Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-04 / 252. szám

II l H ä V ii —I ii I í 9 [I f 0 I Ifi 1 } 'i 1 y 4 l a u Y f íuí ír 4. ELLENZÉK N&yyan él ma az erdélyi magyar társadalom T Szabadfoglalkozásúak magyar életben XI. KÖZLEMÉNY Biztosítva von’e a jelenlegi orvosnenvzedék ulZuv pótlása? Olyan kérdés ez, amelyre a magyar jövendő szem pontjából különös figyelmet kell fordítani. Kétféle ál­láspont vitatkozik egymással. Az egyik szerint a fiatal magyar orvosnemzedék biztosítja az utánpótlást és az ország közegészségügyi helyzetét. A másik álláspont vi­szont aggodalom-mai néz a jövőbe. Különösen az1 kifo­gásolja, hogy a körorvosi állások iránt nem mutatkozik kellő érdeklődés. Ismét más vélemények szerint a vi­déki kórházi orvosi állások sincsenek teljes számban betöltve. Szükséges tehát, hogy ebben a nagyfául ossága kérdésben ismét szembeállítsuk az ellentétes vélemé­nyeket. Az egyik orvos a következőkben válaszolt a kér désre: — Nincs meg az az érdeklődés az orvosi pálya iránt, amelyet jogosan elvárhatnánk. Ennek elsősorban az az oka, hogy az összes főiskolai hallgatók közül az orvostanhallgatóknak tart leghosszabb ideig a tanul mányitleje. A diploma, amelyet ennyi tanulás után végre megszereznek, még mindig nem jelenti a biztos megélhetést. A fiatal orvosnak, ha önálló rendelőt akar nyitni, saját tőkére van szüksége, vagy kölcsönt kell felvennie ahhoz, hogy rendelőjét berendezhesse. Évek eltelhetnek, amig a rendelő csakugyan olyan jövedel­met hoz. amely arányban áll az orvos tudásával és tár sadalmi helyzetével. A mai fiatalságnak — ezt némi­képpen meg is lehet érteni — elsősorban arra vau szüksége, hogy kenyér legyen a kezében. Igyekszik te­hát olyan pályát választani, amely a kenyérkeresetre a leghamarabb ad lehetőséget. Az orvostanhallgatók száma nem emelkedik egyenes arányban az ország te ihleti megnagyobbodásával. Minden vidékről panaszok érkeznek, hogy orvoshiány van. Tévednek azok. akik a budapesti, szegedi, pécsi és legújabban a kolozsvári adatok alapján akarják megállapítani az egész országra az orvosok számát. Az a helyzet, hogy a nagyvárosok­ban túlsók az orvos. így például Kolozsváron, amelv egyetemi város, a 1 elszabadulás óta nagy számmal gva- rapodott a magyar orvosok létszáma. Egyetemi állások­ban ugyanis szívesen helyezkednek el a fiatal orvosok, mert itt lehetőség van az előhaladásra. A magánren­delő mellett különböző állami intézményekkel kapcso­latos elhelyezkedést is könnyen találnak az orvosok. Ilyenek például a fentebb már említett OTI, MABÍ, fifh. orvosi állások. \ idéken viszont a magánrendelő nem biztat különösebb kereseti lehetőségekkel és így űz orvosok csak végső esetben pályáznak kisebb váró sok kórházi orvosi állására. Ha végignézzük a kisebb vidéki városok közkórházadnak orvosi létszámát, arra a sajnálatos megállapításra jutunk, hogy nagyon sok állás betöltetlen. A kormányzat szeretné elérni, ha a népegészségügy javítása érdekében szaporítani lehetne a körorvosi állásokat. Nézetem szerint ez egyelőre hiába történik. Mert bár a tapasztalt orvosok hangoz­tatják, hogy milyen fontosságot jelent a falvak népé­nek közegészségügyi ellátása, a fiatal orvosok vonakod­nak attól, hogy vidéken kezdjék el pályafutásukat. — Szeretném ezen a helyen az illetékesek figyel mét felhívni arra, hogy a körorvosi állások betöltésé­vel kapcsolatban szerencsésen meg lehetne oldani a zsidó orvosok ügyét. Kétségtelen, hogy a legutóbbi év tizedekben a zsidók elözöníütték az orvosi pályát. Kü­lönösen a román imperium alatti időkre vonatkozik ez, amikor a zsidók kedvezőbb anyagi helyzete inkább módot adott arra a zsidó főiskolásoknak, hogy az or­vosi karra iratkozzanak be és a diploma megszerzése után könnyebben berendezhették rendelőjüket. Most tehát az a helyzet, hogy a városokban lulnagy a zsidó orvosok száma. Megtörténlek az orvoskamarad felvéte­lek. A minisztérium