Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-12 / 259. szám
bllbnxbk A A vallás* és k«*oktfa'f<5sßgyi iárca vetési vitájára A szőfványJcérdcsrőI, a lelkészek állanr segélyé*©!, a nemzeineYelés és iíozoktaiás lei!©száé$éi,©l ^?iKd esn!é!í®x9Ü meg U!$zóla2ás4tan Laszi© Dezső, az Erdély* Párt szóíiok«qáií /. ß aiijs^J f tesnâ (l EOlöí *VŐ ovo; íiifif hanoii ÍS Jbasi r* itÁYi-r ddöí la , ;3 .lîo.n asoŢosjj íJdnnsf^ .3 sA * Kvgya bűi dán Blidofj^a Jaal tßjf fÄBißfjio !o?sqatÍ üodémf Ó.C ftniţr jl* SnII mii sä 3a ífí).* 3iSÍ/ í űkiu lííÓl-ÍZ ;3 ital lű5lSí3 Jills gf lojMid 3B1Í> S iííiobs iri stall A tem e tíi (JIBOS-: •J Ua J fogoi abnfoi 8 Í3^i S Ü5/Í ŞŞOOIBI vgod tdátoi laica iSeoí sJJc innal 61C7§ \úaÁ eriüi > oa-r YlStb boo£ isi lÍÍÍXS lilái Siói- fc $fi xaoT ÍH £ ÍóSi <Í3g 8SÜ inif> l«’ 13S iSÓÁ Oj’UI ííéw íosz jid «3‘J (1 íTÍíi [ii«. laşi kar ma )íb síi tói .cd ÍBitf* Síi mi un Ín rft *' i an r< n? m A képviödőház plénuma >aa déleőtt megkezdte a költségvetés tárgyalását- Tömböly ‘Dénes, a kultusztárca eíőadója ismertette a tarra költségvetését, mega'lapította, hogy a. ■jövő évi költségvetésben 218.7 iniii’ió pengőt, ighát 86,2 mii'ió pengővel többet fordi-t a kormány a magyar nép lelki és Ste.eílemi ere* jenek gyarapítására, mint a mosdani község- vetési évben, A jövő évben 34 millió pengővel többet Iordítanak a népoktatásra, ment most. Ezen a kereten bellii egymillió pengőt ítányoznak elő a szórványban é’ő magyar gyermekek oktatására. jAz előadó foglalkozott a zsidók számára' nyávA az isko ákban. Ebben a kérdésben 1« kellene Szögezni, hogy zsidók ne rérszesii1 jenek magyar felsőoktatásban. A középfokú es aepoktalá« terén kimondottan zsidó iskolákat kel! létcsitatii. A második zsidótörvény oktatásügyi rendekezeseinek végrehajtásával kapcsolatban megállapította, hogy jtz Ojtózcs fóiskolákon együttvéve a zsidók számaránya 3.6 százalék, ha pedig a rabbinövendékeket dtífcáxniVjuk. 3.2 százalék. Utána elsőnek RajnisS i* erenc, a Magyar Megújulás, Nemzeti Szocia ista Púrtpzövetscg vezérszónoka beszélt. A zsidókérdésre áttérve kijeWntflUe, *iogy .annak a külpolitikai elvnek koíene érvénye' sülnie, hogy z idó in;e részesülhessen ftíső ok- / tatásban, feliben a kérdésben nem a törvény betűje, hanem a törvény Szelleme begye11 irányadó. Ezután ^1 ä ;der Gyula, a MÉP vezérszóim ka szólalt fed. Hangoztatta a kultúra G’jiő délének Szükségességét. rámutatva arra, hogy ku túra üs felsőbbségünknek köszönhetjük, hogy a visszatért terülteteken a bé>»és élet helyréé’.'ott. Az egész nemzet érdeke megköveteli a tanítók helyzetének javítását. Reméli, hogy a jövő évi kü tségvetós jelentős mértékben hozzá fog járulni az ország kultúrálj»» f^jlődéséivek emeléssehez. Ebben a reményben a költségvetést ürömmdl «’'fogadja. Rapcsányi Lász’ó f 4sízóláiá»a után Lászió Dezső, az Erdélyi Párt .szónoka mondott beszédet. László Dezső besiedle kötve, letehűSBék a nyolcosztályos elemiről a magánvizagát s ennek a kópepitéánek a bír* tokában megfellelő fizetést tudjanak élvezni, örömmel üdvözö te az iskoUinkiviiü népneve lés fejíiesztéséc célzó intézkedéseket, kiemel* t azonban, hogy ez az iskolánkivüh népin/ ve)és nem 'ehet kizáró ag az állam feladata, liilyet kell biztosítani az egyházi és társa- dalmi szerveknek is ebben az aUumnos 'n-m- zt ti szolga atban. Arra kérte a miniszteri, hogy Erdély állami isko'áiikiyÜU népnevelési izerviezcíét utasítsa arra, hogy IcgeUősor- Im a/, emuit 2*2 év aigtt kialakult hiány»5 ntpipüvellttég ‘‘utézijicnyes gondozásán * áradozzanak. Ezeknek az állami szerveknek el' sősorban magyar írásra, olvasásra és a nemzeti műveltség alapelemeire kell a falvak il- jnságát éí népér tanitirniok, mert a romáit iskolákban ebektől estük d a falvaink. Megái api tuti a az előadó, hogy Erdélybe« több szakiskolára, eső ízben uiezöga/.dasági és háziipari szakiskolára vau .»züksóg. Utalt arra, hogy a kilké-ut, tanár és orvosképzésben számbeli visszaesés mutatkozik, ennek aa a*, oka hogy ezek a munkakörök ngm rnyernek megieşe 6 dotációt. Kérte a minisatert, hogy különösen ebben a három munkakörbe® folyósítsanak nagyobb keldvewményoket a főiskolai kiképzés alatt Ó3 haáfeon oda. hogy eb» ben a három munkakörben l.ü önöseci a kezdő fizetések emelres&enek l‘«l. Kérte a minisztert arra, hogy az erdélyi fői*ko ás és fő- i kóláról kikeriiit ifjúságot nagy mér tékbezi juttafW külföldi stippöndiumokhoz, hogv a 22 éves hiányí) eaen a téren is pótolni lehessen. Végűi arra i* kérte a minisztert:, hogy a.- í lanti ös&rtöndájakbó! és diákjóléti célokat szolgáló összegekből juttasson a táolo- g hí hallgatók részére1 is. Ez, a kére« egész>n méitáoyo«, hiszen a Jelkészek nagyon fontom nemzetne v-e ós-i feladatokat töltenek be, viszont az egyházaknak nincs módjuk oiya'i összegű segélyt adni a teológiai hallgatóknak, mk/r az á'iam részéről más fakuLtások ha 1- g*tói élveznek. Különös örömnek adott kifejeaé*t az előadó afelől, hogy a Teleki Pi: Tudományos Intézet feLáBhitáüa oiegtöriént. Teleki Pálnak, miar poptikusnak az óle4^ megmutatta, hogy a magas sainvonaőu, tkfeta lutüomány mdyeu nagymértékben támogatja zz orsaág politikai magatartását. Mi erdélyiek tudjuk, hogy ■ Teleki Pá! ásitai íeláiísrofct á Oatatu do mányi intézet miyen nagy szolgalatot tett az erdélyi magyarság visszatérése érdekében. Beszéde végén a saonok megállapította, hogy a nemzet nevelés és közoktatás ügyének őrületén a mJ:nu»izfceraek kettős célja van. Biztosítania kell e két fontos nemzeti éWt- ry^vánu ás számára a kerete,t és auyagi le1 hetoség,el:et és másfeüő! c két igen fontom munka számára feü kf/1 i’AfCartia az ááaiáno' normákat és azok betartását óa gondolkodnia kell. A válás- és közoktatásügy hatalmas mezejét magának az egész (nemzet nek ked éiettcá betöltenie és ebben a fe adatban a nemzet intelligenciájának IvHl péd áva eiői- járília. A nemrég elhalt nagy' költő, Re-.né" r.yik Sándor egyik ver ében azt mondta: Ha nem esz többé iskolánk, az egész élet lesz tgv r.agy *-koia és mindenki mindenki tanítója. Ma megvan az iskolárk és niejrv.in a villás- és közoktivtásiigv á !an>i!ag biztosított" kerete, e keretek között £■' védelme a att minden magyar ember szolga'ata á'tai ue egész magvar é «ti?c egy nagy magvar isico" iává kel ngnni és mindenkinek mindenki'»; a jóra és nz igaz magyarságra ke.’