Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-19 / 265. szám

siwtî* im ii

m nnutK

Szfrttsztisif É? âsiaâfc&î&îtaî: loloisf-f, liiai-sict 18« kasról. Tafetat: îl—sa. lg?etea«itea 8. száa. îslafan *i.: ss-ia

ÄLßPlTOITä:

IflRTHfl MIKLÓS

Klatfőtolildonos: P8LLSS B. & iolomár. El5Mz2t*îl âfaU; hmiî» mmúúm 8, l«éwa is, egész én* 32 &ws*.

in Hl H| H l|l—lTr~" 3 ““

iw*j

ml.!

■W]

4 -".gt || /jgr m B B ssss« _ pf ăTW"* Or A

magyar meiogazdasag jobb fovendofet alapozza meg báré Hastily Dániel programja

Ücm*Je$e*í oá nagyf©ii<©siá^ü mezőgazJasági íiitYénylaYasfai kerül a Ház elé ®* Óriási éféeh^

iődés m&ííeti folyt le a fo*daaiíive;[ésIigyi tárca költségvetési Yiiája •

BUDAPEST, november 19. (Az Ellenzék budapesti tudósítójától.) A költség* vetés egyik legfontosabb í orcáját, « főid' müvelésügyi tárcát tárgyalta a Ház ked- dm délelőtt 10 órától este 3 óráig. Ebben az évben különösen jelentős a földmüve* iesügyi tárca vitája, minthogy a jövő esztendő költségvetése már alátámasztja u mezőgazdasági beruházások programját. Ennek « nagyszabású tervnek előkészületei vűftultetk végig Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter költségvetési beszédén, A miniszter két órán keresztül fejtegette tárcája legidőszerűbb kérdéseit,. Általános helyesléssel és taps&al fogadták mi ú Itejelenlését, hogy a mezőgazdasági fejlesztés törvényjavaslatát néhány napon belül a képviselőház elé terjesztik. Így tehát •— mint értesültünk — a költség* vetés ál fogadása után a képviselőhöz nyomban a földművelésügyi miniszter nagyfentosságu törvény javaslat ál tűzi napirendre. Ezenkívül Bán ffy miniszter még öt fontos törvényjavaslat benyújtását közölte a Házzal. Rövidesen a képviselőház elé. kerül az állatvédelmi törvényjavaslat, amely az állattenyésztés szintvonalát ki- várija emelni és megvédeni a pusztító ál’ iaftvésztől és betegségektől, Nemsokára azután előterjess ik a viztársuíatok államosításáról intézkedő törvényjavaslatot, mely régi óhaja q magyar közgazdasági életnek. A miniszter rámutatott ugyan* is arra, hogy e vizszabályozás hatalmas munkájának elvégzésére a magán viz mentesítő társulások nem alkalmasak. További nagyfontosságu törvényjavaslat a mező gazdasági érdekképviseletek reform' jó. Ezt a javaslatot ugyancsak a köieífűtőben terjeszti be Bánffy minisz er. So* ron következik as « javaslat, amely a hírsadalombiztositási összegeket juttatja vissza a falira}: lakosságának. Általános helyeslés és te-szés fogadta a miniszternek azt a bejelentését

, hogy a zsidó birtokok igénybevételének ütemét lényegesen meggyorsít jak. A mezőgazdaság szín' vonalának emelésére igen nagy összegeket szavaztatott mes a miníszhé a szolt~ oktatás további fejlesztésére.

Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter költségvetési beszédében többször érintette áz erdélyi problémákat. Valahányszor erdélyi kérdésről esett szó, az egész képvisélőház megérezte a féltő szeretetett és legmesszebbmenő gondoskodás vágyát, amellyel a földművelésügyi miniszter az erdélyi kérdések megoldásán fáradozik. Osztatlan megértéssel W tálkoiott a Ház minden oldalán a miniszternek az a kijelentése, hogy az erdélyi birtokpolitikái kérdések gyors megoldást, kívánnak. Utalt a miniszter arra is, hogy a. székelyföldi f nets Zolii ásnak kérdését u közlekedési nehézségek nagyon akadályozzák. Javít a helyzeten a Uéda—-Sze' etfalva közötti vasútvonal megnyitása. Nagyobb összegeket szavaztak meg erdélyi vizmentesito műttkálátokra, továbbá így tincsük tetemes összegek állanak réti- lelkűiéire űz Hhanyagolt erdélyi legelők mgh.vitásü céljára. A képviselőház ál’ undo helyesléssel kisérte Bánffy miniszter megállapiiásait ér, ebből az az általa* nos meggyőződés tükröződött vissza, hogy

i at országgyűlés meggyőződése szerint j Bánffy miniszternél a magyar földművé- ' lesi ügyek legfőbb irányítása a legjobb kezekben van. Nagy sikert aratott Bánffy Daniéi, báró földművelésügyi miniszter egyik közbeszólásra tett kijelentése:

— Nem vagyok demagóg, — mondta — nem mondok nagy szavakat. A tettek embere vagyok. Én cselekszem és ez több minden szónál.

A miniszternek ezt a kijelentését per- céhig tapsolták a képviselőház minden oldalán és ez a megállapítás jellemezte legjobban Bánffy miniszter egész egyéniségét.

As erdélyi képviselők álláspontját Braunecker Anal báró fejtette ki, Hangot adotţ Erdély elismerésének azért, mert az uj költségvetés hatalmas össze* şef szán az (frdélyi kérdések megoldására.. Elismerését fejezte ki a földművelésügyi miniszternek a kolozsvári gazdasági ki- rendeltség létesítése mintt, falábbá azért, hogy különféle segélyakciók haj sietett az elszegényedett gazdatársadalom segítségé* re. A földművelésügyi kormányzat eddig végzett munkájúi abban foglalta össze, hogy a mínisxérium mindent elkövetett annak az igazságtalanságnak kiegyensúlyozáséra, amelyek az erdélyi magyarságot az elmúlt huszonkét év cdMt érték,

— A földművelésügyi tárca költségvetésének kiadási oldala mondotta bevezető szavai után a miniszter —- a tavalyi 53 millióval szemben 156 millió. Az évi összeg tehát 103 millióval több. Ha ebből levonom azt a kereken 19 milliót, amivel a költségvetés a keleti és erdélyi országrészek visszatérése által emelkedett, valamint azt a 26 milliót, amely a mezőgazdasági megsegítést alap egv* részének beolvasztása folytán került a tárca költségvetésébe, akkor is az emelkedés még mindig 58 millió. Ezenkívül az 1942. költségvetési évien az 5 éves beruházásokból szorosan mezőgazdasági célokra felvett ősz* szegből még 12 millió pengő áll a tárca ren» deikezé&ére.

—. A mvzognzdfíság fejlesztéséről szóló milliárdos törvényjavaslatot pár napon belül béri yujtom 8 ez, mint ahogy majd méltóztat- nak látni, gyökeresen megalapozza a magyar j mezőgazdaság uj fejlődését. >

— Két nagy feladatot látok magam előtt és azt a kötelességet, hogy ezeket a feladatokat összhangba hozzam egymással. Az első feladat a termelés fokozása, minden erővel. Háborúban élünk rendkívüli kötelezettségeink vannak. Biztosítanunk kell aa o.rszág közellátását és egyben gazdasági téren is szolidárisaknak kell lennünk négy barátainkkal: a tengelyhatalmakkal, amelyek nemzeti céljaink megvalósítását hatékonyan mozdítják elő. Ebben a tekintetben bajlársaknak tekintem a német és az, olasz mezőgazdákat, még pedig ugyanolyan bojtáraknak, mint amilyenek a vitéz lionvédeinkjkel vállvetve küzdő német és olasz katonák■

