Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-27 / 272. szám
SS rrrpjmn* Tşrr noT9mV9r 27. a Rooievttitro a faie*o.if«g •«. .t : cui'i u-p törté ueluio cj^c*i #otún íoIm v vxu éridtr haragot, vttjc> éppen gyülő »-űrt amcnk:ű ueppe1 s/.oiulX'rí- liooscvi'lt ur V, juulaMXUaUal M t»»jk«*vcrf* <*> lcnlité es ri . »üua/.as minden verővel »gyeik*/A ors/a _:at fji népét Lu-ievüuii a háborúba. Németo.'ía:r neui akarta cat a fejleményt. lek in UM tel Kouvvelt duók magatartására, 1 Jiövrtke/olkcr akarom megállapítani: A*, hogy »zu Ütött e éa »»»ilyen íu értők bem ií, Egyeaü'h Államok haTianyago,» éJh'nsé .. cinknek. hogy az Egyesült Államok ezen túlmenő1 n belép-e a búbomba elíeniink, vagy üfnt *® a háború kimenetelén, 'agyi.' a tengely és -/övctségwci ayősrtimón semmit -*‘m fog v;.Uo/tatni. Azt mondják, hogy Nemet or* • zúg eí «karja nyomni u v '*Íág vallásait, 't»gy Hitler meg ukarj.t iióditani Del® ni® rikát. Máskor a/.t mondják, le akarja igár aj az Egyesült-Áliainukat, majd megint azt .(Mitjak, hogy Hitler fél akarja osztani a világot. Természeteden tudják pontosan, hogy min»Iez tisztára együgyű bu’asag. Tudják, hogy Németországnak nincs semmi oka. írem is szándékozik Amerika eíltn menüi, másor.rzor Néinefország Amerika ellen való támadása «ük eszméje katonailag egyáltalán egyszc" fii fantasztikum, ostobaság. „Nj háborúra kerül a lor" Egyet .szeroBnék raegátlapirani: Ha hábo- :ura kerül a sor egyfelől az nmcnkwi Egye »ült'-Aíaraok, Európa és K diétáznia között mâ-deJoi, a történelem előtt ma már bizo nyos, hogy a felelősség ‘‘/őrt a háborúért és annak minden következményéért kizárólag Roose veit elnökre hárul. Hoosjvelt elnök valarn un>i cseiőkedel ébert fömozgató erő a beteges bűntudat. Roosevelt ai l ó* a célból, hogy belpolitika: kudarcairól elfere-lje a ‘»gyeimet, mír a *zovjetjab"ru kitörése e^Ött tudatosan jyrtcr ért (kalpiditi kai terre vezetni az amerikai népet. Érmei következtében elkezdte az ellensége?keidéit prédikálni a nagy sikereket elért nemzeti ;70ciálizmus és fasizmus ellen. Tudarosaa idézte elő nz általános háború» hangulatot és nyíltan feF'épett a tengely «•lien irányuló támadó politika mellett. Rnosevel'let kel; a hábotn végső okozójának és ezzel a főhünösrek tartan^ Maga az amerikai nép egyszer drágán fogja megfizetmi eszmeileg és anyagfaj; is az el” nőknek ezt a politikáját. Azt hszem, eljön a nap, amikor az amerikai nép felébred és minőkétől. valamint 7. idő tanácsadóitól számadást fog kérni. Míg Roosevelt a főbiinö». a fő -zelivedö fél mindenesetre Anglia. uAigí/i kilátásai több, mint sötétek'* Mert Anglia kilátásai több. mint sötétek: i. Száfazfóidon és teueren bárminő amerikai segítség medett sem tudja megnyerni a háborút a háronihatsiim egyezmény hatalmaival és szövetségeseivel szemben. Egy bi zonyos időponttól kezdve segítő eszközei kényszerűen lecsökkennek, míg a mi lehe. tőségeink növekednek. 2. Abban a Churchill által hirdetett légi párbajban, amely aus angol szigetek és Európa között fcéyik. az 'Sérvek nyíltan Anglia eifcn szolnak. 