Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-08 / 256. szám

\V I n o II I ■I I ] 1 v: I «I K. Mih-i i-o llclmrr re el hogv rivepon 1)** <l>' I r* ajánlatot l. színház «-pite»«-' r. Mile azonban ti 11»• »•<i ípilfs/ck t* terveket neu) ujtuttak vw»*ll Ka inául mar I isin hh iW »altoita l i l ii;;» a iniiiisztr iclntÁ mint a tcliic) tuiuirwtri i «.fékben s iga»i l'Hza *r>/lun v olt, bog' amikor a politikai miive-ó sajti» i> tai ».iduliin támadások petgótii/.r indult meg a/, r lm, hogy a ncni/rti >>zinli óz építi ' ►ol palvii/at mi llő/i-ével o-/l»-ak épiv-wrív­unk adja ki a kormány s amikor fii a fi kixrí, irtI támadások szernél) sm ’iil Tiszái tettek felelös-é i7,n l a , mOgyur művészetet wegentfiJó. osztrák iokéij szolgálatért *. Ti**»-óim eg) szóval m oi védeketc11 azzal. bog) a ■n«gbivást Fellner t» Mclmeréknrk nrm íi, tiaurin elődje adta. 1 alullo <« ftvlelősséget, , «.cinbe urzett a támadásokkal s diadalmasan »ivta iu<t velük u harcot. 1904 január 18áiu Tisza ankétre hivU urg Budapealre az uj »aiului* felépítés iig'é- > n kolozsvári S/miigyi V ála*:.tmany táv ■át, Kolozsvár váró« országgyűlés' képi i<*- vét, a «xiul.a/, két régebbi te re tőjét, /ló Outi és Ultráit, vahunin! akkori i::;i-;•.*tojút. Hegvrrry Dt-zsut. Ai értekezleten Tisza duó- ,.>lt s kurta masakkal bejelentette nog) az j nj Huniig* a Hiiu^di'téren ft.-g felép-.Ii»J. l.y j . »-J véget vetett minden további vitának «•- ■ «őháhoruiiak. Bejr.leutette azt >-*. heg) a bVlIm r és Helmer bécsi cég által benyújtott I filteri terv ei fogadta el. A »vsalrtekre v o' «ulkoaólag a/ujibaii hajlandónak mutatkozott :arghaFsatiii a meghívottak s/akvplro'érívét. itta bog, <i döntésnél; híre ../árr'yr kelt. a tiliakoxi.-uk viliara robbant k:. \ .-Mugvar K}*U> \li:i'i 'Zt I; <zöi eix* * 1 * *'1 * ' Budapesten «■{. >■•. íemes illésen tárgyalta a döntést i.-en éles határozattal fordult a bécsi épitéork mogln zá-a el eu a képv i.-elői á/hoz és a iörendi- házhoz, kiiveîelvc. hogv nyüvános ti rvpály;»" zatot hirdessenek. JTisza azouiian kereken eliita-iiuU.i a föl- terjesztés; é- a tiltakozóét. ! /.ó-i e/. méíty las-au kezdett beletörődni aldia a gondo atba. hogv bécsi építészek tel" vrzik a/ uj sziidiázai. Különösen -íz nyugtatta meg a kolozsváriakat hogy hivatali'» helyről líauételten hangsúlyozták, kizárnia: magyar iparosok. mag var válla kozok, magyar mun­káskezek fogják építem és litreude-mi a -/ni házat é- k'zárólag magyar anyagot fognak az építkezésnél é» heuttb zésnél használj«;. A béc>i tervez ők ellen való háBoru-óp; még egyszer fe lángolt ugyan amikor a várói szakosztály ok e- a tőrvényhaió-ári ht/ott-ág i lé került a r/iuhá/ építésének kérdése, t/- alalt azonban a Ke (ner és Helaie.rék hé esi műtermében szorgalmasan dolgoztak mái a sznuház részletes terv rajzán és kü tségvetéséu. \ kolozsváriak azt kívánták, iiogv táaasai>b és diszesei.b legyen az előcsarnok, c./. építészek lehat vállalták, hogy eszeriut fogják átfér* iiáioi a terveket. Tisza honorálta a kolozsvá­riiknak ezt a kívánságát, a díszítés ^uzdogi- ■ ásót azonban n(ni eni'eáé’yezte, meit ez ujabb évi ötezer koronás levonást jelentene a igazgató szubvenciójából­Julius hó 23 áu megjelent végre a Hunyadi* teri színház építésére vonatkozó árleité.