Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-01 / 224. szám
194Í október j. ELLENZÉK S Szabadegveíem Erdélyben A Ttidománj'Cjyfttni Burata***ak Égterülete a felszabadulás óta szabadegyeteau etoinlá sainak második sorozatát kezdte meg. Ez az alkalom időszerűvé teszi a szabadegyetem lé nyege és szerepe feletti elmélkedést. Olyan helyzetben vagyunk, amelyben emberi és nemzeti életünknek majd minden viszonylata sajátos színezést nyer s a követelmények é? igények is természetszerűleg hajlanak cl bizonyos szögben a megszokottól és az általánostól Mást jelentett a szabadegyetem kezdeti korszakban és ,,keletkezési“ hgWén, másként mutatkozott nálunk a múltban és szergpr az anyaországban tatán még ma is más. I.Cü'ön- bö'zik a miénktől. Amidőn általánosságban és nyomatékosan fel akarjuk hivni a közfigyelmet a tudományos műveltség terjesztésében nagy horderejű S7.ahad-°gyetemre, egyben érzékeltetni szc- rettiők azokat a különbözőségeket îs, amelyek ebben a vonatkozásban Erdély és az. erdélyi magyar társadalom sajátos helyzetéből követ kez.nek. A szabadegyetem mindenkori ‘eiadata az volt, hogy bevitte a nagyközönséget a tudomány műhelyébe s az időben tágan elszórt órákra, többé vagy kevésbé szerencsés adagolásban feltárta előtte a buvárló munka, a tu dományos értelmű alkotás egy-egy részletét. Célja volt, hogy' kapcsolatot teremtsen a tudomány személyiségei és a társadalom egyedeí közt. Igyekezzék az utóbbiakat a laikuson is felfogható dolgokról, az ember és a terme szít, a társadalom és á világrend nagy összefüggéseiről tájékoztatni. Tehát a tudomány elvont eredményeit hatóerővé tenni j mindennapi életbeu. Ezt azonban a múltban — a mai kívánalmak szempontjából nézve — minden átfogóbb terv, szélesebb perspektívába ágyazott látás nélkül cselekedtek. Mert nem voltak áz ak koriak eléggé tekintettel egy országrész, vagy egy társadalom sajátságos helyzetére, közönségének műveltségi fokára és sok más, hely zetét meghatározó tényezőre. Különösen a kisebb vidéki városok szabadliceurnáinak esetében tipikus ez a megállapítás. Itt bizony — és ismét csak a múltról beszélünk — h tudó mányos téma vetése nem igen hozott ka'ászt. A tudomány inkább kívülről nézett) furcsaságaival, lombikjaival, mikrobáival, vetített képeivel vagy ..érthetetlen“ kifejezéseivel hatott. Mert hatott a maga módján. Mint profánra a szertartások szent rejtelmei, vagy a panoptikumbeli tarka-barkaságok egyvelege. Nem kánytorgatás ez, csak tanulságkereső ok. Nem volna könnyű pontosan és felebbezhe- tetlenül meghatározni, hogy milyennek kell lennie a szabadegyetemnek? A most közrebocsátott második sorozat előadásainak címei nagyjábán megmondják. A bölcsészet és természettudományok köréből választott előadú soknak puszta címei arra mutatnak, bogy á Tudományegyetem Barátainak Egyesülnie nagyon is tudja, hogy milyen utakon haladjon az eredmény elérése érdekében. Tudja, bogy a tudomány munkálása egymagában nem de gendő, de a tudomány munkásainak felvevőket is keli nevelniük. Halott és eredménytelen az a tudomány,, amely a könyvtár vágy a laboratórium falai közül nem megy ki az élet szabad terére. Hogy hogyan kell a tudományt népszerűsíteni, e%\ megint nehéz volna röviden és pontosan meghatározni, de nem is célunk. Nagyobbáru az előadó tudós ösztönös megérzésén, hajlamún alapszik. Különösen döntő jelentőségű azonban ez a kérdés Erdélyben. Kétévtizedes visszamaradottságot kell behozni s ezen :i téren igen bokrosak a feladalok. Nagyközönségünk^ a magyar és európai tudomány vívmányaitól, korszerű eredményeitől elzártan tengette életét a sanyarú kisebbségi sorsban s a léttel küzdő erdélyi magyarság tömegeiben bizony a kényszerűen elhanyagolt második, sőt Imrniu- clik vonalba vonult a szellemi igény cs a haladás iránti vágy egyre hervadt. Egykét erdélyi nemzedék lemaradt, de van egy n^nizc déliünk, amely már pályákat foglalva, az életben küzd, anélkül, hogy valaha is lett volna alkalma némi — magyar megfogalmazz -:u - tudományos ismeretre szert tennie A magyar lörténelem. irodalom, földrajz ismeretének teljes hiányában ez a nemzedék ma inár <á*án gyermekeket nevel. Szegények vagyunk és a tudomány tidaj- donképcuj alkotó munkásait nem vonhatjuk ki a közösségért végzett! munka »jynctnü gyakorlati meggondolásaiból. Nekünk uiac6'-»ek nagy w.ániban hatalmas köronüveltsóg Vfjfwr tő szerveink, nincsenek kellő számban könyv táraink, tehát u meglevők iránt — embfiben és anyagban egyaránt — gyakorlati követel ményeket is támasztunk. Ez a követelmény pedig rövidre fogva így hangz.au.*: mindent * magyar közösségért. Elsősorban a tudományi és a műveltséget, mely az emberért van. A kolozsvári szabadegyetem pedig ca ősi kultúrájú városért és Erdélyért van. Ezért ruháramlik az a feladat, hogy a magyar és európai gondolat közlése rendjén, ne felédhez zék meg az erős és fejlett táj tudattal bíró erdélyi emberről. E partikulari/muson, mint szép és hasznos eszközön keresztül erősítse bennünk magyarságunknak tudatát, meg tar tatásunknak meggyőződését. Legyen néjjSzerü, azaz szálljon le a katedráról, de a tudományt se hagyja a pulpituson. Magyar közösségünk bizonyára értékelni fogja ezt a munkát, mely őérette tun s .1 szabadegyetemi előadásokba való bekapcsolódásával. önművelődésének egyéni és nemzeti ügyévé tételével — időn* ként hangot adva ebben a vonatkozásban jó*- indokolt sajátos kíván almainak is — jelt ad arról, hogy él, művelődik és halad. (sz. í.) TANKÖNYV-nál. i „ N agyiont® sségn kérd Koíossvár törvényhatósági bizottsága KOLOZSVÁR, október 1. Kolozsvár város törvényhatósági bizottsága szeptember havi közgyűlését a városháza közgyűlési termében tegnap délután hat órakor tartotta meg dr. Inczédy-Joksman Ödön főispán elnöklete alatt. A közgyűlésen a törvényhatósági bizottság tagjai majdnem teljes számmal Jelentek meg. hogy lelkiismeretesén megvitassák a tárgyalás alá kerülő fontos ügyeket, igv az 500 ezer pengős lakásépítési kölcsön felvételéi, a iakbérleíi*, hivatali ügyrendi-, piaci rendtartási szabályrendeleteket, etb. A főispán üdvösl A közgyűlést a főispán az alábbi emel- ! kedett hangú beszéddel nyitolta meg: j Kolozsvár törvényhatósági bizottsága, e j nemes és ősi város parlamentje feUza- i badulás óta most harmadszor ül össze. [ hogy az újjáépítés megkezdett nehéz I munkáját folytassa. Hiszem, hogy a bízott' i ság minden tagját áthatja a nemzeti ér- I zés meileil a teljes felelősség tudata, mert i amit mi itt tervezünk és építünk, az nem I kényelmes berendezkedés a mi életünk I tartamára, hanem fiatalságunk, jövő nem- i zedékünk, békénk és boldog holnapjaink* 1 na]r biztosítása. I Nemeseik itt, hanetn az Összes felszaba- j dúlt területeken folyik ez a nagy építő- j munka, amely termékenyítőbb tavaszt, ód' j- dásosabb nyarat, vidám, daloló oszt és szentkarácsonyt váró, fehér telet kell hoz- zon és adjon minden magyarnak. De nekünk ezen az őszi napon, amikor vitéz katonáink halálmegvetéssel harcolnak nemcsak az itthugyoliakért, az olt' honért, nemcsak a magyarságért, hanem i a kereszténységéi t és kultúráért, nekünk ezen az őszi napon, amikor megvédett határainkon, messze túl diadalmasan har- col és győz az ezer éven át oly sokszor | megbántott, kijátszott és megsebzett magyar: kegyelettel kell gondolnunk; minden } idők legnagyobb és legönzetlenebb ma- : gyár jár a, gróf Széchenyi Istvánra. I A 150 évvel ezelőtt született Széchenyi j István számunkra a feldúlt magyar föl* I (lön a magyar élni akar ást, a magyar iciiz- I delmet, a magyar munkát és ennek a munkának eredményét kell jelképezze és jelentse. Széchenyi másfélszázados születését egy megnagyobbodott ország ünnepelte kegyelettel, szónoklatok, előadások, újságcikkek méltatták azt benne, ami földi életében nagy emberi és tragikusan magyar