Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-11 / 258. szám

m É'LZ'E ti 2ßt£ A Mmm®r 1 A I S>ÍS i fSaíori 1ÄX» tfteöj íiígSk f f0U sfiőv^ Wfiibí «di3ji fßktui >U>X8Í *1ÂJÎR ríéíss ^ioas 8**X* ÜUtVv dds^ fîiăff s ts i rtsvöj »BlaS * óh TT 83 dU« ’/Sori ináj( itutn ifoyf 3ftan CSJsn {JtŐjp. r ad >©s£ »feg i'ín sfitm !*''C8 ri^x «rffey fate t ári Í5ÍÍT 5Í4SJ­mai 'Í5S tk* ft&'A' ÜtiÖ ‘ 1 a ?öw itsi ÍÍSJ r a láb ís/ SSTI isi éí! tvs fai iCl 15 h rrf £2 £2 Tt V if rí rr jí 3 I 1 i I Irías VITA BÁNÓOft A trianoni kfltasstrófa után, a nem- i«d| lét éa jövendő m att» szorongás hos$itt évskfs |>orlilÁt5v á tcrifc a rfts* fíonunlkctfökaí. Sorsunk, helyid töreki hibáink kemény önkritikára kény« «szerkettek. M «t történelmünk válsA* vjos korszakarbott annyiszor, őszinte gyártással igyekeztünk könnykeni lel­kűnkön, kutattuk a katasztrófa okait, kerestük a hibákat, melyek a mélybe juttattak- és sz goru önvizsgálat által igyekeztünk javítani társadalmunkon. Harcot kezdtünk az illúziók ellen, meg akartuk ismerni nemzetünk valódi hely­zetét, fiiért úgy éreztük, jövőnk felől csak « jelen valóságainak ismerete nyugtathat meg. Minél őszintébbek Va > gyünk önmagunkkal szemben, a tirt ai in­kább szolgaijuk a nemzet megújulásá­nak, a „magunk re viz ló járták“ ügyét s ■így annál több jogot formálhatunk a jövendőhöz. Ady, Szabó Dezső, Móricz Zsigmondi irodalmi működése készítik elő ezt a fel smerést, Szekfii, Makkal és más gondolkozók folytatják, h'gyre szé-le-sebh rétegek meggyőződésévé lett, hogy múltúnkat különösen a szociális kérdés megoldatlansága miatt súlyos rímlfisztáéök terhelik s az alsó osztá­lyok öntudatos és tervszerű felemelése nélkül nincs magyar jövendő. Székiü nemcsak nagy, hanem talán egyetlen nagy nemzeti feladatnak látja a sze­gény népi rétegeknek ember* 1 mélt;5Ság­ba való visszaeitielését. Száz év előtt Széchenyi szállt síkra ezekért a réíe» gekört s vele egyiitit Kölcsey, Wesselé­nyi Miklós s annyi nagy magyár. Utá­nuk műttha halkabb lett volna a ma­gyar lelkiismeret szava. Az utolsó évti­zedben egyre-másra jelentek meg t ony* vek, amelyek hol iírói eszközökkel, hol statisztikákkal, néha tárgy laapsan, né­ha szenvedélyesen túlozva, néná roman» tikusan, néha nagyképüsköáve igyekez­tek felrázni a magyar társadalom lelki- ismeretét a magyar falu valóságos hely­zetének feltárásával. Ezek a munkák egyformán abból a meggyőződésből fa­kadtak, högy a bajok oka elsősorban önmagunkban van és ‘gy bennünk van. a megoldás lehetőség© is. Talán hamis korképet adtak, különösen mikor egy letűnt kort a mai idők igényeihez mér­tek, 'gazságfalanők js lehettek, mikor a vesztes, elbukott nemzet életét gaz­dagabb, szerencsésebb nemzetek életé“ vei hasonlították Össze. De a szendergő magyar közvéleményt felébresztették s lelkiismereti kérdésévé tették a szociá­lis kérdés megoldását. Ma &z Európában kialakuló uj rend« szernek ús egyik iegsarkalatosabb köve­telménye a szociális kérdés megoldása. Divattá vált nálunk is erről beszélni s ennek megvan a maga haszna is. A szo- ciál s reform szükségessége ma már mindnyájunk lelkében él, néha már szinte demagógiának tetszik efről be­szélni — ma már nem annyira az e-írt* mékre, m nt inkább a reális kivitelre Vagyunk kíváncsiak. Arra, hogy mát le­het az adottságok számbavételével most és itt tenni, milyen lehet azok­nak a nagy eszméknek a megvalósítá­sa, amelyek felett annyit vitatkoztunk és íusakodtunk. Tudjuk, hogy máról holnapra nem lehet eredményeket elér­ni, annál is kevésbé, mert hiszen a bajok javarésze szerencsétlen társadal­mi réíegezödésünkböl ered, ennek meg­változtatása pedig csak hosszú évek tervszerű birtokpol tokájával, neve,lés- politikájával s olyan uj társadalmi és gazdasági rendszer megteremtésével le» hetséges, amely minden lehetőséget megad a kisember felemelkedésére, Az egyéni és társas életformák megváltoz­tatására van szükség, vagyis elsősorban az emberek reformjára. Uj rendszert, jobb társadalmi politikát csak uj és jobb emberekre lehet felépíteni. A szó- dal s reform tehát nem csuhán kor- máfiyZati kérdés, hanem társadalmi kérdés Is. A társadalmi lelkiííisrierét fel- ébresztése, egészséges szot-áUs érzék, kupiéit szociális munkások épper. olyan feltételei a Szociális kérdés megoldásá­nak, m í nt í géftz séges s ? óc iái pofit kai törvények és intézménvek. Egyik a má­sik nélkül alig érhet el eredményi. A jövőevi költségvetésben kifejezet­ten szociális célokra 150 milliót megkö« /élitő összeg van eiőirányozvn. A bél* jgv’ tárra 1c öl í sé gv el és ének 52.4 szárú* -ka szociális célokat szolgál, de ezen­felül a földművelésügyi minisztérium ygí-sze alatt s folyik szociális akció. A legeredetibb magyar szociálpolitikai kezdeményez©*, a Nép* és Családvédel­mi Alap 80 m iliő pengős javadalmazást élvez. Természetes, hogy ez még kevés a magyarság társadalmi bajainak meg­oldására. De mégis komoly lépést je- lent a megoldás felé. Szakítás J v/ a mult karitativ j-ellegü szot’aUs s gitésevei szemben, mert nem *eS * két ád„ hanem a gazdasági m*Ş*rţ*^ dés, az Önálló etfístenciatereffiteé fel ígyeksz k megindítani a* orra alkalmas szegényeket, L Természetes, hogy nem mindönkii a.» kalmas erre. Az elesetteknek vart egy rétege, amely talpraáliani nem tue, mert rokkant, beteg, murtkakeptelen, j Ezeknek az eltartása ma jórészt vagy a hatóságoknak, vagy a társadalomnak feladata, de a betegség1 rokkantsági, öregségi b ztositás kiterjesztése által a bajok javarészén segíteni lehetne. Ad­dig azonban ezek nem annyira a szó* ciáí politika, mint Inkább a szegényiigy rovatába tartoznak. Minél tökéletesebb azonban a szociálpolitika, annál job­ban összezsugorodik a szegény ügy jc* lentősége. Azonban a szegénység nágy többsége képes volna a maga lábán megátlan1, há munkához, keresethez, önálló boldo­guláshoz hozzásegítenék. Karitatív se« gélyhez csak azoknak van joguk, akik képtelenek dolgozni. De kölcsönhöz; mindenkinek joga volna, azonban a tár­sadalomnak éppen a szegényebb rétege h ielt nem kap, vagy olyan magas ka» mattal, hogy azt nem tudja megfizetni s igy vagyont szerezni soha nem tud. A Nép- és Családvédelmi Alap ezeken igyekszik segAeni. Az Alap a Közjóléti Szövetkezeteken keresztül fejti ki mű­ködését s ezeknek m un Idájában bízót nyos mértékig maga a társadalom is részívesz. A Közjóiét1 Szövetkezet tu­lajdonképpen inkább formailag szövet­kezet, valóban inkább a közigazgatás végrehajtó szerve. Akik előnyeit élve­zik, azok nem tagja1 is egvöen. Alig­hanem Itt még szükség lesz a fejlesz* tésre, különösen a társadalom aktívabb* közreműködésére. Ezeknek a szövetke­zeteknek célja a szociális feladatoknak gazdasági alapon való megoldása. A megsegítés eszközei különbözőek. Á helyi adottságok és individuális szem» pontok ez irányadók. Minden egyes ele­settet vizsgálat tárgyává tesznek s úgy igyekeznek segíteni fajta, ahogy leg« eredményesebbnek látszik. Sok helyt h:telt nyújtanak, hogy gazdaságilag ön állóvá tegyék az arra érdemeset. Másutt házhelyhez iuííalják, vagy házépítés­hez segítik hozzá. Gyakori módja a se­gítésnek a szaporulatából törlesztendő állatjuttatás is. Különböző tanfolyamok — házi pari, gyümölcs kért észeti stb. — is szerepelni szoktak a szövetkezet munkaprogramjában. Munkája és a jó­tékonysági munka között nagy különb­ség van. A szövetkezet nem ad segélyt, ajándékot, adományt, hanem igyekszik elhárítani az akadályokat a f&íemetke* des, boldogulás elő*. Az egész kezdemé­nyezés még alig pár éves, nehéz ma még megítélni!, mi lesz a jelentősége a szociális bajok megoldásában. Hogy- ön­magában item oldja meg azokat, az két­ségtelen, de ott, ahol hozzáértők vez-e* t k, ahol távol tudja magától tartani a bürokráciát s ahol a társadalom maga is bekapcsolódik munkájába, ott aligha­nem szép eredményeket fog elérni. Anya» és gyermekvédelmi munkája, házassági kölcsöne! — amelyekből most már min tégy 10 ezer ifjú pár fog része­sülni — a magyarság biológiai megerö* fi tése szempontjából is jelentős kezde­ményezések. i Ezeknek a munkáknak* sikerét nem csupán a bőséges anyagi fedezet dönti el, hanem a meghatározott cél szerint kiképzett szervezet is. A szövetkeze­tek átveszik a koz gazgaíás feladatkö­rének: egyrészéí. De végeredményben a kérdések megoldásának jórésze a köz - igazgatás feladata, szükséges tehát, hogy a közigazgatásnak különleges szo­ciális munkakörrel felruházott és eb­ben kiképzett tisztviselői legyenek. De felmerül az a kérdés is, ha a Családvé­delmi Alap gazdasági természetű fel« adatokat old meg, nem kerül-e ezzel Összeütközésbe a földműveíésügvi kor« mány polif .kajával, amely talán elsősor­ban fogifeikozlk bázhHvjutfatással, te­lepítéssel, állaitaikclcll ? Hiszen ita­lán legelső feladat a tárradaombiztosi- tás továbbfejesztése mellett n sokgyer­mekes családok számára kertes házak juttatása, ez pedig telep lési feladat. De gazdasági felszerelés, vagy állatál­lomány juttatása is a földművelésügyi kormány munkáját érinti. Ezek a kér-- dések a Közjóléti Szövetkezetek műkö­dése rendjén bizonyára majd Tszl«» zódnak, hiszen nem volna szerencsés, íta például egy olyan nagy uerazeipo­Tengeîybarât déía cégek f sfecle tisféga Amerikában WASHINGTON, november 11. (DNB ) A külügyi hivatal uj fekete listát hozott nyilvánosságra 2650 névvel. A listán ál litólag tengelybarát déletmerikai cégek és egyes személyek nevei szerepelnek. Mint az Associated Press megjegyzi, moot uiár a harmadik fekete listát tette közzé a* Egyesült Államok és összesen 15233 cég és személy került bojkott alá. A fekete lista élén Guatemala áll. (MTI.) Egyetem Mozgó Holnaptól az amerikai filmgyártás káprázatos remekműve, a Metro iegcsodásabb alkotása: BROADWAY MELODY Fősz. ELEANOR POwZll ég FRED ASTMfRS, Ma visszavonhatatlanul utoljára: Végtelen ut. Fősz : TLmfmfa Leander IMI? Dániel bíró firiwelesiigvi miniszter a visszafoglal! Halvákén U>îââk székbslíyai füiiiirlekpililíliaí tcíreiídeliségsl állitsU tel UVDAPEST,1 nővernber 11. A megszállás ideje alatt a jugoszláv álam a visszafoglalt délvidéki területeken földbirtokpolitikai te* km<le>tben oíyao helyzetet teremtett, atnely- nek üiirgős felszámolása, i Ieőleg méltányos és igazságos elrendezése a magyarság első­rendű érdeke. A kormány a jugoszláv földhiríokpolitikai jogszabályok végrehajtása során beállott egyenetlenségek és méltánytalanságok kikü­szöbölése céljából már eddig is eredményes intézkedéseket tetft. Újabb elhatározó lépést jelent e tekiiitetben Bánffy Dániel báró földművelésügyi muiszternek 3 Budapesti Közlöny vasárnapi számában megje'enf 279.000—194-1. F M gzátuu reudelete, amely a délvidéki földbirtokpolitikai kirendeltség felállítása, szervezeti és működési szobályza* iának megá Inpitása tárgyában rendelkezik. A kirendeltséget ugyanis — amint a rendelet 1. paragrafnsábóí kitűnik — a földművelés­ügyi minöster azért állította fel. hogy a TÜssxafogialt délvidéki terű etekkel kapcsola­tos földhiríokpolitikai kérdéeek ruioél ered' aaéuveeebben és gyorsabban intéztessenek el, A v sszaFoglalí délvidéki területekké* kap­csolatos földbirtokpolitikai kérdések ered“' ményes, gyors és egyöntetű elintézését kíván­ja biztosítani a földművelésügyi min’szíer azálta is, hogy az úgynevezett jugoszláv földreform revízióján felül a kirendeltség ügykörébe utalta a zsidó birtokok átengedés­re kötelezését, a házhelyszerzések és család1 otthonok létesítésének előmovditását, az ön* ként fe'ajánlott ingatlanok szabadkézből vá­sárlását, a telepes községek és más csoportos telepek létesítését, a birtokszerzok részére kölcsönök engedélyezését, továbbá a mező’ gazdnsági ingatlanok elidegenítésére és hn- szonbérletére vonatkozó sawződésck rllenór- zéáét ss A dó'vidéki fÖldbirtokpolitíkai kirendelt ség, amely Újvidéken a kozigazgatárt palota bau székel, a már említett rendeletben meg- nllapitott szervezettel és működési szabályzat­tal folyó évi november 1Ü. napján kezdte meg működését. A kireude tség működése az egész visszafoglalt Délvidékre kiterjed. A kirendeltség a rendelet 4. paragrafust ban pontosan felsorolt s előbb rnár általa nosságban említett ügyekben a fö dinüvelés- ügyi miniszter rendeletéből határoz. Ennek megfelelően az eljáró alsóbbfoku kátósagol a kirendeltség ügykörébe utalt ügyekben fel­terjesztéseiket. javaslataikat és határozatai­kat nem a fö dmüvelésiigy i miniszterhez, ha­nem a kirendeltségbe* tartoznak fetlerjesz teni. Ugyancsak a kirendeltséghez adják te az érdekelt felok is kérelmeiket, .jogorvoala> taikat és esetleges panaszaikat A földművelésügyi minisster a kirendelt­ség vezetéséve* — eddigi szolgálati beoszta eának meghagyása mellett dr. Hajdú 1st ván miniszteri osztálytanácsost bízta meg, ak. nemcsak a b rtokpolitiks* csoportnak, de éu egész földművelésügyi minisstéfíurööak í? egyik legkiválóbb főtisztviselője és Vass j Eleknek legközvet enebb munkatár»fi. áilsadö helyetteséül pedig Küllő Zoltán m. kir. ga- dasági felügyelőt jelölte ki. A már megindul előkésaitő munkaiatok alapjául joggal várható, hogy a kirendeltség egyeeégesen, szervesen és gyorsan fogja rae$; oldani a visszafoglalt Déividék földbirlokpe litikai kérdéseit, azok szer’ut aa irányelvek szerint, aine veket a magyar földbirtokpoliti ka követ éa a magyarság egyetemes érdek*- megkíván. A kirendeltség irányítását és ellen örzé-aét a földművelésügyi miniszter a bír tokpolitikui csoport vehetője, vitéz > áss Elek dr. miniszteri osztályfőnök utjáu gyakorolj lílikaí faladat, mint a telepítés, két- [ három fórumnak illetékessége alá is j tartozna. Kolozsvárt a Közjóléti Szövetkezet alakuló gyűlésért felszólalt egy mene* ( kíHt in edgy esi munkás, aki idézte az j Ottani Pax szövetkezet munkáját, amely j hét '< tagdíjakból tartotta fenn magát és a szász városba került magyar mun- ; kasok számára házépítést kölcsönöket'j folyósított kamatmentesen. Kolozsvárt j a Tízes Szervezet igyekezett hasonló j szellemben szociális munkát végező'. J Az elgondolás itt is, ott is az volt. hogy ; minden magyar ember felelős minden ! magyar sorsáért. Aki önhibáján kívül i bajba kerül, joggá! várhatja cl a magyar i társadalom segítségét. A társadalom te- j hát nálunk bizonyos fokig be van ál- | litva az új magyar szociálpolitika meg- értésére s igy talán itt ki tud maid alakulni a Közjóléti Szövetkezeteknek az a formája, amely tartalma szfcrlnt it szövetkezet lesz s a* egész társadalom együttérzése és aktivitása fogja éltetni. ■Nem kergetünk illúziókat s nem h az- szűk, hogy mai szociálpolitikánk meg­szüntet mindert anyagi és erköl.si tiyu morüságot Magyarországon. A szot-'á^ Its állam kialakulásának útjában renge­teg akadály van még. Talán még azt se-m mondhatjuk, hogy sikerült a ma gyár szociálpol tika végleges Htját még- találn'. De az ösvény, melyen a szociá I is munka elindult, jó irányba visz. Akik ezen az ösvényen elindultak, sZe- retetet elültetni mennek, emberibb élet formákat akarnak teremteni. S mivel u nyomorúság a Társadalom, tehát m'rtd- nyájunk kollektiv bűne, mindnyájunk kötelessége ennek a mukának segifcé se is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents