Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-07 / 229. szám

►it Int 1941 október 7. ELLENZÉK 3 ■MI . >[I1 JUJ; Svától j obit* 1 a ttâR ßvgßoc; [ ß St' Blíáoj 1 TŞiui îsoloX A .li riaxgin [ kiásni 1 OfiJU ^ -gam 1 id jJol, sann o t .Jßn dd3 iciot ß InöliLí aóbtají £ ÖffiYj sA rlÖTfíj ieioss sanoţn (ÍSiiiiíc Ocl ß íbíoi íxxJL intézkedési várnak az erdélyi ház- tulajdonosok a házadámsirtesség ügyében I )' Erdélyben és a visszacsatolt területében 1 az újonnan emelt épületek tulajdonosai j tömegesen folyamodtak a m. kir. adóin - % atalokuál azokért a házadómenlessége- ■kért és kedvezményekért, amelyeket a magyar adótörvények biztosítanak. Ezek- re a kérvényekre az adóhivatalok a na­pokban adták meg a választ, amelyeknek nagy része elutasító volt. Egymagában Kolozsváron kb. 200 kérvényt utasítottak jel. A visszautasító végzések a pénzügymi- niszerium 400—1940 sz. rendeletének 16. J §-ára hivaöcoznak, amely szerint a’ házadó- inentesség csak az 1940 szeptember 13. után használatba vett épületeket illeti /meg. A román megszállás alatt megállapi Jött házadóraeutességek és kedvezmények természetesen továbbra is érvényben van­nak. Ebből az alkalomból rá kell mutatnunk a román és magyar adótörvények közötti különbségre, amely a házadómentesség kérdésének a fenti miniszteri rendelettel való szabályozását szükségessé tette Az egyenesadóról szóló román törvény évrőbévre szükebb keretek közé szorította azokat a kedvezményeket, amelyekben az újonnan épített házak tulajdonosai része­sülhettek. A bécsi döntés évében mar vsak a 1Ő0 Q métert meg nem haladó területen emelt családi házak voltak adómeniesek. Ezzel szemben a magyar adótörvény aaaíéxB szélesebb keretek között mozog, , t sh. Az anyaországban 15 évre terjedő ren­ii /<.$!> des, ideiglenes házadómentességet élvez, itnéAot tekintet nélkül az épület rendeltetésére és JsU’nai területére: ss A i. az olyan területen emelt épület, ahol í toUivp épület előbb nem volt; ! J a A 2. a toldaléképület és a ráépített eme- | öt ijoi leii rész; i a A- 3. a lebontott épület helyére újonnan • iWvv mneli épületnek a lebontott épület férjé- $ AmGh delmét meghaladó része; hu az uj épület oó$A v> a lebontott épület térfogatának ncgysze.ro- 9V0 tóz sót eléri, vagy a lebontott épület lakás eél- 5m\ jura nem szolgált és erre alkalmas nem is i por volt, az adómentesség az egész épületet Ü’rgom megilleti. I Ezenkívül a magyar törvény ismeri az Lükül» átalakítási adókedvezményt is, amely adó- sAtöÁ köteles épületeknél általában 50 százalék. I A A főhatalom változása után s a magyar iötőb& adótörvényeknek Erdélyre vonatkozó ki twpiot terjesztése következtében felvetődött a Abiöíí kérdés, hogy mi lesz azokkal az erdélyi Liasad házakkal, amelyeket a magyar adótörvény nhasa szerint az anyaországban házadómentes- ,y .§98 ség. vagy kedvezmény illet meg, de ame- áoyMyek a román adótörvény alapján ilyen aicern mentességben, vagy kedvezményben nem sssaei részesülhettek. sA Az említett 400—1940 P. M. sz, ren­tal^ delet a kérdést egyelőre akként szabályoz' 3d sfii ta, hogy a visszacsatolt területen a ma- i i&v.S gyár adótörvényben nyújtott kedvezmé- ndavxinyeknek visszamenőleges hatályt nem ílobü adott és azok 3z uj házak, amelvek a ro- > nsmznán egyenes adótörvény érteimében adó- slotodkötelesek voltak, továbbra is azok marad- .*su nak. A magyar házadómenteaséget. csak 91 sí az 1940 6zept. 13. után használatba vett olfjq^épületekre terjesztette ki A A háztulajdonosok azonban tájékozaf­ißanallanságból tömegesen terjesztették be ké- iionőíréseiket a 15 évi rendes, ideiglenes ház- rnohsadómentesség iránt, amelyeket a m. kir. ul őha adóhivatal a 400—1940 P. M. sz. rendelet ni9rióértelmében kénytelen volt visszautasítani. sÁ .Az erdélyi háztulajdonosok bizonyos ariíoítekintetben sérelmet látnak a miniszteri rendeletben abból az elképzelésből kiin­dulva, hogy egy országban a házadom«'n tességet illetőleg nem lehel keltéié ren­delkezés érvényben s Ők is res/esiihii i akarnak a magyar adótörvény kedvezmé nyciben annyival inkább, mert a házadó­kulcs viszont egségesen nyert szabályo- I záel. Az érdekeltek egy része a m. kir. I adóhivatal végzéseit felebbczéssel lámadia meg, ez azonban megfelelő rendelkezés hiányában nem igen vezethet eredményre Mások sérelmeikkel az Erdélyi Párthoz fordultak. \alósziniileg ezeknek az akcióknak az eredményeképpen, a városi adóhivatalok felszólították az uj házak tulajdonosait, hogy szeptember J9-ig bezárólag jelent* kezzeneh s mulassál: fel igazoló ol.irata'r kat. Sokan jelentkeztek lü, sokan azou ban nem tudtak a felhívásról és « jelent kezé«nél lemaradtak. Hire járja, Hogy a bázadómcntciség iránti igényeket külön miniszteri bizottság fogja I elül vizsgálni és esc te n ként határoz. A sérelem általános és egységes elinté­zésének nehézségei okoz az a körűimen v. hogy az uj házak tulajdonosai jórészt volt román közalkalmazottak, akik elmenekül lek s jelenleg külföldi állampolgárok. Ez a kérdésnek csak az egyik oldala. Sok ezerre tehető azoknak a magyar honos háztulajdonosoknak a száma is, akik minden körülmények között más el bírálásban kell hogy részesüljenek és ép­pen ezért indokolt volna az Erdélyi Párt sürgős közbelépése, amely remélhetőleg meggyőzhetné az illetékes tényezőket ar­ról, hogy %a visszásnak látszó helyzetet egységes rendelkezéssel, sürgősen orvosol­ni kell. Dr Demeter János. Egyetem Mozgóba» ma, kedden OZ utolsó SSSi^ 2 ü !FJk!,U HOSSZÁ »iiríízisí^íííii Cl IKyIStÁ legrasyogóbb film-operettje: ÉBIS ELLENFÉL. írta : SZILÁGYI. Zenéjét szerezte: EISFA1ANN MIHÁLY. — Főszerepekben: Hajn|s$y, Samíay, Kiss Manyi, Laiabár és Máiy. Vasárnap, október 4-éu délelőtt nagy érdeklődés mellett mondott képviselői beszámolót az Erdélyi Párt Dés városi és járási tagozatának választmánya előtt a dési szinház termében dr. Bethlen László gróf országgyűlési képviselő, 3ki mint Szolnokdobokamegye ezidoszerint egyetlen parlamenti tagja, Páll György dr. központi főtitkár kíséretében kereste fel a megyeközpontot. Vékás József dr. orvos, a Dés városi tagozat elnöke, meleg szavakban üdvö­zölte dr. Bethlen László grófot, mint az Erdélyi Magyar Szövetkezetek vezetőiét, aki az elmúlt két évtizedben a 62ükiát- körü bankpolitikát a szövetkezeti gondo­Ilii az Erdélyi Párt 93raea SS perc Marosvásárhely, Mg1 Nagyváradi, f f £ perc Budapest repülőgéppé. & ’ Magyar Lésiforgaimi r. t. MALER! iégiiáraíai vasárnap is közlekednek. Jóelőregondoskodjék helyfoglalásról: Mátyás kiráiy°tér 7. s Telefon: 35-96. .Részle Lesen vázolta a parlamenti cso­portnak munkáját és saját személyi te­I vékenységét a parlamentben, a negyven kettes bizottság kebelében és a parlamen­ten kívül a minisztériumokban eszközölt közérdekű eljárások során. Kiemelte az Erdélyi Párt akcióját a honossági és visz- szalionositási ügyekben, a délerdélyi és bánsági meneküllek pénzének átváltása ügyében, a tisztviselők beosztása és rang- sorozása, a nyugdíjügyek rendezése tár­gyában, valamint az anyakönyvi bejegy­zéseknek visszamenőleg és hivatalból tör­ténő felülvizsgálása érdekében. Utóbbit, valamint a katonai bevonulások, a fele­kezeti iskolák és a