Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-22 / 268. szám
?äföS VI t A U;,<\ rr 6 2Bm II 3*1 iC'rl ’•r ' T},\ ITOU ns laut I n r» ÜÍ£ 9 7« M/ J'fn itOHi 3?3 í!ü Ian íli lo? ÍIL >1» “H 3d 9ÍJ fid 3JÍ 'LI sq í f? I l n Otc rti /»£ r as^aas&sneass&ffiHW Mussolini lapja - Kolozsvárról A Popolo d’ltaiia Magyarországra küldött külön tudósítójának cikke a nagy magyar vidék» városokról Mussolini lapjának- a _ Popola d’U a!ion ah ic'raíúbb Mcgy-arorsztíjion járt tudósítója, Unó Pellegrini -kis városok és nagy nevek ' oim- mel spines és eleven tudósításban ezámo' Ira a vidéki magVi.ii városokról- Az érdekes cikk- magyar fordításban a következő: ,.Ncm kérem, ez! a >zót, hogy Debrecen, nem így kell k olvasni, — kezdi cikkét Lino Pellegrini —* én magam .«cm tudok magyarul, rcak értek már néhány < cngedhetetíeniil fontos magyar kifejezést. A magyar nye v nagyon nehéz s oly különös ritmusa van, amely egyedülállóvá teszi. Azonban nem paroli filológiai kérdésekről imi, mert Önök sem S/.ereiuék, ha a mi .Milánónkat valaki Maciiénak ejtené, vagy Bresciat líreseronak mondanák — Szóvá5- elhagytuk Budapestet ée néhány nap ja magyar HVidéken utazunk. S ez a vidék sokkal jellemzőbb, mint a főváros. Budapesten íem fontc-s magyarul tudni, mert a közepes kultúrájú fővárosi éppúgy, mbit muri magyar városokban, meglehetősen beszél még er\ pár európai nyelvet, de rajtuk kívül a pincér, a hordár és a boltos ie tud valamilyen nlegep nye ven. Vidéken azonban, ha a ma" gyár p.veír ismerete nélkül valamit vásárolni akar az ember, el van veszve. S a magyar nyelvet seru lehet ám esa s úgy megtanulni. Mert amint már írtam, minden más európai nyelvtől különbözik. Nekem azonban nagyon tetszik Kü Öno9 harmóniája van s nagyon szc- retem.hallgatni mindig a körülöttem áradó nur gyár beszédet, Azok a külföldiek, akik csak Budapestre utaznak, gyönyörű világvárost lát” nak, de nem inmerik meg Magyarország igsar« lelkét és nemzeti életét, amit a fővárosban csak részleteiben lehet fö fedezni. Magyarország a vidék----- Magyarország —• a vidék- S ez a vidék sok meglepetést tartogat. Egy mezőgazdasági állam természetes és tipikus színeit tárja elénk, azonban nagyon téved az, aki keleties jellegzetességeket vár ebben a meglehetősen keleten fekvő országban. Tessék Cgyszerszciu- denkorra ki törli-ni a gamlo k ozásukból a fél'g balkáni jellegű Magyarországról szóló meséket. Mert különben veszedelmes tévhitet táplálnak egy tökéletesen művelt és középeurópai néprő . A magyar vidéken régi és modern városokat ta'álunk. világos és sötét áziaeket, európai és különös hangulat« utcákat, egy kissé m’ndeat. síkságot « hegyeket, de mindig érezzük, hogy Európában vagyunk. Nekem nagyobb élmény volt s Utsgyar vidéken tett utazásom, mint Budapest, amely ha el is ragadott szépségével, nem tükrözi annyira az igazi magyar leiket. — Több napot tudottéra Szegeden, a sár gáshuliámu Tisza partj-io. A nagy katedra is terén arra gondoltam, hogy mlyen szép ez a város, a maga alföldi jellegzetességébe», kertjeivel és tereivel. Nagyon sok modern város" rész van itt, de az nj épületek h jóiz ésro? lanuskodp.sk Belépek a katedráidba, kezem* ben a fényképezőgéppel % akkor mellém ép cgv ember, aki megismeri bennem az idegent. Azt kérdezi tőlem, hogy akarota-e látni az orgonát. Természetes, hogy látni akarom, mert edd g nem ií .tudtam, hegy ez ilyen nevezetesség. JPe megyünk a keskeny cpcíoköru megkeressük az orgonistát, aki bemutatja ezt a csodálatos hangszert és magyaráz., magyaráz u billentyűkről, a hangok különbözőségéről, s sípokról, szinte olasz élénkséggel és le kese* S'Ä I v- Takör-“' 4- «ta« __ gonakészitovel barátkoztam össze, aki heava* toll mestersége titkaiba- _ , értékelem. Logy Európa egyik -Cgn g>«»>*> Of gongja Szögeden található. Érkezés Kolozsvárra — Nagy vargabetűt csinálunk* elutazunk Erdélybe s kikötünk a fővárosban, Kolozsvá- rtm. 'Ez a Magyarország keleti részen feHvu 5 Ősi város a századok 311 y 08 történelmi len gőjét hordja magán, harcok, királyok B^egy nagy nép kiizde mernek emlékét Ez a törté rieimí levegő azonnal megkap « va ami álom szerű hangulatba) sodor, Keleteuropának. eZ' tt az őrhelyén a történelem árja van mindenen, régr palotákon, emlékműveken, templomokon. — A Musso ini-ut egyik csöndes, linóm szállodájában lakunk. Mikor Kolozsvárt viwr- szacsaitolták az anyaországhoz, a varos Ád nagy utcáját nevezték ol a Duce és a Hihrer után. Később néhány nagyon udvar se, va keü vés ujságirókollégával találkozom^ E határozzuk, hogy együtt vacsorázunk. Ki ene óra kő" rül egy tipikus kolozsvári vendéglőben ^ gyű* lünk össze. Az étlap ..augusztus 30.“ felírást visel. A bécsi döntés napjának dátumát Más meghívottak is vannak velünk a ilyenkor a bemutatkozások apramit sem jelentenek, külo- nősen, ha nehezen érthető és megjegyezhető magyar nevekről van sző, ame yeket csak j! gyorson mormolnak el.  vacsora meglehet*:«* | sen hossz« és végül a társaság nem ^ oszlik jj Szél, hanem egy mulatóhelyre indul, v'dáma-íi* ij elégedetten és beszédesen Társaságunkban a jj kollegákon kivid vAnnak fiatalok, öregek, |i hölgyek és urak. f — ..Barack1" —■ rendel italt egy ur, aki jj fiatalos kinézésű és nagyon rokonszenves, A | „barack" híres magyar itsikii öal édesség., i amelytől félek kicsit, mert ismerőm, tn'lyeti f erős. Nem ártott volna ez a „barack“ Ukraj" j sxában, ahol nem lehetett ivóvizet kapni ősi | ahol az Hz átkozott nedvesség még a osont* í iáinkat is átjárta. Nos, cg*y koozsvárs este ur. I Égéi-tenger, Szerbia és Ukrajna után nem is í esik rosszal. Egy másik úrral :-3 besz.é getek, f aki nem kevésbé rokonszenves és finom meg" j jelenésül s olyan barátságosan tárgyalunk mintha gyermekik őrünk óta ióismerősk lennénk- így telik ei néhány kedves meleg hangulatú óra és azután kimegyünk az utcára. Késó von, Kolozsvár o’yao most, miat azok a ködös te vételek, amelyeket müvészhajlaadó* ságu fényképészek készítenek. —- Olaszul tudó kolleganőm azt kérdezi tőlem: — Eátta milyen rokonszenves Nyíró? S mi az impressziója Tamásiról? Kiró1? —- Kérdezem — Nrirőről és Tamásiról, akik velünk voltak s akikké- megismerkedett. — Tátoít szájjal állok meg egy pillanatra, mert ekkor döbbenek rá. hogy a magyar író g&sssaEä ÍHcig,£úMb&záfy&H zttizíL késztet MyárfcsriniiSf (íikeienyáf, fehírnyár, rezgdnyár, kanadai nyar)á liérsfcirlIiikSf Oílötíeíi isi£»niréi&Ei vebs u kchznifi svtiîa şylr, Minő-égi fel étel kről íehíJágosiíást aduni, —• Ifáa'üefe Ms jtt £ uíérss C’.«f ipari Rtsiféaytársrsáa Bad seist, tal romai magyar attasé társfieigáboa, akítál megtudom, begy szerencsém vao, mert a b*i rátságos, jellegzetesen érdekes arcú űriembe» a magyarság egyik büszkesége, Szení-Györg>\ Albert Nobel-tEja^ professzor, aki vi ághirí. szerzett vitamin-kutatásaival, s amiat tudjufo a hires azegedl paprikából vonta ki a »C*1 YitíUBiÖÍ. Oebrecenber» Denreceu hites iskolaváros, Jellegzetesei* magyar és alföldi. Itt találkozom egy C-?obáá András nevű csodálatos tehetségű magyarra^ aki t'zeuaégy nyelven beszél tökéletesen s aki ugyr bókol nekem, hogy' tudomása szerint az olasz Fieri professzor tizennyolc nyelve» btr1 szék azonban -ö erősebb a japán nyeivbeü. Ezek után meglátogatjuk Debrecent. Beme gyünk a híres üreg ko-iegiumbu. majd egy, szélet» útra érünk, amely egy modern városrészbe react. C.sobán s vezetőnk, aki e’tnagya- rázza városuk történetét. Sajnor. a kát óra sgeu kevés, hogy teljeő képet alkothassunk Debrecenről. így i? láttuk az iskolákat a po* lítc-chnikát, a sporttereket s » különböző fa- kult&sok uj épületeit. Vidéken vugvuak, de anékíil, hogy Budapestről lek csinylőler nyi- I tetkeanék, ugv érzem, hogy ezek az óimé" nyék és ezek az emberek nagyon fognak nekem hiányozni holnap, enukor viísaátérünk, a fővárosba, (~V Pipikéje, ne, ne % « írta; THVRY Egy napon kibújtak a tojásból, tizen- négyen. Harmadnapra egyiket elvitte a macska, maradtak tizenhármán, öt fekete és nyolc fehér apró csirke palánta„ ldöh~ ként felhangzik a kertben: t *— Pipikéje ne. ne; csipi^csipi, pipikéje ne, ne... A notlós, ha aiter, odafigyel, ha ári kedve agy kívánja, hátat fordít a gazdasz* szonynak és folytatja méltóságteljes séta“ jói a kertben. Megy, a virágágyak között, tetér az útra, megáll, kapirgáí a homokban, a kiscsirkék közé szór valami finom f aló! ot, 1 ovábbmegy. Látszólag ágyat sem vet arra, hogy a család követre, vagy sem, de azért pontosan számon tart ja a kiscsirkéket: tizen* "gy^ tizenkettő, tizenhárom —- rendben ran. mehetünk tovább. Most a szőlőtőkék kozott járnak, hangos te,refere, csipogás, majd egy-egy kurta, mély vezényszó. Jön- nek a parcdicsamágyásol: .s itt rövid pim I henő. A botlás letelepszik, Itö szárnyával I betakar vagy fiz aprójószágot, három en* \ gédetlen. fióka ott kapirgáí körülötte. 1 I hollós szigorú, de igazságos; egyssar-egy- szer rájuk mordul —~ itt maradjatok, ne I mászkáljatok ott ez ufun —de azért nem bántja .okét. Fiatalok, örüljenek az életnek — és sóhajt,  Akkor jön valaki az utón. A tarkóra' hás idegen, h nyaraló. Jön sebesen, Wra néz se jobbra, se balra. Még agyontapos 1 egyet. A kottás felugrik, vadul szét tér jusz- ti szárnyát, felborzolja nyaltán a tollazatot, szalad az idegen felé, egyenesen a (állának, dühösen rikácsol, 4 tarkaruhás visit: f í — tScm mész, te bolond tyuk! Elszalad. Lassanként a köti ás is megnyugszik. de a pihenésnek már bejütyűl' tek. Letér u kin ösvényre, a veranda fejé tart. Arrafelé sah morzsa akad, még sü" temény is. Kapar a lábávalf odaszórja u kicsinyek elé. Egyetek, nőj jelek, hízzatok ét sóhajt. i Azután, ahogy telnek a hetek, egyre csendesebb R köti és. Kényelmesen elüldögél a paradicvombokor tövében, ha arra jön a tarkaruhás idegen, feléje sem pillant. A kiscsirkéi: szépről növekednek, de még butácskák. Egyre ott lebzselnének az anyjuk szárnya körűt, az meg küldi őket. menjenek csal: magukban. Elég nagyok már, mit ülnek az anyjuk szoknyáján. A tizenhárom kiscsirke egyedül bukdácsol a kertben, tétován kapirgáí, ücsörög, vissza- visszatér « mogorva öreghez. Egy szép napon meg magukra marad' nah. Heggel még ott ük velük az anyjuk a kert végében. Egyik kiscsirke vidáman csipogva dörgöl ódzik a szárnyához, azután rémülten ugrik félre; n kotlán csőréi el a puha tollak közé vág, felsérti a gyenge csibehust. . . — 7 akarod} tőlem — rikácsol a kotlös, Azután feláll, elindul a k tree felé, bemegy az ajtón, hóira sem néz a csemetékre, akik bambát! tehetetlenül bámul• nők utána, Akkor azt mondja a iürkaru* hás a másik idegennek;-— Hát nincs igaza egy ilyen tyúknakr‘ Hat hétig növeli a gyerekeit, eteti, véd eh mezi, azután otthagyja őket, Nincs velük többé gondja, bánata, arról a kevés örömtől meg. amit a gyerekek okosnakF igazán beszélni sem érdemes, A kotlóg befutja fejéi ö nyaka köm és hallgat. Valamit dünnyög magákra a tar' karuhás lyukeszéröl. Mit tudnak az eve berek az életről, amely szomorú és rövid. Rövid három, hónap és mindössze bérlőm hit az. amíg a csirke az any jára szolid. Azután menjen isten hírével, nőve* kedjék, hízzék és szokjék az elmúláshoz. Ha három hónapig boldog és védett len' ne, hogyan tudná elviselni sorsát, a konyhakést? A tarkaruhás ezt nem t rti, nr vt ő abban bízik, hogy megtudja védeni fnö u konyhakéstől, álltokul elzárkózik n - nyék elől, min} ahogy nyilvánvaló aiuolr ság0J zengi át a kerten: —- Pipiké je ne. ne: cdpi'csípi. táráké je; ne, ne . ., I dalom két kimagasló nagyságúval, Nyitóval és Tamásival vacsoráztam és beszélgettem, akik szívesen velünk tartottak a ko ozsvári kollegákkal együtt, m kor megtudták, hogy olasz újságírók vaunak Kolozsváron, uQ‘á vitám im — Egyszerű élet van a magyar vidéken. libben Magyarország sem különbözik 3 többi európai államtól. De az a tapasztalatom, hogy nagyértékü és nevezetes emberek szívesebben laknak vidéken, mint » 1 óvárosban, aho u zajos élet inkább eIvonya őket munkájuktól. Kecskemét felé ulaztamban a vonaton 0tyat.zr.saii beszélgettem egy ntassak Pá'U An~
