Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-14 / 235. szám

Szerepcser©

Iî?ta s Pemöíej? Béla

magyarok olyan politikai iskolázottságról, bölcsészéről és előrelátásról tesznek b zonyságot, hogy újabb kér dés döbben elénk» És talán ez a lényeg: a vehetett öl kelj immár példát vegyen a vezető réteg. Szerepcsere történt?

Mert a nép. amelyet magyar s nemzeti hovatartozandóságától solia semmi el nem térített, az időle narancsát nem szólamként, hanem cselekvési módra fogja fel. Dolgozik. Többet m'nt máskor. Viseli és hordozza a terheket, de nem finnyáskodva, hanem emelt fővel. Tudja, hogy ez az ára a sikernek. Meg látja, hogy az uj világot — miként a német b rodaloinban is — kevesebb szó val és pártállással, de annál hősiesebb belső és külső önfeláldozással teremtik meg. Világosan áll előtte, hogy az újvilágban csak annak a nemzetnek lesx méltó helye, mely osztozik a megkívánt teherhordozásból. Nyugodt, fcgy elme tett, rendtartó és termelő. Fon fosán olyan, amilyennek küzdő társunk és közös sorsvállalőnk, a német b'ro- dalom is minden bizonnyal látni kíván« fa ős örömmel látja. Mert ez a* egye dűli biztos téka annak, bogy uj hely zetben hazánk megállja a helyét.

A földművest nem kell német barátságra oktatni, hiszen az együtthaladó két népnek egyidobén verték ki a fegyvert. kezéből s nyomtak helyébe sírásó lapátot. De előtte az angolt sem kell sz datmázni, hiszen előbb szórt rája átkot. Sohse felejti el, kik juttatták ebek harmincadjára.

Vége lesz a háborúnak s kezdődik a* uijárendezés. de senki ne aggódjék felőle. A győző nagyhatalmak tudják, hogy itt van mire ép teni. Nem szü kebb politikai érdekkörök, hanem maga a milliós népi tömeg és az azzal mindenben egyetértő, vele és érette munkálkodó vezetők.

Íme az erdélyi szellem formája, mely csak alkotás-okban nyilvánul meg s milyen megnyugtató érzés lehet az egész nemzet egyetemére, hogy az alap tisztán várja az uj felad átok at.

C*

hogy egy IstenhÁlcmögJHlt faluban

nah élni, nejn paTnímitio}, mert

élhetnek.

kény tide- mvgxarul

Ma, kedden utoljára:

ÉDES

EtLEHfÉLf

E6YETEIR IROZGÖ

következő niüsoru Budapest ez idei évadjának filmszenzációja;

Secsilefbii elégtelen

Az amerikai filmgyártás legtökéletesebb remekműve, CAPRA rendezésében. Főszerepekben: JAMES STEWART és JEAN ARTHUR. - Telefon: 27-46.

Bolyongás m Srasssas «nénién

Gulgóczról kanyarodik fel ue. ut <x hab«’ szoroson, keresztül Magyarlápos jelé, A h gyek között kanyarog elei szer peruinakkel. erdők között és patakok partján. A bátrai szórót mészkő szikláit cigányok és mé.szége' < oláhok bontják. A patak punján apró krttlu nohbnn ég a tűz. Esténként kísértene* kékes fénnyel viLúgitju l e a szót őst. A eondru* mészégetők, mini árnyal: irnbolyogriuh a halvány tűz fényében. Rendületlenül esik az eső A mészégetők gyékényből font husolc aki bújva bámulnak az unióra.

11 olló patalián a hideg októberi esőben pert- drives gyerekek jutkáióznak az után. Piros pozsgások és derűsek. I, gy látszik, nem fog ki rajtuk a hideg. A f< lázott utón oz autó kerekei úgy j reccsen tik jobbra balra a vliet. mintha öntözőkocsi lenne. A evolve ugrálnál a járókelők; a kerítés mellé. Mosolyognál.- és integetnek, tréfának veszik, hogy az autó uz. Ut latyakjával Önti őket nyakon. Román kör- ségek stégig, kékre meszelt házakkal, szel ma tetőkkel. Szép, ápolt csordák baktatnak az Utón, Mind szirnentháli. de a vidékre most szeretnék ismét meghonosítani a magyar jeliéi jószágot. Tejgazdaság errefelé nincsen és a magyar ökör erősebb, igúnytólarrébb és s: 1vósttbb.

Az utón nagyokat zökken az autó. a megye 1200 kilométeres úthálózatából ezt a részt még nem sikerült megjavítani. De itt van isi. és kemény az altalaj is. úgy. hogy nem oly on sürgős uz útjavítás. A déli lankásabb magyar vidékeken 22 esztendő alatt a szó szoros értelmében elsüllyedtek az utal,-, lilább azokat kell rendbehozni. Itt a hegyeken fin óvatosan is, de bátran el lehet menni gépkocsival.

Drágosfalva után a Lapos kilépett medréből és nem lehet tovább menni. Vissza bejt fordulni és a Kacskóról elágazó hegyi utón sikerül bevergődni Magyarláposra. Fenségesen szép az Őszi erdő. Csupa arany, bíbor és sárguló lomb a táj. De a sok esőzéstől a hegy oldalak megindultak és lent a völgyekben tengerré vállal; a patakok. IslenesQpás a: örökös árui:, mert néhányapos eső után már nem lehet megbirkózni a vízzel. Magyarláposon félkilométer szélessé dagadt a patak. Az ár a, házak alját mossa és a hídon gyermekek bámulják a vizet.

*

Magyarlápos kis mezőváros forma. Szórványközség ez is. de szótanok benne a barangol;. Körülbelül egyforma arányban oszlana!; meg a magyarok, románok és zsidók. Lejre; mindegyikből vagy eSer. A főtéren néhány emeletes épület hirdeti, hogy járásszékhelyen vagyunk.

Estére hajlik az idő, sietni kell visszafelé, nincs alkalom arra, hogy alaposabban körülnézzünk. De a futó impressziók megdöbbentőek. Igaz, vasárnap van, de mégis szinte érezni, hogy Magyarláposon valami nincsen rendben. Mintha a halál szárnyai suhognának a község fölött. Az intelligenciát nem látni sehol. Ügy mondják „jaschéban•' vunnál; egy- mással. Irigység, torzsalkodás és gőg bontja meg a soraikat. És felekezeti villongás. Áldatlan, szomorú állapot. Pedig a nép masa tiszta szemű, derék magyart nép. Kiáltottál; a 22 esztendőt és megtartották azt, ami az övék. Sok a módos gazda közöttük. Egyszerű székek 1 uhuba jönnek, de akárhogy akarják leplezni bizalmatlanság árad ki belőlük. A kisebbségi időkben sem volt itt a Magyar Pártnak tana- zasla. Érthetetlen és megfoghatatlan, hogy miért. Valahol, valamilyen igen nagy hibának kell lenni. Feszült figyelemmel és érdeklődéssel hallgatják végig a képviselői beszámoló’. de semmiféle megjegyzést nem fűztek hozzá A régén sem akarnak kérdést intézni. sem panaszt vagy kérést előterjeszteni. lilédéin e sen viselkednek, rncgéljtmzik a Kormányzót nevének említésekor és c. főispánt, amikor e tagozati elnök üdvözli. D< cgséb hangot nem adnak. Csak az értekezlet régén áll fel egy öreg gazda és érdeklődik a főispánná! a vető' magellátás miatt. Égy ülnek n padokban, mintha iskolás gyermekei; volnának, akiket oda parancsoltak. Ezzel a néppel vagy nem foglalkoztak vagy rosszul foglalkoztak. Pedig szórványnep ás fajtánk gyönyörű pél dániai. A kérdésekre nem válaszolnak, esal; székeire**n udvariaskodra: térnek ki ti válusz elől. Érezni rajtuk. hogy szellemi nyűgben tartotta őket a Kidóság és politikai igában c rámán hatalom. Miaziás feladatok várnak itt a szórván - munkára.

ZATHURECZKY GYULA.

TOVÁBBRA IS ÉRVÉNYBEN MA RÁD A RÉGI ZÁRÓRA. A kolozsvári rendőrkapitányság a kereskedelmi minisztérium rendelete értelmében tájéke zásul közli, hogy az uj záróratorvém megalkotásáig a volt román uralom alatti záróra marad érvényben. Vendéglők, kávéházak, korcsmák zárórája K hát egyelőre továbbra is éjszaka l. ii letve 3 Óra marad.

Reménytelenül csorog az álmosan szürke égből az eső. A Szamos sárga vize nyaldossa a partot és Szamosujvár alatt a hídnál elöntötte az őszi kaszálót. A ágy okát döccente

kerülünk a mellékutca és vízzel borított utcán at térünk vissza megint a föulra. Álmos és reménytelen a természet. A tél előhírnökei már mindenütt integetnek felénl;. A sárguló í lomb belehull a pocsolyába és mintha vörösre festené a vizet. Dósig kifogástalan az ut, de a várossm túl folyammá dagad c Szamos. Pakkal szegett, a hollandiai országutakra emlékeztető utón rohanunk előre. Balról a Szamos árja dagad félelmesen és fenyegetően, jobbról a szilágysági lankák bíborba és aranyba öltözött, erdői csillognak az esőtől

*

Békés román falvakon haladunk keresztül. Mosolygó arccal köszön getnek az emberek pedig tudhatják, hogy „többségiek“ % agyunk. A sofőr mellől Bethlen Béla gróf főispin ismert arca mosolyog feléjük. És mosolyogva köszönnek vissza a român parasztok, pedig akinek köszönnek az ,,gróf, magyar és főispán“, egyszóval mind az egyszemélyién, amil 22 esztendőn át a román inak szidta!; és gyi- iáztak. Mindaz egy személyben, akit felelőssé tettek, „a román nép szenvedéseiértAz utal iti-ott elöntötte a víz és kérdezősködnünk kell, hogy tovább bírunk c haladni. Készségesen ugranak az autóhoz a románok és magyarul válaszolnak a főispánnak, aki románul beszél velük. Kicsiny dolgok ezek, nincs is bennük semmi különös, de mégis kifejezi Magyarországot.

Különös község Nagyi!on da. A szórványok szórványának hívják. A lakosság háromnegyede román. De a főutca stílustalan és kissé városias házaiban kivétel nélkül zsidók laknak. Üzlet, üzlet mellett. Önkéntelenül' Banka Miklós Kazár földje jut eszünkbe. Miből él meg ezen az erdős, áradáson, sovánv földit vidéken a rengeteg zsidó? Harisnyában hoztál; a pénzt és szellemiségük a Talmud korlátjai között él. Sok közöltük a kaftános és pajeszes. hernyókalapos, akik nem rég szívót oghattak be keletről, i .nem rág“ lehet a világháború vagy az azután következő esztendők. De beszélnek románul és magyarul, németül és jiddisül. Az ablakok mögül nézegetnek lopva kifelé. Aki véletlenül oz utcán túr közülük, az riadtan, de mégis bizalmaskodva köszön. Az Erdélyi Párt tart gyűlést és gondolják, hogy róluk is szó esik. Keni jöhetnek cl a gyűlésre, igaz. mert nem lehetnek a párt tagjai. Azonban szinte érezni a ree «gäben, huny hogyan szimatolnak és érdeklődnek. A hirszolgálatuk bizonyára itt sem mondott csődöt.

*

A románság csendesen él a faluban. Apró házal; és belsőségek, gyengén, megművelt fülűek mutálják jellegzetesen a román agrárkul- titrát. Az öregek magyarul beszélnek és a lelkűkben változatlanul kapcsolódik az egykori Magyarorszag a boldog békeidőkkel, Sokan közülük és főleg vezetőik közül, akik a bécsi döntés után átmentek Romániáiba, vísszakéAz a zenei nyitány, ami a páriáméul őszi ülésszakát megelőz , mintha keleti hangszerelésre indulna. A látszat ama bizonyos sekély vix viharos felületére emlékeztei, hol nincsenek mélységek, csak küJsztnes csapongó játékok. Ezek ped g ijesztenek, avagy szórakoztatnak, aszerint, hogy ki milyen érdeklődést tanúsít irántuk. A távolálió aggódva fi gveli, hogy m nél kötelezőbb a nemzeti egység parancsa, annál erősebb a széthúzás zaja; a közvetlen szemlélő viszont önmagát kérdi: A nemzet vájjon meddig hajlandó igy szórakozni?

A polit kai pártok minden időben hatalomra törtek s â maguk érdekében olyan módszerekhez folyamodnak, amilyenekkel célt érni vélnek, avagy amilyent a vezetők erkölcsi megítélése fel állított. Ma azonban a bevált szokások= tői lényegesen eltérő versengésnek vagyunk tanúi. Ami most történik, abban nincs semmi ördöngösség, sőt az még) talánynak sem nevezhető. Mindössze arról van szó. hogy az uj európai rend ért folyó küzdelem gyors iramban ha lad a végső kifejlődés felé. A katonai sikereket pedig az államok uíjárcn ’ dezése — a kitűzött cél gyakorlati meg valós tása köveik A népek életterének meghatározása, az anyagi javak olyan természeti elosztása, hogy az valóban u'í emberi élet lehetőségét jelentse. F.s ha mindez végbement, az érdekelt államok saját portáikon látnak munkához, hogy szervesen kapcsolódhassanak a nagy egységekhez. A v ersenyfutás tehát azért indul, hogy egyes polii Icai érdekkörök idejében bebiztosítsák magukat. Hogy milyen formában, az ismét a porondon brkó?ó természetrajzából adódik. Egyesek rézkiirttel hirdetik, hogy ők az egye dűltek, akik még a harmadik birodalom elolt nemzeti’ : szocialisták voltak, hogy ök előre meg i mondották... jóval azelőtt, mielőtt ! még bárki is sejthette volna, bogy a huszad k század első felében mélyre- i ható változások következnek majd el. Szajkó módra ismételnek és vasári hangon licitálják túl egymást: „Te hallgass, mert engem illet a szó, te vonulj félre, hisz nincs rn t keresned az uj Európában. A hely kizárólag engem illet meg s úgyis csak velem fognak tárgyalni."

Velük szemben ott a másik csoport. Egy letűnt vlág paitopiikunabeSi figurái. Az álmodozók és a meseszövők, akik titkon, éjjelente segítségül hívják a szellemeket — hátha még s át lehet menteni valamit abból a köz nyelven szabadelvűnek nevezett korszakból —- amelynek irányítása alatt a trianoni fejfához, Erdélyben pedig még a magyarság pusztulásához jutottunk. Ke vesen vannak és erőtlenek, a társaság- bel: szólam egyedüli fegyverük.

És ami a legelképesztöbb — mindkét tábor nem akarja vagy nem képes belátni. hogy apró, kis, úgynevezett értelmiségi csoportok tömegek nélkül rendeznek bábszínházát és abban a tév hitben élnek, Hogy az uj rend megalkotásához elegendő kisebb csoportosulások lármája, hogy az ilyesmit más he- ! Iveken értékelhetik s a jövő egyetlen j mentőzálogának minősíthetik. És jámbor módon néhány újságcikkel vagy beszéddel elh'telik, hogy ők azonosak a. magyar nemzette!.

De talán ott. ahol éppen a cselekedetekből Ítélnek, nem a borzenkedökkel j vesződnek, hanem felrángatják a függönyt, hadd lám, ki áll mögöttük, hol van tulajdonképpen maga a nép, melyre egyedül lehet épiteni s mely nézeteit s magyar életszemléletét nem változtatja oly könnyen.

Hol van tehát a nép?

Csak arról szólhat az írás. ami felől bizonyosságot is szereztünk s ez pedig az érdélvi nép magatartása.