-u 1:ir* ‘ieíméay. Az árlejtésen csak hazai iparosok ehettek részi. Az ajánlatok beadó- batár­ideje augusztus hó 19*ikc volt. Augusztus libán Kolozsvárra érkezett lif -* eredj Viktor be iigynneiszteri államtitkár, i’-ogy az ajánlatok felbontásánál jelen legyen, íznap déibeu hely színi szemle volt a Hu­nyadi-téren s másnap délután 3 árakor fe * .ontottak az ajánlatokat. A különféle mun­kákra 33 ajánlat érkezett. A?■ ajánlrt.'k felelt lirmarosan döntöttek is. a végleges döntés jo* •át az.ouhan fenntartotta magának li-za Is!" án. A politikai ellenzék ezt újra felhasználta rra, liogv élesen támadja Tiszái. K: t mond­ák: .,z\z ajárdatokat nem Budapestre., hanem Ilécsbe küldték fel és ott dönienek sfelett, hogy kik építsék magyar pénzen Kolozsvár iih a magyar nemzeti színházat. Pirulva Írjuk ■z-t le, mert tudjuk, hogy kitűnő szakembe- ■eink mellett ez mit jeleni?4 Szeptember ()*éu megérkezett annak a hire Kolozsvárra, hogy Tisza is jóváhagy!a a:-; é-pi* ió'bizottság döntését é- ennek alapján 790-1 szeptember 22-án a Relii'ng és Suada eég munkásai megkezdték a fi> dn'unkákat a Hn* nvadi-téren. Az ahu kúpavágái volt ez. Ünnepi áhíta­tot keltő pillanat. Ott állottam elszoruló v'ív­vel a munkás me’lctt. ki először vágta kapá­ját a földbe- Csengett a szerszám, mert kö­vet ért éppen. .A jövő zenéjének nţ.<m hangja volt ez s nekem úgy rémlett. mintha sírt ás­nának, amelybe a százéves, dicsőséges myltnt. a régi szirthiÍKuak romja t készülnek temetni. Serényen folyt az építkezés, a kolozsvári közönség, ame yuek érdeklődését száz év óla ; mindig a színház problémái izgatták, más ’ irányba fordul; tehát érdeklődésével: Ki lösz a: aj színház i'iazpatojn? \ b-«töli- | ben arra esküdtek, hogy Bölüuy .Tú:t;ef jön vissza akár mint igazgató, akár mint inten­dáns. Sok hive voll a Oitroi Mot j< ’HItsé-<:<"•- nek is. A beavatottak v "-zont úgy tudták, jhogv Ti-za István v.í asztá-’a Jnncru-t- Jenői*' eietu íjká ugyan éppen a^oau az időben kanta meg hat r\rr a szegedi a/inhúzut, do .»lhtólrg I>ujIRn<?<> lenne erről a .«t/rrjtödéaről Irmonda- ni u kolozsvári a/inhá/ igazgatásért. A hír* lupi csata tehát im-jrindu't f egyre ►»ruvcdé- Ívesebb Ifit. I ‘JC> »1%. M tiIfH küvcllc U lUüillvUt \ tii/oltÓ"-íip 30 puliiból alio memorandumban Követel­te u in vek nu“fi,váltüxlatníát H«ott.,ág a'a- kult, iiiuely u szubvenció felemelései hévle. Aggódtak bog) min akad oly un igazgató, aki <■ iiiIkm I öltéteL-k mellett vű Kinti színház igazgatásait. Kifogásoltuk. hogy a földmunkák. la.Sfju haladnak. kifogásolták, hogy aj. osztrák tervezők j-mm’úim osztrák famíliákhoz <Zfíb’ hil. u pdhu'şokut s keskeny vállu. i ékonydonr géiju pvrsXQnúkhoz az ülőhelyeket Ennek *n. le** *» frediuíup', hogy a »vinházba járásról lassau law-a»» lencoktatják majd a közönséget,'* \> iUotckcseJi hidegvénol adottak az ostro- mat. Közben egyre saéle»©bb hűl lám gyűrűket vetet* a saiuház jövendő igazgatásának kerdár -e. 194M ok tuber kózepéu még caak a/ volt bizonyt*, hagy a magyar vidéki tuinigaagatéi garda kit jele* tagja; Komjáthy Jojios te Maku l.ujos pályázik a koozbvarj színházra. Miiül a kel lm uie>r is jr-eulok ko!«. »várotl, hogy a/ illetékesek támogatását kérjek, de az egyik ellriizéki lap keserűen kérdezi: ..Ha mar úgy is os/lrék cnditrrel tervezgették a int színházunkat, felvetjük a kérdést neu; járna e nagyobb sikerrel, lm igazamét» is Ans-/riáhun keresnének?“ Kisfivárog áronban már annak is h»re, hogy i'n/.a István választása Janóin '- Jenőre esett­1905 év tavaszán hetekig ‘ártó kőműves sztrájk késleltette az építkezést. Mikor a sztrájk véget ént. megsokszorozott munkaerő­iéi igyekeztek pótolni a késedelmet * minden remény nmg volt, hogy 1 *H»G májú« hét végén átadható )e-z a színház rendel le lésé nők. 4 hol.rét tf ünnepélyt jul'us hó lőéu tsitot* ták meg az ui színház építés vezető., annr.k iiiegimiiep-éaét, hogy tető alá került az épület. Az ünnepség béke* harmóniáját nehám nap múlva iika szenvedélyes harc váltotta fel. Hire ».áruvalt ugyanis annak, hon; a hoiu- lokzalra tervezett Wesselényi Miklós szobrát az építés vezetője, Hohn Alajos Jeti lotta A iiyilatkozatháhoriihól kuüut, hogy báró I *f litzsrh Arlhurnnk, a Szinügyt Vála-?.tmáiiv ai- rlnükéuek volt kifogása a V* esselény Kzohor r len- mire ellenzéki újságok irktelen. a?, eu ve* délyrsséggel mutattak arra hovy a Wr«>elét»yi Miklós ti tudja, báró l \ cselén vi Fenne b:lk - tatla meg a kolozsvári képviwdőváíatztá^on Keilitzseh Arthur!. A kavarodás közepette az építés vezetőt ..osztrák utszé.i bt ’},ir‘"nak titulálták, aki incj akarja tv idézni a ..inOyv.r színészet nrvjn"'uak emlékét. Kţţyik nyilatko­zat követte a másikat s a nyilatkozók. nem takarékoskodtok az i-hes jelzőkben, a hűbont- ságuak Tisza István vetett véget, nV.: elren­delte, hogy a Wr»>e ényi-szobrpt a kijelölt lielvre kell állítani. ra »«e1 ***** —/i/j frsT 'H7002 l\cgyen raegsiiiyíi a szem a gyenge Icur>p^ fényéil iKelyeten világiisunk: bölény ü Tungsram Krypton >10X01)01 égestünk — ez legalább meglakaríija saját árálégé$ közben. ■' ® Fénykor is száműzetés * nSDB—133IV A belső bercitflezéi muukája f olyan »eré­nyen folyt a színházban. Iiokv 1906. jnniue B-ára u hatóságok és a sajtó képviso’ő', meglir várt kaptak, tekintsék meg a üzinházrt. I.z a ^/.erale azután végleg lefegv vereztc- azok at. akik politikai, művészi, vagy iparpártolási s,:c [ii7*r.n.tl>ól eddig élesen hadakoztak a ter­vek ellen. A he sö berendezés kényelmt. ga/‘ dagságu és alkalmatossága megnyuetstta azo­kat i.'. akik < ddig kifogásolták azt. hogy osz­trák épité»zek tervei szerint épült az o| szín­ház. Az. épité- lelkiismeretes ál ami ellenőre, Gsre Kálmán főmérnök kalauzolta a uieghr vottakat s iianysulyo/la- hog, near» egészén két év alatt készült eá ez. a modern minden igényt k’elégitő, nagy városi szinházépiilet. Teljes pompájában ragvegott a ka: esti gaz­dagon felszerelt uj palota. De Kolozsvár hű­sége, a mű lat tisztelő ragaszkodó a ismét megróni átkozol t abban, hogy a bemutatás után nem (VZ újnak szépségét dicsérték a la­pok, hanem a réginek érdemét magnszi<x‘lék. Ezekkel az egyszerű, megható szavakkal vet­tek tudomást arról, hogy pompázik már az uj színház: ,-Te jó öreg színház, mos! már TpfifS egyéb liátra. mint végleg búcsút vcnniíMk tőled. Ne méllatlankodjá", nem feledünk el téged örökre, aki anny:ra szivünkhöz, nőttél Ne is szomorkodjá), hogy dicstelen*ég fogja sújtani a te időbarnitotia, öreg fejedet. Ne Félj, mert nem engedjidc. hogy magtárrá degradáljanak. Irogv egerek és patkányok koncertező helye légy, nem engedjük, hogy megbontsanak lé­ged, hogy kő kövön ne maradjon az Írás sza­vai szerinti Még la ár. fogjuk néha iáiul egy­mást. A búcsú tehát nem örök. Bár fáj a lel­künk. hogy ennyire is el kell válnunk De lásd, ne vedd zokon, a Hurzyndi'tér• ncy csa­logat, mint egy cicomás uj dámn és te leg­jobban megérted a mai kor fe iiletes emberét, akinek mindig csak az. uj, csak az érdekes kell, sokszor tartalom -íélkii is! Istüu Veled! Ne szomorkoc! jál, mert akkor mi is búsulunk, ha téged ia.y látunk! Nem fogunk c feledni! Fogunk rád emlékezni még nagyon sokáig. Mind igi mindig • . . örökké!“ Egyszerű, keresetlen, mélyről felszakadó mondáitok. Mini amikor valaki családtagjától, öreg szülejétől bue nzik. nem cifrázza a szó­kat. ngv, ahogy a fájó szivéből fakad a hangja. Az ő»i színház Lezárta k;ipu«t a másnap 1 '*00 -aepteiuhcr i5 -n, a nemzet é- or-záu képviselete Koloz-vár közönségével <ayön 1 iölavatta az uj színhazat ;; Hunyadi-tér*n. A i ntuit ide is elkísérte a jelent. Miután az uj színház zárókövét tetették az e ö< sarcokban, ! IvotM Patkó játiC-í, az. el~o erdélyi sz'iugaa- j ţaio és E. Kovács Gyula, a legnagyobb er" j dcys i művész me'szobrát leplcz^ck le Juáth ! Gyula képvise őházi elnök és Somló Sándor, , a Nemzeti Színház igazgatója beszélt. Eiöbb I azonban befalazták az okmányokat és Foll- I :>cr Ferdinand bécsi főtanáé os az cpirési vál- fH'kozók nevében átadta az épület kulcsait Béidt Ako- gr. szi.nbá?építő bizottsági ebiok- ! nek. ki továbbadta azokat a kormányt kép' j vi-elö Darányi miniszternek, ez pedig Báni ív j Miklós gr. loispánuak. színházi választmány I (Illőkének. Szvacsina Géza polgármester ; mondta *■! a méltató beszédét, fite, a zsu- j folt és fen vés nézőtéren lefolyt az *-lcő e ő- I adás. A város és egyetem nevelte Kacsó 1 Pongrác jeleni meg c-!ő»z.ör a karmesteri 1 emelvényen s elvezényelte Nvitányit. Aztán a dis/magyaros Jauovies Jenő a függöny előtt j idé,te a régi színház dicsőségét és az • iunc j rét cu jövendőt. Majd eljátszották Herezeg I Ferenc e napra irt Szinházavatás eimü kic Î darabját, amelyben öreg Szc-nlgvörgvi Ist- I %án volt a főszereplő. Itt is megjelentek az. j é-r'-áíi árnyak: Lendvav, EgfCöSy, S.rcntpétexy. j Patkó, Jancsó Pál, Kántorné, Décyné, Jókai­I i.r. Fejér Rozália. Véciil Kéler Béla ..Rákóczi áriratáriak4' eljátszása után színre került Herezeg Ferenc uj kétfelvoaáson alkalmi müve: a Bujdosók. Ezzel kigyult fényesen az uj sz’uhá/. első ragyogó korszaka, amelynek ].'» év után. 1919 szeptember SO'án a román hatalom vetett véget. \’essiiuk rövid pillan­tást erre az időszakra Az e ső színházi esztendő a re,ţi színház j nemes kezdeinéuvét folytatta s nagy syómban rendezett ifjúsági délutánokat, bevonva már az egyetemet is, a bevezető magyarázatokba. Még fontosabb volt. hogy Janovica Jenő igaz­gató bizonyos mértékig függetlenítette magái Budapesttől s megkezdett*' aa kolozsvári ősbemutatókat. Negyvenegy bemutatóból nem kevesebb, mint 13 vö t „ő-P. Kolozsvárt ke­rült először színre Kisbári: Nsp'egendá'ja, Lehár: Víg özvegye. Ibsen: VadJtacsá-ja, Wilde: Eszményi íérj-e és Salonu’-je továbbá cgyegy Eehege.ray, Gorkij. Butti é-» Björn?“ temc-dráma is. A színtársulat tagjai sorában ilyen nevek ragyogtak: Szentgyörgyi István. Yáradi Miklós, Dczséri Gyula. Rajnai Gábor, Király Ernő, Mezei Mihály, Sebestyén Géza, Bihari Ákos, Yáraditié. Hettyei Aranka, Aczél I-ona. Tóvölgyi Margit. Berki Lili, Laczkó Aranka, Miklóssy Marcit. Hoivátli Paula, stb. A következő 1907 - 8. színi évad­ban a társulat sorába b-pett Vidor Juliska és Sugár Jolán. Körülbelül i yen személyi vál­tozások következtek r.z évek során, alig v»l" *«‘•»*1^ lényegest a törzstárrulat jellegén ucy, Loe> Löt iilötte i- 1> zonyos iiagyominy ki istá > (nult. \z ősbemutatók folytatódtak. !..ot.ji.ói a kolozsvári közönség ismerte íme, Farkas Imre: Iglói diákok, ibrcn: P.o&iueU- holm, Strindberg: Számum. Wilde: Páduai hercegnő és Floren/.: ttsgédia. Parker: A bí­boros, Gorkij: Barbárok. Bernstein: Karmok, Orbók Lóráad: Bolond Utók című izinmä- veit. S így volt 1908—9. évben is, amikor Kiirthy György. Simon MarLska, Dezaeri Emma. Kernieudy Kálmán gyarapitotí£k a tjrstrat létszámát, PtÜmay Fkát pedig a kor- j many a száuház örökös tagjai Sorába nevezte ! ki. 1909—1910-ben Ihász Aladár. Nagy Gyű' ‘ . Crörcgh Jenő. Csapó Jenő — a vHághábo" j fii {->ó szinész hőst Laloţ.ja — lettek déde * i go.íctt ko!oz-vári szinév/tk. A féfflyüzf're ‘s Î tellett most már az, ősbemutatók számára i külön foraicó! mozgósítóit a színház Harsá nv! Zso’t kőire/ : v:ín uj ú^iró szcmc’ycben, ah. Strindberg ..Abu Faszom jvapucsa** fiiuú já' tékár e ö i.-:l*en biztositotta magyar színpad részére. Az J910— a 1. év egfonlosahb eseménye volt, hogy augusztus 18-án (Ferenc Jó*á*ef 80. s/tHc tegnap jón) üincpé’.yi utódou iafg- nyi-'t a s -tatéi elején a Nyíri Színkör, a l'fi* légvár; é szamaspagrti regényes környezethől kinőtt regényes faszinház. heSycn. Ear az ese­ményt ho'Jezu harc dőzte meg. Jaaiovics Jenő 1908-től kezdve küzdött egy hús, betoGhó- épitendő színkör érdekében, ír ce a váró.- se Appo.iyi Albert kuítusssniiju^zter nem akart hallani roia. A színigazgató azoabvti k 0/jc-gyzői nv üatkozHlbau megígérte. bozyLi a Korhulíy Bogdán önzetlen intondanasaga ko­rában épült -2-r.kör telkér megkapja, alckor a aját kö tségén építi fel az újat- Ezzeé Mhá- rnlr az .akadály s magyar vátlaíkozá« Ir iga pénzért: 700 ezer koronáért —- a féli Szirv- ház ,.csak‘‘ 8f>0 ezer koronáért épiib — a Nyári Színkört feí is építette, taián s közéé' gő gyászos jövendő kísérteties sugallatára. Ez az uj színház alk.-dma? volt a legszebb hú i Le­iem szerepére és szükség esetén párhuzamos szinie'őadásolc váfglására. A nagy szinha-i’.m c tájt gvakorja kerültek rzinre k!^.Sszik•u^vk: Shakespeare drámái. Az ember tragédiája, Bánk bán, ödiptrsz király, hogy a közönség ránevelődjék lassanként nagyméretű, macr.s irodalom igénylésére. Kibővült a színtársulat is. Szakács Andor. Nagy Adorján, Faragó Ödön. Poor l i t. Hátkor: EKa £tb. kerültek Kolozsvárra s atz amugyis gyakori vendégsz-- r {Tök sorában megjelent 3 japán Dase Gyen e őzmények után 191.1.—12'ben megtör ténl az uj kolozsvári szánmüvószet ie>rna- gyobb és páratlan teljesítménye, — Dirr;.i korában voit előzménye — <*gy drámaţjj.'té­ri r ti cikltís lefolytatása, amelyet a X\ í. *mú zadlMu való ..Igaz papság tükre“ (Sitáraii és az. ..ötnnia vineír amor" című ii*koía-dráma nyitott meg. Csokonait, Be*&enycki keiv'.-* tűi lenyúlt ez a eik^w Déx^a*^ és 26 dara

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents