy ezen a téren aa ígazságü.zym:HÍsztérjiam igen nagy munkát végzett és sürgették, hogy a még hátralevő feladatokat is végezzék el. Rámutattak arra, hogy a jogegrységesitéa munka já*

I n&k friásitéeére kell törekedni * saagyar jog »seileménél, minthogy Erdélyben sok tekinv tetben a magyar jognál rugalmasabb jogszo" kasok vann?k érvényben. A kérdés ilyenirányú intézésétől csak előuy származhatik a magyar jogrendszerre is, amelynek a* egész ország hasznát fogja lát»*

Tíwnidi Nagy Andráí elnök az ülést 10 órakor nyitotta meg, Tudomására hozta a Háznak, hogy az egye« pártok a tárca költségvetéséhez. a következő vezérszónokokat jelentették be; MÜP Benkő Géza éa vitéa Bárczy György, Erdélyi Párt; H níedor-Feta j Ákos, Magyar Megújulás. Nemzeti Szociálist» • Pártszövetség: Mosonyi Kálmán, Nyilaskeresz» I tea Pár: Budínsaky László, Egyesült Kereaz- tény Párt: Tassy Kristóf, Szociáldemokrata Párt; Malasits Géza,

A közbir'eoÁ&ssag eszméje 3! ű hogy a szegény népet fe emelje g «I],

kortságábói, mert a rnag3 éle ►. |jv

becsii 1 etes^égévvi, tiszta, józar v felfogásával, ha így nyuuiik > *.

maga lábán ® meg tud ái.iaai, i ve

e-Togadta,

Ezután Ma Imi tv Géza. Tazsy Kr rií Vácsy György éí Szögi Géza szóié hozzá a költségvetéshez, majd Mikó Imre erdélyi képviselő hozzászólása következett,

ffiíkű Imre dr« beszéde

Mikó Imre felszólalásában hangoztatta, hogy az erdélyi bíróságok még mindig nagy személyaethiánuyal küzdenek- Ennek következménye-, hogy

az ügyek intézésében torlódás állott be. j főképpen pedig a telekkönyvnél vannak fennakadások. A magyar igazságszol sál tér Sás megszervezésében is jelentős munka' többlet hárult az erdélyi bíróságokra. Az arra hiányzó személyzet pótlását sürgette. Rámutatott arra, hogy a fiatal erdélyi ügy védi kar sua a legnagyobb örömmel és lelke I gedéasel tett eleget katonai kötelezettségének j is, pedig igen súlyos gondokkal küzd akkor, amikor az átképzés őthónapos Ideje alatt nem tudja irodáját megfelelően vezetni. Helyesnek tartaná, hogy ha a zsidók hadrr,eníességt adójából a fiatal ügyvédeket 13 részesítenék,

„A mi s 'empentunk

a.i ország szsmponlj'á“

Elismerte, hogy & min be tér külön érte ; kesleteo hallgatta mpg az erdélyi törvény hozók véleményeit. Kívánatos volna, hogy

■ a többi miniszterek is kövessék at igazságügyi kormány példáját, mert az Er> délyi Párt csak akkor tudja támogatni ) a kormányt, ha idHalni tudja az Erdélyre : natkazó kormányintézkedések következnie- j nycit. Ennek pedig előfeltétele, hogy «1 kon

■ mányrendeletekrűl előre tudomás* szerezze* ; nrh. A mi szempontunk — folytatta Miké I Imre — az ország szempontja és amikor aJt ! erdélyi sajátosságokra h’vjuk fel 7 figyelmet, j alikor nem akarjuk különválasztani ezt az i országrészt, hanem részesen be akarjuk épi

! teni a magyar közösségbe. Szeparatizmust j nem akkor idézünk .elő. ha egy országrész sa- : játos színeivel óhajtjuk gazdagítani a magyar í nemzetet, hanem akkor, ha a helyi v szunyok ismerete nélkül olyan formákat kényszer*- ; tünk egy területi», amelyek nem tartoznak i oda.

„Uj jogfogalom van kialakulóban"

A tárca költségvetését Petra Kálmán elő- | adó ismertette. Hangoztatta, hogy a magyar- • ság nagyvonalú, » keresütény közösség érdé- j kében áldozatkész emberszeretetet magában ! foglaló állami életet kíván éini. Ez nem párt- J politika,, hanem magyar keresztény világ- j nézet.

Uj jogfogalom van kialakulóban, amely nem az egyénből, hanem a közösségből indul ki.

Az előadó fontosnak tartja, hogy a törvények, éa rendeletek indokolását úgy szerkesszék meg, hogy tökéletesen tájékoztassa a jogkeresőket és a jog alkalmazó* a törvény alap’ j eszméjéről és céljáról. A községi jog érvé" Ş nyertesének szolgálatába k«ü állítani a bírói ■ gyakorlatot is. Szólott az erdélyi bíróságok j működéséről, mely az evdélyi képviselők

szerint teljesen megnyerte az erdélyi nép bizalmát. Kiemelte azt a nagy munkát, amelyet az uj v sszacsatolt területek ^ogí igaza»' tása követelt. Szóvátette, hogy 8 zsidó ügyvédek térfoglalásat megakadályozó törvényia' vaslat hamarosan a Ház elé kerül. A közösségi jog érvényesítésének hangsúlyozására* tikra szállt a tagosítás meggyorsítása mellett, amely a többtennelés érdekeit ;s szolgálja. Kérte, hogy a tagosításra nagyobb összegeket fordítsanak.

Utána a vezérszónokok hozzászólásai kö*

vetkeztek.

Mosonyi Kálmán, Benkő Géza és Budinsz- ky László hozzászólásai után HinléJer-Fel# Ákos, az Erdélyi Párt vezérszónok« kifejtette nz Erdélyi Párt álláspontját.

Kiniéder-Fels Ákos fsiszálalása

j A megszállás »fiattá ülőkben főképp*®; as :

! igazságszolgá tatásban nólkülö&tük az iga«;- í ságot — mondotta.. -— Üdvözöljük mi, ex- ! j dteyiek az igazságügymiair toter arat, amikor > í a Ház elé terjeszti azt a törvényj ^vasiiigtot,

; amelyben Erdély tételei Í3 b' íme vannak^

; Kiemelte, hogy Erdé vben. de különöseas j I »Száázrégenben van szükség a bíróság éipü e* ] ; tének rendbeliozá^ára, aiaó y már épÉt.é«éniéll i j fogva nem feel meg hivabásánik. A takaré"

I kosság azonban igeu fonTos szempont é még í : erről a kérésünkről is lemondunk ennielk a je* ! { gyélKn, ha az ügyészségi, törvényszéki és já- j i rásbi*fóságj foga mázok, joggyakoruokok fize" j térrendezését tartjuk wm előtt, j Ezután a^zékeüy közbirtokosságok kérőié' j i séve’.; foglalkozott. A földmüvőiósügyi tárca ‘ t bizottsági tárgyalásai«»' Aka!.ma voit íTjíúcT

sietni azokat e sérftlmsket, am^-yek a székely ki'«birtokos ágok vagyoninak s«étforgácsol!á- sához és elfecséreléséhez vezettfck.

A székely közbirtokosságok felemelendok

és ujjászervezönilok, A szövetkü'jzeti eszme Igen mftgl'e’e'ő. a hói azonban a Szövetkezeti <3Sssn*óné régibb ■szervez)«t van, mint a szó* kóíyfcldön is, szöv Hcezeit alakkására nincsen szükség. Sokkal jobban tudja a kérdést meg“ oldani a nép ló kében aa ősidőktől fogva, má’ féüzör esztendő óta é'S va.<ívonközöx,’ég, mint egy uj. nagyobbré°zt merkantil szét vezet, me.pr a szövetkezetbea a tőke a> dkimi- nálő. ni'g a közbirtokosság! rendózerben az ősíség és a mimika. Kompakt, fgywéges birto- kosrágot. ke21 képezni, Ennek kiinduló a székely kí'Sguzfl.i k.Tíl hogy «eev-m. Kti'ön loélvagyoJaokat îfctbeţ giakitsyk. erre a ©é'lr«-