Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-31 / 250. szám
19 4 1 október 31. aauesmaBumm t> L L JS N Z&K »llllPWIWIHIWIIIiilllilMI ISSE!» e JUT ist löa lob şol .bi lob aii* ítsvS (iné Azid sViSTi nvA nr^n ink ij’ön iöA \oó TOQT zA H^JTT Ötöt iibliT 9 VJ 9 idő« 2v nVnA A ó?öb ü i'A „jEgyetlen iparosíársam se hogy „felsőbb osztályblép ha iixiizeíéses állásba megy!“ s\ . ' • • — mondotta Szilágyi Ferencf a dési Ipartestü.'el elnöke «* Iparosokat hell nevelni a magyar laívak számára » Beszélgetés az időszerű kisipari kérdésekről DÉS. október 31. (Az Élenzék kiküldőt munkatársától.) Iparoskérdésekről Leszélge tek Szilágyi Ferenccel, a dési ipartestület ei nőkével. A beszélgetés nemcsak a Szolnok dobokamegyei iparosok he yzetéröl ad össze fogó képet, hauemi olyan szempontokat vet j fel , amelyeken hasznos és érdemes ylgoii' \ dolkozni. Szilágyi Ferenc meglátásait haszna- j sitani lehet az egész magyar iparosság életé- : ben. Olyan tünetekre világított rá ame yek I nemcsak a dési iparosság életében fordulnak ' elő, hanem közös megállapításai minden ipar- testületi vezetőnek. Magyar iparosaink sorsát az erdélyi magyar sajtó mindig tokozott Ír gyedemmel kísérte. Tudtuk és e ismertük, hogy a kisiparos tömeg mindig leglelkesebb védőbástyája volt ez összmagyarságnah. Egy pillanatra sem lehetett kétségbevonni nem* zethüségüket, fa jszeretetüket és minden mr gvar megmozdulásnál bátran ehetett számítani arra, hogy az iparostximegek önzetlenül felsorakoznak a nemes célkitűzések meervaló' sitáea érdekében. Figyelmeztetés az iparossághoz! Szilágyi Ferenc elsősorban arra mutatott ,j rá, hogy a felszabadulás után nagyon s.ok kitűnő iparos, akiknél: négy középiskolájuk, vagy j esetleg ennél is magasabb képesítésük volt. otthagyta a foglalkozását, és kistisztviselői | vagy altiszti állással cserélte fel a jövedel• ; mező iparágat. — Minden iparost figyelmeztetnem kell j arra, hogy ez nemcsak az iparra riéive jelent \ veszélyt, hanem esetleg egész életüket elront- ' hatják azok, akik igv akarnak nyugdíjas pil- i láshoz jutni — mondotta Szilágyi Ferenc. —. i Az iparosok között esetleg a legelsők voltait, j mint hivatalnokok viszont a legutolsók közé j kerülhetnek. Iskolaj végzettség hiányéiban nem haladhatnak előre a hivatalnoki pályán. Arra kellett volna gondolni, hogy évrőkévre növekszik a középiskolái és egyetemet végzett fiatalok száma. Természetes, hogy ezeket részesítik előnyben azokkal az iparosiéiból lett kishivatalnokokkal szemben akik iparosmiihelyüket Íróasztallal cseréltek fel. És voltak olyanok is, akik hivatalszolgának mentek el. Most. büszkén használják a ,,hi' j ratali altisztcímet, ahelyett, hogy megmaradlak robia szakmájuk mellett, amely évről- j évre nagyobb anyagi lehetőséget jelentett, j volna számukra. Egyetlen iparostársam se • higyje azt, hogy „felsőbb osztályba lép'- az- édly ha elhagyja az ipart é$ fi xfizeiéses alkalmazott lesz belőle Tizenttyelcan kaptak kis- ipars kGluSni Úésen b A d zi Kqö )doq fáim ■asm ieqi ácsa ba'si S SE sbru (faul Iad illőt alod suia dial Soso :$> io iá ims :öbs li(U »(lot BOO A továbbiakban a kisipari kölcsönök kérdéséről beszélünk. Désen tizennyolcán kaptak eddig kisipari kölcsönt. 6850 pengőt osztottál: ki it kérelmezők között. Ezenkívül több kereskedő önúflósitási kölcsönhöz jutott. A dési iparban ezenkívül közmunkák utján is fellendülés tapasztalható. Különösen az építőiparosokat foglalkoztatják,’ akik hónapokon át panaszkodtak a munkanélküliség miatt. A közhivatalok építkezései egyelőre I megszüntették a munkané küliséget az építő' | iparban és kereseti lehetőséget biztosítottak azoknak az iparosoknak is, akik még nem rendelkeznek önálló munkakönywél.' Méltányosan jártak el az aüöklvgiö bizottságok — Nagy érdeklődéssel várják az iparosok az adózás kérdésében való döntést. Eddig még csak az adóalapokat ismerjük, nem tudjuk azonban, hogy milyen járulékokat kel' fizetni. A pótadókat is később állapították meg. igy tehát egyelőre nem foglalhatnak állást az adózás kérdésében, mert nincs tiszta képük arról, hogy milyen közterheket kell viseljenek. Annyit mindeneseire tapasztaltak, hogy' az adókiveiö bizottságok a legnagyobb méltányossággal jártak el, Az adókivető bizottságokban úgy az iparosok, mint a kereskedők képviselői helyet jogiul lak. ami magában véve is biztosíték arra, hogy az adózás^ a lehető legigazságosabban történik. — Örvendetes fejlődést jelent, hogy-megnyílt a dési tanoucotthon, aho az iparosok teljes ellátásban és nevelésben részesülnek. Minden reményünk megvan arra, hogy az iparos tanoneotthóban olyan uj iparos nemzedéket neveljünk, amely méltóan képvr seli majd az iparostársadalmai Ä koniár-kártíéM , A felszabadulás óta nagyon sok iparos önállósította magát. A dési ipar testület körzetének halszáz ipu- r os tagja van. Désen magában háromszázol- ve.n ipán gaz alván nyal rendelkező iparos dolgozik. A komárkérdést. sajnos, még mindig nem sikerült teljes mértékben megoldom. 1 ellephettünk volna « törvényes rgnde&Gsé&sk ***** -as 'sztmhun arra vezetett volna, hogy nagyon sok érdemes magyar család kenyerét veszti, A kontárszámba menő iparosok nagyrésze szegény. Sokszor nem is a munkás a hibás, hanem az» hagy nincs vál afkozó. Désen például összesen két ácsmesternek, van iparigazolványa. Ezzel szemben egyedül a dési ácsmunkához is kevés volna tíz ácsmester- Az ácsmunkákban dolgozó iparosok nagyrésze törvényes érte" lemben véve kontár. Ha azonban törvényesen fellépnénk velük szemben, akkor az összes munkákat le kellene állítani, ami c’íertkezik az általános érdekekkel. Az a meggyőződésünk és tapasztalatunk alakult ki, hogy ezeket a kérdéseket elnézéssel kell kezelni. Figyelembe kell venni a mű t tévedéseit. A román impériUm alatt ugyanis például az i építőiparban számos olyan intinkés dolgozott, j akik semmiféle okmánnyal nem rendélkc/.- tek. Legtöbb kőművesnek még munkakönyvé ! sincs. Ezeket az embereket csak lassan ehet j a törvény keretei közé szorítani. A kŐmü' j vesek közül nagyon sokan falusi emberek, f j akik évekig munkakönyvi nélkül dolgozhat- j tak Most látjuk ói őket munkakönyvve.» . Iparosokra van szüksége a falvak magyarságának A következőkben Szilágyi Ferenc ipariéi' tiileti elnök rámutatott arra, hogy a faliakon nagy az iparoshány. Az iparosság a városban akar elhelyezkedni. A fő* ssblgabiróságoktól állandóan, jönnek a jelentések, hogy szükség van iparosokra. Hiába figyelmeztetjük cspnban az iparotokat, hogy milyen megélhetési lehetőséget jelent, ha falvakban helyezkednek el. A városi iparos nemzedékkel nem lehet megértetni a falura költözés előnyeit. Biztató jelenség azonban, hogy a falusiak közül most már nagyon sok gazda ipari pályára adja gyermekét. Legutóbb is busz falusi gyermeket vettünk fel a dós- iparos otthonba. Nagy e öpve van annak, ha a magyar falu megért'«, hogy milyen szükség van vidéken is szakképzett és önálló iparosokra Ezek a falusi gyermekek, áhik valamelyik iparágat kitanulják, isméi visszatérnek szülőföldjükre, önállósítják magukat és ott hónukban folytatják azt az iparágat, amelyet a városban megtanultak. A román Imperium alatt a falusiak azért zárkóztak el az ipari pályáktól, mert nem látták gyermekeik jövőjét biztosítva. Szomorú