lelkész! kongruák ügyében adott felvilágosításait különös helyesléssel kisérte a hallgatóság. A sző vetkezeti összefogás eredményes példájá­nak Komoiló község magyar Hitelszovet­Bethlen László gtóil Amilyen szervezed áll mögüfóiink, ©lyara súlya van a pártnak“ ^lagysíkerli képvÉsSiőá beszámnosóá tartóit az Erdélyi Piri Bésesa lat erősítésével ellensúlyozta. Az Erdélyi Párt szerinís rna igy politizál: ,,Kardunkkal a t ómbólásf akadályoz­zuk, karunkkal utakat, hidakat, iskolá­kat, egészségházakat építünk, szivünk melegével elesett családokat emelünk fel­emben sorsbaé’ Dr Bethlen László gróf történeti visz- szapillantást vetett az Erdélyi Párt meg­alakulásáról, amelynek célkitűzése a munka, minden erdélyi kérdésnek a/ észszerű megoldááa a lehel őségek halá­rain belül s munka az összmagvarság, a magyar haza érdekében, az erdélyi élet­nek az egyetemes magyar életbe való be­illesztése. gyázzunk e kincsünkre-, erdélyiségünkrr. üsksze tartozandó Ságunkra t hálatelt szi\ ’■el helyezzük ezeket az értekeket a r egyetemes magyar *or?közö<^«^sr » Ho» oltárara. A nagy tetszéssel fogadott képviselői beszámoló után Puli György dr. központi főtitkár tartott beszédet, melyben főlr.z a szórványok ügyével és ,1 ruunkáskérdr sekkel foglalkozol!, majd Szilágyi Ferenc ipartestületi elnök, az Erdélyi Párt dési járási elnöke mondott köszönetét Bethlen László gr. képviselőnek és az Erdélyi Párt központjának eredményes fáradozásai kért. \ Himnusz elcncklésév ei végződött a Jelkcsliangulatu értekezlet, amely után Belliién László gr. Bethlenbe ment át. ahol az Erdélyi Párt bethleni járást *a- gnzatának választmányát tájékoztatta ha sóidban tartalmas képviselői beszámolója során. Utána a szövetkezeti vezetőkkr] tartott megbeszélést. Bethlen László gróf beszámolói körút jál a következő vasárnapokon fol\tatja a vármegyében. Október 12.-én nyiiik meg a Ferenc József Tudomány- egyetem KOLOZSVÁR, október 7. A kolozsvári egyetemi épüJet javítási munkálatainak elhú­zódása miatt csak október 12-eu lesz az ün­nepélyes évnyitó, amely tél 12 órakor a Mű tyás Király Diákbáz dísztermében történik meg. A megnyitó előtt a Szent Mihály tem­plomban. a Farkasutcai ref. templomban, a/, evangélikus é? unitárius temp 'írnokban ün­nepélyes istentiszte-et lesz. Málnási Bartók György a multévi rektor, az elmúlt év ese­ményeit ismerteti, majd az uj rektor, Szent pélery Z*igrrwnd dr. tartja meg székfoglaló­ját. Az ünnepséget Gyulay Zoltán dr. mate­matikai és természettudományi dékán zárja be az ifjúsághoz intézett szavaival. Mivel az elmuh évi egyetemi rektort, mai nási Bartók György dr.-t ezévben dékánnak választotta meg a bölcsészettudományi kar. az egyebem szervezeti szabályzata értelmé­ben a proréktori tisztet nern töltheti be. A hét elején tartották meg a prorcktort válasz­tó gyűlést és egyhangúan Várad* Imre dr. professzort választották az egyetem prorek torává. Ő 'esz a rektor távollétiben az egye­tem feje és többek közt az egyetem fegyelmi tanácsának elnöke is. kezeiének esetét tárta az értekezlet elé, ahol a szövetkezel: alapítói három és fél éven át lemondtak a dohányzásról és a szeszes italról, csakhogy ösízehozhassák a román kormányzat által megkívánt sző 'vetkezeti alaptőkét. Bethlen László gróf hangoztatta, hogy a kormány részéről a legmesszebbmenő jóakarat tapasztalható az erdélyi magyar­ság ügyei iránt, azonban ilyen nagy meg­rázkódtatások után természetes, hogy hi­bák is vannak és nem megy minden egé­szen simán, egy két év alatt azonban min­den tekintetben egyensúlyba jövünk A komoly kritikát örömmel fogadjuk, de