Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-05 / 253. szám

_„ a

Hl tritt VR

A magyar művelődés

legdélibb végvárában in«: r«*«»»! um i»»«

VJ\ IDfik, iiuvt nibrr 5. \ budupctd

újvidéki gyorsvonat nblahiibol leltüunck .1 kukoricaföldokeii rendszertelenül *‘l '/űrt ketszeiuélyes szerb kísérődül*, mini egy figyelmezletve, hogy már megérke/ tünk arra a magyar televényre, melyei a nagy világháború érdemtelen haszonéi vtzőiuek egyike tarlóit két évtizeden ke resztül ideiglenesen megszálha, mig a magy ar fegy verek lel nem szubiiditotl.il*- A gyorsvonal egyik elsoosztályu külön- kocsijában huszonnégy tagú tanulmányi csoport utazik. A tanulmányul célja au nak a megvizsgálása, hogy a frissen ál ültetett székely népelein, a Bukovinából hazahozott magyarok lo.OUO főnyi sere ge miként tudott belekapcsolódni a táj gazdasági életébe s a magyar államélet

MiiiriM

b:

nemzetfenntartó eszméinél

Csomós* Miklós ti'., a tanulmányi csoport vezetője, mezőgazdasági szakemberekből, pénzpolitikai szakértőkből, a magyar népi élet éf népmiiN eszet értékelőiből es neves szakírókból e/.er\ezle meg kisere lét. A tanulmányul vitéz liüliczos Mililós <lr. államtitkár, telepítési kormány biztos meghívúsára történik.

\ szolgálatos kalauz sapkája mellé tűz \e felfedezzük a KümélhWtgu Asszony ..Erdélyért“ jeligével indított segélyezési mozgalmának eiiuerkéjét. Amennyire a szolgálata megengedi, beszédbe bocsálko zunk vele. Így telik el az idő, mig aztán - a távolban feltűnnek Újvidék külvárosai- i nak gyerfenyü villanylámpái.

A céltalan szerb polgárság és a diadalmas magyar é et

gek. melyek csupán a balatoni függné uyri Toltak, egyik najirol a másikra el \ i szitették létalapjukat. Nem volt többi bi\atásuk a jövőre. Akik közülük hido kolallan ellenszenvet, személyes bosszu állást tanúsítottak a magvar néppel -zom

1941 n:

bet», a Zoli a szerb haderő maradványaival egyszerre útleptek a Dunán. l)r a tuli» i melt b/.erh középrétegek nagyr»*/.«: m m mehetett el. leroskadva is itt maradit

most ez ail olyan színezetet egyik miié!, lielv-égnek. Ulililha .i bár-kai települ»'»» kevert lakoKSaguuk volnának. Valójában p«*dig esupáu arról van szó, hogy az » lakos magyarság ismét nliainalkutó t» nyezö leli s inunk ójában komoly r< -zl biztosit azoknak a régi cr» delii, más nem zetigégii telepeseknek i®, akik a török hódoltság m<-g.szmie-e után kerültek id* . mint az elpusztult vidékek bem pe-itói

Találkozás a hitben és építésben

Az őszi külsőbe sárgult l jvidék is nagyon kellemes látványt nyújt a látogató nak. Hosszú és széles, nyílegyenes utcái gondozott fasorral varrnak szegélyezve. Laza települése miatt, mely általábau minden alföldi városra jellemző, nagy területen terjeszkedik szét. Uj városnegyedeivel kikönyököl a Dunára. A túlsó par Ion a Szerémség egyenletes emelkedésű dombsorai állják el az utat. Egyik ma gaslatról a péterváradi erőd tekint a fel szabadult országrészek felé. Mindössze csak a Duna aránylag keskeny szalagja választja el Újvidéktől, de az már horvát uralom alatt van. Amott, a vár alat't, csendes mozgású csónakosok halászgát' nak a megáradt Duna vizében. Magyarok S a tnlsó partról szemlélik lopva, hogy mi történik itt. magyar honban, mely faj és nyelv szerint nekik is hazájuk. Milyen könnyű volna, hogy egyszer ne arra, hanem erre. az innenső partra tereljék hal lal megrakott ladikjukat. De nem teszik. .Visszamennék a Szerémség földjére, a ma gyár végvárak tereire, melyet valaha ma' gyár kard védelmezett magyar vér hullása árán. A péterváradi halászok tudják, hogy nekik ott van a helyük tulfelől.

A váróéban lépten-nyomon találkozni a ielszabaditó háború rombolásainak jóvá tétedével. Természetesen, ez nem mind

\ a szerb hadak munkája. Mikor a honvéd .-ég kivetette a szerbeket az első erőd vonalakból, a katonaság meglepő gyorsasággal igyekezett elliagyui Bácska föld jét. Futás közben csupán annyi idejük voll, hogy felrobbantsák a péterváradi vasúti és közúti hidat. Ellenben a középiskolásokból és félfalusi szerb kistiszt : viselőkből toborzott csetnik gyülevész J hadak még tovább is okv etetlenketkek.

! A szállodában, ahol újvidéki lartózkodá j sunk idején laktunk, ma is látszanak az éjszakai lövöldözések nyomai: a becsű | pódó lövedékek felhasogatták az ajtókat ' s az ablakok szemöldökfáit. \eudég!á i tóink fényképeket mutatnak a csetnik I rombolásról: összeomlott épülete zárnyak, megcsufolt miierulékek. rostává lőtt hóm lokfaJak. bezúzott aldaksorok beszédes bixonyitékai kerülnek elő, hogy kérde* zetlenii-1 is szóljanak annak a népnek európaiságáról, mely ezt cselekedte.

A magyar műszaki csapatok már kiemelték a két újvidék—péterváradi hit vasvázát s ezzel ismét hajózhatóvá tettél a Dunát. Most a kemény pillérek szét rom holásán és kiemelésén dolgoznak. Ha ez zel is elkésziilnek, eg^heD el is tünteti! a szerb uralom utolsó kellemetlen einlé két is ezen a földön. Aztán kezdődhet z magyar ujjáépilés.

Legbeszédesebben a szerbek épilkezése árulkodik a város fonlosságáról. Főként a dunai részeken egészen tij utcákat nvi lőttük s teletűzdelték középületekkel. Itt áll Újvidék biie. zkesége is. a báni palota Szédítő méretű modern mái \ ány paJola Egyik sarkán zömök torony ront a ina gasba. Benne irdatlan b'pcsöbázak, öb lös inárv ánycsarnokok, nagy tanácstér mek, süppedő szőnyegekkel. kényelmes bútorokkal berendezett irodahelyiségek adnak hajlékot a magyar közigazgatáe szerveinek. Itt székel a telepítési kor í mánybiztosság is.

A menekülő szerbek ezt a i>alotát is j a levegőbe akarták repíteni. Megmene' külése határos a csodával.

I toljiira az Or-/agzánzló téren lev ó o^i katolikus templomba lépünk, itendkivii* »zép csúcsives épület. A török időket inegi-löző Vásáros Várad közepe táján épülhetett. \z egyik sarokban a csoda levő Sziiz Anya képe előtt többszáz már- v ánytáblácska van szláv szokás szerint a falra aggatva. Megnézzük közelebbről. Magvarul, németül és »zerbiil vannak Írva. Mindegyik valakinek, egy magyarnak németnek, vagy .szerbnek áhítatából la kadt. És milyen jól megférnek cgymá- mellelI a falon! Ez annak a jelképe, liogv mindenki megélhet ebben a hazában, amiir nem helyezkedik szembe az egész neuize1 i közösség erőteljes törkvéseiveJ.

A magyarellenes irtóhadjárat fészkében

Az országnak talán egyik városa sem mutatja ennyire észrevehetően, hogy a magyar városnak rendeltetése van a közvetlen vidékével s tovább az egész nemzettel szemben. Újvidék uteáin járva, az ember csalhatatlanul érzi, hogy ez a vá ros ma a magyar művelődés legdélibb végvára. A magyar szellemi értékek ebből a gócpontból indítva torlódnak rá a balkáni eszmeáramlatokra s a két törekvésnek torzsalkodása nyomán alakul majd ki Nyugat és Délkeleteurópa szellemtörténeti határa, a nyugati és keleti müveit ség választóvonala. Ez a vonal egyben a magyar szellem hatósáugarát is mutatja. Minden egyéb szempont mellett ez is dünlő körülmény, valahányszor Újvidéknek, a déli végek legjelentősebb városának hivatásáról van szó. S amint tapasztaltuk, szüntelenül erről van szó; az illetékes tényezők nem tévesztik szem elől, hogy amit a közeli magyar jövendő el- ,vár tőlük, az nem más, mint a magyar »let anyagi és erkölcsi megalapozása Bácskában.

A széles látókörű és jóindulatú elképzelések tudatában kissé keserűen hat. mikor ma, jó öreg féleszlendövel a felszabadítás után. olyan tünetek hívják fel magukra a figyelmet, melyeket semmiféle nemzetiségi politika sem vehet tudom á1 sül. Az előkelő étterem ruhatárában tiszta szerb nvelvü jegyet nyomnak a markunkba: ,-Umoliava se ovaj kupon bez istog se garderoba ne izdaie“ — ovaslam rajta, noha szövegéből csupán azt az el rontott francia szót értem, meg az arab számjegyet. Az utcai árus. akitől szép fe‘ bér bácskai zsemlyét vásárolok, minden kérdésemre azt feleli: „Hát filer.“ S ez zel ki is merítette minden magyar nyelvismeretét. Széles mozdulattal zsebébe sü lyeszti a pénzt s aztán i«mét mohón nyúl

ciriÜbetüs ponyvája után: lehet, hogy va lami megható történetet olvas, de az is lehetséges, hogy valami ismeretlen vallási tévtan magvait szedegeti magába.

Villamoson járjuk az utcákat. A cég táblákon Dusán, Milán és más szerb nevek fogadnak. Az ember még örvend, ha •. alahol megpillant egy-egy német nevel. Magyar még kevés van a belvárosban; a szerb megszállás alatt kiszorították őket a kültelkekre, a harmadrendű utcákba. Az újságok hirdetőtáblája magyar, de bakancs, cipő és egyéb bőráru Gikta néven fut. Nem csoda: Újvidék volt az egykori dunai szerb vajdaság székhelye, innen irányitolták a rendszeres irtóhadjáratot a magyar nép ellen, itt agyalták ki azoka-t az eszközöket, melyeknek segítségével ki akarták forgatni a magyart anyagi és szellemi javaiból.

Csak a magyar történelem fejti meg a csodát, hogy a hatalom minden eszköze Öszevéve sem volt elég a magyar nép erejének megtörésére. A délvidék ina'

: gyarsága végigszenvedte a török beüié J seket. majd a török hódoltságot, később j a magyar hajdú vére árán történt felsza" i badifás kijátszását is. mikor a bécsi hadi j lan ács határőrvidék szervezésének iirü j gyével verte béklyóba itt a magyart; az ujszerzemcnyr bizottság pedig egyekezett 1 idegenekei ültetni a magyar talajba. Most két évtizeden keresztül' a szerbek ádázul neki támadtak a magyar nép gyökereinek: j a városokban leszorították a magyar kö j zeprétegckel s helyette gyorsan képzett j szerb értelmiséget állítottak, falvakon pe í óig a földreform kijátszásával reméltél* elérni •» nagyon sóvárgott szerb fölényt.

\ szerb állam összeroskadása után ami természetes következménye volt va lószeriitlen felépítésének azok a rété'

KOLOZSVÁR, november 5. (Saját tud.) j Az erdélyi Szövetkezeti inozga ómnak igen jelentős eseménye zajlott L- tegnap este a kovozsvári Ferenc József Tudományegyerem Közgazdaságtudományi Karán. A Közgazda áltudományi Kar Szövetkezettudományi In- í tézete ugyanis a földművelésügyi miniszté' rium írdéKrészi kirendeltségénck tamogati' sava . a „Szövetség“ Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjának és az ErdéJyrészi „Hangya“ Szövetkezetek Szövetségének bevonásával tanfolyamot rendezett szövetkezeti tisztviselők kiképzésére. A megnyitón az erdélyi gazdasági élet legkiválóbb vezetői is megjelentek. A tanfo^amot dr Oberding József egyetemi intézeti tanár, a Szövetkezettudományi Intézet igazgatója rendezi erdélyi szakemberek közreműködésével, j Dr. géresi Balogh \ ümos miniszteri taaá' j esős, a földművelésügyi minisztérium erdé" i Ki kirendeUseégének vezetője, megnyitó be' i izédében részeteken kitért a szövetkezeti mozgalom keletkezésének körülményeire.

— A világháború előtt — mondotta — mikor a Székelyek tízezres tömegekben! léptek a kivándorlás szomorú útjára, a magyar or- szágvezetéö fele ős tényezői rádöbbentek, hogy foglalkozni kelt a székelységgd. Dara lityi Ignác akkori földművelésügyi miniszter 1902Í>en fe'állitotU a Székely Kirendeltséget. A vámunióban élő 55 milliós Habsburg- monarchia ugyani1? elfojtotta az ébredező magyar gazdasági élet megmozdulásait.

Az egyetlen lehetséges kint csupán a szövetkezeti mozgalom megvalósítása áita! kínálkozott A magyar nép korán fehsmer- te ennek a mozgalomnak gazdaságpolitikai jelentőségét s igyekezett annak tanulságait levonnj a maga Számára.

Sieid Ambrus h i t e 1 szüve t keze tokét szervez, Balogh Elemér és Meskó Pál Hangya-szövet' kezeteket létesít, Bethlifn István gróf pedig a magvar gazdákat ellátó szövetkezel élén fejt ki igen hatékony tevékenységet a szövetkezeti mozgalom megerősítésére.

— A szövetkezeti mozga óm hazai bírálói gyakran hangoztatták, hogy a magyar ember kevés hajlammal rendelkezik a «.zövetkezeti mozgalom iránt. Tévedés.

A szövetkezeti mozgalom mélyen benne «ívükerezik a magyar nép lelki alkatában. Meg ke l csak figyelni a székely kalákáé mely tulajdonképpen a népi kölcsönös se .«réiy ny ú jt ásnak egyik sikerülj forrná ía. Ha a szövetkezeti eszme nem lett volna annyira beágyazva a székely nép felfogásá' ba. ősi szokásai közé, akkor bizony ára n^m j sikerű t volna a 22 éves elnyomás ellenére

is megtartania, sőt fejlesztenie szövetkezeti

I életét.

j — Az 1940. augusztus 30 ika olyan áHapo' j tokát talált az erdélyi szövetkezeti rnozga- ; íombaii, melyekre bátrau lehetett építeni- I Ezért a kormányzat — méltányolva az erdé- i ?vi szövetkezeti élet kézzelfogható eredmé- ■ nyeit — külön szervezetben tömöritette az ! erdélyrészi szövetkeze,tokét. Ámde már a i szervezés pillanatában nyilvánvaló lett, hogy j igen nagv hiány *an szövetkezeti szakembe i rekben. központi tisztviselőkben éí üzlot' i kezelőkben. A hiány mielőbbi kiküszöbölés* j végett báró Bánffy Dániel földmüve ésügyi i miniszter úgy rendelkezett, bogy tanfolyamo ; kát kell rendezni. A Szövetkezettudömányi ! Intézet felkérésére a Ferenc József Tudo- j tnányegyetem Közgazdaságtudományi Kara : átengedte a Bástya utca 15. Svámu épület IV.

I számú tantermét a tanfolyam céljaira.

Ezután köszönetét mondott a földművelés-' f ügyi miniszternek és mindenkinek, aki részt- \ett a tanfolyam megrendezésében.

A szövetkezeti tanfolyam november 4'tő: j 28‘ig tart. Tizennyolc tantárgyat ötel fe ; óvszeren 36 óra alatt. 20 előadó közremü- j ködé'ével.

j A megnyitó beszéd utáo dr Sövényházy i Ferenc egyetemi nyilvános rendes tanár j adott elő magán' és kereskedelmi jogi alap- i ismeretek tárgyköréből. Befejezésül dr. j Oberdiiiff József értekezett «©vetkezeti alapijaié rőtekről.

A tanfolyam cTső előadásán igen nagyszámú b a Igatóság jdeat meg.

ELSÜLT A PISZTOLY A RENDŐR ZSEBÉBEN. 1941. január l'ére virradőlag szerencsétlenség történt az óvári VaJászkiirt vendéglőben. Szabó XIV. István rendőr szel' gálatmentes időben a vendéglőben vacsorázott s miközben fizetni akart, pénztárcája mellett tartott pisztolya esült. A golyó su yo- sau niegsebesiette Rátz József c3u»balmost akit a sebesülés következtében fellépett has- hártyagvulladás három nap mu'va megölt. A kolozsvári törvényszék az ügy tegnapi főtár’ gyalásán gondatlanságból tokozott emberölés vétségében bűnösnek találta Szabó Istvánt s ezért, az envhitő körülmények figyc embevé- telével, egyhónapi fogházra ítélte, az ítélet végrehajtását azonban hárambnnapi próbaidőre felfüggeszűNiíí,, .

„fi szövetkezeti mozgalom mélyen benn gyökerezik a magyar nép lelki alkatában“

Balogh Vilmos miniszteri tanácsos miit Zita a szövetkezeti tanfolyam megnyitásának nagy jelentőségét