Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-09 / 231. szám

mLILBNZáK f A Pester Lloyd legutóbbi szám« StJtz Î^Aimss országgyűlés* képviselő tokából rendkívül érdekes vezércikket közöl a Szovjet jelenlegi helyzetéről. A cikk író bevezetőben rámutat ezokra az óriási arányokra, amelyek Oroszorszá* yot jelléiniik és életét, irányítják. Az, orosz birodalom 21 mül'ó négyzetkilo­méter kiterjedésű, azaz felülete a föld- foéreikség felületének egyhatotíát teszi ki. 175 millió lakosa, egynyólcöda az emberségnek. A Szovjetben 189 nép él és 150 élő nyelvet használ. Gazdasági szempontból jellemző, hogy ?.z 1938-as adatok szerint Szovjetoroszország 3.5 tszázafékban részesedett az európai ki­vitelben, mig a behozatalban mindössze 2 százalékkal. Ez. annyit jelent, hogy ((Oroszország zárt gazdasági egység. A c kkifó ezután rendkívül érdekes Aidátokkal alátámasztva ismerteti azt •az óriás- munkát, amelyet a Szovjet a károm egymásután következő 5 éves terv során elvégezni igyekezett. Az első, 1928—1933 íg terjedő 5 éves terv idején a nehéz ér kisipart igyekeztek felerősíteni, valamint az ipar* művelt­séget fokozni. A terv szerint 17 mill ó analfabétát akartak megtanítani írásra 'és olvasásra és 800 e?cr mérnök kikép* ízesét vették tervbe. A másod k 5 éves [terv idején. 193-3—193“ között a mezo- Igazdasági és technikai üzemek kiépité- ísén, valamint a kap’talizmus és vala= LrsennVi társadalmi osztály megszünte­tésén fáradó*ott a Szovjet. A harmadik i5 éves terv időszaka, amely 1938-tól 11942-ig terjed, már teljesen háborús Iszínezetű. Főleg a nyersanyagtermelés jk használását és a hadiipari központok 'kiépítését vették ez idő alatt tervbe. Az íóriási aránya munka azonban a minő- iség rovásár« csapán a mennyiséget ; fokozta. Rendkívül érdekesek a cikknek a [Szovjet költségvetésére vonatkozó aüa- 'taf. Eszerint áz 1941. évi 213 mill árd (rubel költségvetési keretből 71 m lliárd, lazáét- a költségvetés 33 százaléka á had­iseregre fordít tát ott, míg 10 milliárd ru = (beikhadiüzemek kiépítésére irányozták eiő. A katonai kiadások eszerint elérték n 81 irdl! árd rubelt, azaz a költségve­tés 37 százalékát, fia figyelembe vesz- szűk, hogy a világháború kiadása a cári ! Oroszországban 22.5 mill árd dollárt (tett ki, úgy tiszta képet kapunk arról, hogy a Szovjet milyen óriási arányok- ' ban készülődött a háborúra. Egyelem- ' remélté azonban a kommunista párt !központi Végrehajtó bizottsága títkárá- 1 uak, Malenkónák* a legfelsőbb tanács­ban elmondott beszéde, amelynek során rendkívül éleden bírálta az orosz gyár« ‘Spart. Utált a mérhetetlen megbízhat,at_ lanságra és a? üzemek vezetőinek tu- j datlans&gárá. Nyíltan megmondotta, í hogy a gyáripar korszerű módszereit és találmányait egyáltalában nem alkai mázzák és bejelentette, hogy az orosz hadi parban működő mérnökök 31 százaléka nem rendelkezik magasabb ; képzettséggel, Hitler 1936«b&n a nürnbergi pártna- pon a következőket jelentette ki: „Ha az Ural ércei és Ukránja búzaföldjei a miénkek volnának, úgy Németország dúskálna a bőségben.“ Ukránja átlagos búzatermése 90 mil­lió métermázsa, azaz a világ búzater­mésének 8 és (Oroszországot kivéve) az európai termelésnek 18 százaléka. Ezen­kívül Ukránjában évente 30 millió q ro­zsot, 25 miliő q tengerit, 20 millió q zabot és rendkívül nagymennyiségű árpát, cukorrépái, dohányt, gyapotot, szójababot és rizst termelnek. Állatál­lománya 2.75 mill ó ló, sokmillló szarvasmarha, juh és sertés. Nem sza­bad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy Ukrániá termésmennyisége búzá­ban a Szovjet eröpai termelésének 24 százalékát, rozsterme'ésének: 18 száza­lékát, árpaíermelésének 42 százalékát és tengeriterméiésének 75 százalékát jelent'. Ukránia ma németek és szövet­ségeseik kezén van, aminek következ­tében e. orosz élelmezési krízis veti (elő­re árnyékát. Oroszország további nehézségé —- írja a Pestér Lloyd cikkírója — a rend. kiVüi gyâîra közlekedési hálózatban rejlik. A sűrűbb vasúti hálózat a Szent­pétervár-—-Mőszkva— Kiev— 0dessza v o nalon innen feksz k. Túl ezen a vona­lon az Uraiig a vasúthálózat rendkívül gyenge és Ázsia felé csak két vasútvo­nal vezet. Hasonló a helyzet a közutak­kal s, úgy, hogy az őszi esőzések be­álltává 1 uthiány miatt százezer falu kapcsolódik ki teljesen a forgalomból. A Donec^medencében összpontosított nehézipar is német kézre került. A Kr vöj Rog-i vasművek az orosz vaster­melés 61 százalékát jelentették. A tele­pet a németek isméi üzembe álíitották. Ha a németek és szövetségeseik a Szentpétervár—Moszkva—Kiev—Odesz sza-vonalat elfoglalják, vagy megsza­kítják, akkor a bolsevíkik elvágódnak legfontosabb nyersanyagforrásaiktól és ipari központjaiktól. Az állami áruelosztó hálózat rendkí­vül -rosszul van kiépítve. 1933 január 1-én 175 m íiió emberre mindössze 295 ezer áíttelofcztóhely esett. Mindezek után feímeriil a kérdés, hogyan áll Oroszország katonailag? A világháború során az orosz hadsereg 14 millió emberből állott Ebből a három háborús év alatt 2.7 millió elesett és 5 m iliő megsebesült. Ha a jelenlegi há­ború első 14 hetének 1*800.000 orosz halottját állítjuk szembe a világháború i számadataival, ngy tisztán áll előttünk 1 a tömegmészárlás képe, amelyet a bol seyiki népbiztosok rendeztek. Az orosz el tcsapatok elpusztultak és a szövetsé­ges hadsereg immár csak rosszul kikép­zett és rosszul felszerelt tömegekkel aíl szemben. Az ember cs nyersanyag tartalékok kétségkívül nagyok, de köz­lekedési utak nélkül nem lehet igénybe venni őket. Igaz, hogy a Szovjet rend kívüli kiterjedésű, de a modern hábo- ruháit a Vissza vonulási taktika már nem megfelelő. A terep nem jelent akadályt a korszerűen felszerelt hadse­regek előtt és ami ,,Tél tábornokot“ illeti, úgy az előreláthatóan sokkal na­gyobb puszt tást fog végeim a szeren­csétlen muzsikok, mint a németek és j szövetségeseik között. Nem szabad j ugyanis elfelejteni, hogy pl. Moszkvá­ban, ahol félmillió ember számára van lakás. 4 m'IJió ember Fakik. Hasonló a ! helyzet Kiev ben, Szentpéterváron és 3 Odesszában is. A légi támadások során ezekben a városokban rengeteg ház pusztult el. A németek és a szövetséges- csapatok számúra könnyen létesíthetők meleg és egészséges baraktáborok, <R elképzelhetetlen a pusztítás, amit a té' és az éhínség fog okozni az orozol soraiban. „A Szovjet harci érverese — fejez1 be a cikkíró — egyre lassúbb lesz és egyre többször kihagy. A tényleges értékeket, a kimeríthetetlen nyersanyagforrásokai a német szervezőképesség a mega szol­gálatába fogja állítani. A szovjet ideo lóg a és a bolsevÖ’mus összeomlik és igazán mindegy. hogy az összeomlás hány hónap alatt következik be. Orosz­ország természeti kincsei b ztositani fogják Európa önellátását és a többi kontinensekkel szemben függetlenné teszik. A szövetségesek ennélfogva a katonai győzelmen k'viil a gazdasági győzelmet is kiküzdik maguknak.“ MAROSVÁSÁRHELY, OKTÓBER 9. ........A MAGYAR TÁVIRATI IRODA JELENTI: CSIKSZENTDOMOKOS KÖZSÉG HATÁRÁBAN AZ UTÓBBI HETEK ÓTA MEDVÉK ÉS FARKASOK 80 SZARVASMARHÁT, 150 SERTÉST ÉS MINTEGY 5G0 JUHOT TÉPTEK SZÉT. A LAKOSSÁG MOST AZ ILLETÉ­KES HATÓSÁGOKTÓL ARRA KÉRT ENGEDÉLYT, HOGY A FENE VADAK KIIRTÁSÁRA SZABAD .VADÁSZ- TÁRSASÁGOT ALAKÍTHASSON. Ilcgfázé aJa<©k & szepíeasil&es'i áífviz pciszáitUisalrél az alispán! |eieníés fóikfébeia Javullak © hosfeizionsági állapéi© k ii®-I©zs*negyében *" ISeglöirfolla októberi üléséi a vármegye kózigazgalási bizottsága KOLOZSVÁR, október 9. (Az Ellenzék tudósiiójútól). Szerdán délelőtt tartotta meg október havi ülését Kólozs vármegye törvényhatóságának köziga. gatási hízott sága. A gyülé-sen a gyengélkedő Inczédy JoJísniűn Ödön főispán helyett dalnoki Oaád Elemér alispán elnökölt. A szeptem­ber havi alispáni jelentést dr. Szász Fe­renc vármegyei főjegyző olvasta fei s ab­ból megrázóan bontakoznak ki a Kolozs- vármegyében pusztított árvízről befutott jelentések. Az érdekes jelentésből kitűnik, hogy az árvíz súlyosan megrongálta a vármegye egész úthálózatát is. Az úttestekben oko­zott kár összege 156.10U pengő, míg a mű­tárgyakban mutatkozó kár 125.000 pengő, lehál összesen 281.100 pengő a kár. A nagyobb károk közül felemlíti az alls páni jelentés a 25 méteres ívű kidalmási lúd pusztulását, igen érzékenyek voltak a ká­rok a javítás alatt álló útszakaszokon is. A nehézségeket fokozta -az a körülmény is, hogy n szeptember eleji árvíz után két hét malva újabb áradás pusztított Hidak más környékén. Az elemi csapás után nyomban megindult a közutakon a helyre* állítási munka, sőt az ál lám építésze ti hi­vatal főnöke az alispánnal történt előzetes megbeszélés után végrehajtatta az Almás patak szabályozását a leginkább veszélyez- teleti szakaszon. Befejezés előtt állanak Áldásos munkái vegzefí e«jy hónap alatt a Közjóléti SzÜveíkezet A közbiztonsági állapotokkal kapcso­latosan örömmel közli a jelentés, hogy azok a vármegye egész területén kielégr tőek. Ennek eisősórban az az oka. hogy a csendőrség feladata magaslatán állva tölti be hivatását és ezzel jeliielősen megkönv öyiti a közigazgatás munkáját. Ezután a Közjóléti Szövetkezet munka* járói számolt be kz ab-páni jelentés és megállapítja, hogy a szövetkezet alig egy ruár a hidalmási hid helyreállítási munká­ltai is. Hatalmas kár érte az államvasuta­kat is, mivel Kőrös!'eketető és Királyhágó között a vasúti pályalest teljesen megsem­misült. Az árviz által okozott gazdasági károk is rendkívül súlyosak. Az árviz által súj­tott területeken nemcsak a sarjutermés nagyrésze ment tönkre, hanem az Lszapo- lódás olyan nagy bajokat okozott, ame­lyek még a későbbi években is éreztetni fogják hatásukat. A lábon álló kukoricá­ban és gabonában is jelentős kárt. okozott az árviz. A völgyekben levő kukoricát az ár teljesen ledöntötte, úgy, hogy remény sincs arra, hogy beérjék . Az alispáni jelentés a továbbiakban az árviz által okozott károkkal kapcsolatban az alábbi részletezést terjesztette a bizott­ság elé: Újjá kell cpiteui harmincöt házai. En­nek költsége 50.700 pengő. Javítani kell ötven házat, ennek költsége 22.300 pengő. A terményekben okozott kár 487.199 pen' gő. Ismerteti az alispáni jelentés azt is, hogy a károk megtérítésére megtették a felterjesztést az Országos Szociális Fel iigyclőséguek. A továbbiakban közli a je­lentés, hogy a Közigazgatási Bizottság ja­vaslatára az államvasutak a \ álaszut — Bonchida vasúti állomás nevét „"V álasz" uf-ra változtatták meg. hónapos fennállása alatt hasznos, értékes munkát végzett. Tenyészállatokat futtat­tak Ördögkeresztxir és Kiesküllő közsé­geknek, megkezdték az Erdélyi Szociális Szervezet által \ áralmás községben meg­vásárolt épületanyftg lebontását s anieny nyiben az időjárás kedvező lesz, úgy még az idén megkezdik a családi házak építé­sét. A szövetkezet igazgatósága sokgyer­mekes családok számára megszavazott te­bén, ló és süldő juttatást. A járási gondo­zók álLandóan keresik a gazdasági megerő­sítésre szoruló családokat 8 az ínségesek­nek értékes, gyors segítséget nyújtanak. Végül inegállapilja a jelentés, hogy az adókivetési és behajtási munkálatok telje« lendülettel folynak. A közellását terén nem volt különösebb fennakadás annak ellenére sem, hogy a szeptemberi rend­kívül esős időjárás miatt nein lehetett még a cséplést befejezni. Az alispáni jelentest a Közigazgatási Bizottság egyhangúlag tudomásul vette. A jelentés felolvasása é* tudomásul vétele után dr. Biró Zoltán aljegyző a bánffv- hunyadi téli gazdasági iskola ügyében teít jelentést, majd a tiszti főorvos, a főügyész, j az árvaszéki elnök, a pénzügyigazgató, a I tanfelügyelő, az államépiíészeti hivatal fő‘ I aőke, a tiszti állatorvos és a gazdasági fel­ügyelő tette meg szokásos havi jelentését. Az egyes albizottságok is egyébként szer­dán délelőtt tartották meg ülésüket. Százhatvanezer észtet gyilkoltak !s vagy lurcoitek eí a kommunisták HELSINKI, október 9. (DNB). Észt országból érkező újabb beszámolókból ki tűnik, hogy a szovjetnek az észt nép ellen indított műveletei sokkal nagyobb ará­nyúak voltak, mint hitték. ISetn kevesebb, mint 160.000 észtel gyilkoltak meg, vagy hurcoltak el vagy soroztak bo erőszakkal a bolsevista hadseregbe, dalimból 40.000 polgári lakost toloncoltak el. A meggyil­kolt személyiségek közölt van Tönnison észt államférfi, volt miniszter, Straehman Ottó ismert politikus és sokan mások. \ görögkatolikus egyház vezetőjét, a kottáir* sasági elnök öccsét ug/ megkinozták. hogv szivszélküdés érte. Az észt közélet sok raá* tagját elhurcolták, vagy meggyilkolták. Egy nagyobb számú észt polgári csoportot hajón akartak elszállítani a vörösök, de i foglyok fellázadtak, ártalmatlanná tették a hajó legénységét és finn kikötőbe ment' kőitek. Elmondották, hogy az észt hadse regnek csaknem valamennyi magast aftgu tisztje eltűnt A sai-nésfrek nagy részét i» elhurcolták és a dolpati egyletem tanári karának csaknem valamennyi tagját el­tüntették. (MTI.) Az trJéFvi Pár< az &rdé'yi árvixkárostaUaxérú Az Erdélyi Párt eddigi gyűjtése 4.681-93 Gólya Áruház alkalmazottai 62.- — Bernálh József né, Kolozsvár 2ü.— Kolozsvár Városi I iHamosmüvek alkalmazottai 3l4.~­összesen: P S lGT.PS ..A merniwoSt omsi ©«ás®*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents