Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-10 / 232. szám

c i v 4 i i 8» . id íí iliifi|i8£ii "Darázscsmés táróitól vMnl fßbrtohx Hn^nî* ä s ad v i'flÍEÍ ţ'gCa ii' ffßdü^j •i «aloV ÁtFhsd ruirtU,^ I rban&nv iics3 tlot löjj ß «älßtj inter át ma fcüíinf miOaé -- ézt siékl ék mondani, de ez a közmondás úgy látszik, érvényét vesztetté- 3 mostani háborúiban. h& a magyár irók és kiadók őszi ujciaó magáit fekin-jük. A budapesti kiadóvá Ih­atok változatlan.. vagy i.alBtt az. eddiginél 'is nágyóhíí íendiiieltel folytatják mimkk íjukáty mert a tapasztalat szerint á nyug­talan idők nemhogy eh-znktátnák az em­berekét a könyvtől, hímem éz marad h$tr galmun krrnk és békénknek legbiztosabb •menedéke. Bennünket, erdélyieket büszke önérzet- tlei tölthet ej. hogy a magyar küöy vuyoui- jtalás a jövő eszi end ükén Eidély jegyeken jdolgozak, amint azt a kiadóvállalatok ter­vei matatják. Igaz, hogy két alkaíoin is [időszerűvé teszi az erdélyi gég hartgáiilyo- j-aását a politikán túl az irodalmi téren: a jfölszabadulás utáni első esztendő lezárult, ímost már kapkodás, felületesség, alkalom- Uzériiség nélkül lehet Erdély szellemi tér- tanékeit nézni és a magyarság kezébe adni. fDe, ennél is spkkal fontosabb az a törte- Iruélfhi évforduló, amely Erdélyt a magyar Judát, a magyar hivatásérzéi és magyar [szellem előterébe varázsolja: most van négyszázados évfordulója az önálló Er­dély megszületésének. A török elörenyo" múlása során a három reazre szakadt Ma* j gy arörv-zágből 1541-ben megszületik az ;önállő erdélyi fejedelemség, amely hosszú Iideig nienédékül szolgál a magyar széliem* j-iiék, a függetlenség göhdoláíának. a jövő- tbé vetett reménynek. asejtoi»! tun iar 135»0Í>#| E ÍKSB&i dassiöVi u tíonr'i MiriésW tbiíénxj ina M-JöbiSt/ vrâliat*! u vlaK esi kim Iöié v;jsj I öíiáiíő' î g/sbij a áten-i Î97 »dJ ,Érdél? távozásai“ CéV^íi li ÍfitSOií ( Ulna íőzíaB Y; üiho'ái b\qöi&i .tarfesv Sárgul BÍÍSÖ3Í! şibsq í tűn tetje-i ÍO XB5Í 3-OSÜV Falni á 07 Öl átioi d ygoj »mist soio* »•re'í Mii« iiaaft Ildim nihí Mib’í isaio OlBil ;dÉSd Sío 9ÍöM Met .bin-e»j\ dm rtHh tty iró^ íóírv sí* '■EtS*. aífH ioie SÍÉT & m> ioa bií A & TH WÍ .!> ÍJ 8 iá Öl i.l amely azóhban köt kor tipusá is égyultál. i kiadó jónak látta előszót ilíiisz'táhi a re­gény elé és megmagyarázni, hogy Unit akar jelenteni a két főhős. Beöthy a nagy szabadelvű, a liágy nyugat és; lm Kuihy- nak még ma. serit szakad megbocsátani á Hazai rejtelmvk"-et. amelyben bizony még 48 előtt alaposan megmondta a véle* menyét a rohamosan feltörő és elhatal­masodó zsidóságról. „Kutltynak nem volt erkölcsi ereje ahoz, hogy a divatból likrt- go'zt-atot szép elvek méUcli helyt álljon . . az erkölcsi gerinc hiányzóit belőle . . . maghalt véglegesen és visszavonhat a.la' nul, mint ember és mint író" —• állapit jh meg a kiadó, mintegy pótolni igyekezve, hogy Tabéry több tapintattal nem festett, regényében ilyen sötét képet Knthyról, sőt mintha igazat adna neki a gazdag zsidó uzsorással szemben. Nem időztünk volna Singer Ó3 Wolíncr ..jubileumi" sorozatának első köteté mel­lett ilyen részletesén, ha nem volna ala­pos gyanúra okunk, hogy az ,,Erdélyi írá­sok" úgy szándékoznak rkttjd Erdélyt be­mutatni, ahogyan azt némelyek Budapes­ten óhajtják bizonyos paragrafusok árnyé­kában. Az ,,erdélyi szélieméi" akar ja meg­menteni és fennen lángcl-HUni a pesti In­adé, ámde az erdélyi szellem talán mégis más, mint ahogy ezek a megrendelésre készült regény ok a kiadó óhaja szerint ecsetelgeiik. Ennyit el kellett mondatniuk a ,.jubilálö“ Erdély érdekében, h&fiógv azt hihessek, hogy mindnyájan egy forrván