tapasztalataik voltak, hogy milyen nehezen lehet munkakönyvét szerezni és inkább otthon neve ték gyermekeiket a gazdaságban, minthogy' esetleg hiábavaló kísérletezéseket tegyenek. A városi iparosok legnagyobb része szerény anyagi körülmények között é t és még abban az esetben sem vállalhatták volna a falusi gyermekek teljes elátását a tanon-,’ idő alatt, ha a környékbeli gazdák hajlandók lettek volna gyermekeiket ipari pályára ad ni. A tanoneotthon létesítésével egyszerre megoldódott ez a kérdés Az ipátosgyermekekef. a tanpncoithonohbpn nevelik és. a falusiak most már bizalommá! fordulnak az i par testülethez, hogy gyermekeiket valaniehi.I: iparáéban elhelyezhessék. Azt sem lehet jrossz,akaratnak .tulajdonítani. Tippszel v fi n y Szolnoki MÁV—KAC Félidő _________ Beküldő neve .. Lakhelye .......... .................—-—-utca......__„.szám Beküldési határidő 1941 október 31 este 6 óra, Beadható Ellenzék és Estilap kiadóhivatalába, Jőkai-u. 16, L emelet. hogy a városi iparosság idegenkedik a falura j i való költözködés gondolatától.. A jelenlegi ) anyagbeszerzés pehezkeş. vidéken um lehet :j az ipar folytatásához szükséges anyagot kap ; ui, kedvezőtlenek a szállítási viszonyok és j I igy a jó kereseti lehetőségek mellett is jo* í gos aggályai vannak a városi iparosnak a fa- j hm va ó megélhetés kérdésével kapcsolatban i A faluról származott iparosnemzedékné: j azonban ilyen rnelíékkötiHményct: nem he- : fólyásdtháijak az elhelyezkedést, a falusi ; gyermekekből lett iparosokat már a honiágy is hazahív ja és ezért egyik fegfonto j sabb célunk, hogy minél több falusi gver- \ rntkből neveljünk iparost. Ezeket mondotta Szilágyi Ferenc iparles- j tiileti elnök ᣠidőszerű ipari kérdésekről. Megállapításai • mindén magvar ember helyeslését kiérdemlik. Becsű etes, őszinte meglátások, igyekezzünk tehát azokat a magyar jövendő érdekében baszno'ttani. VÉCH JÓZSEF. CSIKMEGYÉBŐL NEM LEHET BURGONYÁT KISZÁLLÍTANI. Csíkszeredái tudósítónk jelenti; Tekintettel arra. hogy a A-ármegye kcizellátása elé a nedves, e-sős kedvezőtlen időjárás, valamint a kenyér magvak gyeuge termése igen súlyos akadályokat gördített, László Dezső dr. fő ispán, mint közélelmezési kormánybiztos, rendelkezést adott ki, melyben a legszigorúbban megtiltja, hogy a megye terű letérői burgonyát bárki is ki vihessen. Egyben szabályozta a gyergy ószent mikló.vi szeszgyárnak és a csikszentsimoni keményítőgyárnak a felvásárlását is oly módon, hogy további intézkedésig szántén nem vásárolhatnak burgonyát. A rendelet szí goru büntetést helyez kilátásba azokkal szemben, akik azt nem tartják be. KÖSSÖN ti VEGBIZT0S1TÄST! Utcák, terek forgalma, de meg szék vihar dulása, nuc- j den elővigyázatosság dacára, kârţ okozhat háza, üzlete ablakaiban. Az üvegkár gvakori. Ily károsodás ebén nyújt védelmet az üveg- biztofátús. Az 1857‘hen alapított legrégibb magyar biztosító magánvállalat, az Első Magyar .Ahalámos Biztosító Társaság kolozsvári I aligazgatósága (Egyetem-utca l sz. ai), ,-letv j képviselete készséggel ad felvilágosítást, minden biztosítási vonatkozású iigvben. , 133. számit feladvány. Kas Jánost&l (Kispest). K ö Z G A Z D A S Á G Nagyarányú útépítési 'munkálatok az Uz völgyében mm, tM isi,. .5 _ m ZVV/.