Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-02 / 225. szám

*

<r*

I

Cl IIWZ&K

7941 öl tő h er ?.

Korszerű árvízvédelem

Altiszti kinevezések Erdélyben

Irfa: S e s I r I e d Fűre

\/ :tr\ izet nem u völgyekben Keil megukadál vozni, gátak közé •»zoritva a lerohanó áradatot, ha nem a hegyeken sniu'olással az ere do helyen visszatartva a lehulló csapadékot. Remik \ üli lehetőségek a szántóföldi termésátlagok növelésére.

Az árvíz valóiaeos« nemzeti veszedelmünkké vált, hiszen az utóbbi illőben majil aiimlen évszakban megismót ódik az aliala okozott kártétel. Az árv milliós töiueguek vészé' 1 veszteti vaeyciM.t, - buli otthonát de cgs- uttai a közélclme • ceycosulyt is felborit hatja a nagy terii i lek • kirasztásával. V hir- lapolte részletesen bes/ám ölnek az áiviz pus/' t írásairól és a folyók medrének szabályozását sürgetik. A kormányzat minden tőle telhetőt elkövet. Egyrészt a haj megelőzésére gátakat épít, a fo’yók medrét mélyíti és a belvíz levezetéséről gondoskodik, másrészt a magyar társadalom jelentős segítségének igény bevételével igyekezik a/ elszenvedett károkat enyhíteni. Az elpusztult családi házakat he y- reállitja és segélyeket oszt ki a megélhetés nélkül maradottaknak.

Uliiázz csak idsiglenes megoldás

A fenti megoldás csak ideigeuesuek ne" veszhető, hiszen a védelmi munkálatokat év* ről-évre megismételjük é< az árvizek mégis visszatérnek Keresnünk kell tehát egy olyan módszert, amely az ál andó veszedelmet egy §zer s mindenkorra kiküszöböli. Hála a me' tógazdasági haladás újabb kutatásainak, ezt meg is találjuk. Az utóbbi időben ugyanis az Északamerikai Egyesült'Allamokbó- az árvízvédelemnek — jobban mondva az árvíz elkerülésének — újabb módszere indult ki, amely az árvizei nem a folyó szabályozásával akadályozza meg. hanem az árvizet okozó csapadékot már a leesés helyén fogja fel, viz szintes hullámsáncokkal. Ez az újszerű e járás egyutal óriási lehetőségeket is uyujt a szántóföldi növénytermesztés átlagterméseinek fokozására. Talán hasonlítsuk ös*ze rö' viden a régi és az uj iskola e járásait.

emelkedett ti féktelenül lerohanó csapadék ti: ugyuriunin it pusztította termő földünket \ lerinőföld pusztulásé. teliül sokkal nagyobb veszély jelent, mert az árvíz csak rész ege-; kárt okoz, mig a talajpusztulás az egész or' sz.-ig területén hátrányos. Dóry Béla ..Elsüli föld' cimii könyvében érdekes számításokat végez errevonatkozóan és kiiuulatja, hogy ha semmit sem teszünk a tHlajpusztiibis e len, n termőföldünk é eltartania mindössze 141) 205 érre tehető. Ez idő alatt mind általánosabb le«/ a termőföldünk fi sivatagosodása (a termő terű etek kopárrá, pusztákká válnak) és népünknek rg\ uj honfoglalásra kell el indulnia vagy belenyugszik abba, hogy a mezőgazdasági termények (lágyrészét külföldről hozza he.

Babilon <ís Rinive sorsa

A je'zett számítás nem elméleti oko>kodás. hiszen a történelemben is számos példát találunk arravonatkozóan. hogy a talajpusztulás egész országok sorsát döntötte el. Ba' bilon. Karthágó és a római birodalom összeomlása a apvetőcu mind a talajpusztulás kü vetkezményei voltak. Mehczen képzelhető el.

n c

it .... ,

I hogy Hid.dönt Óv \inn<i n Mining középére j építették rolnii fel. < < aló helyzet az, hogy . annakidején ezen n lé gy es-t ölgye* vidéken ii 1 az erdő. rét. a legelő e.s a szántóföld meg I felelő arányban roll egy mással. \ népszapo* rodás azonban szükségessé tette a szántóföldek. növelését, érni egyúttal meggyorsító! ta a talajpusztulást is. Amikor a szántóföldek e -ivatagosodásának jelei kezdtek mutatkozni. iintözőmiiveket alkotlak, öe ezzel tovább fokozták a bajt. Az öntözővíz tnég több csapadékot jelenteti és a talajpusztulás hatványozottabban tombolt. A fokozott tér mesztéssel végezetül annyin, kimerítették a talajt, hogy az alig termett vitáim it és nem volt érdemes megművelni A termőföld pusztulása alapjában rendítette meg a reá támaszkodó kultúrát és az égi"-/, birodalom ősz' szeom ott. Hasonlóan magyarázhatjuk Kárt hágó és Hóma sorsát is.

Napjainkban, sajnos. Délkeleteurópúban i-> hasonló helyzetet találunk. Egyrészt az árvíz pusziit, másrészt a dórul oldalak és a sik területek kopárrá „pusztává“ válnak & közben mi liós költségekkel duzzasztógátakat és ön tűzőmű veket létesítünk.

fl sáncolás védelmet n$ajt

fiz ársíz keletkezése I Egy amerikai kép u sáneolús kérésziül vitelét öl. .4 képen jól láthatók o 30—50 rn távol! ságban megismétlődő 5—10 m■ szélts és mindössze ÖU cm. mély sáncok. De a kéiiböl ki tűnik az is. hogy a sáncok nem akadályozzák a szántóföld művelésé', tehát nem marad

kihasználatlan terület.

Mindenekelőtt nézzük meg, hogyan keletkezik az árvíz? Az eső alakjában lehulló csapadékvíznek három útja vau. Egyrésze beszivárog a talajba, másrésze elpáro og a levegőbe, viszont a harmadik része a lejtő irányában elfolyik. A mi éghajlatunk alatt olyan talajon, amelyet elég süni növényzet borit, (sürü gabona, erdő, rét, legelő, stb.) át ag egyharmad részben oszlik meg a csa padékviz, tehát egyharmada szivárog be, egy- harmada párolog el és egyharmada folyik le az aljba. A fenti arányt azonban csak rendes körülmények között vehetjük irányadónak. A nálunk a gyakori ugarföldek és a kapás területek gyér növényzete, a záporestík vagy a hosszantartó bő esőzések alka mával nem tartják vissza a csapadék egyharmadrészét, így a lefolyó viz mennyisége jelentősen meg' növekedik- Számtalan esetben az esővíz 80— 90 százaléka U elfolyik.

A lerohanó viz kétféle kárt okoz: árvizet és ta ajpus/tulást. Az egyiket mindnyájan tapasztaljuk, illetve a hirlapok után tudomást szerzünk róla; ez az árvíz, a másikat viszont kevesen figyelték meg és napjainkig nem vették számításba; ez a talajpusztulás.

Ysymőíáldünk állandóan paszíuí

Az esőzések alkalmává lerohanó vsz magá val ragadja úgy a talaj szilárd alkatrészek, mint a feloldható tápanyagok nagyrészét. Aki megnézte az áradásos folyót, láthatta, hogy annak vize zavaros. Viszont kevesen gondo tak arra, hogy az clhordott iszap milyen óriási kincset jelent mezőgazdaságunkban s milyen nagymértékben csökkentette a szántóföldi terméseredményeket. A mezőgazda sági termésuövekedésénék legnagyobb akadálya a talajpusztulás. Ha összehasonlítjuk a terméseredményekről szó 6, 1890 év körüli hivatalos kimutatásokat a maiakkal, azt vesszük észre, hogy az átlagtermések alig növekedtek 8—9 százalékkal, de egyes növényeknél, például a kukoricáim , visszaesést találunk. Viszont senki sem tagadhatja le, hogy mezőgazdasági fejlődésünk óriási lépésekkel haladt előre és a jobb termesztési eljárások következtében legalább 50—60 százalékos termé&növ'ekeclést kellett volna talál nunk- A magyarázat igen egyszerű, ameny itYit a mezőgazdasági termesztés szjnvonali

A korszerű árvízvédelem ezzel ellentétben gyökerében igyekszik megszüntetni a bajt. talajra hu'dó csapadékot sekély — mindössze 50 cm. mély —- földhullámokkal, u. n. sáncokkal már a szánlóföldön felfogja és egyúttal nemcsak az árvíz e'icn nyújt védelmet. hanem megakadályozza a talaj állandó pusztulását is. Az anyaországbeli tapasztalatok alapján, ahol 2—3, hosszabb idő óta sánco t gazdaságban figyelték meg a sáncolás eredményét, ezenkívül megállapították, hogy a sáncolás a termést is 20—40 százalékkal növeli, sőt ennél sokkal többel is. Gondoljuk csak meg. müven óriási lehetőségek nyitnak számunkra ezen a téren. A sáneolús költsége nem nagyobb egy őszi mélyszántás költségeinél és csupán egyszer kell elkészítenünk. A sáncok évtizedre megmaradnak, sőt kellő karbantartás esetén hatásuk évről-évre fokozódik. Elkészítésük gyors. Mindössze a kitűzéshez szükséges mérnöki munka. A 30—50 méter távolságban megismétlődő' alacsony sáncokat a mái hazánkban is gyártott sánco' lógéppel (Kund Ede műegyetemi tanár szer

í késztette, akit a .-áncolás magyországi apostolának tisztelhetünk) könnyű elkészíteni.

A sáncokat nálunk pontosan a rétegvona- lak mentén kés/itik, így a lehulló csapadékvízből egy csepp sem foyhabk el kihasználatlanul. A sáneolús hatását megfigyeltük Er dé yben is. A kolozsvári Gazdasági Ak idéin i egyik tábláját a Királydombon még a tava.-z folyamán felsáncoltuk az EMGE közgyűlése alkalmával é> azóta minden nagyobb eső után kizarándokolunk erre a helyre hogy ?. gyakorlatban is meggyőződjünk a sáncolás áldásos hatásáról Minden alka ómmal megállapíthattuk. hogy mig a környező földekről patakokban folyt le a zavaros esővíz addig n sáncolt területet egy csepp víz sem hagyta el kihasznál ad átüti. Eleinte azt gondoltuk,

hogy az esővíz a sáncok aljába összegyűl és a termesztett növénynél viznyomást okoz. A gyakorlatban azonban más helyzetet talál tunk. A 30—50 méterre megismétlődő sáncok ugyanis e'osztják a lehulló vízmennyiséget és tökéletes beszivódásra kényszerítik, ezáltal fokozva a termést.

Iftflgfarország sáncolása

Az ország Széchenyi 150. éves évfordulóját ünnepli és szinte végzetszerűen ugyan' azok a bajok jelentkeznek ma is, amelyek elien Széchenyi 'ángo ó elméjével és törhe tetíen hazaszeretetével ar.nayira küzdött. A korszerű árviztédeem keresztülvitele, az egész ország sáncolásu. óriási lépéssel vinné dö hazánk boldogulását. Egyrészt gyökerében elfojtaná az árvíz okozta ál andó rettegést, másrészt az ország termésátlagait a sáncolt területeken egyik évről a másikra 20—40 százalékkal növelné. Ezért nem szabad sem pénzt, «Pin munkát kímélnünk. Törvényt ke 1 hoznunk, hogy a mezőgazdaságilag müveit területet mindenki köteles legyen sáncolni. Akik saját erejükből nem végezhetik el ezt a munkát — az ország gazdatársada mának túlnyomó része ebbe a csoportba tartozik — kényszertársulatokba kell tömörüljenek. A sáncolás költsége hét. holdanként mindössze 0-5—1 cp búza áréiba kerül (15-—30 pengő), azonban ez a kiadás rövidesen megtérül, his szén a sáneolús termésfokozó hatása közismert. .

J A sáncolás országos keresztülviteléhez csu- j pán akaraterő és kitartás szükséges, mivel a I reáforditott költség ezek szerint visszaterül. I Nem szabad tehát meghátrálnunk e gondolat ! e ől, inert a magyar mezőgazdaság talán meg j sohasem állt ilyen lehetőségek előtt. A sán' I tolás második honfoglalást jelentene és újabb ! ezer évre alapozná meg magyarságunk jövő" j jét a Kárpát—Duna-medencében.

í Dócziné Berds Hmc.i kápkitílíf* fása Budapesten

BUDAPEST, október 2. A Millerem IV. kerület Kossuth ÍM jos-utca 12. szám ólait lévő kiállítási helyiségében október >mén. vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg Dóczyné Berde Árnál kolozsvári festőművész erdélyi tárgyit müveiből rendezetI gyüjtern ényes kiáll it ása

BUDAPEST október >. (MII) A val bis rn Közök la tásiic vi tnini-zler a/ állami tani t oképzőiri I ••■/ <• 11 all i- / lek b l * zárna ham Borsok! László székelykeresztúri laki .*

fc/ekely k ere - z t ti ri állami tanítóképző int*

réthez ideiglenesen műszál ztti

Nagy Béla k.,1 oz.ivári lakosi a koloztv íri állami tanilókép/ő inté/.elhez ideiglenesen Hzakaltisztté. Uezméri Jáno* kolozsvári la kosi a kolozsvári, l iilöp Mózes -zékelyk« reszfuri lakost a székelvkereezluri állami ta nitók épzöi n t é/e t hez uh - i g le ne seri rn á

rodosziálvu altisztté kinevezte. Bandi Mi bály szekflykere-zturi. Bár/ György 1 ><- 7hö János és Púifi Ferenc kolozsvári la ko-okát pedig kisegítő szolgákká alkal inazla.

Az Erdélyi Idegenforgalmi Bizottság ülése

Az Erdélyi Idegenforgalmi Bizottság ülést tartott az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal Mátyás király gziilőhá zában székeid helyiségeiben. Az Országos Idegenforgalmi kirendeltség vezetője. Ilonáik Elek tájékoztatta a Bizottságot az Országos Magyar Idegenforgalmi Ili vatal időszerű erdélyi munkájáról. Ki" fejt ette, hogy Erdély közlekedési kérdéseinek, köztük elsősorban az idegenforgalmi jellegű személyi közlekedési ügyeknek megjavítása véglegesen csak akkor érhető el, ha a folyamatban levő vasút' építések befejezést nyernek. Az elmúlt 22 esztendő alatt Erdély idegenforgalmi szervezése teljesen hiányzott s ennek mulasztásai olyan súlyosak, bogy azok csak hosszú évek kitartó munkájával lesznek Erdély idegenforgalmában pótolhatók. Azért az Or-izágos .Magyar Idegen- forgalmi hivatal — az elmúlt nyár tapasztalatai alapján — Erdély idegenfor galmi viszonyainak javítása érdekében tervezetet dolgoz ki. Bejelentette Horváth Elek. hogy az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal Erdély idegenforgalmi fejlesztése érdekében több szállodaépítést vett tervbe, igy 50 ágyas szálloda építését kezdte meg az 1350 méter íen- gerszinl feletti magasságban fekvő Har- gitafürdőn s hozzá az aulobuszforgálom lebonyolításához szükséges utat is Kiépítik, hogy Erdély e nagyjelentőségű idegenforgalmi értékét bekapcsolják az idegenforgalom vérkeringésébe. Bejelentette, hogy a Hivatal megkezdte a 150 ágvas kolozsvári diákszálló épitési. illetve berendezési munkálatait, mely a szállodákban szegény Kolozsváron igen nagy hiányt van hivatva pótolni. Bejelentette végül, hogy az OMTH által kezdeményezett, OTI—MABI kölcsönnel épülő má- raroarosszigeii és Csíkszeredái városi szállodák épitke7.ései is folyamatban vannak.

A Bizottság örömmel vette tudomásul az Országos Magyar Idegenforgalmi Hi- - atal komoly erdélyi idegenforgalmi szervező munkáját. Ezután Szolnoky Gyula gyárigazgató körvonalazta azokat a feladatokat, amelyek az Erdélyi Idegenforgalmi Bizottságra — mint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter erdélyi véleményező szervére — Erdély idegenforgalmának fejlesztése körül várnak. Biró István országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta, hogy' az idegenforgalom Erdély egyik legjelentősebb gaz.dasági tényezője, az Erdélyi Idegenforgalmi Bizottságnak tehát minden súlyával oda kell hatnia, hogy minden fontos erdélyi idegenforgalmi szervezési munkánál, kezde' ményezésnél cs építésnél — éppen Erdély érdekében — döntő súllyal érvényesíthesse véleményét és minden téren biz- tosithassa támogatását. Heffy Gyula, az Erdélyrészi Fürdők Szövetségének igazgatója bemutatta a Szövetségnek az elmúlt nyár idegenforgalmi tapasztalatai alapján készített idegenforgalmi fejlesztési javaslatait.

Az Erdélyi Idegenforgalmi Bizottság ülése a napirenden szereplő hivatalos ügyek letárgyalásával ért véget.

A/ árvi/.védelemnek tehát két útja van. A/ első a régi iskola eljárásával a lerohanó árvíz útját a völgyekben óhajtja elegyengetni. Hosszas megfigyelések a apján megállapítja az egyes alkalmakkor lezúduló legnagyobb víztömeget és ennek megfelelő árterület

1 uirgliagvásával a fo yók medrét gátak közé I szorítja. A nagyobb kanyarulatok átvágása" j val igyekszik a folyók medrét kimélyiteni, I bár ez nehezen sikerül, mert a mind nagyobb j tömegben felgyülemlő iszap a medrei féltő ti > és kiterjedt vidékeket elmoroarasit.