3. A tengelynek — még, ha Japánt nem is számítjuk — SzovjcturoszorSzág leverése után rendelkezésre illó anyagi és fegyverkezési ké. pessége végtelenül- nagyobb, mint az ango’— amerikai együttvéve. 4. Anglia a háborít to~ vúbhioly .utasával az Cgyjk pozíciót a másik után verzri cl s a világ ura kényszerűig erősebb idegen függőségbe kerül. 5. Németország és a szövetséges hataltnak eszközeinek ósizpeatositott harcbave;é-se a tengeren, a e.vegőben ég a Szárczföldön a brit sziget eb is'1: a7 angói sziget előbb, vagy később^ d® elbukik. Eme kcmoíy helyzetben Churchill ismét ismer: módszeréhez, a blöffhöz és újból a biöffhöz nyúl, noha ennek hatásában mái' mága sem hisz. Fel keli említeni e tekintetben azt. az egyre ismétlődő angol feltevést, begy Németország állítólagos béketapogatód" zásokat folytat. Amikor a Fübrerr.ek a bi* icdalmi gyűlés előtt tett számtalan ajánSa*át ■ü c?Marul visszautasították,' röviddel Fran* . iaország összeomlása óta, semmiféle uémet líéi.etapogatódzás nem történ'. Ugyanígy sem ma, sem a jövőben nem S'\ fenn szándék ilyesmire. Épp ilyen tévedés, de ugyanilyen lärm *ágos. hogy a? árigc*í hírverés az európai forradalom mellett —- & ebben ugylát* -zik. hisznek is —, főleg pedig a német csapató!: ált*í me-r'VzáCt területek és Németország forradalmáról beszél. Olyan mén. amelyet Hitler Adolf wpj7.it';, csak egy gondolatot ísrrter: .. harcot a rákényszeritett háborúban, í diadalmas b^fNézésig folvtainj. Anglián alle a jövőben, az európai száraz* fc’Möri vemtntfé,e kr-resni'-aloja nine®. Euró* pa egy:zersmio>d<^nkorra többé tudni sem akar az angol politikáról. Az tij Európa menetel. még pedig megtévetfztketetdenül é» féL Iurlu/.tulim!utlanu1, akiír .»kiírja cít t.lmr chili ur éi boost, volt ur ét u mögöttük »nCr húzódó A-idék, akár i»fui. „Ujy tz&i'ieezxük $üldréazün* /icí, mintha béka volna" Katonailag imagtámadha-tiitfariul ns gazda nigilug zavarta Unul ««gy ajmtvi/.htMjiik föltf részünket po ifikiUg. minth t hékt volma. Europa inu, hu úgy ke'!! lennie, .50 éve» li.í horuh»n is folytotha-tja .1/ európai ^/urazföl döu muu'káját, komoly v c •;óU hekerii1 's 1<- hotősége nélkül. A fiata! tn-peknvk -obben « harcában, amelyet az uj rendért, a z>idó hüntetwsck csoportja és a népüket cl rontok * 1 > ii folytiitnuk, j végső győzelem lem lehet kér égc». \ Gondvix /-« éppen »-/ért áldotta mcg ribliig oly un guzdagoii háborúnkat éi mehet tünk fog áli'uui addig, mig véplcgcam u»t*g rn rn »cmmoitfttük azokat, ak vk egy élircdö világ u| r<ud|ét támadjuk Bánion* Ribbenfropnai />’/!/*/ I \, ritmirnhrr 27. (DNB.) Rib bcnlrop birodalmi külügyminiszter dél lilán fél 7 órakor fogadta Bárdossy Lá z* ló rniuiti/terelubk és külügyminisztert (MTI.) „en-n-ww.—T.W» wmMm HEKUS, november 27. (MII.) L *'•'» groi a következő nyilatkozatot tette A mai nap világtörténelmi jelcntuségu nemcsak a bábomra, hanem azokra a nagy kérdésiekré nézve »«, ameJyek Euró pa jövőjére vonatkoznak. Aj. uj Európa ban a köz»p»-- és kisebb nemzetek »« mrg fogják találni a helyüki-t *és a fc1 adatot, amelyet Injaiban és bizalom?«-ij• • H-ii fognak vállalni. A német és oIuhz katonák közötti f* gy ver barátság szelJe/nélx'ii tolmácsolom az erős német népnek a felvértezett obw nép bizalom telje? üdvözletét Parajdi-fncíe L^ios: Búcsts & hazaéri bujJosóktől BACSJÓZSEFFALVA, november 27. Siker telcnül kicérelnők meg egy szemhutárha befogni a székelyek bácsv^déki harmincegy uj te epét. Áttekintlietctleu messzeségben ei nyúlva ugv tagolódnak & magyar tájha, mintha egy hatalmas ölelésvei akarnák magukat véglegesen az anyaföldhöz szorítani. Egy kié félelem, egy ki« névtelen szorongás van ebbe n az e kuksolásban. Magyarázatát abban kell keresnünk, hogy amióta a Madéfalva után kifutott székelyek idegen földben hántolták el halottaikat, azóta az élőknek sem volt nyugta a nvughatatlaa csontok fö'ött. Hegyi talajuk zordsága, „z idegen világ irigy ségr kilökte őket, erdőmnnkások és marha- hajcsárok lettek, majd később messzire huj dokoitak, távoli országokban kerestek műn kát és kenyeret. Azelőtt a nevét sem tudták unnak a vidéknek, ahol ezentúl egy fél életet kellett átzürcölniük, hegy a családnak kenyeret 6 otthon egy kis szalag földecskét szerez zenek Azután Amerika jötr divatba. A hu kovmai székelyek közül alig akad va ak* mutatóban, aki nem járt az Újvilágban, de *ok olyan van. aki kétszer, sőt háromszor is u; életet kezdett odrkint. Mégis hazajöttek Volt olyan, aki négyévi széubányáezás után tért haza. de nehezen összekuporgato-tt pénzecskéje az első vállal j kozásou szerencsétlenül elúszott. Ismét keze- I he vette a vándor-botot és a tarisznyát. Meut. mert hajszolta a feltörekvés vágya. Hányczer kilométer utat tettek meg! Menynyi földön, erdőn, lege ón és hőtermésü sző lőhegven haladlak át! Meg’s visszajöttek Mert nem ott omlott a tnagyai vér. nem ott izzadtak a magyar életért. Visszajöttek hűségesen Pedig időközben a j jiapjuinkal Kiuába kii'dik, hittérítőink Alri ) kát járják, az életteret kérő do'cos megvár 1 kezet Brazíliába tanácsolták, mert ott tága- I F-ahl>. a magyar A'foldre felvidéki aratómuu kánokat és kínai kulikat hoztak, mert azok igénytelenek s a politikába sem kivannak beleszólni. Nekik senki sem mondta, hogy térjenek vissza, mert ha nem. elkallódnak a/ öt világtáj széles utjain ahol már annyi ma gvar hányódott »•! nyomtalanul, végleg.. Ök mésris visszatért* k egyelőre erak u Kárpátok külső peremére s onnan lesték az alkalmat, mikor csaphatnak he a szorosokon a saját földjükre, mint Árpád népe egykor a hun örökségbe. Megszállták a bukovinai hegyeket, mint a fecskék av ereszt é« szomorúan te- kintgettck a fészek felé. Mikor látták, bogv a magyar fészekben ismét s magyar lett az ur. bebátorkodtak ők is. Szólaljon meg leheS kűrije Már itt voltuk az uj «zállááa kon. Ei is kezdték felezgetni, ami tulinarudt. Lelkűk ben az öröm rózsái uyihak már, amikor valami megmozgatta beuuük az emlékezet gé pezetét. Egy levél érkezett, egy egyszerű, ceruzával irott, ákorn-bákem betűkkel nehezen ös6zeizzadf lévé’ e az fenekestül felforgatta a rég» világ leülepedett emlékeit. Trifáu, a mord. hallgatag szomszéd irta meg sírva, hogy milyen pusztulás van most a faluban -.. Orosz bombák tölcsérei fintorognak a széke iyek régi szállása körül... S azóta itt mi minden történt! Lám, mikor a székelyeknek földet adtudc, ugyanakkor méltányos volt a Délvidk. felszabadításában hősi halált szenvedett honvédek nincstelen hozzátartozóit is azon a földön letelepíteni, melyért a fiú. férj, vagy unoka drága vére hullott. De a topolyai „rongyosok“ is jelentkeztek: ők a szerbtől nem kaptak, nem is na gyón vártak, de most bizonyosra veszik, hogy a felszabadító nemzet egy örökkévalóságra akar it*t berendezkedni az ősi földön. Nem tévedtek. Az e'őzetes földbirtokrendezés a székelyek és a vitézek után a bácsvidéki igényjogosultakat is kielégítette. Különös. A gondolat u józseffalvai sáncokban született meg. mikor a székelyek „esett, szép szomorú fejekkel összehajoltak“. S a faluvégen elindult gondolat erjedést, pezsgést, mozgalmat idézett elő itthon- Valakik haza jöttek az idegenből s megjelenésük termékenyitöen hatott erre a közösségre. Valami elindult a nyomukban, aminek előre kiszámít hatatlan következményei lehetnek a magyar életben. Lám. nem ábránd ;öbbé. ha valaki papírt és ceruzát vesz elő r rajzolgatui kezdi az utat. mely a moldvai csángókkal, amerikai magyarokkal, franciaországi bányászokkal s az öt vMásrész utjain szétszórt egyéb magyarral visszavezeti az» a kétmilliós népességet, mely a századfordulón a társadalmi feszültség nyomása alatt előbb szivárogva, aztán ozönben kiáramlott a magvar birodalom fenn tartói közül. Száz évre szóló szép magyar tervek! .. Megrohantuk a nagyvilágot. De szólaljon meg már Lehel kürtje, m nt vesztett csata után * Lech-me-zőn. hogv ismét verődjék össze itt aj életre, aki magyar és aki erős. Az állam ayefve Szörnyen megharagudott az e^yik szállá« népe. Hát hogyne! A ^aonaszédos nagy falu huny-evácoiké, S éppen *itt Síknak azok a bu- mevácok, akik a felszabadulás után s*em Szólaltak meg magyarul A többinek mind eszébe jutott, hogy a nagyapja, nagyanyja, vagy valamelyik más őse, vagy minden rokonsága magyar volt, s ágy kiskorában 5 it magyarul beszórt. Eszébe jutott és ismét öÜkezd* te, amit azelőtt két évtizeddel a 6zerb izgatok kibeszéltük belől«. Ma magyarul éd-Smtke*  nagy érdeklődésre való tekintettel uj gyorsíró, gépírd, szépiró és l&elyesirő m tanfolyamok: kezdődnek: a F A B R O gyorsírd iskolában. zik a hatói) ággá*, j Szomszédos mag varokkal A fia „Szebb jövőt!“ kü'zön az utcáu. D* ez a fülű, ain-'iyií.röl i/ > von, »ucg sem */<j lalt magyarul. Nyilván, mert n<‘rn tud, /< geny. De a s/ékely-ík iM:h‘-zen értik az t-ye zűrt — Mit? Mi románul is megtanultunk ott »ul, hogy megértsük a/, államiakat. Pc<Lg ke veset volt*irüc közöttük. S mái mi ysn rég, hogy ők itt élnek, de még nem tanulták meg a „jo napot“. Csitította a pap igen a j*-gvző, igen a kedves, fiut:J tanítónő. — Nézzék. Pir.i»ec'k Mort ők Is m-gtan^l ják Adjanak türelmi »dót uetkik. Nem lebet t* k rosszak a magyarokhoz, men akkor ők febzi'dlck volna a >átorfájukai, mikor a többi. A falu iócsoiulesedett. Azután már nem I haraggal, hanem a béke óhajával mentek a pap elé. Úgy láttáik, hogy a pap mindc-nt cl tud érnií. am>t jónak lá‘ és akar. Most is a legtdjr-cbb bizalommal fordultok hozzá: — Trztri'ndö ur. rncggondo tűk a do'got. Méets jobb le**, ha igen evor«;* ■ «•'lakaritta''’ ;a eket innen, o ií*k;ly föld')! „Mái én ioúbé Bultüfiriit (alióitf nem 'eizeL.., Az utolsó éjjel Eap Sebestyén, egy fiata1 székely gazda megfogta lágyan a karom éi kivezetett a falu terére Egy szót sem 'v.ólt. Ha -gattam én »-. Szive hangosan vert. Mélyeket lélekzeft, miatha egy kitörni készüő sírás fojtogatná. Egy.s^er m*gá-t. Lábait szétvetette, fejét magasba kapta, mintha az égé z világnak «zereene met.dani valamit l/Cstem a szavát. De hallgatott, ahogy csak a székely tud hallgatni Ideges rövid mozdulat tál magasba lend tette a karjár, félkört irt volna az áttetsző derengésbe, de eikapia a végét. Aztán ráhanyar'ot.t a váliamra. Érez tem, hogy sűrűn hulló könnyei végigfolynak az arcomon. Megértettem. Szép volt ez a derengő ma* gvar ég. tágas látóhatár, mely — minr e^y védő üvegharang — lebontotta a hazamenekült Székely népet. Ha'lga!iotr. mert nem talált szavakat, Csak sirt A zokogás úgy rázta férfire?tét. mmt a harrnadimpoS hidegLeiés Ott vonaglott a vállamon. Mert itthon var.- n\k. Mert masya- s fold, . a viz a levcgí magyar a csejndor és a jegyző, magyar a pap é' a tanító, a madarak is magyarul énekelnek. csak nekik énekeinek. F« meg az ég ás magyarul kacag le rájuk A távolban megnyílt egy' ajtó és világosság ömlött az utcára. S vele «gvütt magyar dal szállott, hömpölygő áradással, mindent qLsep r • erővel. Egy ki-- csrpat — utitái;n'm — -t indult a vasutj álomás felé. a hajnali gvors vonathoz. Utitársaim és a székelyek összefo gózva. öle1 kéz ve lépegettek a sötét utcán. Énekeitek, szüntelenül c ak énekeltek. Mind Szívből fújták már az uj székely «nótákat, de Királv Erzsi hangja kicsengett mégis Székely dal ez, rnm't-ha Gy-crgyóban, vagy a Nvikómenrén fújnák. Éppen csak mást mond. küUin élménye van: Már én töbl»<* Bukovina lakója nem leszek, Magyarország kunepíbru Kertcrzlegény [leszek; Beultetciű kiskertemet Sz^tfu. rezeda* f virággal. Oda járok szedegetni a régi babámmaf. Eibüvcíren baliga:! tok Pap Seb-eWyeti/ne..1 ketten.  gőzparipa tüzes szemeá előtűntek a táv*»'ban. Az éneklők közötr velakí a neve me* kiáltotta FéVszmébem, !”« óvatosan k: ]»•• ^«vkóztam « Pap Sebestyén »estvéri ö ’ !é :éí *1 Villám hirdetések JÓKARBAN lévő, barma téükabát, szőr mével, muffal eladó. Értekezni: Kossuth La jós utca 14. Anbisy-üzlet. G 400 VENDÉGLŐI ’konyhát l*re bérbeadók Szer tégy ház utca ő. 0371Ö BELVÁROSI vendégelő sürsösen eüadó. Cir a kiadóban. 03714 -