— A másik nagy feladat a magyar mező- gazdaság korszerű fejlesztése Ha a jelen körülmények között az a legnagyobb kötelesség, hogy mindenképpen többet termeljünk, akkor nem téveszthetjük szem elől azt sem,

A mezőgazdasági termelés előmazJüása

—- A mezőgazdasági termelés támogatására, nemesített magvak kiosztására, olajosmagvnk termelésének előmozdítására, mezőgazdasági gépek és eszközök beszerzésének támogatása' ra, mütrágyaakcióra, stb. ebbe» az évben 3 millió pöngő hitelünk volt, m g az 1942. költségvetési évben ezekre a célokra már 5 millió pengőt irányoztunk elő

— A minőségi vetőmagakciókat az 1942- költségvetési évben szélesebb keretek között kívánom folytatni. Idén kiosztottunk összesen 167.000 rnétermázsa különféle nemesített és utántermeh vetőmagot és vetőgumót. Az. 1942. költségvetési évben 280.000 louétemáBánffy Pániéi báré foIdmiivetésSgyi miniszter költségvetési beszéde

hogy a mogyű)- mezőgazdaságnak a minőségi termelésre is törekednie fee« és olyan áruk előállítására, amelyeknek értékesítése a külföldi piacokon a habom utána is megfelelően biztosítható legye».

— Ezt a két feladatot, mim előbb snündot- tam, összhangba kell hoznunk, hogy a háborús gazdálkodás le ne rombolja * békéi termelés előfeltételeit.

Az ország szőni óter ideiének közel háromnegyed része a kis- és törpebirtokosok kezén van. A magyar mezőgazdaság termelésének eredményeit tehát lényegesen csak altkor emelhetjük, ha a hisgazdatá-sadalom if többet és jobbot termel. Erre törekszem és ez politikám egyik sarkalatos elve.-— Nem jelenti ez az. álláspont természetesen azt. hogy a nagyobb gazdaságok munkáját nem becsülném és annak fontosságát szem előtt nem tartanám. A közérdek szempontjából gazda és gazda között különbség nem lehet, mindegyiknek egyaránt nemzeti kötelessége, hogy a kezelése alatt álló földből na" gyobb értékeket termei jen ki.

— A földművelésügyi kormányzat céljait közvetlen és közvetett eszközökkel valósítja; meg.

— Â közvetlen eszközök közül fontosabbak — folytatta a miniszter - — a különböző vetőmag-, tenyészállat- és egyél: akciók o terméketlen területek termőre alakítása, tt vízrendezés, a megfelelő értékesítés előmozdítása. Közvetve a szakismeretek terjesztésével és tanácsadással mozdítjuk elő a mezőgazdaság fejlődését. Ezekhez kapcsolódik ü föld- birtokpolitika és a szociálpolitika, valamint a földművelésügyi igazgatás átszervezésének és decentralizálásának kérdése a*.

De térjünk vissz* as előttünk lévő költség- vetésre,

asát, illetve 70 saázalékkal többet tervezünk kiosztani.

— Nagy súlyt helyezek a növény nemesítésre és ennek keretében a tájtaflák előállítására. Szaporítani kivánom a niwény nemesi tő telepek számát így egyet Erdélyben állítunk fel, amely az ottani viszonyoknak megfelelő féleségeket tenyészti majd ki.

— Úgy hadi. mint közellátási szempontból fontos érdekünk az olajosmagvak vetésterii' leiének fokozása. Ebből s célból kedvezményes. sőt ingyenes vetőmagot is bocsátunk a gazdák rendelkezésére, 0 termelés jövedelme »őségének biztosítását pedig ető*egÁte&.— Ugyancsak ioati okokból a kender év- restién, általában pedig az. ipari növények termelésének fokozása is fontos közérdek * ennek érdekében is mindent elkövetünk a * gazdáknak nagy árkedvezménnyel adjuk * szükséges vetőmagot.

— A takarmánynövények termelésének fej lesztése is múlhatatlanul szükséges. A pill*a° gós takarmánynövények termelését az uj ve íésterületek támogatásával mozdítom elő s erre a célra 1.300.000 pengő? irányoztam elő. A kisgazdák körében folytatjuk a siló é» urágyatelepakciókat. Továbbá 50 százalékom hozzájárulással etőmozd'"iuk a kisgazdák rí szere a vetőgépek és vetőmagtiszfitógépek beszerzését. Fokozni kivásorn a műtrágyák* használatát ás.

Sz$l§ és keflgattláiifG&is

I A szőlőgazdaság igea sok kárt szenvedet* sa itóbbi években. A károsult törpe szőlő birtokosok részére másfélmillió szölővesszös, osztottam ki ingyen. Kieszközöltem 10 millió pengő zöldhitelt , észükre. Ezt a szociális iEempoctból is fontos termelési ágat megír lelő támogatásban részesítjük a jövőben i*.

Még ebben az évben szolŐmunkásképzö iskolát állítunk fel. Edd:g 120 perono^zpórá megfigyelő állomást létesítettünk az országban a ezen megfigyelő szolgálatot fejlesztem kívánom.-— Â keití gazdálkodás fejlesztâae a snue kaalkalmak szaporítása szempontjából is szűk eé>ge3. Az 1942. évi költségvetésben 3 uj kert munkásképző iskola létesítésére, s m‘aőségí gyümölcstermelés előmozdítására és a méhé azét fejlesztésére, mint olyan tete't, amely v* idei költségvetésben nem szerepeit, 1,300.006 pengői állítottunk be. A kertészeti Akftdé oiia tangazdaságát kitelepíteni szándékozom Budapestről és meg kívánom szervezni a kö ísépfoku kertészeti szakoktatást.

Ö/fBt"íé pgsp élí&í* tenyésztésre

— Állattenyésztésünk minőségi fejlesztés«; c& jövedelmezőségének fokozását nemzetgtz dasági, szociális és külkereskedelmi szempont ból is elsőrendű kormányzati feladatnak tekintem. Az állattenyésztés fejlesztésére a költségvetési fedezet ebben az évben mind össze egym llió pengő volt, az 1942. évi költségvetésben ezzel szemben 5 millió pengőt irányoztam elő. Az állattenvésztés színvonalának emelése egyik leghatékonyabb módja a kisebb gazdák megerősít éeéuek- Az 1942. költségvetési évben kamatmentes kölcsönök nyújtásával köztenyésztési célra 2000 teayés§ bikát osztunk ki, továbbá kedvezményes ároi a kisebb gazdáknak juttatunk 10.000 tehenei és üszőt. Î0.000 sertést. 5.000 birkát és több m’nt 230.000 baromfit rs kisebb háziállatot Az állattenyésztő mintaközségek számát 241 tol jöiSte ŐOOtq emeljük fel, A tör*6köny vevés elterjedését fokozottan támogatni kiva nőm és kiterjesztem azt s juhokra és eerté sekre is. Gondot fordítok a* áilattenyés-ztőL*; egységes megszervezésére.

— A népies lóáiiománv minőségének íari- tását or országos koncotnrz&könyveséfséi, n csikólegelők szaporításával, a kietenvésatők- nek nyújtandó nagyobb fttbérse gél vekkel, ki Váló ménanyae biztosításával az eddiginél n.f gyobb mértékben kívánom előmozdítani.

— A melegvérű lótenyésztés nagv nun> 2eti értékünk. Emellett gondoskodni kívánói, megfelelő ménekről a hidegvérű népies Inti nyésztés részére i».

Az állaiagéstségügy eddig elért magas vonalának további fejlődését bizton'tanúi, kell. Az állati oltóanyagteriuelés fokozás u és olcsóbb* tételére ?.gy cJtóaayag^erniclö >