Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-11 / 233. szám
2 KLt ETSrCK 1941 oklihtr I 1. s/in iclorrraWvstcK kör«- < 's »'gy uj Ku|l«ui aIak;U'tl*k, ahonnan »ínr.t meuekvc\ \ lirjaRt/ki mefr«*mnd'itő r>.«ta erediiirnyoki-nt ok lolHT « in"« németek • elj<*i“,n íUin«r/dúlták a három bekerített N/.ovj'iliudns/.bil> maradványait. Hiijn»l|iaNU«Lú> kor indult m'g » iicuirt támadás Ktivdclrni közben a/ ellenség elkeseredetten he-rCN-to magii nak % édclri.t t kdei felé. I jr« é» újra kattogni k. vduk a nemet tüzfegvv erek a/.átkarolt eile tinges áJhírok felé. kisebb c opoMok |.o>itikai biztosok uruzolúsínt előretörtek img, l. iis mtgki erdjék az ÚHiiré>t de támadásuk vérbHiillott. I gvauakkoi ‘gv nurik német gyalogezred kutonúi u kallun közepe lel,- te lellek az ellenséget, ahol a német fegyverek egész Ui*«veje «idült a szorjetcsapatokra. C^ak az a UviG katona maradt életben, akik »ebe*rii|ten néuie. fogságba kerültek. (M I l ) Magyar hadiJeSeniés az ukrajnai szakaszról! \ Magyar Távirati Iroda ielenit: Az Ukrajnában küriiUárt ellenségei; erük üsszemorzsolása és e//.el a Dnye ner és a Donee közötti szovjet el lenál lás felszámolása luft ie/éséliez közeledik. Más szövetséges részek a Donee felé menekülő szovjetcsapattöredékeket vertek szét. m közb-. i lendülettel nyomulnak előre e medence legfontosabb pontiadnak birtokbavételéért. ... , A honvéd seregtestek körzetében semnnic-le bar tevékenység nem tolt. Orel városról, amelyet a német csapatok október ... óta megszállva tartanak, illetékes részről a Német lávi rali Iroda a következő adatokat kapta: Orel Moszkvától délnyugatra nTntegy 300 kilométernyire fekszik. A Moszkva __Charkov közötti vasútvonal itt keresztez egv vasutat, amely Brjanszkon át Szmolenszkbe vezet. Orel n nagy utak egyik csomópontja is. Ipari telepei közül kiemelkedő egy vasgyár, amelyben többek között bányászati gépeket gyártanak. Úgy másik gyárban traktoralkatrészeket készítenek, valamint jelentős egyik textilgépeket gyártó üzemé is Jelentékeny a város textilipara. A váro-sban több len, kender és jtitafoaó ii/em működik. Számottevő a cáros bőr-, fa- és élelmiszeripara. Lakosainak száma több mint 100.000. (MTI.) Az angol sajté előkészíti a közvéleményt ’ a szevjefkaderő végpusztuiésára \\ ÍSHIiSGTOX. október It. (Ştefani.) .1 lopok szerint a Fehér Ház köreiben megerősítik azokat a Inreket, hogy a szovjetkormány elhagyja Moszkvát és o diplomáciai testületek követni fogjál.-, l'jságirúl: kérdésére, hogy milyen a helyzet katonai szempontból a keleti arcvomdon. a Fehér Ház egyik tájékoztatója kijelentette: Az Fgwéiilt-Államok elhatározta, hogy minden igyekezeténl siettetni fogja a szovjetnek szénit segítségét. A stockholmi lapok londoni tudósitóinál: jelentése szerint a keleti <tr. vonalról érkező legnjubb hírek nagy izgid- inat keltettek London politikai köreiben, ír angol sajtó ugyhítszik utasítást kapott, hogy készítse elő a közvéleményt a sztn'jethaderő végpwszcidusának lehetőségére. 