Nemrégiben ismételten alkalom nyílt népi seregszemlére s mii tagadni, hajtott a k váncstság, vájjon ebben a zűrzavarban az erdélyi föld népe meg tudta-e őrizni tiszta, egyenes magyar ítéletét, vagy már sorainkban is meg ndul a minősítés. Ki a jó és rossz magyar, számíthat-e a jövő emberi kenyerére s ki fonhat gúzst saját nvaka köré. Szdágv. Szolnok-Doboka, Marostor* * da, Csik. Udvarhely Ó3 Háromszék ha- rkutyásai adtak hangot felfogásuknak és m:nd magyarok voltak. Magyarul éreztek, gondolkoztak és fejezték ki magukat mindig. Egyik sem változta tett szint és mutatkozott bal, avagy jobboldalinak, hanem csak egyszerű magyarnak, mert a polit kai csatározások a felületen maradnak, távol a néptől s 'gy nincs Itatása és visszhangja i lefelé. És ezek a földet túró egyszerű I

iedzkedtek. Gyermekeiket a magyar iskolába küldik. Lojalitás ez vagy tudatos taktika? Ki tudja ezt e pillanatban eldönteni? Mer; a jiropaganda változatlanul hal közöltük. Legények ssökdösneli át ma is a határon. Problémák ezek mind. ólmosar nehéz problémák. Pedig Nagyilondán nyugodt létekkel meg lehet ismételni az elmúlt esztendők románjának mondását, cmclyeţ a való együttélésre érlelt: trei ni împreuna. ca frati‘s (úgy élünk egyi'nt. mint a testvérek). Kincsénél; nemzetiségi villongások sem Nagyilondán, sem a környéken és hu a legények mégis összekapnak, úgy az nem történik egyébért és másképpen, mint. minden időkben, fai és felekezeti különbségekre való tekintet nélkül; a lányokért és az ital miatt.

*

K agy Honda magyarsága úgyszólván kizárólag „nadrágotokból“ áll. Néhány egykori magyar földbirtokos, alti vagyonának romjain él. egy két „átképzelt* kereskedő é$ a hivatalnoki kar. Mert Nagyi lóridét járási székhely, főszolgabtróságeal, járásbírósággal és egyéb megyei hivatallal. Egy maroknyi szór vány vidékre kitett, középosztálybeli magyar. Van közöttük magyarországi is. Senki nem veheti zokon, hogy egy kis aggodalommal és előítélettel mentünk közibük. De a szírünk megmelegedett a találkozás első perceiben. A rej. iskola folyosóján mosolyogva és barátsággal köszöntötték egymást az Hondái magyarok. Összeforraltak a magár ahaqyottságb un és szinte különös csodája a sorsnak, nincsenek ellentétek közöttük. Kívánságaik persze vannak. A végül is kicsiny faluba zsúfolt tisztviselői kar súlyos lakásgondokkal küzd. Szeretnék, ha a lakásrekrirálási rendeletét rájuk is kiterjesztették. I főutcái házakban a zsidók nem adnak ki számukra lakást. De ez csak ideiglenes megoldás lehetne. Mert építeni kell. Szol gabt r óságot, járásbíróságot, középületeket. És épiteni kell tisztviselői lakásokat, családi házakat, kerttel, hagy szórványra kiterít magyar tisztviselő odakötődjék a röghöz és azt ismét magyarrá tegye. Hitel kéne a kereskedőknek, akik a zsidóktól kénytelenek vásárolni vagy kölcsönözni, a zsidóktól, akiknek pénzük és ..egyebükis van. És kölcsön kéne a házépítésre és a földvásárlásra,

De ami mindennél jobban hiányzik nekik, az a kultúra. Kaszinót létesítettek és abba minden magyar beiratkozott a környékről. De a kaszinóba könyv kell, újság és folyóiratok. Nagy feladatok várnak az EMKÉ-re Éhesek az előadásokra ezek a világtól ehárt magyarok, éhesek a könyvekre és a világ eseményeire. És szórakozást is l;ell nyújtani nekik. Egy mozigép néhányczer méter filmmel, nagy- esemény számba menne,

Nem elégedetlenkednek Nagyilondán a magyarok. Tudják, hogy a háborúban nekik is áldozatot kell hozniok. Es tudják, hogy a maroknyién intellektuális magyarok nagy magyar hivatást töltenek be. .1 szórványok leg- emberibh életében tanulták meg a legmélyebb emberséget és magyarságot. Az ő életük pél' daadás kelt hogy tegyen. Ezért nem panaszol- I nak a kősellátás apró nehézségei és am kitt, 1