-A ^ *= S m. £3 i II « * jjş wm ■ :<==^ • ,í~~? mm m? %Wk II M • ■ . »IHál iéámtm •js . S'YÁ '/Án t v d In Gsi kszeredai tudósítónk jelenti; Visszacsatolásunk óla a na. kir. államépttészeti hivatalban szakadatlan, lázas munka folyik, hogy siralmas közlekedési viszonyainkon javulás történjék. Mélyen megható és hálára késztető gondoskodása a magyar kormánynak az az áldozatkészsé ge, mellyel a csíki leromlott utak újra- épitéset lehetővé teszi. Legújabban 400 ezer- pengőt utalt ki az uzvölgyi, igen fontos útszakasz korşzerii átépítési mun halálaira, amelyek vitéz Bakó Gábor ál- lamépitészeti főnök és Antal István szakaszmérnök vezetésével javában folynak. Annak a 22 km. hoszu útszakasznak korszerű átépítéséről van szó, amely Csik szentmártoní Aklos csárdavei összeköti s amelynek szekérrel való megtevéséhey tnég a csíki emberek közül is csak kevesen vállalkoztak: megborzadva az útszakasz lovat", szekeretölő kátyúitól, gödrei" tő!, lelketrázó köveitől. jelenleg mintegy ezer ember dolgozik az útszakaszon úgy, hogy a munka lázas ütemben folyik. .uá-A. saiüíi «‘SG,/ ■ aíW.^ fc!» * .FAÁ Wfr ^ «*..*. Ydó*.,t*a*419 w* as y ,/l A é Jfc -O» jhráI Ä <■ iÁía’íí, ft,*!?, ivl Finnek a munkástábomak a befogadására a Húgát tetőn túli szakaszon nagy barakk táborok épüllek s az élelmezésükről is gondoskodás történt. Aklos csárdát a Kőkerttel, az országhatárral iparvasut köti össze, «.vednek kijavítása is folyamatban van. így kerül a csodaszép vadregényes U? völgy közelebb a lakossághoz és természetjárókhoz. Az uj ut ja, .'A. ______£ .J*,.. i. gazdasági szempontból is felbecsülhetetlen, mert az uzvölgyi hatalmas erdőségeknek könnyebb, gazdaságosabb kihasználását teszi lehetővé. Nem utolsó szempontból fontos a turisztika, idegen- forgalmi és sporthorgászat szempontjából is. FELÜLVIZSGÁLJÁK AZ ERDÉLYI IPARENGEDÉLYEKET. Az erdélyi szakkamarák sürgetésére az ipariigyi minisztérium napirendre tűzte az Erdélyben működő iparvállalatok engedélyéinek fe iülvizsgálását. Az errevonatkozó tervezetet már ki is dolgozták. Tekintve, hogy a felülvizsgálatra rövdesen sor kerül, azt ajánljuk olvasóinknak, szerezzék be az iparukra és személyükre vonat kpzó iratokat már előre, nehogy a »agy torlódásban majd késedelembe essenek. Az így beszerzendő Írások lennének elsősorban az iparra vonatkozók, vagyis régi iparengedélyek, egészségügyi és energia- engedélyek; másrészt a tulajdonos és felesége szül-efési. és házassági bizonyítva* nva, ugyanezek a szülők részéről és ha valaki 1895 után született, a nagyszülők részéről is; a helyhatósági é^s erkölcsi bi zonyitványok beszerzése i« tanácsos. Lehet, hogy nem lesz ezekre mind szükség, de nagv előnvt fog jelenteni azok számú ra. akiknek, ha kell, kéznél lesznek. Világos: Kb4, Vei. Ba3 és fi, Fb8 és c8, Hc7 és h7, g>’: c5, d2. Í2, gS (12 darab). Sötét: Kf4, Vo2. Fe4 és f8, Iíd3 és bt gy: <14, g3. g6 (9 darab). Matt 2 lépésben. (Megfejtési határidő fay rom héfi.) Az október 4’én közölt 129- számú felad vány (Bata) megfejtése: 1. g7—g8 (V). He- , Ívesen fejtették meg: Borbáth T. (Kolozsvár), Nagy E. (Kolozsvár). A rovatvezető üzenete: Felkérem Czitrom J., Nagy E. és Hegedűs Gy. urakat, hogy a - punk kiadóhivatalában személyeseu vegyék át jutalomkönyveiket. Rand l-rnár fiatal észt sakkmester, k' két év óta (az ottani sakkolimpiász után) Bue" nos-Ayresben tartózkodott, ott meghalt. A következő játszma az lc>29 iki Rogatska- Slatina i nemzetközi mesterversenyből val<«. Világos: Grünfeld. Sötét: Rozir 1. d4„ Hf6. 2. c4. ed. 3. Hf3. Fl>4-f. 4. Fd2, Ve7. 5. c3, 1»6. 6: Fg2 Fh7. 7. 0-0 0—0. 8. Ff4, Fd6(?) 9. FXdd, V Xdó. 10. Hc3, Bf—c8. 11. Vd3, c5. 12. c4, e5. 13. Hb5. Ve?. 14. dXc3, HXe4 .15. Hd2, ad. 16 Hdő (Sö.tét már messze vau). 1.6. .. . HXd2. 17. FXb7, HXfl. 18. HXC8 és sötét feladta. »'SBawn Hűtel Corvin Budapest, Vili. Csokonay-ufca 14. Nemzeti Színháznál. Családi szálloda a város szívében. Újonnan berendezve, központi fűtés, hideg és meleg folyóvíz. — Ölesé poIgAri árak!!