gondolkozunk itt, azaz iígy. ahogy Singer és Wolfner kívánja: hiszen Erdély ama négyszáz év alatt éppen a nemzeti gondo­latnak volt menedékvára és őrizője. S ka ime nem gondolkozunk egyformán, ezt megbocsát hatják éppen ők, akik nem szűntek meg soha hangoztatni, hogy n gondolái szabadságáért harcolnak, Erdély legnemesebb hagyománya púdig szintén a ir&ftftihlnl szab ad sú pú d .tojásÁs b.d A vajat habosra keverjük, azután hozzá­adjuk a cukrot, tojást és áttört túrót, a citrom reszelt héját végén a sütőporral veűyitett szi­tált lisztet. Á rátéthez a cukrot mézzel és tejjol leim»- legitjük. a hámozott és Tele őrölt, fele d’jrván vágott mandulát ő»s vanillincukrát belekever­jük. Lehűtve. a tortaformeban simárc elosztott & deke vaj. 1 tojás, 10 deka cukor, , . téáZtorÖ kenjük. .... . , 20 dekó lisit, '•» cvorr.ag Or. ötkar j?' Sütési ideje', kb. 35 perc. kozopmelog sütőben, iirom h*io -r I*». M Kihűlve Dr. ötker krémmel tölthetjük: iter tej, *[2 csomag mandulckrémpor. 5 deka 6—:Q deka vaj. TÉSZTA. 6 dokc 12 c«!ca turo, lüiápör, citrom héja *5 l«v* i tlÁTíT: I evőkanál cuttor, 2 érökonáJ itííz, (I »voltánál r»j tp deka manduta hömervo, ‘1 csomag Dr. öiltsrr vor.ilüncuVor. :ukor <£ ii omtáp^ral Ás iwumümmikctfal 'of.6szrjB.^iL etr &e,fózLÓ- /-e C QzoíAárzojzj-ot h. Lj^:mvscLctó-ct. ln.gcjejj- üLLct: SÜ* áétZzer- CL. 3czáéac.,pe^ú , ViU. 6dn£i-uíca 2­Az önáílú Erdély sztílémi ériékeit nagyszabású sorozalds kiadványban; sora­koztatja fel és adja közzé a FrankliirTár- suíat „Erdély változásai“ címen, amely tiz vaskos kötetben jelenik meg. A sorozat a körtársak vallomásai, naplói, feljegyzései alapján tídjá Erdély négy száz éves törté~ nétét. Erdély müveit fiainak ezek a fel­jegyzései különösén értékesek, mért a közhangulatot tükrözik vissza hívén, ami pedig a hivatalod okmányokból rendsze­rint kimarad. Leleplezik az események rejtett rugóit, beszámolnak a kor politi­kai élete mellett a társadalmi, művelődési viszonyokról. Személyein eket hoz erdélyi emlékiratokból és kiváló íróknak Erdély­re vonalközé Írásaiból, Így közvetlenül a kortársak révén ismerjük meg Erdély egy jegy történelmi korszakát, városait, népeit természeti szépségéit, kulturális életét. A sorozat Oláh Miklós, Xercmcsics Antal. Héttői Gáépár, Mindszenti Gábor* Foigách Ferenc, Borsos Sebestyén, Banffy GergéK és Szántó István énilékiráfáival kezdődik, akik 3Z önálló Erdély megszületésének tragikus körülményéit jegyezték fel, majd mintegy ölvén emlékirat felsorakoztatása után Kemény Zsigmoúd, Jakab Elek. Deák Farkas, Gyulái Pál. Kazinczy Ferenc. Míkó Imre memoárjaival zárul', akik a két ország ölelkezésének, a dít-as szabadság- harcnak korát elevenítik meg. A riagy- szabáeu Sorozat három első kötélé még az ősz folyamán elhagyja a sajtét, az egyes kötetek elé kiváló irók és történészek Ír­tak bevezetést. Ez á sorozat ha a szemel­vények megválasztásában tárgyilagos ma­rad, rolóban méltó léjsz Erdély szellemé­hez és kulturális értékéhez, az emlékira­tok irodalmi jelentőseget pedig ma tiiúr nem szükséges külön méltatni, amikor Németh László és mások évek- ó[á hiti;- göziátják tájiulmáhyáikban. hogy az igazi magyar lélek, magyar stílus tulajdonképp>i ni erdélyi érni ékirat uh bán men födött ót fótűmunkrá, amelyek frissebbek, izésebfiek, mint á ráült Század sok Írójának írásán eifiéilfett ţmdig a ükéi iiftagx? éir§ág mars dél?- tslsh kifejezői. mull évadra leszerzcdtetelt volt, de Le mutatása technikai okokból későbbre maradi. Az erdélyi irók tehát megtartották sú­lyúkat és szerepüket a magyar könyvpia­con a felszabadulás után is, ami ékes bizo* nyitéka annak, hogy fz erdélyi irodalom nem alklami virágzás volt a kisebbségi esztendők alatt, hanem n talajban mélyen gyökerező komoly hivatás. Különösen ör­vendetes, hogy a fiatalabb irói nemzedék ör előre lendületesen, amely nemzedék meg fogja állni a maga helyét akkor b. amikor nem kisebbségi rea iníszceneiák e- íörtéhelmi évfordulók helyezik Erdélyi magyarság tudatának előterébe, haneai a belső értékek keltik fel az érdeklődést munkája iránt. Bárdossá Ldsnfő mtsitszferefnofe MfogűMst tett a füaggür Saffó Házában Magyar Éle?, Bátyai akadémia, Turul az újságírói szociális intézményeket és a kamarának az ujságiróképzésfe irá­nyuló munkásságát. A min szterelliök behatóan érdeklődött az ujságirójelol tek képzése és a szociális intézmények helyzete felöl. , Ezután a miniszterelnök megtekin­tette a kamarának, valamint a többi újságíró intézménynek hivatalai és a könyvtárat. Végül a miniszterelnök lá­togatást tett a kamarai székházban lé vő Magyar Újságírók Egyesülete Pát­ria Klubjában. Itt a kamara elnöke be­mutatta a miniszterelnöknek vala­mennyi ujságiróírvtézmény vezetőjét. A klubban a kamara elnöksége vendégül látta a miniszterelnököt és k séretét. A miniszterelnök hosszabb ideig szívé­lyesen elbeszélgetett a fehér asztal mellett is a újságírók vezetőivel. .»Erdélyi írások4’ Az pÉrdély iáltoziísái“ lüfeliett a Singer ég Wélfriér is ki akarja, venni részét I-> dély fftégüöfiépléséből. Szintén ti^kötetei sorozatot készít olvasói számára „Erdélyi írások“ gyűjtőcím alatt, amelyben Dávid Ferencről, Csere' Jánosról* Misztótfalusi Kis Miklósról, stb. írnak életrajzi regé- mékeí egyes erdélyi írók. A sorozat eg(ik kötetei Tabéry Géza „A lrinionl palota“ c.. regénye a napokban már cl is hagy'a a stíjtéí, a rnulf század elejt Nágyváratl és Biharofszág éleiét regényesiiVe meg. Két főhőse: Beöthy Ödön a politikus és Kuthy Lajos az író két emberíipust tár elérik^ Az erdélyi könyvek nem hiányoznak a többi kiadók könyvei közül sem, noha nem igyekeznek hangzatos összefoglaló cí­mekkel külön értelmet adni nekik. A pár évvel ezelőtt alakult szinmagyar és nem­zeti irányú könyvkiadók: u Magyar Élet, Bolyai Akadémia és Turul vállalatok, amelyek kitűnő könyveikkel egycsapásra megnyerték az öntudatos é.s gondolkozni tudó magyar olvasókat, Erdélyi József, Ném&ih hasaló, Sinka isi van. Veres Péter uj művei mellett egész sereg erdélvi könyvet jelentetnek rneg az ősz folyamán. A Turul könyvkiadó Bözödi Györgv „Nyugtalan pásztorok“ című regényét, va­lamint a szintén erdélyi származása Gsurak Péter és Tabéry Géza egy-egy könyvét. A Magyar Élet űé) jelenik meg rövidesen Nagy István kél regénye is, va­lamint Bözödi György székely népmese- gyűjteménye. amely elé máris nagy érdek­lődéssel tekintenek, mivel ez az üj gyűjtés mintegy hetven év óta az első komoly gyűjtés a Székelyföldről. Erdélyi könyvekkel indul az őszi könyvpiacra a Rióéi is. Két fiatal író, Asztalos István és Gagyi László novellas köteleit jelenfeUi meg, mely írások Szét­szórtan az érdélvi lapokban láttak előszói; napvilágot. A színházak szintén nem ma­radnak ej az erdélyi müvek iránti szere telken. A budapesti Nemzeti Színház i-i- évi miisorába iktatta Szabédi László ,,Az állás" eioni vigjáíékát, és nemsokára be­mutatásra kerül az egeik budapesti szín­házban Asztalos István Új darabja. Való' szinütég ebben az évben adja elő a buda­pesti Némáét! Kamaraszínház Bözödi György drámáját is, amelyet még az el­László Dezső előadáséval! nyílt meg m Tizes Szerveset tamsfmányi hete Un magunkban rejtik és mi rabunk múlik a magyar élet me?- refarmúsása — mondatta nagyhatású beszédében az előadó KOLOZSVÁR, október 10. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Tifes Szervezet nagy érdek­lődéssel várt tanulmányi hete megkezdődön, A katolikus gimnázium bata inas dísztermét z&ufolási* megtöltő közönség soraiban a tényleges tizedeseken kívül ott láttuk Ko­lozsvár társadalmi életének több ismert kép- vifcé őjét, bizöuyságáni annak, hogy a Tizes Szervezet, m’-nt uj társadalmi közösséget alá ki tó tétirező, mind szélesebb körökben kelt megérdemelt érdeklődést. így valóban remélhető, hogy ez az éietréva ó elgondolás hamarosan gyökeret ver olyan körökben is, ahol eddig némi tartó/kodássa 1 figyelték működését. Mint mindennek, aini uj, a Tiz ás Szervezetnék is áÜaibiia kellett, a kritikát. Ügyi átázik, kTóhotta a próbát! A tanulmánví höret a hivatali elfoglaltsá­ga miatt afcfldiáíyókott polgármester hé'vett és megbízásából Csizmadia dr. városi tanács­nok nyitotta meg, majd fölkérte László De- 26Ő országgyűlési képviselőt előadása meg­tartására. Az előadó a-z írj magyar. életért vaftó mun­káról beézé?ve hangsulyezta, hagy éat a j munkát nem szabad mástól várnunk. A szo- j ciátisabb, igazibb magyar életet elsősorban mi \ miaigunk, önmagunkban valósifsuk üreg. de I rajtunk áll az is, hogy családunkban példa- magyar é!eter éljünk. Sőt, ha minden utcá­ban akad csak egykéi magyar ember, aki e/t aiz életet éli. példája nyomán hamarosan ki­alakulhat városunkban a boldogabb magyar élet. A Tizes Szervezem és a derék tizedesek munkájának éppen ebben látja érteimét és értékét. esiras mr írass tanfoigamak kezdődnek október 15.-én Fabra iskolában Kolozsvár, Hltier-tár 3. Az est második előadója Puskás Lajos, a Tizes Szervezet elnöke volt, aki a tizedes! teendők végzéséről adott gyakorlati utinuta- tásoleaf. A tlz^desi teendők két csoportba tartoznak: egyik az állandó társadalomalakitó mit uka, a másik az alkalmi közreműködés a városigazgauU olyan eseteiben, amikor a Szervezet éppen messze szétágazó hálózat» révén komoly segítséget tud nyújtani. Különösen nagy jelentősége van az elnö­kéin > mlitett társadalmi munkának a váron étiét viszonyai kőit. \ árosokbau «uns 1 a ni gyárt, magyartól el válaszúi tényező, mint a városi élet velejárója, hogy csak úgy tehet egységes társadalom kialakulását elképzelni, ha sok ember céltudatos munkával kik üsző beli az elkűlönitö fényezőkét. Ha a rizcdc" tudja vállalni azt a ncüi hálás szerejiol, aiiuf a gépolai a hatalmas gépezetben. — s súrló­dások kikiiszöböíését — ha siketül neki csak egv utcácskában iá cgymáshóz közelebb h.oz ni a különféle társadalmi állású és foglalko­zású magyarokat. elhatározó eredményt élt eb A megnyitó e$t közönsége, nők. férfiak vegyesen, telkes hangliGtb-írt oâzIoî: síét. tnrcírősödve abban a hitheu, hogv a tizedes* munka kodioly rretűzeti szolé á üt. a öt s'.Vet vá-lalná mai űtagvar BUDAPEST október 10. (MTI.) Az Országos Magyar Sajiókamara elnöké n.ek meghívására Bárdossy László mi- n:sztérélnbk és külügyminiszter csü­törtökön délben Uli ein-.Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófőnök és vitéz Thurán- szky László m'niszteri osztályfőnök, % miniszterelnökség III. osztálya vezető­jének kíséretében látogatást tett a Ma­gyar Sajtó Házában. A miniszterelnököt v téz Koiosváry Barcsa M hály, a Sajtókamara elnöke, Zimmer Ferenc;, az újságírói főosztály elnöke. Báthory Hüttner János, a ki adói főosztály elnöke és Gáspár Jenő igazgató főtitkár fogadta. A Sajtóka­mara elnöke részletesen ismertette a miniszterelnök előtt a kamara megala kulásának körülményeit, szervezetét,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents