Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-31 / 250. szám
6 ELLENZIK 1 •> I I ilkI ober I 1. Ihury Lajos riportja Simon András szorgalma megváitozíatía az egész Satut •. • Beszélgetés a mérai magyar gazdák lelkes fiatal vezetőjével MERA, október hó. A faluba bcvtv/otő 4«u négy bivaly vontai eg> trágyával megrakott «zeheret a ragadé*. mély sár ÍNia. Kent a hegyoldalban is négy bivalv luufcia az ekét, amelynek szarvát az idő' -#bb. sxilcür ember fogja. Fiatal legényke löntatja a hatalmas állatokat szakadatlan iwtorpattogtuiássál, de ig\ is meg megáll i»ak. remegő inakkal, fújtatva. c.-ak Itosz iám biztatásra fekszenek újból neki a jároemak. ÍN agyon nehéz munka ebben az igyögos, köve' földben, a begyek ohlala hun és a völgyben i<. késén esen meg kell dolgoznia az embernek a mindennapi ke- nyérérl ezen a vidékem Látogatás Simon Andrásnál Lgy óránál tovább tart. amíg a két. és léi. vag\ háromhiloinéleros utat me«te*/ «iik és beérünk Mera községbe, kis falu tulajdonképpen, de rendetlen házsoraival roteze elbuzódik a völgy feliekén. \z egyetlen bosszú utca közcpelájámil nu gyón kicsi református templom, amellett a papiak. \ templommal szemben tiéhánv tekintélyt-ebb épület közölt «zorCJiyeii meghúzódó kis házban lakik Simon András, akinek érdeklődésem és látogatásom ►aől. Odabent Kolozsvárott gazdák, poli |ikai és társadalmi vezető emberek egyaránt sokat beszélnek róla. a szegény mérai földművesről. Mindenki tutija, bog. Áléra még nébán. efzleutlövél ezelőtt meglehetősen ros3zbirü község volt. alta üábaü az volt róla a vélemény, hogy gaz. tlái maradiak. nem elég szorgalmasak, sói azonkívül elégg-- megbízhatatlanok i*. Aíébány esztendő alatt a község csodálata' saa átalakult, ma egyik legszebben, leg- bizlátóbbau fejlődő magyar község ezen a vidéken. Az átalakulási Simon András nak tulajdoniljak, ö az irányítója, vezére Víéráu mindenféle ujabbkori uicinuoz- dúlá^nak. Az eseményeket azonbau nem tőle akarom megtudni, hanem másoktól, akik elfogulatlanul beszélhetnek a falu éleiében bekövetkezel! változásokról. Hoszonnégyesxiendőt fiatal ember létére mindent el tud érni IHindenekelőlt Szabó Géza református Lelkésznél érdeklődöm. Felcsillant a székié, amint Simon András nevét kiejteni <bs élénken mondja: —- Simon Andró...... az bizony nagyszerű fiú. ü csináll i!t mindent, szövet’ kőzetet, gazdakör/, állattenyésztést, mór h>gaíóbb főrészben. Huszonnégy esztendős Hátid amber létére mindent el tud érti:, mindent keresztül tud vinni és mindent meg tud érlelni a magyarokká}. Rendkívüli tehetség és hu nem kellett volna ilyen nehéz körülmények közölt nevelkednie és élnie a tornán uralom alatt, már biztosan sokra vitte volna. Még Így is lesz belőle valaki, Mórán kívüli vi' szuny] atban is. Both János, a szövetkezeti bolt vezetője és a inéra! gazdakör titkára atyafi ságban is áll Simon Andrással. () már részletesebben beszél a munkájáról a következőkben: — Ángyon jófejű, ügyes gyerek volt az Andris mór kis demisia korélxm. A ti sztélét es ur nagyon szerelte, ö bízta’ főtt bennünket, hogy Andrist tovább kell tani:mini, mert rím hozzá hivatott- sása. Meg is csináltuk, elküldtük Nagy- e lived re a kollégiumba. Leginkább a nagyapja, az éri édesapám vállalta a terheket, vagy százezer lejjel térbelié m*g a birtokai az András taníttatására, de s égi lett közben báró ’Altéi Ede is. uki gyakran meg szokott fordulni a mi ialunkbttn, segítettek egyes gitzdídt is. overt hál a falunak szüksége van tanult. uj szokásokkal ismerős emberre. Mindenki, adott többéi, vagy kevesebbet. amikor módja volt rá. Hogyan lett a nagy&ny&dt diákból a tabu vezetője t Itt. Erdélyben egyébként nem ás meg hüö jcdeűááa a* UieaMÍ. Ut falusi emberek is megbecsülik a tudományt és tudnak egész, falvak összefogni azőrl. hogy egy tehetségei fiút ki képezi e®*e- nek. Halljuk azonban tovább Simon András élettörténetét. Nagyenyeden mindig első diák volt mondja tovább Both Janis — , vagyis hogy egyszer első, egyszer pedig második az osztályban, mert a románok nem szívesen adták a/, elsőséget magyar Iiu nak. Kivégzett hat osztál\l. a hetedikben azonban baj történt vele. A románok ugyanis akkoriban plakátokat ragu*,/ tollak ki Vugyeiiyed nleáin, a plakátok azt ábrázolták, hogy cg) hatalmas tér metii román katona a «zuronvával keres/ tüldöf egy magyar honvédéi. 'András nem India ezt elnézni, mert hiszen ma" gvar vér folyik benne, letépett « falról egv ilven plakátot. Egy román detektív észrevette és beritte H szigurtíncártí. Diáit létére. úgy ítéltél: cl hogy károm évre dvették a jogait, vagyis nem járhatott a kollégiumba. Akkor hazajött és itthon tanult tovább könyvekből, hogy majd leteszi a vizsgái magánúton. Hiszen, ha lelt volna vagy százezer lejünk. amit odaadhattunk volna a lan felügyelőnek, vagy a vizsgabizottságnak, mm i* lett volna semmi nehézség. így azonban nem engedték vizsgára. Akkor az András persze nagyon elkeseredett, a tisztelete« ur. .meg u nagyapja aiiir tud tak lelket verni bele. \ r A'd aztán elmem u gazdasági iskolába és két érig tanult-. Amikor már el* készült. dk üld tok egy érre Magyarén árra is. hogy a magyar akadémián tanulja meg a legjobbakat. Baranyában *■* járt egy darabig, mert olt nagyon -/.ép állatién vészié- folyik, azt kellett megismernie. Többet és jobban keli dolgozni \7.ótu idehaza van Simon Andrú«. a gazdák között, akik iskoláfa kiülitek és neveltették- Vzóia hirdeti, hogy át kell alakítani a gazdáikndéisr, zöldni és jobban kelt dolgozni, mint iádig ér. rélttr datorau keli irányítani mindvi'féle erőfeszítést. Először sai rajúr tu a gazdákat <■< mindenütt elmagyarázta, lu « \ fuvritsztiói szövetkezetét kill doki:ani. Amikor az megvolt. hitelszüv<*tke/«tei kezdett szervezni. Meg akartak alakulni már a román időkben. hatóságok a/.onltaii minőig •ij és iii követelőitekkel .állottak rht cs amikor elkövetknz'.-t* a felszabadná« napja, eg\ kettőre ni eg.«, lak ult a hitek/uvetke.-rt i*. ur- óta működik zavartalanul. Vz/ai egyidöhen jött létre a tejfzövlkcret. Mórának nagy ;.l" latúllománva van, körülbelül uyolcszáz híva v és négyszáz telién van a községben. f ttjiz6vetkezcll<n nuponm mintegy hú rorneier liter tejet dolgoznak fel vaj,ni. Regebben nopontu vagy nyolcvan szekér ment be Móráról Kolozsvárra tejjel, must csat: a szövetkezet hidd egy kocsit, az viszi be a városba minden gazda áruját. Alig lehet kiszámítani, milyen könnyebbséget í- jnvedeienwaporulalol jelent er az újítás. Az £MGfz mérai lejei Jenőre Simon András mostanában az kidéin Mogvat- GVrrfo.idg» Lgvlct kim rezeit év havi kétszáznegyven pengő Imi: fizítr -cl Jótáll tcjdlenöie. mâţ napul'jut ix kép időnként, lm kiszól! egy-euy ki:- sé zbv n n\ é * z.-iUtiiok n t felül vizsgálni minő’ site ni. Telje« tekintélyű s/.akőilő :niu<lcu álatte- nyé«rési és 1 üldmÖVclési iiarlien. amikor a zúzdák /Cg> iilnck a gazdakörlten, elsőfcor- J«an Simon \m!rá' véleményét hallgatják meg. lio^s in t és hogyan keilene *• vége/.ni. Ölvén haivattéve« tekintélye» gaadák i.etu fer* dulnak ellene azért, meri ö ciak. Iinszoum u)- évej:. se irigység, se békétlenség nem fordul elő. Ük nevelték fel maguknak Simon Andrást és most a szákértemében bizakodva, megfontoltan és mégis bátran haladnak utána. A közaég élete bizony nagyon nie»változott néhány esztendő alatt, de különösen aZ egy esztendő leforgása óta. atoeiv a felszabadulás óta eimu't. Jobbak leitek az emberek ...-— Agy hallom, nemcsak a gazdálkodni változott meg itt, Méráu — mondom Both Jánosnak, *— hanétn az erkölcsök i- Megbízhatóbbak. jobbak lettek oz emberek tuuek vájjon mi lehet az oka? A gaz.Jaköri titkár elgondolkozva bólhit a kérdésre — Tudja az á-dás. Azért talán olyanformán van a dolog, hogy ha esy ember mindig c-ak veri a feleségét, akármit csinál is, akármilyen jó szándékkal van is, akkor az az asz" j szonv i« elromlik a végén, nem tud többe jó i szívvel buzaólkodiii. Mi ;s úgy voltunk a ro j manókkal. Akármit csináltunk, mindig haj • tolt. mindig rossz, volt; a végén azláu elégje J elhagytuk magánkat. — Mi volt a- baj? <— Sok minden, fia az ember ki cncszer befizette az évi adóját, tizedszer is jöttek érte. Ks nem haszni át semmiféle nyugta, meg bizonyítás. Ha a csefulőrök megtudták, hogy va" I ’akinek van egy összegben ötszáz ieje a i;r I inban, mindjárt megjelentek, hogy valamiért 1 bírságot vessenek ki. Ütötték'ver tők az cm! ■ kereket, minden kicsi okból, sokszor ok nélkül is. Úgy bizony, nehéz a jó ;tlou megmaradni. 1ZHPT Eztn eltűnődünk egy darabig, csöndese« nézve egy bivalyszekér után, amely lassú léptei.ben halad a 1-őuteán lefelé, a vasúti á tömi- irányában. Amint a szekér elhalad, be* nézegetek a.: udvarokig amelyek mellett il" •negyünk és kezemet kiiWujt'a. a ttáexadem* bot mulatom a gazdaköi i titkárnak:- A helyes trágv akezelést. ngv :ít;/.ik, még nem tanulták meg a méraiak. Nagyon fontos dolog pedisr. „tokai keit még nekünk tanulnunk!“ — Sokat kell még nekünk tanulnunk —- mondja Both János és elmosolyodik hozzá. — Most már korülbelii tudjuk, milyen sokai és lessék elhinni, meg is fogjuk tanulni Itt most már minden ember amellett van. Kis falusi mintagazdsság létesítését tervezik. a gazdaság vezetője termeszeteseu S'num András volna. Saját földje nincs, öreg édesapjának van csak körülbelül hároíu holdjt. azzal András nem foglalkozik. A reforruáÍ tus egyháznak van egy' tizenkétholilas parcellája a halárban a vasal febMi tp:\isn, UÜL.'d l szeretnék a miutagazda«ágót kirejürzteiai. Si li»lí— HWW IIIH ■ ill'MI ■ WM»W «U rumi Aud 1.1 ml/i«önálja tia h /. hozz.< módj-, linúlü megláthat/a majd fimndi iö.t, hugyan kell dolg/jzni • ihíbbrr /ríni. Remze, «o/i minden l/< I hozzá. felttcrelC*, igásálbttok. tenyiszállnlol.. de talán meg le,z hur/mn sün mert minden felsőbb hulútág inig y- nugy szintitől támogatja a fejlődni ii/.oió rnémódiul. Néhány is/lemlü elmúltával egészen uj ért j lesz ilt. járható nt, a mostaninál «okkal fej- I tettebb földművek-- mindeniéle bc./ei/é. é, crtéke.iíé- szövetkezeteken át Ing történru. 19 mnb-/ unnak köszönhető, hogy u méiai gazdák tudtak és akarlak áldozni Simon Vndrá.. taníttatásáért. S/.é;) é«. érdekes tehet- t bégeket lennel ki macából ez u nép, amely- I nrk «•gés/’éges ha adó; >;/.• Ih m mérhetetlenül nagy érték u magyar élet ezáraáta most, hogy | újra egyesülhettünk vdc. ÉPÍTÉSZET (A d agyar Mérnök- és b. jóié szegy Lel negyedévi szemléje.) ..Emlékezzünk rá, mit vétettek azok a | korok, Hiuclyckbcn az cpitész rteai kellő tapintattal és tisztelettel nyúlt a restau r.tlás felette kényes feladatához e vegyük figyelembe, mily hallatlanul sok tennivaló vár ránk épitészeti múltúnk feltárása, ! megőrzése ó* megi merietése terén.1’ Az Építészei I. ó\folyamának 3. füzetéből ragadjuk ki e ízavakat, mint egy tartalmi ötízefoglaláf-l, A fennállása 75. évfordu' lóját ünneplő Magyar Mérnök- és Építész* I egylet javarészt ennek a tárgykörnek «zenteli pomptV kiállítású negyedévi szem leje emlilett számát. K! *. helyen olvassuk, benne a ?>:■ ike-zlo imc-ir/tatojat u tehet séges munkatárs. Készéi* Kálmán korúi halála alkalmából. A szemle dr. Lux Gézától ,.A borsi Rákóczi kastély Jielyreállitá»a‘- címen ér- | deke- tanulmányt közül. A szöveg; mellett i kitűnő, a helyreallilá« előtt is után kéJ I .'/ítélt fényképek, alaprajzok -zem lelte ók a ^ ezérlö Fejedelem, il. Rákóczi Ferenc- | nők cseh uralom a lat t 1 eroudott, de fel- ! -zabadulááa óta irumúr mUzeUmliak és if- jusági nevelésnek egyaránt méltó .« alkalma? keretéül újra pallérozott szülőotthonát. J őth Kálmán Gó-'a ..Az építész fe* lelőrtSÓge a városképeit** elmen értekeik ó Budapest városképe kapcsán tesz hasznos észrevételeket melyeknek súlyút bő- j séges képanyaggal növeli. A nyíregyházái közigazgatási tanfolyam Halászé Jenő oki. építészmérnök által tervezet! székhazáról képes és irt ismertetőt közöl a szemle. Ugyancsak gazda» képanyaggal tájékoztat a budapesti Állami Munkaközvetítő Hivatal pályázatára küldött pályatervek felől. ] Debreczeni László hozzánk nemcsak 1 tárgy bau. de távolságban is közelebb e«iö kérdést boncol: a hunyadruegyei Dcmsö« kisközség temploma körül támadt tévedések garmadáját hárítja el szakszerű, okos érveléssel. Tanulmányának vilás'v sau megokolt követkczielésekéut megállapítja. bogy a románok által politikái collal is szívesen idézett demsosi templom nak semmi köze a román kultúrához, ha- j nem szervesen oda tariozik a magyar szent kordia földjén élt történelmi árpádkor! miivellsé» emlékei közé. A szemle további résiében dr. Gosslonyi Gyula közöl érdekes, adatban gazdag tanulmányt ,,A török eredetű pécsi belvátoái templom műemléki feltárása“ óimén, végül dr. Bierbauer A irsil inegkpzdi ..A midi és a közobnuU magyar városépítésc‘* cimü. egykorú várostérképekkel kísért tiosíZabb# tanulmánvának folytatásos közreadását. w Igazi könyvsiker V.-ik kiadása leien! meg HELY Rekkimnaptárak Kolozsváron is készülnek', postaköltség és felárak nélkül beszerezheti, ha rencie éseit idejében megkapja az ORIEßT-flYOfSDH Kolozsirdr, SZERTE STHáZ-UTCfl S. SZ. HARCON cimü könyvének, A „Mein Kampf“ ma gyár kiadása* S2ép kiá!iítAtí»n »Adózatlanul fűzve 7.50 pengi, «tivxiUttá&i'eii 9.20 pengő. — Kapható az Ellenzék kös^tasboffl 'b,n Mátyás kiráiy^éf 9. Vidékre cián»t?n? is formai síáUiíjtik» Kérjük az könyv*idofijságok . áiiklan »agy iegyg^kfe *—