módot adott rá, hogy a százalék­arányon felül is vehessenek fel zsidó tagokat az orvos- kamarába. Kolozsvárról nagyon sok zsidó orvos meg* felebbezte az orvoskarnara döntését és felehbezésüket azzal indokolták, hogy az 1939 IV. törvénycikknek, az úgynevezett második zsidótörvénynek, kivételezési sza­kaszai értelmében joguk van az orvoskamarai tagságra. Hasonló a helyzet a többi városokban is. Ezeket a zsidó» orvosokat arra kellene kötelezni, hogy vidéken vállal jariak körorvosi állást. így az orvosh'iányt is meg le hetne oldani és mindazok bejuthatnának az orvoska* marába. akik nemzeti szempontból megbízhatóak, vagy a zsidótörvény vonatkozó rendelkezései szerbit c«aK- ugyan jogosultak arra, hogy az orvoskamara tagjai le­gyenek. Előre tudom, hogy mi az ellenvetés ez ellen az indítvány ellen. Azt hozhatják fel ookan, hogy- alta’ lános nemzeti szempontból nem lenne szerencsés, ha egész környékek lakosságának orvosi kezelése éppen zsidó kezekre lenne bízva. Erre azonban az a válaszom, hogy az illetékes hatóságok állandóan figyelemmel kí­sérhetik az orvos működését és azonnal eljárhatnak el­lene, ha nemzeti szempontból kifogás merülhet fel ma­gatartásuk ellen. A jövőre vonatkozólag törvényeink kizárják annak lehetőségét, hogy az orvosi pályát elárasszák a zsidók. A mostani egyetemi évben Kolozsváron példán! egyetlen zsidó hallgatót sem vetlek lei az első évfo Iyatnra, mert: a zsidó százalékot az összes hallgatók száma után állapítják meg es ez a számarány már be telt. Indítva nyom nem akar filoszemita megnyilatkozás lenni részemről. Elvileg a „numerus mi Hús“ álláspont­ján vagyok. Ezt azonban nézetem szerint a gyakorlat ban csak később lehet megvalósítani. \ kérdés szeren esés megoldása tehát az lenne, hogy a zsidó orvosok legnagyobb részét körorvosi állásokban helyezzük el. Ezzel a zsidó orvoskérdés egyelőre általános népegész­ségügyi szempontból is kedvező megoldást nyerne. Az ellenkező vélemény a következőkben foglalja össze a jelenlegi orvosnemzedék utánpótlásának kérdé­sét: — Nem aggódom Ä jövendő mialt. Általános ta­pasztalat, hogy évről évre egyre képzettebb orvosok ke­rülnek ki egyetemeinkről. Az orvosok elhelyezése vé­leményem szerint lassanként hivatalos keretek között fog megtörténni. A jövendő a totális államrendszert fogja megvalósítani Ez azt fogja jelenteni a gyakor­latban, hogy az állam egyre behatóbban irányítja 3 magánélet megnyilvánulásait. Ha az állami beavatko­zás teljes lesz. természetszerűleg érvényesülni fog a szabadfoglalkozású pályákon is. Nem történhetik meg tehát, hogy egy'égy városban túlságosan nagy Jegyen az orvosok arányszáma, vidékre pedig ne jusson orvos. Az államhatalomnak jogában lesz beleavatkozni az or­vosok elhelyezkedésébe. Minél inkább háttérbe szorul a szabad gazdálkodás rendszere, annál inkább lehelő rége nyílik az államhatalomnak arra, hogy hatalmi szói­val oldja meg a szociális hátterű kérdéseket. Az orvo­sok ügye is ilyen kérdés, mélyet a totális államrend­szer teljes megvalósulásakor könnyűszerrel lehet majd elintézni. Ekkor megoldódik majd a kérdésnek az a része is, amelyet az aggodalmaskodók nem vesznek fi­gyelembe. Miért nem mennek ma szívesen az orvosok körorvosi vagy vidéki kórházi orvosi állásokba? A fix fizetés nagyon kevés. A körorvosuak vannak ugyan le­hetőségei, a kórházi orvos vagy vidéki 01T és MABf- orvos azonban annyira el van foglalva hivatalával, hogy magánrendelést alig folytathat. 