volt. Törpéknek érezhettük magunkat az u nagyságú ás szelleme mellett, de Is lenben vetett hitünk, fajunk izzó szeren-' te, becsületes törekvéseink, kemény munkavállalásunk tegyen méltóvá ahhoz, hagy a Kormányzó Urunk által meggytiji.oi 1 emlékezés fáklyáját az egész magyar földet bevilágító magasságba emeljük. Széchenyi István és u további magyar épitömunka jegyében Isten áldását kén <■. K olozs vár l orvényhxtt ósági bizon súgón a k október hun i közgyűlését ezennel megnyitom. A. tetszéssel és éljenzéssel fogadott m.?g nyitó után a közgyűlés megkezdte 1 napirendre tűzött ügyek tárgyalását. félmillió pengős lakásépítés indul meg Kolozsvárt Elsőnek a lakásínség enyhítése érdekéé ben építendő városi héj-ház költségére felveendő kölcsön ügye került napirendre. Dr. Vásárhelyi László poígármecterhelye t- tes, előadó, ismertette az ügyet, jelen telte, hogy a belügyminiszter orrú utasította Kolozsvár város törvényhatósági bizottságát, hogy a lakásínség enyhítése érdekében bérházat építsen s előzetesen hozzá’ járult ahhoz is, hogy e célra az ÜTI-tói 500 ezer pengő kölc&önt vegyen fel. Bejelentette, hogy a város vezetősége az OTI'val a tárgy adásokat lefolytatta és abban állapodon meg. hogy a kölcsönt ~.5 százalékos kamatozás mellett 25 év alatt félévenként törlesztendő részletekben fizeti vissza. Minthogy a belügyminiszter kikötése az volt, hogy a pérpalota, esetleg villa is csak városi telken épülhet fel, a mérnöki hivatal javaslatára ugv hala roztak, hogy a háromemeletes bérpalotát a Hunyadi-tér 5—5. szám alatt építik feles a palotát két és háromszobás lakásokra osztják be. Bejelentette továbbá, hogy a kölcsön felvételére vonatkozó javaslatot tegnapelőtt szakbizottságok, tegnap lél - előtt pedig a kiagyülés letárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. 4 közgyűlés a javaslatot elfogadta s felhatalmazta a várost. hogy a kölcsönt felvegye és a bérpalota építését megkezdje. Nsm emelik tel a Cégbeiegyzeti Hók útién — diplomáciai késbB$ité$i csliérát nélkül it—kötetlenül perbe vonható a külföldi anyavállalat A megszűnt „Szóra‘*-áruház életének végső fejezete KOLOZSVÁR, október 1. (Az Ellenzék munkatársától.) Élénk emlékezetében él még Kolozsvár közönségének a román uralom utolsó éveiben létesített cseh—- román érdekeltségű Sora'nágyáruház pályafutása. A minden reklám-ötletet felhasználd! megnyitást a tömegáruk lehetőségeit végsőkig kihasználó áruház rövid virágzása követte, a szolid üzleti alapot kedvelő helyi kereskedőtársadalom nagy aggodalmára. A nemzetközi politika mélyreható változásai azonban egyszerre elvágták minden utánpótlási forrásától a „Szóra“’ vá átalakult Sora-áruházat, amely a fő- hatalomválíozás után rövidesen bezárt. A felszámolás alkalmával azonban nézeteltérés támadt az alkalmazottak járulékainak kiegyenlítése körül, ami munka- birósági egyeztető tárgyalásokra, sőt peres eljárásra vezetett. Az alkalmazottak egyik csoportja Demeter János dr. ügyvéd utján érvényesítette — javarészt békés utón — követeléseit. Másik csoport a kolozsvári. Munka- kamara ügyészéhez, dr. Lörincz Alberthoz fordult, aki viszont perrel biztosította az általa képviselt 23 ügyfél jogos követe* léseit. Az erre vonatkozólag Szélcely dr. járás- biró részéről a napokban elhangzott döntés elvi jellegű megállapításokat szögezett le, amennyiben •— a védelem per- gátló kifogásaival szemben — kimondotta, hogy külföldi vállalatok helybeli fiókjának kikézbesUett idézés révén érvényesen perbe lehet vonni és kötelezni ez anyavállalatot. Ennek jelentősége abban áll, hogy mindazokkal a külföldi vállalatokkal szemben, amelyeknek ill cégbe* jegyzett fiókja van — a hosszadalmas diplomáciai kézbesítési eljárás mellőzésével — igény-per közvetlenül végrehajtható. A jogerős bírói itéUt alapján különben a Szóra-fiók vezetősége már bírói letétbe is helyezte a mintegy 180(3 pengőt kitevő összeget az elmaradt szabadság és felmondási idő fejében s igy a letét kiutalásával az érdekeltek nyomban hozzájutnak pénzükhöz. Ezzel a regényes ,.Szóra44 életének utolsó fejezete is lezárul Ezután a lapunkban már vázlatosan ismertetett lakl>érIeU szabályrendelet került vita alá. Muth Mihály városi, tanácsnok, előadó javaslatában közölte, hogy Kolozsvár város területén legutoljára 1913 ban készítettek lakbérleti szabályrendeletet, amely azonban elavult és ezért volt szükség uj szabályrendelet készítésére, amely az anyaországban már elfogadott szabályrendelet mintájára készült el. Közölte, hogy a szabályrendelet tervezettel kapcsolatban, a Házfelügyelők Nemzeti és Gazdasági Szövetségének kolozsvári csór portja javaslatokat terjesztett a város vezetősége elé, e javaslatokat azonban úgy a szakbizottságok, mint a kisgyiilés nsz- szautasitotta. A Házfelügyelők Szövetsége a házfelügyelők felmondási idejének meghosszabbítását, a kapunyitás! dijak felemelését és r. kapukulcs használati díj emelését kérte. A közgyűlés az előterjesztett szabályrendeletet többek hozzájárulása után néhány stiláris módositissal elfogadta. A hivatali ügyrendre vonatkozó szabályrendeletet Folyovich János főjegyző terjesztette elő s miután ez kizárólag a város közigazgatásának belső ügyrendjére vonatkozik, a közgyűlés hozzászólás nélkül fogadta el. Kevés módosítással elfogadta Grucza Lipót által előterjesztett piaci rendtartásra vouatkozó szabályrendeletet is, amelyhez a szakbizottsági ülésen és a kisülésen Sallak István szólott hozzá, aki kérte, töröljék a szabályrendeletnek azt a szakaszát, mely eltiltja a viszontelárusitó kereskedőket a 9 óra előtti elővásárlástól. A közgyűlés, éppen úgy. mint a szakbizottság és a kisülés, a módosító javaslatot elutasította és az ere deli szövegezést tartotta fenn. Módosítot ták a szabályrendeletet olyan értelemben is, hogy kisgazdák és termelők termékeiket nem kötelesek asztalon árulni. hanem árusíthatják kosarakban és ládákban is. Egymillió pengő a havente- ügy szolgálatában Délelőtt a honvédelmi minisztérium nak a levente gyakorlóterek, otthonok és sporttelepek létesítésére vonatkozó rendeletét tárgyalta le a kisgyülés, A honvédelmi minisztérium ugyanis utasította a város törvényhatósági bizottságát, hogy a város jelentőségének megfelelő levente gyakorlóteret, céllövöldét, otthonit és sporttelepei létesítsen. Közölte, hói* ezeknek végrehajtásához jeleniő> segély Ível járul hozzá, de csak úgy, ha a váro- kisgyülése határozatban kimondja, hogy a segély összegét más célra nem használja fel. A városi mérnöki hivatal véleménye szerint a terv keresztülvitele egymillió pengőbe kerülne és ebből a város 200 ezer pengőt vállalna magára, úgyhogy az épület és telep részére a szükséges telket ingyen ajánlja fel A közgyűlés az előterjesztést nagy lelkesedéssel tette magáévá. kimondotta, hogy a város sportéletének és a leventék testi és lelki fejlődésének fokozásához szükséges tervet a legnagyobb szeretettel támogatja. Schriften Béla ksnoifk a szatmár- nasvváradi egvlífcnngyc apostoli fccröúauóí batyoöke Márton Áron gyulafehérvári püspök Sckriffert Béla nagyváradi kanonokot ne vezte ki apostoli kormányzói belynökké Szalmar—Nagyvárad egyházmegye egész területére. Az uj apostoli kormányzói helynök hatásköre az eddigi debreceni kormányzóságra is, tehát az egész ősi nagyváradi egyházmegyére kiterjed. JÁTÉKÁÉIIGYĂRAT LÉTESÍTENEK A BÖRHULLADÉKOK FELDOLGOZÁ SÁRA A DERMATA-TELEPÉN. A né met Arbeitsfront a Derntata-müvek bőr munkásait magábafoglaló Nemzeti Műn kaközponttal egyetértésben játékárugyár felállítását vette tervbe. A gyár üzemi felszereléséről a Munkaközpont Országos Központja gondoskodik, keretében pedig a Dermcvta raunkásfölöslegéből jelentő- sebb számú női munkaerőt foglalkoztat nának. Az uj iizeui annál gazdaságosabb lesz, mivel a üermaurgyár börhullade kait dolgozza fel értékesítésre.