? tanítania. A költségvetést sz Erdélyi Párt nevébe») elfogadta. Varga Béla, a független kisgazdapárt szónokának felszólalása után vitéz Makray La* jo*7, a Keresztény Párt, majd Kéthly Anna a szociáldemokrata Párt. morbizásábó! Szó’alt fel. Beszédének elején kifejezést adott annak az ünnepélyes érzésének, amelyet afelelt ér" zott nemcsak ő, hanem az egéiZ nemzet, hogy végre az erdélyi részek költségvetése 22 év után ismét benne van Magyarország költség1 vetésében. Köszönetét fejezte ki a miniszternek és az egész országnak azért, hogy a 150 esztendős kolozsvári Nemzeti Színházat ismét fe állították Kolozsvárott. Reményének adott kifejezést, hogy a ssinháznsk a színészei ezt a draga keretet, amelyet a magyar polgárok adófiíiéreiből ti-rtanak fenn. a kolozsvári színészek tradíciójának megfelelő éiő tartalommal fogják kítö teü'. Kiemelte azt, hogy noha a költségvetés tárgyalásánál partikuláris szempontok érvényesítésének nincé helye, ki Leli térnie az erdélyi részek Jkérdcseire. Erre jogot ad az a tény, hogy a költségvetésben mindenütt külön szerepe az az összeg, amely- lyel a kormány a visszaesatolt erdélyi részeken akarja a vallási és kulturális érdekeket támogatni. Felfogása szerint oka van annak hogy Erdélyben többet ke 1 a ku'tusztárca keretében egyházi és iskolai célokra áldozni, mint az ország többi részében, mivel itt a magyarság szegénysége, visszamaradottsága okkal nagyobb, mint más helyen és íöltét* lenül szükség van arra hogy a szórványain1 gyarság kultúrád és lelki megerősítésével a keleti részek két tömb magyarsága, a szc- kelyvég és a paruambeii magyarság, szerve- -<:•« öse'/ekapcsoltaíjsék. Köszönetét fejezte ki azért, hogy a miniszter különös mértékben gondoskodik az erdélyi magyar egyházi iskolák fenntartásáról. Erre a gondoskodásra szükség vau, mert Erdélyben az egyházi iskolák spec'á is helyzete miatt sokkal jobban »zolgálják a nemzetnevelés feladatait, mint az államiak Az iskolákkal kapcsolatban három nehézségre mutat rá. Egyfeiő- arra, hogy a miniszter újabb rondelele szerint csak azok az egyházi iskolák kaphatnak államsegélyt, amelyeknek tanítóit az illető egyház- község alkalmazta. Tadva evő dolog, hogy az elmúlt 22 év alatt a t'^n’-tósás javarészét az fgyhazi főhatóságok állították be és a helyzet nem javult még annyira, hogy az egyházközségek maguk válla hatnák át az összes ta uitóknsk alkalmazását- Kérte s minisztert ennek a rendeletnek visszavonására. Másodszor rámutatott arra. hogy jelenleg gz egyházi iskolát fenntartó magyaroknak a községben levő állami isko ák fenntartásához is hozzá kell járuln'ok. Kérte ennek g helyzetnek olyan rendezését, hogy azok a magyarok, akik egyhájzi iskolát tartanak fenn. ne köte ieztessenek az ál ami iskolák doicgi kiadá sárhoz való hozzájárulásra. Harmadszor, rámutatott arra. hogy a miniszter intenciójával ellentétben egyes v déki állami közoktatási szervek az egyházi iskolák akadályoztatásán fáradoznak. Kérte a minisztert, aki ez egyházi isko áknak nagy híve. hogy intenciójának megfelelően intse le azokat a közegeket, akik azokkal ellentétes magatartást tanúsítanak. Örömmel üdvözölte a miniszternek azt az Intézkedését,, amellyel a szórvány magyarság megerősítését cé oz/a. Helyes volt £ magyar iskola felállítása minden olyan községben, ahol legalább 10 magyar gyermek van ca zárvány iuternátusok felállátáea azok réezc re, akik még kisebb magyar községekben vannak. Ürömmé' üdvözölte a költségvetésnek azt a tételei, amely a kolozsvári gyér raekklínika u,j épületének felépítését biztoI Egyetem Mozgé EîîOâiWÂY M1IOPY je'enti, ho^y az e?yiTi1sn toriodó fi mkötések mia t a című gigantikus amerikai filmcsoda csak 3 napig látható Kolozsváron, szerdán, csütörtökön és péti ekin. Szombattól í Karády Katalin Lajos H Jzajáré lélek briliáns a'kjtása, I krumpli, a parailiessiií és a iw Kaiazsyáron (B.J Amióta us orszqg kuzellátúsu ku tanai kézbe kei ült és iráriyitúsu ban kemény szigorral uj tanuk le a leg fontosabb közszükségleti rikhäk piacúnál, ellísdieire, ürömmel állapit)u inén a közvélemény, hogy u fövtirusbun is es az egyes vidékeken is jutni a napi piac hel\ zete, dugóéul: kerülnek itt is, ott is nagyobb mennyiségben felszínre és megái- lupitot: árun forgalomba. A legenda, hogy senki sem hibás és hogy maximális árun nem tud árut produkálni u kereskedő, ezeknek az intézkedéseknek a nyomán mindinkább eiotzlik, mert hogy csak a szatmármegyei razziák ered menyére hivatkozzunk —- ha elcsípik a detektívek az árufe/hafrnozókal, a falusi termelő şan esketik többé kisértésbe é- mégis csak nyílt piacra viszi áru fáj. A cédulaosztoga'ó hat'nyolcéves kisgyermeke!: nyoméin, kik a szál inár megyei országutakon érkező falusi szekereirknei adták éit a zu "kereskedők lukéiscirnét, kiderült az élelmiszerpiacok áruldányának oka és rátaláltak a soktizezernyi felhalmozod tojásra, mázsányi ételoUijru. egyéb cikkre a rejlegetoknéd. A zugkereskedők ülnek, a cédulák megszűntek, u termelők képhárom napig tartózkodóun viselkedtek, azután megindult lassan az áru törvényes áron a piacra. I Kolozsváron nemrég nyolc-tiz napon át nem volt burgonya. Pedig az országban van krumpli elég. Nyilvánvalóm a szállítás körül volt zavar. Ma, amikor I pengőért adják a legolcsóbb főzeléknek- való kilóját, a háztartások legfőbb szükségleti cikiie lett a krumpli. A város közellátási hivatala etmberfeleiti mádon agyon van zsúfolva munkával. Helyivége kicsi, munkája szinte elvégezhete.deniil nagy, tisztviselője kevés. Mindenekelőtt itt kellene megkönnyíteni u munkát hivatal és közönség részére egyaránt. Paradicsomot a kolozsvári vasutasok szövetkezete 14—16 fillérért vett korlátlan mennyiségben tagjai száméira Kecskemétről. Ugyanakkor a varosban n*gy- I vennégy fillér volt már a paradicsom k>- ! lója. Beszéltünk <7 kecskeméti kereskedővel és az kijelentette, hogy bármilyen mennyiségben tudott volna még Kolozsvárra, ugyanolyan kolozsvári áron paradicsomot szálliíani, mint ahogy a szövetkezetnek szállított. 'A közönség türelmes. Jól és fegyelmezetten fogadja az átmeneti zavarokat, vagy hiányokat is, ha látja, hogy az erélyes rendelkezések hatéisa jelentkezik itt is, mint ahogyan más vidékeken is j? lentkezeti. A hatósági ármegállapítás közlése után elkövetkező korareggel ü háziasszonyok természetesen megostromolták u mészárszékeket, Szóvá kell tenni az itt m-ufaf* kozó hibát is. A hentesek túlnyomórészt csak atmak szolgáltak ki zsírt, aki húst is véísárolt■ Ez az állapot homlokegyenest ellenkezik azzal ié céllal, hogy a szegényebb néprétegek elláását minőt zavartalanabbá tegyék. Se fi kit sem lehet ! kötelezni husvásúrlásra. Bármily örvendetes jelenség, ha a mészárosok és hentesek a hiixitalosan megállapított éiron kényszerítik a húst a vevőre» kényszert mégsem lehet ulkalmazni. A késve megérkezett burgonya hamarosan piacra kerül és annak elkészítéséhez azokban a ha zabban még szükségesebb a zsír. ahol húsra mim telik. Körös-körül a világban súlyosabbak a közellátás gondjai. Sújtson le a hatásún minden uzsorásra és minden zúgolódom De a szigornak az legyen az eredményt hogy a tisztességes és türelmes Emberen a piac elősdie'mek kitakarítása órán Kolozsváron is mególlapiio't áron és meny~- nyiségben állandóan élelmiszerhez /u* ! sanah. ParfcettezésI munkálatokat jotányosan vállal Lőrinczi Cz Go. 2ápo!ya-utcati«, ésSzenteg»» báz-utca I. (Sebók-cukraazda) * sítja. Nagyon helyeselte a miniszternek *uJ az intézkedését, hogy Kolozsvárt egyetlen egyetemi diákszervezetet engedélyezeH. Szűk şeges vo na az ország ösózes egyetemén ezt a rendszert bevezetni. Beszédének központjában a lelkészek áh lamségéiyének kérdése álloti. Kifejtette, hogy «z erdélyi magyar lelkészeket az ál amsegély megallapitásánál kettős méltatlan sérelem érte. Egyfelő' az erdélyi román lelkészek ma1 gasabb államsegélyt kaptak, mint a magyarok. másfelől a magyar leiícészeknek körül belül egyharmads a törvényesné- alacsonyabb államsegélyt nyert. Megállapította az előadó, hogy e második sérelem orvoslását a miniszter végrehajtotta, bekérte a sérelmet szenvedett lelkészek uj fizetési bevallását és a minisztériumból már megtörtént a lelkészek által kért uj államsegély összegének a kiutalása, ezenfelül az á lamsegélyes lelkészek gyorssegélyben részesültek. Szükség van azonban öz első sérelemnek a gyorr orvoslására is. Haueoztatta az előadó, hogy a kongrua-kér dés körül Erdélyben fölmerü t nehézségek alkalmat adnak arra, hogy a ielkérztk áilamse gélyének kérdése az egész országban uj megoldást nyerjen. A fennál ó uj kongruatörvénv elavult. Leheiötlen dőlne, hogy az állam csu pán az 1600 koronának megfelelő 2176 P alapfizetésre egészítse ki a elkészek helyi javadalmát és ehhez az aíaufizetéshez a legtöbb szolgálatot teljesített lelkésznél is csupán 900 P korpőtlék járu hat. A helyzet az, hogy a lelkészek nyolcvan százaléka ennél az Összegnél magasabb fizetést nem élvez. Ez az összeg pedig egy kultuszminiszter: szakaítiszt . fizetésének fele1 meg és alatta marad az állami tanítók megérdemelt, sőt ‘eleinelésre szoruló fizetésének- Az előadó kérte a Vni* niaztert. hmsy nz 1942-ős költségvetési év alatt készítsen elő törvény ja vaslapét a kon" grnatörvény módosítására és o yan módo* oldja meg a lelkészek Uzetéskiegészitését. hogy minden lelkész fizetése a megfelelő korosztályban Jcvő állami középiskolai tanár fizetésére egészít tessék ki. Szükség van arra is, hogy a segédlelkészek fizetése gyökeres javuláson menieo keresztül. (A Ház László Dezső javaslatát nagy tetszéssel fogadta és így megvan a reménv. hogv megfelelő tör vényjavnslat kerül a Ház Hé és ezt a Ház el is fogja fogadni.] Örömmel üdvözö a szónok a közokla- túíügy decentra'izáláiár, a 1 »igazgatói1 hatáskör kibővítését, a nyolcosztályos e'emi iskola f<l állítását Ez utóbbivá? kap csőiéi! ban arra kérte a miniszterf, hogv adjon módot arra, hogy azok az erdő yi á'iomi húsaik?. lm a- zottak, ak’lenek fizetése képesítéshez van