1 4 Lite orv Fascista ,..4 bolseviznms rege" című ckkében foglalkozik a hatalmas német győzelmei: után kialakult lnlyzettel. , — Tudjuk — Írja a lap többek között —, hogy üt angol propaganda százszor elmondja, hogy a brit birodalom és az Egyesült Államok hatalmas tartalékjai kimerithetellenek es cud: 1913-ben vagy J9dő-ben lesz Amerika es Anglia abban a helyzetben, hogy mozgósíthassa ipari erejét. Azt uzunbun talán még Londonban sem gondoljuk* komolyan, hogy Európát — beleérte Oroszország európai részét is ■— bármilyen ellenséges hadsereg legyőzhesse vagy kiéheztesse Európa olyan hatalmasan kiterjesztette keleti határait, hogy elméletileg vég nélkül tudná folytatni a háborút. Európa a Ufigera/attjáró és a légi hálxrruval halálos csupásolutl tud mérni az angol hadianyugszúHitásra, ezzel szemben Anniin most már nines abban a helyzetben és soha sem is lesz, hogy megpróbálhassa kiéheztetni Európát. Amerika és Anglia olyan egységes Európát és hatalmas katonai erőt találnak maguklud szeţnben, amilyenhez hasonlót még nem ismer a világtörténelem. Ennek az egységes Európának nincs többé határ problémája sem nyugaton, sem keleten. HQMERLI Uránia Mozgó SÄ matiné iWnden jegv 66 fillér. Zilahy Lajos világsikert aratott regénye után: T A Előtte a legújabb 920. sz. magyar híradó és Honalapitás Bácskában cimü magyar kulturfilm. Festi Magyar Kereskedelmi Bank 1841-1941 A bank első helyisége az úgynevezett kereskedőkar épületében volt, » Csarnokban, » kirakodó piacon. Ma is áll az épület, a Ferenc József-téren, a jelenlegi bankpalota köz' vétlen közegében. A Csarnoknak a Dunára néző frontján vök a bank szerény helyisége, ahol 1842 augusztus l én megkezdődött a tulajdonképpeni üzletműködés. Ezen a napon vonult lel a katonai őraég a bank elé, mely egészen 1849 januárjáig íenná-lott, akkor szüntette meg Windischgrátz herceg. 1843- ban a bank bevezette a kölcsönök folyósitá' sát pesti és budai házingatlanokra s elhatá- íozta, hogy beraktározett árukra is folyósít előleget. 1843 júniusában indult meg a betétüzlet. Ugyanakkor történt a bank végleges és a apszabályszerii megalakulása, eddig mindent az ideiglenes igazgatóság intézett. A bank első elnöke Ürményi Ferenc titkos tanácsos, koronaőr lett, aki mellett egy elnök' helyettes és 12 tagú igazgatóság vette át a Rimsf, műgfíip vezetést. Eleven élet kezdődött és az üz et- müködés egyre jobban kiszélesedett. A bank 1844 augusztus 22-én folyószámlát nyitott a Központi Va.ulláisaságnak. mely az eső magyar vasutat építette. A vasúttársaság 50 ezer forint hitelt kapott a banktól, hogy megvásárolhassa a pesti pályaudvar te két. (Ma Nyugati pályaudvar) Ugyanebben az évben 20 ezer forint hitelt lolyósitott a bank — gróf Széchenyi István kezességével — az. első magyar gőzmalomnak, a Pesti Hengermalom Társulatnak. 1845'ben a bank Kossuth I.ajos Gyáralapító Részvénytársasá- gával került kapcsolatba. 1848 ban Kossuth pénzügyminiszter lett és a bankot iegykibo" c6ató intézetté emeli. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Locsátja ki ó, egy- t's kétfo' rintos Kossuth-bankőt, 12 és félmillió forint értékben. Ez összegből a kormány három és félmilliót az ipar és kereskedelem fokozol' tabb támogatására irányoz elő A szabadság- harc leveretése után a I ánknak sok nehézsége támad a Ko6suth"bankók miatt. Az osztrák kincstár súlyos anyain igényekkel lép le'. Nagy küzdelembe kerül, hogy az Üzletműködés zavartalan maradhasson, de sikerűi' A bank kölcsönt folyósít Pest vármegyének s a szabadságharc leverése után pénztelenül álló kereskedő ée iparostársadalmat hitellel látja el, harcolnia kel! femimaradátáért js, óritísi erőfeszítéssel dalgozik! 1854-ben — kirá'yi kegyelemmel — elsimul a Kossuth" bankók kibocsátásának anyagi következménye és a következő évben a mérleg — az első, melyet nyilvánosságra hozott a százesztendős bank — közli, hogy 1 millió 700 ezer pengő forint áll az intézet rendelkergímifeas zgB€P3 rásf pÉcsi ke/»zlyü^ycir kolozsvári fióküzlete, AMityás király-tér 15. r.zám (plébánia ópület) megnyílt. Kesztyűkben n-m választék. Ailainió javítás, tisztítás. 1859’hrn fe/neriil a terv, bogy i bank i-jját otthont épitte.s ni i’.a'/áiuk I.! < Ji#-1 . i »«•gr- már s/.iikn'k bi/onvnl a !,'nl. ült. ! i(,zi-lcr.»íblt iizletmiiködén számára- Két >■■/■ tendőre iá felépült a bank <-bő pa olája. a/ akkori S/inhá/. téren, (ina 5 iirÖMiiai tyt-i ez egykori váron Harmircad-bá/. Lelvén, o11 ahol ma a G<rl»e;.ud'palota ál 18ó2-han a/ uj üzleti terv tetemesei* feleim* i az elólcz nyújtás összegét belföldi ifiari értékekre Kölcsönt kaji az Alagút társaság i-. hogy za vartaianul fenumaiadha -on. 18661 an id'g'n országbeli pénzintézetekkel létesít a bauk kajiesolatot Béc*ben. Pi ágában és Triesztiién. J867'l)cn a 1,;mk 40 ezer forint előleget ad kedve/ménv< s kamatlábbal Pest váro-áuak a koronázá i ünnep költségeinek fedezésért . Ugyanebben az évben kezdi meg n bank a záloglev é'ki iesönök folyósítását. Elkezdi megalapozni vidéki kapcsolatait U. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején általános pénzügyi krízis uralkodik, de a bank zavartalanul tejesíti feladatát. A nyolcvanas években uj korszak nulul meg az intézet életében. 1882-ben Láuczy Leó íotrlalji el a vezérigazgatói széket s a bank a modern üzleti élet követe 'menyeihez szabja működését. 1886-ban félmillió kölcsönt nyújt Puská- 3 ivadaruak, majd egy év múlva ujabh 6.0 ezer lorint kölcsönt bocsát rendelkezésére, hogy a világhírű fe'találó. akkor még kezdetleges vállalkozásából kiépülhessen Budapest telefonhálózata 1892-ben a bank a Magyar Helyiérdekű \ asutak Részvénytársaságot a apitja meg s négymillió forint alaptőkével megkezdődik a vidéki vasúthálózat fejlesztése. Ezekben a/ években ép-ti ki a bank üzleti kapcsolatait a Balkánon is. Szerbiában, Romániában, Bulgáriában és Törökországban. Bulgária és Szerbia számára több- izben veret a bank ezüst érméket. Az ezer- kilencszázas évek elején már a Ci/el a-téii palota is szűknek bizonyul, megkezdődk a mai bankpalota építkezése a Ferenc József- t é re ti a régi Diana-fürdő helyén. (A Diana fürdő első emeletén lakot! Széchenyi István. 1827—18.32. kozott. Ennek emlékere már- ványtáb át helyezett e! a bank.) 1909-ben az uj he*yiségbc-n folvik a munka. 1914 ben a bank működését immár a háborús közgazda-ág irányítja. A liadikölcsün jegyzés nagy- munkájában az intézet vállalja a reá háruló feladatot: ötmillió koronát á doz hadijótékonyságra. szervezetet létesít, mely pénzt juttat el a magyar hadifoglyoknak. A kommiin. összeomlása után hatalmas iramban fejleszti ipari érdeke tségeit az utódállamok területére került iparv állalatok pótlására. 1920 ban 190 milliós hitelt nyújt a kormánynak az ellátatlanok érdekét szolgáló gabonabeszerzési akcióra. 1924-ben jelentős mértékben működik közre a népszövetségi kölcsön magvar részének elhelyezésénél. 1925-ben 10 millió dollár törlesztéses kő csont szerez Amerikában 48 magyar vidéki város számára s ugyanebben az évben a magyar mezőgazdaság hosszúlejáratú hiteligényeinek kielégítésére létrejött amerikai kölcsönmüveletben van vezetős/.e- repe. 1929'ben 14 millió dől ár hitelt szerez amerikai üzletbarátaitól a magyar mezőaaz- dasági és ipari kivitel céljaira. A bank alapítása óta tudatában vo t a iiaz.ai iparfejlesztés fontosságának s az érdekkörébe tartozó és hozzá köze álló iparvállalatok száma, a nyersanyagbeszerzést és a magyar ipari termékek értékesítését végző kereskedelmi vállalatokkal együtt, állandóan növekszik. 