a passzív panaszkodást és siránkozást nem tartjuk célravezetőnek. Az Erdélyi Párt súlya szervezési kérdés: amilyen szervezet áll mögöttük, olyan súlya van a pártnak. ^TőIEbiIs függ* bogy a a fog alakulni a sorsMab** A Gondviselés balkezéből áttette a jobbkezébe az erdélyi magyarságot, amely méltóan kell beleilleszkedjék a nagy tör­ténelmi fordulatba. Tölünk függ, hogyan fog alakulni a sorsunk. Kerüljük el a múltban elkövetett magyar hibákat s az -elmúlt 22 év tapasztalatait ne hagyjuk feledésbe inenni. Megtanultuk, hogy ha kevesen vagyunk, össze keli fognunk. Az összefogás volt az egyetlen erő, mely le­hel övé tette kitartásunkat. Mi 22 év alatt nem politizáltunk, meglevő kicsi gazda­sági erőinket hasznosan használtuk fel. egyházainkat, iskoláinkat erőnkön felül tartottuk fenn, uj templomokat és isko­lákat is képesek voltunk építeni. A nép bizoil hivatott vezetőiben s a vezetőség odaadással, önzetlenül isfápolta a rájuk bízott népet és az intézményeket. Feleke- zeteink közt törvény volt az egymás meg­becsülése és tiszteiébe, amire a nagy cgy- házvézptők: Maj'lálh Gusztáv Károly gr., ÍN agy Károly, Ravasz László és Fetencz József püspökök adtak személyes példái. A közösségi szellemnek , e nagy erűnek nem szabad veszendőin mennie a jövőben sem. Az erdélyi magyarság méltóan vi­selkedett 22 év alatt ősi múltjához. Yi Zászlósseeratelés Sáromberkén Október 5 ikéu impozáns keretek közölt szentelte fel zászlóját a sáromberki Reformá­tus Dalkör. Délelőtt ünnepi istentisztelet voit. melyen Zoltán Pál hirdette az igét. Majd KkcJ Lajos esperes megáldotta a zász­lót. Az ünneplő egyesület énekkara zsoltáro­kat adott elő az istentisztelet *.’att. Ezután kezdetéit vette a díszközgyűlés, amelyet a gróf Teleki-kertben tartottak meg. Zolráni Pál lelkész nagyhatású beszédet mondott, majd a díszközgyűlés résztvevői táviratot küldöttek Inczédy-Joksman Ödön és Mikó László fő ispánoknak. Tárcza Bertalan beszéde után többen üdvözölték az ünneplő dalárdát. Délben közebéd volt, amelyen több le*kés felköszöntő hangzott el. Délután a grófi parkban dalümupélv >o t. amelyen Siabo István, H dalárda elnöke tartott megnyitó be­szédet. Márkus István szavalata és VAjda Márton zenetanár előadása után a vegye-sár énekelt, majd Tüzes István állami isko-.ai igazgaró a dalkör történetét ismertette. Ez­után Kántor József magyar dalokat énekelt. Végül Vajda Mártonná zászlóanya szép be­széd kíséretében díszes szalagot kötött -v fel­szentelt zászlóra. Ezután több. nagv tet­széssel fogadott mű sor <zám következett meg Sáromberke ünnepnapja est; az állami isko­lában folytatódott, abol két vígjátékot adtak t:lő a dalkör műkedvelői. Vajda Domokos lelkész a zászló megszerzésének történetét ismertette, végül Kántor József mondott zá­róbe szeder. Reggelig tartó táucmulat-iág fe­jezte be az ünnepséget, atnclven a fala Kepe mellett igei» -Sok résztvevő jelent raty a köt nyék városaiból éa falvaiból. HTJSZTON IS RENDSZERESÍTIK AZ EGRI NORMÁT. Huszt város vezetősége, a kolduskérdés megoldása érdekében elhatá­rozta, hogy az Egri Norma mintájára kiválo­gatja a hibájukon kivid segélyre szoruló em kereket és az Egyesült Női Tábor közremükö" désével havi megajánlásokkal biztosítja ellá­tásukat. (Magy. Tud.) BESZÜNTETTÉK A FRANCIA KÉPVISE LÖK ILLETMÉNYEIT. VichybőJ jelentik: A/ Oeuvre úgy értesült, hogy a kormáuy a par­lamentet 1942. julius 1-én oszlatja fel hiva talosan. A képvise ők és szenátorok illetmé­nyeinek folyósításét október IjöI kezdro megszüntették. ' * » • ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents