Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-22 / 268. szám
' &MÜHM, Kit MWSHW un. ttmmc.» m, m Búit íisrresztSséi és lütdóhivalah felemét, iéksf-atea I8„Lentiéi. IsleToo: 1!—83. EYőmtía; Isveien^üfca e, szám, íslsían sz.: 29—23 iiupItotti: BSRIKI MIKLÓS Xladdtulajdenes: P i L L ® S R„ T, ißSozsvdr. Eiöüzetésl érák; bimm 2Jt.„ nesvodévre 8* félév?* IS. nétz tm 32 wtfly Melyünk Európában (Z) -4 parlamenti szokásoknak megfelelően, Bárdossy László a külügyi tárra költségvetési viiája során elmondott expozéjában ismertette az ország külpolitikai helyzetét, Méltón emlékezhetnénk meg erről a beszédről, mint a vérbeli diplomata megnyilatkozásának iskolapéldájáról, mély elismeréssel szálka nőnk rethorikaí tökélyéről és stilisztikai szép** ségéről, d® mi többet, sokkal többet lám tunk ebben a beszédben és ez a több emeli azt magasan a szokásos külügyi expozék fölé. Az ilyen rutgyfonlossúgu megnyilatkozásoknál, amikor az ország külügyminisztere, aki most egyuftül a kormány feje is, beszél, minden egyes szót külön-külön kell értékelni és tisztában kell lenni az* zal, hogy az elmondottak nemcsak a parlamentnek, nemcsak azon keresztül « nemzetnekf hanem az egész világnak szólnak, barátnak és ellenségnek egyaránt. Különös sulyi kap az ilyen beszéd háborús időkben, amikor a diplomá nk már as ultima ratiohoz, a fegyveres döntéshez nyúlnak. Ha pedig a beszédet abból a szemszögből ítéljük msg, hogy ez a tör* ténehm egyik legnagyobb jelentőségű há' borúja idején és az uj Európa kialakulásának forrpontján hangzott el, akkor érthetjük csak meg igazán, hogy mii mondott minuciózusán megfontolt és lemért szavaival Bárdossy László, ügy mondottuk, hogy es ti beszéd több volt egy külügyi expozénál. A kiilügymi• niszter gondosan megfontolt szavait egy olyan államférfin mondotta el, aki biz‘ fos a maga és országa dolgában, A beszéd minden egyes szavából kicsendül a biz* tonság a magunk ügyét illetően és a bizonyosság jövendőnk felől. Határozott és nyílegyenes utat mutatott a nemzet számára és választ adott igen sok mindenre es igen sokaknak. Méltóságteljes irányt és méltó választ! Î Magyar embernek nem szokása kém kedni. Tudjuk és nyílt homlokkal be is valljuk, hogy sok a hiba, hiány-osság és ellentmondás a mi. életünkben, Sok min* dent meg lehetett volna tenni és sok mindent inasképpen lehetett volna tennünk.. De ha visszatekintünk az elmúlt negyedszázadra, akkor elmondhatjuk, hogy a magyar géniusz nem lankadt el és meg- let ük kötelességünket önmagunkkal és másokkal szemben egyaránt. Bárdossy László egyik mondatában a következőket mondotta c három hatalmi egyezménnyel kapcsolatban: „Az ilyen egyezményeknek akkor van igazán értékük. ha élő valósáig kap formát bennük és nem a formát hell később meg ölteni tartalommalAmit húszegynéhány év alatt teltünk, az az volt, hogy élő valósággá és tartalommá tudtunk lenni, alkalmasak arra, hogy be» töltsük az uj Európa számunkra kiszabott kereteit. Meri ebben az uj Európában, amelyben hiszünk és amelyről tudjuk, hogy eljön, nem jogi fikciók, nem kisebb” nagyobb hatalmi különbségek, nem. diplomáciai és propagandisztikus ügyeskedések fogják eldönteni a népek és országok sorsát, hanem a természeti jog, amely a természetes adottságokon nyugszik és anno!' törvényein épül fel. Az uj Európa kialakulásában három tényező: 0 tér, a nc-j/ es az elhivatottság fog döntő szerepet játszani. Elég, ha itt idézzük Bár' 'lossy ímszIó egyik mondatát, amely min- {‘ megmond ezzel kapcsolatban; „Ez I főid jelöli ki hivatásunk és teendőink köret. í reánk váró feladatokat csak nt‘ bit hat ink el és senki más!“ Szolidárisak voltunk egy évezreden át Európával, szolidárisak akkor i»t ha más magatartás talán kevesebb vérbe, kevesebb áldozatba, kevesebb puss ulásba került, vagy éppen javunkat szolgáda-volna. És mint. ahogy szolidárisak voltunk a múltban, úgy azok vágyniuk a jelenben es leszünk a jövendőben. Ezért mondhatta emelt fővel és tiszta lélekkel Biirdogsy László, hogy a nagy bará fdnkhali „mély és bensőséges viszonyt, amely nem szar vakban, hanem tettekben él.. ., nem za~ varia és nem zavarhatja semmi.“ Határozott és félreérthetetlen szavak ezek, különösen akkor, ha egybevetjük őket azokkal a szavakkal, amelyeket azokhoz intézeti, akik „érdekeik szolgálatában meg tudták változtatni politikai irányukat, de ugyanakkor nem képesek felhagyni régt poli.iked módszereikkel, „majd" buzgalmuk rögtön elhagyja őket, ha arról van szó, hogy alkalmazkodniok kell az uj Európának az érdeket ek kölcsönös hozzájárulásával megállapított alapjai" hoz.“ Európa uj rendje pedig a szolidaritáson épi’d fel, amelynek érdekében áldozatokat is kell hozni. Alkalmazkodni és hasonulni kelt ékhez u szolidaritáshoz, mert aki ezt nem teszi, az ellene van. „Ma még a fegyvereké a szó“ —• monda’- la Bárdossy László — „és a fegyverek ereje fogja megteremt érd azokat a féltém teleket, amelyek lehetővé teszik az uj, igazságos Európa felépítését és benne a szabad nemzetek bélvés, szóiidáns egyiitr I működését.** Ahhoz, amit Bárdossy László a határainkon túl élő véreinkről mondott, nin* csen hozzáfűzni valónk. Ezeket a szavakat, mint annak a kormánynak a feje mondotta, amely nenizeí akaratának letéteményese és végrehajtója .“ A messzi keleti arcvonalon előretörő szövetséges csapatok megsemmisítették a bolsevizmus és pánszlávizmus rémé!. El" töl nem kell többé tartanunk. De ugyanakkor ma még alig megfogható méreti» terv keretében folyik Európa ujjárende- zése is. Egyre világosabban bontakoználí ki a körvonalak és ezek közül egyre fényesebben ragyognak a magyar élet örök keretei. Ennek bizonyosságát adta Bárdossy László, amikor tanúságot tett amellett, hogy tun és méltóképpen van ke- lyünk Európában. Bárdossy László: ..Areánk váró feladatokat csak mi láthattuk el és senki más" „Az sif európai rend alkotó ©Jams a huss éveit ái elszenvedett logtaieasások lóiráléte'o s aki ennek as ui európai rendnek akar gátat válni** - „A magyarság helyzete a határokon Sül rosszabb, mini valaha v&íi. Ez nem tarihat Igw Óriási érdeklődéssel tárgyalta a Hát a külügyi tárca költségvetését i BUDAPEST, november 22. (MTI.) A képviselöház pénteken folytatta az álla* mi költségvetés tárgyalását a külügyi tárcával. A képviselők ünnepélyes hangulat vonultak a terembe és zsúfolásig megtöltötték a padokat, amikor Szinnyei* Merse Jenő alelnök 10 óra 10 perckor megnyitotta az ülést. A tárca költségvetését Csicsery Rónay István előadó ismertette» A külügyminiszter beszéde Bevezetésképpen közölte, hogy a Par lamenti szokások értelmében a költségvetés tárgyalásának keretében általános tá* jékoztatól ad az ország külpolitikai helyzetéről, majd áttért beszédének lényegére. Fél 11 óra után Bárdossy László mi* niszterelnök és külügyminiszter általános figyelem közepette, mint külügyminiszter, elmondotta nagy érdeklődéssel várt beszédét, melynek meghallgatására megjelent a kormány valamennyi tagja. Barátainkkal a harmóniát nem zavarta és nem zavarhatja meg semmi bolsevista, mint pánszláv — itt állott 1000 éves országunk északi határainál- Ennek az imperializmusnak, amely most bolsevista szellemben és boisev’v I ía vezetés alatt áll. kellett volna meg-* s, valósítania azt a célt, amit azelőtt any* I nyiszor kíséreltek meg előbbre vinn> a pánszláv ábrándok megszállottjai. Még soha sem erőlködött Európában ilyen mélyreható céllal tervszerűen előrevin «V állásait. De akik ismerik a íöriénel met, tudják, hányszor fogta igájába, i hányszor vitte vágóhidra az orosz népi erőket ez az imperial zmus és milyen konok elszántsággal élt benne az akarat, hogy céljai megvalósítását újból meg* kísérelje. A esshszl&vák ugródét íSZÜta — A külügy minisztérium költségvetésének tárgyalása ezúttal jelentőséggel teljes edőre esett. Tegnap volt egy éve, hogy/ Magyarország az úgynevezett há- romhatalmi egyezményhez m’nden más államot megelőzve, kormányának már szeptember 2S»án kifejtett elhatározása alapján, elsőnek csatlakozott, — Csatlakozásunk a hármas hatalmi egyezményhez csak újból kifejezésre juttatta azt, ami bennünket földrajzi, gazdasági, kultúrál s és töférnelmi Ebben a háborúban nem keli sokat magyaráznom, hogy' a pánszlávizmus győzelme már akkor is milyen értékeket fenyegetett volna végpusztu M sxoviat háború előzményei — Külpolitikai helyzetünk kialakulásában az a küzdelem kap döntő szere* peí, amelyet a Német Birodalom és Olaszország oktalan és más európai nemzetekkel folytatunk a Szovjet ellen. Hogy e küzdelemnek és eredménye*nek hatását helyesen tudjuk értékel»*. a®«» hoz és az cla&í ímperohoz és rajtuk át nagy keleti szövetségesükhöz fűzött. — As ilyen egyezményeknek' éppcn akkor van igazán értékük, ha élő valóság kap {ormát bennük és nem a formát keD később meg tölteni tartatommal. — A keleti harctéren az europa' érdekek védelmében harcoló baráti fiatal™ mák katonáinak vére újból megpecsételi azt a mély és bensőséges baráti vi szonyt, amely néni szavakban, hanem telitekben éf, melynek őszinte harmóniáját nem zavarja meg és nem is Zavarhatja semmi. gumk elé kell idézni a szovjeforoszor- szág.i hadjárat megindulása előtti hely- í zeitet. 4 — Mint még soha azelőtt a történelem során, a Moszkvából irányított politikai és katonai hatalom, amely — és legyünk tisztáiban- éppen annyira uuucii u iiaíjviuutxn ive-iit au kát magyaráznom, hogy a pánszlávizmus győzelme már akkor is milyen értékeket fenyegetett volna végpusztu lássál, amikor a bolsevizmus még nem alakította át ezt a törekvést a maga íorzképére. A bolsevista anarchia szörnyűségeiről még 1919-ben tökéletes léc két kaptunk. Tudtuk m t jelent a ha-^ tárainkon ólálkodó Szovjet, kivetettük a nemzet testéből a vörös mérget. Eu ropában nálunk tiltották be legelőször a bolsevista pártot. Hosszú időn át nem tartottunk fenn diplomáé at viszony! sem a Szovjettel. Elsőnek csatlakoztunk az antik ominíern paktumhoz. Figyel műnket nem kerülte el, hogy a pánszláv bolsevista imper alizmus hogyan készül ufabb hadjáratra Európa ellen. A? ben megkötött csehszlovák—orosz csönd* seqélynynjtásl szerződés vifátio san elárulta a készülődést, hoţty a esc' medence ugródeszkáján á váljék a S-u\ jet messzemenő katonapolitikai c-‘j meg valósítására* A na o$z& vei fel?*