1938 a Felvidéket. 1930 a Kárpátalját hozza vissza az anyaországhoz. 194Uben pedig Érdé y egy részét öleljük magunkhoz. A bank a visszatért országrészeken nvomban felveszi régi összeköttetéseit- sőt k bővíti azokat. 1941 tavaszán *i Bácskába vonul be a magyar hadsereg s ebben a/ országrészben is megindul ismét a bank működése. A százéves Pesti Magyar Kereskedelmi Bánk büszke lehet múltjára és a hagyományok alapján dolgozik tovább fonnál ásónak második évszázadában is Hazánk fejlődése érdekében. tanfoigíüaok Rszdődaeft oMőMr hó 15.-én Cesvffefri* dlhunilag ecgedéigezeft Js itüJi U Iskoláidban, 9ITLEK-TÉR 3. ÉLŰIM VIZSGA. _____ l tnyhe, birros hasbajjhó KÖTELEZŐ IFJÚSÁGI MUNKA SZOLGÁLAT HORVÁTORSZÁGBAN A borsát kormány ren(leletet adóit ki a kö telező ifjúsági niunkaszolgáIáiról, amely a tavasszal kezdődik. A munkaszolgálat vezetőit iNénistországbau képezik ki. Gróf Széchenyi István ..HITEL" cirnü mü- j vének megjelenése után a pesti kereskedők és patrícius polgárok mozgalmat indítottak, i ■ hogy az egészséges magyar hitelélet megte" j remtése érdekében megalapíthassák az első ! magyar bankot. 1830 májasában a helytartó- j i tanács előtt volt a kérvény az „Eső Magyar ; ■ Kereskedési Bank" felállításának engedélye- j zése iránt. A kérvényezőknek sikerült párt- j fogóul megnyerni József nádor főherceget, ! aki egyben négy daiab részvényt jegyzett s ; ezzel megnyitotta a részvényjegyzések sorát, i Az alapszaké yok szerint a „bank járulmányi a aplőkéje kétmillió pengő forintban álla" j pillatik meg s az üzlet szükségletéhez képest , mérséklendő arányban ötszáz pengő forintos, j négyezer bankrészvényben bocsáltatik ki.“ . Az alapítók úgy határoztak, hogy egye őre > ötszáz darab részvény kerül kibocsátásra s ez az ötszáz darab már régen le volt je- j gyezve, amikor az engedélyezési kérelem el- j intézése még mindig nem jutott döntő sta- j diuhinba. fiat évnek kellett e Lelni, amíg az j alázatos instancia egyáltalában el tudott juf j ni a legmagasabb illetékes fórumhoz; az a a- [ pitók élén ekkor gróf Sztáray Albert állott, : egy nyolctagú bizottság elnöke gyanánt s ennek a bizottságnak gróf Széchenyi ístváu is tagja volt. Az osztrák kormányzatnak kü ön- 1 é íf aggályai voltak a bankalapítási kérelem engedélyezéséről s ezek között szerepelt az is. hegy Pest, az ország fővárosa nem elég erős ahhoz, hogy megbirjon egy bankot. A egiőbb kifogás az volt. hogy Magyarországon nincs váltójog, n uca váltótörvénvszék s az igazságszolgáltatásnak is nagy hiányosságai vannak. Azok, akik a bankalapítás tervét e!' indították s a hozzájuk csatlakozó gróf Sztá* jav-csoport tagjai, mindent elkövettek, hogy az akadályok elsimu janak. 1841-ig tartott a küzdelem a privilégium levél kiadásáért 's •tizenegy esztendő telt el, /amíg (abban az év Len október 14'én, V. Ferdinand király a áirta a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fzabadalomlevelél, jóváhagyta alapszbályait és üzletmüködési tervét. 1842 ápriíis 30-án tartotta meg az első magyar bank alakú ó gyűlését s az ország kereskedő és iparostársadalma boldogan lélegzett lel., nem voltak többé uzsorásokra szorulva vagy a bécsi bankárok kénye-kedvé' nek kitéve.
