Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-17 / 263. szám

1941 november n. fi L L £ 2 fi K VEBXm S füts.Hű* Vasárnap délelőtt zajlott le nagy sikerrel, saép közönség jelenlétében az 19-4Ü évi biz­tosítási napok keretében a kolozsvári B1FFA {Biztosiió Intézetek Fi.ókfőnökéi) műsoros matinéja g megyeháza dísztermében. Szabados Béla Magyar Hiszekegyének megkapó kar­éneke után a Kolozsvári Szimfonikus Zene­kar Kcler Béla Vigiátéknyilányát adta elő nagy művészétté!- A zenekar másik müsox- szajnát, a Liszt-rapszódiát nagy tapssal hálálta meg a közönség. Ugyancsak lelkesen ünnepelték Rozik Melinda pompás zongora- számait, aki N'evitt Nurc’-ssusótt és Chopin Po~ lonaiscét adta elő- valamint S- Sinkovicş Aa~ sít, aki Csiky: A kosár, Hubay• Minek turbó- holtok? és Lavotta: Honnan jön a fény? című müvét énekelte el. Az előadás kiemelkedő pontja Ttíry Sándor Kornél ár. egyetemi professzornak, az orszá- go-shirü biztosítás1 jogtudósnak ünnepi elő adása volt, akit a Magyar Bvtosiiástudomá' nvi Társulat és a Biztosítási Vállalatok Or­szágos Szövetsége kert fel az előadás meg­tartására. Dr. Túry professzor hangsúlyozta, hogy a biztosítás napoknak célja nem az egyes biz tositó vállalatok mellett hanem a biztosítási gondolat mellen propagandát csinálni, ami­nek azért van jelentősége, mert a biztosítás alapjául szolgáló előrelátó gondosság a leg­erősebb nemzetfenntartó tulajdonságok egyi­ke. Vázolta 6 biztosítási gondolat keletkeze­sét. a kármegosztás elvének, a bit osztási ma­tematikának és statisztikának jelentőségét a modern biztosítás fogalmának kialakulása szem pontjából. A modern biztosítás uera az egyes egyén önvédekezésóre, se nem izolált szerződésére vonatkoz k, haocm rt szolidari­tásban és összefogásban rejlő erő' felismerő organizált közösségre s mint 'ivén a manap­ság annyira hangsúlyozott közösségi gondolat kialakítója vök már oly időben, midőn a az individualis-liberalista világszemlélet az indhidumban látta a gazdasági és jogi ólet t-lrendezödésánek kiinduló pontját. Célja egyetemes és egybeesik azzal, amit általában az emberi knltur.a céljának lehet tekinteni: biztosítani az ember létét a véletlen romboló hatásai ellen, ezzel az egyes gazdasági tevé­kenységének nyugalmát megadni s közrehatni abban, hogy az egyes az Ö j nzonylag szűk köréből kiemelkedve, a köz. az összesség ja­vára képes legyen munkálkodni. A biztosítás eme közérdekű jellege adja magyarázatát egyrészt annak, hogy az állam újabban hatékony ellenőrzésnek veti alá a biztositó vállalatok működését —- ami a szo­lid vállalkozások szempontjából éppen nem jelent hátrányt, sőt előnyt —- másrészt, hogy beleszól annak a jogviszonynak kialakulásába is, amely a biztosítási szerződés nyomán a biztositó vódlalat és a biztosított fél között ÍÓtT f ZTjY T £2 A biztosítás alapját tevő előrelátó gondos­ság a magyar társadalom széles rétegében nem gyökerezett meg eléggé. Jogosult tehát a kí­vánság. hogy a biztosítási eszmét — amely ha nem is kizárólagos, de egyik legerőtelje­sebb formája aa előrelátó gondosságnak — közművelődésünk középpontjába állítsuk: a gyermekeket épusy reáneveljük arra, mint ahogyan a közművelődés legmagasabb őrhe­lyein, az egyetemeken is az eddigi tágabb teret adjunk a biztosítás jogi, gazdasági, kul­turális és technikai vonatkozásainak megis­merésére. A rendkívül érdekes és értékes előadásért Gebhardt Domonkos kormányfőtanácso«, a Biztosító Intézetek Országos Szövetségének elnöke mondott az illusztris előadónak kö­szönetét. Gebhardt Domonkos rámutatott arra a kö­rülményre, hogy Magyarországon több mini négymillió ember veszi igénybe a biztosítást, amely éppen caért má( nem magánügy, ha­nem taindaony-uak ügye. Olyan koir szükségleti kérdés, amely melleit közömbösen elhaladni nem szabad. A négymilliós szára 'fllenére az, ország bizríoeitási kultúrája mégis elmaradt a nyugati államok kultúrájától. Gebhardt Domonkos errevoBatkozóan •.tatm- Sikai adatokat közölt, majd kifejtette, hogy a biztosítás visszamaradottsága — mint azt a pénzügyminiszter és most az elődá.son 1 ury dr. professzor megállaphották —, elsősorban a takarékossági hajlam szempontjából aggasz­tó. Népünkben az előrelátó gondosság eszméje nem fejlődött ki kellőképen. Az államinak, társadalomnak és minden felelős és vezető állásban levő egyénnek kötelessége kifejlesz­teni az ország polgáraiban z takarékossági hajlamot. Számtalan példa igazolja, hogy azoknál a nemzeteknél, amelyeknél a takaró- kosság eszméje elterjedt, a nemzeti élet jd- lendiilt és vede együtt az erkölcsi alapon nyugvó jólét is. Közelebb áll a jövő boldo" gúlájához az a nemzet, amelynek fiai eze két a gondolatokat életük irányiíó erkölcsi szabályaivá tették. A BIOSz elnökének fejte­getéseit nagy megértéssel fogadta a inamé közönsége, nagy tapssal köszönve meg az ér­tékes szavakat. A matiné a Daikar Himnuszával ért véget. KOLOZSVÁR, november 17. Vasárnap dél­előtt tartotta meg a kolozsvári Vonatkísérők Dal- és Zeneköre zászlószentelési ünnepségéi. A kolozsvári Vonatkísérő és Állomás Sze­mélyzet Koszorú Egylete“ 191,9. évben haza­fira önfeláldozás utján megmentette és a budapesti Nemzeti Muzeum ereklyetárában helyezte el az egyesületi zászlót. A felszaba­dulás után a Vonatkísérők Dalköre a Vonat­kísérők Országos Otthona közbejöttével át­vették a Nemzeti Múzeumból a megmentett zászlót, amit most hoztak v;ssza Kolozsvárra­A ritka ünnepségre többszaz főnyi tömeg gyűlt egybe tegnap a koradélelőtti órákban az állomás előtti térségre, ahol a budapesti küldöttség ünnepélyes külsőségek között adta át a kolozsvári bajtársaknak a megmentéit zászlót. A dicsőségesen visszatért zászló ünnepélyes átadása után az ünnepségen megjelent vas­utasok. társadalmi egyesületek zárt rendben vonultak fel a Mátyás király szobra elé és ott elhelyezték kegveletes megemlékezésükül örökzöld lombokból font koszorújukat Ez­után az ünneplő közönség a Deák Ferenc- uteán és a Hitler’téren keresztül levonult az, alsóvárosi református templomba, ahol Kádár Géza esperes, generális igazgató megáldotta a sok viszontagságon keresztülment zászlót. Innen a Magyar Színházba vonultak át ahol díszközgyűlést tartottak  díszközgyűlésen Zimu István, a VocaV kísérők Országos Otthonának elnöke elnö­költ. Helyet foglal ak mellette i>z emelvé­nyen Fogarassy Ottó dr. MÁV főtanácsos, Bálint József országgyűlési képviselő, Bréver Gyula és Császár Károly vezetőségi tagok, továbbá a helybeli egyházak lelkészei. Az elnöklő Z ma István bejelentette, hogy az egyesület hódoló táviratot küldött a kor­mányzónak és a kormány vezetőinek- Ezután Fogarassy Ottó dr. emelkedett szólásra és mondta el röviden a zászló történetét. A két vasutast, akik a zászlót 1919 szomorú őszén átmentették Budapestre, követendő mintaké­pül állítja az egybegyűltek elé Bálint József szentszék! tanácsos, a Kató likus Népszövetség igazgatója, országgyűlés1 képviselő emelkedett szólásra és elmondotta mély értelmű, lelkesítő beszédét. Ezután az evangélikus és az unitárius egy­házak lelkészei áldják meg rövid, hazafias- tartalmú beszéddel a visszatért zászlói. A Vasutas Zenekar a megáldás után Horthy Miklós indulóját játszotta el, amit a műhely- dalárda k;sért Utána Zima István megkö­szönte közreműködését mindazoknak, akik lehetővé tették a szép ünnepség megrendezé­sét és akik megjelenésükké! emelni igyekez­tek a ritka ünnepség fényét. A díszközgyűlés ezzel be is fejeződött és a zászló&zegek ke­verésére került sor. Egymás után járulnak a zászlóhoz a katonai, egyházi és polgári ható­ságok képviselői, valamint a magánosok és különböze buzdító jelmondatok közepette verik be a szegeket a zászló rudjába. Az ün­nepélyes zászlóét adást a Kioszkban rendezett kősebéd zárta be. SljB yosam eUíélééti Sívé jjenni és Biré PăU BLiDAPEST, november 17 A büntető tör­vényszék pénteken délelőtt hirdetett ítéletet Bíró Pál és Sivó Jenő, a Rimamurány-Salgo tártján R. Ţ volt igazgatóinak valutabün ügyében. Biro Pál, mint ismeretee, külföldön tartózkodik, A törvényszék Sivó Jenőt; mint Biró Pál tettestársát, kü'földi követelés be nem jelentésének folytatólagosan elkövetett büntette miatt három é# fcyévi fegy házra ítélte, 20 ezer pengő pénzbüntetésre és B'ró Pállal egyetemben 3.169.660 pengőnek, mint: elkobzás alá eső értéknek megfizetésére köte­lezte. Piles hü5?er?rís az Erdélyi Pár! műxedjelaive! Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának míí- I kedvelő gárdája Ó3 a Kolpiug Legényegylet i szimfonikus zenekara tegnap tartotta mer J III. nagysikerű színelőswÜAsát a Nyári Szín- I körben. Ezúttal a Piros bugyelláns, Csep Î reghy Ferenc 3 felvouásos népszínműve ke- i rült bemutatásra A zsúfolt nézőtér meggyőz- j hetett mindenkit m Erdélyi Párt kulturális törekvéseinek helyességéről. A siker nem ma­radt el. Egyes jelenetek után percekig tap- j sóit a közönség. \ Az előadást Botos János, az Erdélyi Patt 1 kolozsvári tagozatának főtitkára vezette be néhány kedve& és ősriate szóval, melyben a j város hagyományos ezinháakedvelő kÖ2Önsé- j géröl emlékezett meg. í A színdarab rendezője, Dálnokv István és Zeltler Sándor karnagy minden dicséretet megérdemel. A szereplők kivétel nélkül lei kés átérzéssel játszottak Külön emlékezünk meg a következőkről: Bekor Ilonka, Kolozs­vári László, Konthv Paula, Szabó Duci, Ki ráiy József, Papp József, Dálnoky István, j Jelen Gyula. Strasser Ferenc. Kietz István f Bálint Andor, Udvarhelyi József, Fajk József, j Cseh Karoly, Bara Sándor, Dálnoky András, í Schuller Ibolya, Bokor Kató, Szabó József, j Veress Lajos és Bara Sándorné, akik főté nyezői voltak a s-'kernek. Az Erdély! Pár? eredeti gzineloadása nagy eiker* aratott. Ui will a m szakkönwvmk I Vigh Bertalan: ViiJamossági aiapfogannak (258 ábrával) 6 pengő. Vigh Bertalan: Erős­áramú villamos szerelés (393 ábrává!) 5 80 P. Némák Béla: Elektrotechnika (380 ábrával, 22 táblázattal, 161 gyakorlati péidéval és 185 kísérlettel) 12 P, Jeech László; Gyakorlati elektrotechnika (hatalmas lexikonaiaku kik t«t, közei 800 oldalon, rengeteg ábrával év táblázattal) vászonkötéssel 25 pengő. Kapható az ELLENZÉK KÖNYVESBOI TJkBAN Ko­lozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utá&^ véltél is azonnal seállitjuk. $ő92, feIS.tfs l^egaîcîî' ü Jsőkhm Kneîpp ivîagyaroîs*4gfa» ríapilnyjai-ak botréti foglalkoztak annak idejéa látogatásával $ eb temetőiig nyilaikogfak kiváló tevékenyíégérSL ff** I a voacrt as alesüti állomásön. Kneipp hatalmas alakja joíeirt meg az egyik kocsi ajtajában. Idevágták őt, a nagy emberbarátot hlái akkor világhír övezte. Nemcsak híressé vált vízkűiáját, hanem az egészséges életmódot hirdető tanítását is ismerte széles e világ. Ilyen volt tehát es a kiváló ember. Ma már mindenki isméit hiszen minden csomag í*2ICÍJ]f] az o arcképét hordozza, Hogy ragyogott a szeme, mikor kiszállt a vonatból! Egyszerű földműves emberek íogadták hangos éljenzéssel s cr föld népénél ő rögtön otthonosan érezte magát Maga is mini egyszerű paraszilié vágott neki küzdelmes életének, szegény maradt és szegényen is halt meg. De gazdaggá tette embertársai éleiét Százezreknek adta vissza egészségét és még sokkal több embert óvóit meg tanításával a megbetegedéstől Azt hirdette: Akkor törődjünk magunkkal amikor még egészségesek vagyunk s ne későn, mikor már betegség gyötör bennünket" Éppen ezért gondoljunk mindig tanítására, ha isszuk a *$* M m v m S5 & & fM ű%j i «#■ tm ii a~M W- mM péi ’m ■ i rt a malátakávét, melyei mayo xüzit c. Visszatért a régi zászló A kolozsvári Vonatkísérők Dal» & ş Air ének ünaepo Tá g S..»éter Ko*n£l dr, s a? t:m\ pvcI.asÁók : a áőzőss’iflf goíido. üiűafeiíó]ű volt a biztosítást eszme

Next

/
Thumbnails
Contents