1 jra visszatérek téte­lemhez: a jövő elhozza a totális államrendszer szelle­mét. Abban az esetben, ha az állam minden téren bele szólhat az. élet megnyilvánulásaiba, sokszoroson emel­kedni fognak az állami jövedelmek Lassankint az ál­lam fogja irányítani az egész gyáripart, kereskedelmet, sth. Megszűnnek az egyéni mammutbjövedelmek. Egyre csökkenni fog a gyors meggazdagodás lehetősége. V nemzeti jövedelem, az összesség jövedelme ezzel szem­ben fokozódni fog. Az államnak igy tehát módjában lesz, hogy olyan díjazást adjon a hivatalos szolgálatban álló orvosoknak, amelyből társ ad almi állásukhoz illő módon megélhetnek és ezenkmil tudományos kutatá­sokra is marad idejük. — Nem szabad egykét egyetemi év statisztikai adataiból arra következtetni, mintha nem volna érdek­lődés a mai fiatalságban az orvosi pálya iránt. Külö­nösen a felszabadult országrészekben kell átmenetinek tekinteni a mai időket. Ebben a pillanatban magyar társadalmunk anyagi helyzete a lehető legsilányabb. Kormányzatunk azonbac minden eszközzel arra lőrék szik, hogy a magyarság anyagi viszonyait minél előbb megjavíthassa. Uj anyagi lehetőségek nyíltak a magyar­ság előtt. Most történik teljes ütemben „a gazdasági élet átállítása.“ Néhány év múlva életerős és anyagilag is biztos forrásokkal rendelkező magyar társadalom dolgozik majd a jövendő magyar élet megalapozásán. Ennek a magyar társadalomnak móídjában lesz áldozni arra, hogy gyermekeit az orvosi pályára nevelhesse. Megszűnik tehát az » kényszerhelyzet, hogy anyagi le­hetőségek hiányában olyan fiatalemberek válasszanak más pályát maguknak, akik egyébként az orvosi hiva­tásra éreznek hajlandóságot. Ezeknek a szempontoknak előrebocsátásával azt keli válaszolnom a kérdésre, hogy a jelenlegi orvosnemzedék utánpótlása biztosítva van, az átmeneti időről pedig a kormány és az orvoskama rák együttműködése szerencsésen tűd majd gondos­kodni. Jövedelme? Kapcsolata «z anyaországiakkal? Az együk vélemény: — Az erdélyi orvosok jövedelme, mint a fentiek­ben is mondottam, lényegesen emelkedett a í’elszaba dulás óta. Igaz, hogy több a munkánk is. A fiatal er­délyi orvosok most már hivatalos állásokban kell meg állják a helyüket és magánrendelőjük forgalma is meg­növekedett. Összegszerűen nem lehel pontosan kífe jezna, hogy mennyit keres ma a fiatal magyar orvos. Az orvosi pálya annyira az egyénhez van kötve, hogy minden számadat csak ítdalgatáe lenne. Nem tartom tehát szerencsésnek az ódlai értőéit á&t. Érvényes tétel­ként annyit azonban mondhatok, hogy' Kolozsváron ma nincs olyan fiatal magyar orvos, akinek ue lenne fel készültségéhez és társadalmi helyzetéhez méltó jöv* delinc. —- Ami az anyaországiakkal való kapcsolatot illeti: — nagyon sokat lehetne ezen vitatkozni. Fiatal orvo­sam s saink egy része a román imperium alatt i« lóiekedetf arra, hogy legalább rövid ideig magyarországi klinika kon vagy kórházakban iulytasson gyakorlatot. Ezek az i orvosok nem is tapasztaltak bizalmatlanságot vagy idegenkedést az anyaországi kartársak részéről. Az utóbbi években azonban egyre kevesebb alkalom ayi loll magyarországi tanulmányúira, külföldre pedig a már fentebb vázolt anyagi helyzet miatt majdni-m -<*rit.. _ sem mehetett az uj orvostie-mzedék tagjai közül. Az or vosoknírl más a helyzet, mini például a köztisztviselői karban. Legfeljebb arról lehetett szó, hogy az anyaor szögi, orvosok nein híztak az erdélyiek tudományos fel készültségében. A fiaiul erdélyi orvosok azonban mosr is bebizonyították, hogy a román imperium alatt is ' komolyan készüllek az életre. Ezenkívül azt is el kell ismerni, hogy a kolozsvári egyetemen a román éra alatt az orvosi fakultáson voltak a legjobb tanárok. A-ma r gyar orvostanhallgatóiknak tökéletesen ismerni kellett ü a tananyagot, ha diplomát akartak szerezni. Az első rí hizalmatiankodások után az együttműködés igazolta. r hogy az erdélyi fiatal orvosokban nyugodtan rneg lehet bizui. Beszélhetnék itt még egy kérdésről: vájjon azol bari az állásokban, ahol nagy tömegekkel keM érint f kezűi, ki állja meg jobban a helyét, az anyaországbeli (J orvoc, vagy az erdélyi bennszülött. Nem tudományos szempontból akarom megítélni ezen a helyen a kér- i dóst, hanem a közönséggel való bánásmódot szeretném t bírálat tárgyává lenni. Általában az a tapasztalat, — s ha teljesen tárgyilagosan akarunk ítélkezni — hogy itt az erdélyiek vannak előnyben. Vegyük például a fiat3Í OTT vagy MABí orvosok esetét. Az erdélyi származású orvos már a kisebbségi életből ismeri a betegek legna- .. gyobb részét. Hogy miért, azt már Kifejtettem az előző kérdésekbe adott válaszokban. Mi nemcsak orvosi, ha- u nem nemzeti hivatást is teljesítettünk és ingyen kezet* ói tünk rengeteg szegény beteget, akik a román betegse gélyzőinlézet részéről nem számíthattak kellő gondo­zásra. Ma ezeknek a betegeknek javarészé az OTThoz u került. Megtörténhetik, hogy a beteget az OTI-nál ugyanaz az orvos kezeli, aki a kisebbségi időkben, mint magánorvos, ingyen állott rendelkezésére. A beteg bizalommal van az ismerős orvos iránt, az orvos pedig a szokottnál is nagyobb türelemmel hallgatja végig a betegei, mert életkörülményei nem idegenek előtte. A hivatalos állás egyébként is uj helyzetet teremtett az erdélyi orvos életében, igyekszik annak százszázaléko­san megfelelni. Néha öszeütközésbe kerül a hivatalé? ügykezeléssel is, ha a beteg érdeke úgy kívánja. Anya országbeli kartársaink is teljes jóindulailtaJ és hivata sokhoz illő lelkesedéssel végzik foglalkozásukat. Kissé azonban mintha türelmetlenebbek lennének éppen a helyi viszonyok nem ismerést: miatt. A betegek egy A sokszor hangoztatott panasza, hogy az orvos — mán den bizonnyal tudtán kívül — rangkülönbséget éreztek Az anyaországbeli orvosok inkább hozva vannak szokva a tömegkezeléshez., mint az erdélyiek, amit abban lehetne kifejezni, hogy valamivel „fásultabbak/* Szerencsésnek’ tartanám, ha anyaországbeli kartájaink jobban érdek lődnének a betegek személyes életviszonyai után. Kor nyeze[látogatással, nagyon sok barátot, és tisztelőt sze­reznének maguknak, ami az intézménynek is csak űr vára szolgálna. Á másik válasz: A mai, még átmenetinek számító időben afchéj eldönteni, hogy annak az orvosnak van e nagyobb jő vedefme, aki tisztán magán rendelőjére táowsaiodik. vagy annak, aki hivaták állást is vállal. Bézonvos azon ban. hogy a fiatal magyar orvoesok jövedelme mo&t már kielégítőnek mondható ó:s lehetőséget ad csafádaiap' táera. valamint társadalmi életre. Egyes orvosprof szurok véleménye szerint nem helyes, ka a fiatal orvé* sok a lehetőségeket kihasználva, több hivatalos ái4á*i is elvállalnak. Szerintük ez a tudományos továbbkép­zés hátrányára szolgál. Az anyagi helyzet azonban egyelőre szükségessé teszi, hogy a fiatal orvosok, ha lehetséges, egyszerre több intézménynél is elhelyezked­jenek. Ezen a téren is 3 totális állantrend megvalósu­lásában látom a megoldást, amely kellő jövedelme* biz tosh egyetlen hivatalos állás után L, — Az anyaországi kartársakkal a lehető legjobb a viszony. Elismerjük az egyetem professzorainak ki váló tudását, örülünk, ha a zsidó orvosoktól feléjük áramlik a közönség és igyekszünk ntbffigiazitesiaik alap­ján tudományos téren is folytatni a továbbképzési Anyaországbeli és erdélyi orvosok között teljes az együttműködés. Mindkét vélemény megegyezik abban, hogy a Hu­ta! orvosnemzedék szorosan vett hivatásán kívül a ki sebbsésri időkben is különös gondos fordított az. álta­lános műveltségre. A felszabadulás óta is előljártak a/ orvosok a jó példával és minden kulturális törekvést lelkesen támogattak. Történeti tudatuk méltó az er délyí múlthoz, amely annyi hires orvost adóit a ma gyár nemzetnek. A fiatal erdélyi ovosok nagy része családos. A felszabadulás óta is nagyon sok orvos te remtett otthont magának, mert maga a foglalkozás i- nagyou sok tekintetben megkívánja a családi körűvé zel melegségét. Az orvos« foglalkozásnál „anyaországi mellemről“ nem lehet komolyan beszélni. Az orvosi hivatás közelebb hozza a sziveket és ugv az ertbivi mint az anyaországi orvosoknak egy és ugyanaz a colia. a magyar nemzet általános egészségügyi viszonvaimó fokozatos és sikeres feljavítása. YÉGH JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents