Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-31 / 250. szám

Mi1* Póniék, 1941 ofcttfctr 91 LXiL mm.m, m, $z(m m IS FILLER I s mi Hsxoi «fa? Smmzffisisg és kiadóhivatal: Kolszsvór. jóKal-utca 16., 1. emelet. Telefon: 11—09, k'íomtla: C£fetsm»Htcá 8. szóm, Telelőn $t.: 29—23­ALBPlTOTTH: BARTHS MIKLÓS X!adátn!a!don&s: PSLLfiS B. T. lofozsvár. Elfifízefásl árak: havonta 2.79» oegvedévre 8, félévre is, egész évre 32 MefoFHiáeié !(Z.) Konganak a megszentelt harangok r és hívják egybe a gyülekezetét. Ezen a napon elmennek azok is Igét hallgatni. alck nem tartoznak a kezes nyájhoz. Elmennek, mert számukra is nagy ünnep ez a nap: a reformáció be­teljesedésének ünnepe. Fordulója a napnak, amelyen testet ölt heteit a gon- dolaí: uj életet csorgatni a kiszikkadt ban van. Azt mondjuk, hogy szabadság» és arra a szabadságra gondolunk, amely a Krisztusé és apostolaié volt: a lélek szabadságára. ( De m‘nt akkor Luther, Calvin és j Zwingli idején, ember állott szemben az emberrel, dogma a dogmával, hit a ■ hitel, érdek az érdekkel... ma sincsen másképpen. A formák eltakarják a lé­nyeget: az embert és az alapvető esz» me szavakban talán sohasem fejezhető ' ki. Ezért a harc, ezért a háború. Pedig 1 minden oldalon jobbat várnak. A vas­kos könyvek fedőlapjai agyonnyomják az eszmét és a szavak megbénítják a lelket. A fegyverzaj tulharsogja a pré­dikátorok szavát és az irtózatos katar- z sban csak a vergődést látjuk. Láza­sak vagyunk é-s azt hisszük, hogy a láz betegség, ped:g a láz egészség, amelyet a szülés vajúdásai okoznak. De szabadié inági s nem hinni a jövendőben? A reformáció emlékünnepén ne csak a protestánsok merüljenek ünnepi áhí­tatba. Mert nagy reformáció korát él­jük ma is. És mint akkor, ma is úgy látszik, hogy a külső világ, a formális világ hasad ketté, holott mint akkor, ma is az ember az, aki meghasonlott. De, mint ahogy tudjuk, hogy az akkor meghasonlott világ összeforrott ismét :t kereszténységben, úgy hinnünk kell, hogy a mai meghasonlásbái is egykor erősebb egység lesz. Egysége a lélek nek, amely reformra vár. test ereibe. Rövid néhány évvel ezelőtt figyelem- j reméító vitatkozás folyt le Magyar or- j szagon.. Az egyházak legjobbjai, tudó- j sok és papok folytatták ezt a vitát, ar- ' ról, hogy megint egyes terű lehetne a í fél évezreddel ezelőtt szétszakadt j anyaszentegyházat, hiszen Rómában í mindaz megtörtént és végrehajtódott, amit a reformátorok annakidején köve­teltek. A vita lezajlott és.., m nden a régiben maradt. Talán egykor nagyon tanulságos lesz ez a vita valaki, vagy valakik számára. A protestánsokat min­den b zonnyal megerősítette abban, ' hogy igaz volt a harcuk és nem hiába vállalták a szenvedéseket. A Középkor határköve volt a protestantizmus és az Uj Korban meigreformálódott a kato­likus egyház is. Az uj szellem győzött minden dogmán, m nden ellentéten, minden hiedelmen túl, az emberen. Ab­ban az időben az Egyház volt az ur mindenek fölött és ezért kellett, hogy szükségképpen benne történjék meg a hasadás láthatóan és megfoghatőau, miután az emberi lélek már régen meg­hasadt. ,A koríárs sohasem tudja megérteni az idők nagyságát, vagy kicsinységét, amelyben él. De erős a sejtés bennünk, hogy ma is korszakos fordulót élünk. Az utolsó évszázadok és talán főleg a legutolsó, kiérlelie az uj akarásokat és I pattanásig fesztitette a széthúzó erő­ket. Nem tudjuk ma még bizonyosan, de érezzük, hogy túl minden államér­deken. faji ellentéten és vonzáson, geográfián és szociális törvényeken, mást akar maga az emberiség. Nem ha­tárok tologatását, államrendek megvál­toztatását, hatalmak bukásai és fel- emelkedését, hanem uj életet... a lélek uj életét,' amelyben megújulhat maga az ember. Ezért beszélünk ma is reformokról. Mint az akkori reformátorok, ma is né­hány gyenge ember verődik össze, hogy feláldozza minden illúzióját egyetlen kemény Szóra, vagy mill ókat állítson maga mellé és uj szavakkal, uj hittel hirdesse az uj igazságot és védelmezze azt meg, ha kell, a fegyverek gyilkos erejével is. Vajúdó korszakot élünk. Eszmék és célok !mboJyognak körülöttünk és ben­nünk, de egyesek már kitűzték zord kapukra a pontokat. A múlt és jövő ugyanolyan hevesen és kíméletlenül csap Össze bennünk és felettünk, mint ama nagy időkben. De sokakban erős már a lélek a lutheri szóra: Itt állok, másképp nem tehetek! Es mint azok­ban az időkben, úgy ma is még csupán I hiszik és nem tudják az igazságot, Vagy talán esendő okoskodás ez csupán és nem úgy van=e, hogy a hit megelőz] és túléli a tudást? Mert reformációt akarunk ma Is. Nem az egyház reformációját, ami akkor a világot jelentette, hanem magáét a vi­lágét. És a világ még's csak valahol mi magunk vagyunk. Mákká i Sán­dor nem oly régen a magunk revíziójáról beszélt. Mondhatta volna úgy is: a magunk reformációja. Mert amit akarunk, az benső változás, Az j ember megváltozása: jobbá, nemesebbé, | boldogabbá. Hogy legyen erős a* ember j és hivő. Azt mondjuk, hogy: kollekti- j vizmus és mégis a Jézus Kr'sztus or- ; szagára gondolunk. Azt mondjuk, hogy ! egyenlőség: és arra az egyenlőségre i gondolánk, arngjy, * oj^miyek országa- 1 SCét héncig» ölöt1148 lllvés^hödösztáSyt vesztett ismét m Szovjet AERLÍN, október 31. Mint a Német Távirat' Iroda katonai helyről értedül, összeszámolás után most már meg lehet állapítani, hogy a bolsevisták junius 22 és augusztus 31 között összesen 148 lövészhadosztályt, 39 páncé­los, 10 lovas, 8 hegyi, 2 népfelkelő hadosztályt és két légi utón szállított gyalogdandárt, összesen tehát 209 teljes na­gyobb alakulatot vesztettek, a hozzátartozó tüzérséggel, harckocsikkal, gyalogsági fegyverekkel, lovakkal és jármü­vekkel együtt. Ma a bolsevistáknak a sebesültekben, betegekben és egyéb harcképtelenekben elvesztett veszteségeit, amelyeket számszerűit természetesen ment lehet pontosan megállapítani csak a hadosztályok elpusztulásával és szét­verésével beállott veszteség felének vesszük is, akkor is legkevesebb 4.5—5 millió katonának vehetjük a Szovjet ez idő alatt elszenvedett emheranyag-veszteségéí. Emellett azt 's figyelembe kel) venni, hogy teljesen kiképzett kato nákról van szó, akiket jó! előkészítettek a birodalom és Európa elleni támadásra. Teljes értékű pótlásuk már akkor sem volt többé lehetséges. A Führer föhad szádiásáróí jelentik a Német Távirati Irodának: A véderőfőparancsnokság közli: A Krim-félsMgeten a német erők feltartóztathatatlanul üldöz'k az ellensé­geit. A szovjetutóvédek helyi jeWegü ellentámadását megtörtük, eközben ismét többezer foglyot ejtettünk és sok lö- vegfet zsákmányoltunk. Az ellenségnek) a Donee-medencében történő üldözése során német és szövetséges csapatok széles szakaszon elérték a Donee felső folyását. Az Urnen« és a Ladoga-tó között folyó eredményes hadműveletek­ben páncélos osztagok merész váUdfeo-zással elfogtak egy ellenséges páncél vonatot és stric foglyot ejtettek. A német nehéztüzérség eredményesen lőtte Leningrad hadifontosságu berendezéseit. i A véderő,jelentés kiegészítéséül a Német Távirati Iroda a következő értesülést közli: I A siovjetcsapatok aligha képesek már tartós ellenállást tanusitan'. miként ezt üldözésük a Donec-medencé- ben igazolja. A német és szövetséges csapatok szólíts arcvonalban elérték a Donee felső folyását. Magasrang,u szovjettisztek és sok népbiztos menekülésszerüen eíhagyta Leningrádot. A vezető szovjettisztek­nek az elmenekülése kétségkívül összefüggésben van a leningirádi semleges megfigyelők jelentéseivel, amelyek sze­rbit Leningrad bolsevista védőinek szelleme napról-napra romlik. Abban a légi támadásban, amelyet a német harci repülőgépek a. csütörtökre virradó éjszaka Moszkva ellen intéztek, más had fontosságú célokon kívül eltaláltak két fontos pályaudvart. A pályaudvarokat sók bomba érte. A vas­úti berendezések szétrombolásx még jobban megnehezíti a szovjetellátás helyzetét, amely már eddig is igen nehéz volt, mert a német támadások a Aloszkva felé vezető vasútvonalak közül sokat megszakítottak. I A körülzárt Leningrad előtti arcvonalon október 29*én visszaverték a Szovjet több zászlóaljnyi erősségű is­mételt kitörési kísérleteit és súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek. A szovjetcsapatok több hullámban k sé- relték meg a német csapatok vasgyüriiiét áttörni. Az előretolt német állásokban azonban gyilkos tűz fogadta az el­keseredetten támadó bolsevistákat, úgyhogy az első sí© v jetim ti ám azonnal összeomlott. Az egyik szakaszon a szov- jetcsapatok harckocsik támogatásával akartaik egy szabad térségen átkelni, azonban alig hagyták el a szovjetcsapa- tok a védelmet nyújtó erdős részt, a német páncéltörő tüzérség azonnal tűz alá vette őket. A támadó páncélosok közül sikerült hatot elpusztítani. Miután a páncélosok támadása összeomlott, a szovjetgyalogság kénytelen volt a németek gyilkos tüzelése közben sok halottat hátrahagyva visszavonulni. (MTI.) A honvédek ©Sáriéit a Porsee fefiyót A Magyar Távirati Iroda jelenti: \ , ... _ A Szovjet ellen harcoló szövetséges erők az ellenségnek a Donee menti ipar vidék utolsó sávjábái való kiszorítása közben újabb, jelentős területeket szálltak meg. I A magyar seregfestek előtt megtorpant a Szovjet utolsó ellenállása és honvédeink elérték a Don.ec-folyót, közben kisebb 'harcokban 120 foglyot ejtettek és nehéz harckocsikat, zsákmányoltak. Az ellenség harci tevékenysége a magyarokkal szemben kizárólag a szovjetcsapatok légi tevékenységért szorítko­zott. Veszteségein!* az eddigi alacsony színvonalon mozognak. í. A stockholmi Aftonbladed tudósítója kievbűl küld tudósítást, közlése szerint a bolsevisták kivonulásuk előtt alá aknázták valamennyi középületet, a székesegyházat, a többi templomot', a történelmi kolostort és még u temetőket is. 6000 akna került elő. Azok a pusztítások., amelyeket a bolsevikiek u város elhagyása elölt elkövették, leírhatafIonok. Sok könyvtárat is felgyújtottál A Newyork Post tudósítójának lsujbisevi jelentése szerint a szovjetujságok fág teret szentelnek a vörös hadseregben mindinkább előforduló szökéseknek, a szándékos rongálásoknak és az árulásoknak. Illetékes amerikai körökben kdjei ént ették, hogy a Szovjetunió bőséges seg itséget kap, mihelyt megfelelő biztos ösz~ szekötteíést teremtenek az Anglia fennhatósága alatt álló közelheleti területek, és a Szovjetunió között. Egy amerikai bi­zottság e célból Iránba utazik és megvizsgálja az Iránból á Szovjetunióba vezető vasútvonalat, amelynek végállomása Bay dad. Ezúttal hangsúlyozták, hogy ennél gyorsabb és biztosabb szállítási útvonal nincs a Szovjetunió fejé. (MTI.) még Roosevelt titokzatos térképét Senki sem látta WASHINGTON, október 31. (DNB.) Az Egyesült-Államuk újságíróinak az a fáradozása, hogy a Roosevelt hétfői be­szédében említett titokzatos lérképről adatokat szerezzenek, teljesen hiábavaló­nak bizonyult. Hull külügyminiszter szer­dán arra a kérdésre, hogy bemutatták-e a térképet a délamerikai köztársaságok­nak, röviden „nem“-me! válaszolt. Ez­után kijelentette, hogy ő magának seninii dolga sem volt evvel a térképüggyel. Az ujságiróknak közvetlenül az elnökhöz kell fordulniok ebben a kérdésben. Knox haditengerésaetügyi miniszter a Kearnyüggyel kapcsolatban kiadott leg­utóbbi jelentésében hangsúlyozza, hogy az atlanti-óceáni tevékenység következtében az amerikai hajóhad tulajdonképpen épp úgy hadiállapotban van, mint Anglia. Az amerikai hajók ugyanazt a taktikát kö­vetik, mini az angolok és titokban fari ják az ellenséges tengeralattjárók által okozott veszteségeket. A Giornale d‘ltalia a tokiói Hősi Shiu hun hírét közli, amely szerint jólériesiiU newyorki körökben megerősítik, hog\ ;«/ Egyesült-Államok Kina belsejében néhán> fontos katonai támaszpont átengedésé: leérték u Csaugkaiseknek szállítandó t> dianyag ellenszolgáltatásaképpen. A lai» értesülése szerint az Egyesült-Államok még jobban be akarja keríteni Japánt «• támaszpontok megszerzésével

Next

/
Thumbnails
Contents